A francia parlamentben előzetesen támogatták azt a javaslatot, amely kötelezné a polgárokat arra, hogy évente hét órát dolgozzanak ingyen, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt. Erről a Reuters hírügynökség számolt be.
Az Élizabeth Duano jobbközép szenátor által javasolt módosítás a 2025-ös költségvetéshez előírja, hogy a franciáknak évente további hét órát kell dolgozniuk, amelyért nem kapnak bért.
Ugyanakkor a munkáltatóknak ezen órák után további társadalombiztosítási járulékokat kell fizetniük.
A várakozások szerint az intézkedés körülbelül 2,5 milliárd euró bevételt hoz majd a költségvetés számára az extra munkavállalói járulékok révén. Azonban ezt még elutasíthatják a költségvetés végső megszavazásakor.
Bár előre sejteni lehetett, hogy a közelgő választások miatt minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – ezt nyilatkozta a Krónika Online-nakBálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A lap emlékeztet rá, hogy román kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, amit időközben 6,9 százalékra emelt. Ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint a deficit még ennél is magasabb lesz, és 7 százalék körül alakul, de még az uniós testületnél is van a legpesszimistább.
A román Költségvetési Tanács előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Mindez nem független attól, hogy Romániában idén választási szuperév van, összesen négy választást tartanak:
először, június elején az Európai Parlamenti képviselőit és az önkormányzatokat választotta meg egyidejűleg Románia,
ezt követően december 1-jén rendezik meg parlamenti választást,
majd jön az államelnök-választás első fordulója november 24-én, második fordulója pedig december 8-án.
A választási osztozkodás jegyében emelkedtek például jelentősen, 40 százalékkal a nyugdíjak Romániában idén nyáron, de a minimálbér is kétszer fél év leforgása alatt. A jegybankár szerint ennek azonban meg lesz böjtje, és figyelmeztetett, hogy egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja mérsékelni, a költségvetési hiányt, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is.
Közgazdász szemmel nem nagyon látja azt sem, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
Szerinte mindez azért probléma, mert ha nem oldódik meg, és nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni.
Jelezte, hogy egy hete is 346,7 millió lej kölcsönt vett fel a román állam különböző bankoktól.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029–2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben „fájdalmas” intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
[type] => post
[excerpt] => A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, m...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729782180
[modified] => 1729724481
)
[title] => Az IMF szerint két ország miatt robbanhat az adósságbomba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54014
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54015
[image] => Array
(
[id] => 54015
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[original_lng] => 192320
[original_w] => 1125
[original_h] => 643
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kina-ado-koltsegvetes-allamadossag-imf-fiskalis-politika-gazdasag-befektetes-egyesult-a-710785.jpg
[width] => 1125
[height] => 643
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1729713737:12
[_thumbnail_id] => 54015
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 605
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 429
[1] => 428
[2] => 259
[3] => 5002
[4] => 33650
[5] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => államadósság
[1] => GDP
[2] => Kína
[3] => költségvetési hiány
[4] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[5] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 49656
[content] =>
Leállították az ukránoknak az eVidnovlennya nevű program keretében folyósított kifizetéseket. Azok a polgárok, akik jelentkeztek és rendelkeznek megfelelő tanúsítvánnyal, nem kaphatnak pénzeszközöket ezen igazolások alapján. Emiatt a lakáseladókkal kötött korábbi megállapodásaik felbomlanak.
Oljha Szmahljuk-Vaszilevszka parlamenti képviselő elmondta, mi történt.
A képviselő szerint egy bucsai család kérése kényszerítette a témával foglalkozni, akik nem kaptak támogatást. Az emberek panaszkodnak, hogy találtak elfogadható lakást, amelyet ezekből a támogatásokból megvásárolhattak volna, kauciót is sikerült adniuk a tulajdonosnak. De mint kiderült, nem kaptak pénzt.
Az infrastrukturális tárca képviselői kifejtették, elfogyott a pénz azon a nem költségvetési külön számlán, amelyről e program finanszírozására utaltak pénzt. Jelenleg nem állnak rendelkezésre eszközök, és nem tudni, hogy mikor lesznek.
Ezenkívül az illetékes minisztérium arról számolt be, hogy Ukrajna kerethitel-megállapodást kötött az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával, hogy forrásokat vonzzon a program finanszírozásához. Egyelőre azonban nem érkeztek meg a források az infrastrukturális tárca nyitott számlájára, és nem tudni, mikor érkeznek meg.
Ukrajna privatizációk sorának segítségével tömné be a költségvetési lyukakat és fedezné a hadsereg kiadásait a háború folytatásához, többek között a kijevi a Majdan fölött tornyosuló Hotel Ukrajna is magánkézbe kerülhet.
Az ukrán történelem fontos eseményeinek szemtanújáért az állam mintegy 25 millió dollárt szeretne kapni a privatizáció során. Számos más állami nagyvállalat is magánkézbe kerülhet, ami az ukránok reményei szerint nemcsak azonnali bevételt hoz az államnak, de a gazdasági növekedést is segítheti a magántőke bevonásával és munkahelyek teremtésével.
Pláza, bánya is eladó
Az eladásra kínált eszközök között a szálloda mellett olyan cégeket is találhatunk, mint egy kijevi óriáspláza vagy épp több bányászati és vegyipari cég. Olekszij Szobolev helyettes gazdasági miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy ezzel a makrogazdasági helyzet stabilizálása a cél.
Azonban a privatizáció csupán csepp a tengerben az 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzdő ország számára, amit az is jelez, hogy a kormány által kitűzött cél minimum 100 millió dollár, ami eltörpül a deficit árnyékában.
A The New York Times írása szerint azonban sokan tartanak a magánosításokat gyakran övező korrupciótól, miközben a háborús helyzet miatt az állami vagyonért kapott összeg is alacsonyabb lehet annál, mint amit a háború előtt kaphattak volna.
Jevgeny Bartanov az amerikai lapnak elmondta, hogy a privatizáció csak kormányzati garanciák és szavatosságok mellett lehet sikeres. Ukrán kormányzati források szerint ugyanakkor a privatizáció által teremtett munkahelyek és adóbevételek miatt megérheti akár a háború miatt nyomott árakon is értékesíteni a cégeket.
Sok állami cég ma már ténylegesen nem is működik
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna is rosszul vezetett és eladósodott állami cégek sorát örökölte, amelyekből még mindig 3100 van állami tulajdonban, ezeknek mindössze fele működik ma is, és csak 15 százaléka nyereséges. Tavaly az öt legnagyobb veszteséget felhalmozó ukrán állami cég 50 millió dolláros mínusszal zárt.
Az állami vagyonkezelő ügynökséget vezető Vitalij Koval szerint ez a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, minden kiadást ellenőrizni kell. A vezető elárulta azt is, hogy a héten az ügynökség Berlinben hirdették meg a privatizációs lehetőségeket egy konferencián. Koval szerint az állami vállalatok a korrupció és más bűncselekmények melegágyát is jelentik, ezért az állami vagyonkezelő most triázst végez, hogy megállapítsa, mely cégeket kell privatizálni, felszámolni vagy továbbra is állami kézben tartani.
A kormány végső célja, hogy mindössze száz vállalat maradjon az állam kezében.
Koval azt is elmondta, hogy a privatizáció segítségével felhajtott pénzből lehetséges megvásárolni azokat a fegyvereket is, melyekkel a gyárak megvédhetők. Ezért azok eladása valójában jobban megéri, mint hagyni, hogy az oroszok elpusztítsák vagy elfoglalják őket.
Azonban a múltbéli privatizációk gyakran csak az oligarchák vagyonosodását szolgálták, vagy épp éveket csúsztak olyan kérdések miatt, mint hogy mi legyen a vállalatok által felhalmozott adóssághegyekkel.
Az eladásra kínált cégek között van az Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat is, a világ egyik legnagyobb titániumtermelője, melyet azonban korábban már háromszor próbáltak privatizálni, sikertelenül.
Ha a negyedik aukció sikerrel jár, azzal a minimális célt akár el is érheti az ukrán kormány, ugyanis a tranzakció előkészítésénél közreműködő BDO Ukrajna szerint a licit nagyjából 100 millió dollárról indul, és már hét érdeklődő is jelentkezett a cégért.
A privatizációval Ukrajna azt is szeretné bizonyítani, hogy a háború alatt is lehetséges külföldi tőkét vonzani az országba, még ha elismeri is, hogy ez kihívás a jelenlegi helyzetben.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot, és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka. A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt.
A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt.
Gabriel Attal francia miniszterelnök bemutatta a munkanélküli-segélyek csökkentésére vonatkozó tervet, mely Emmanuel Macron elnök gazdasági reformjait támogatja, s az emberek munkaerőpiacra való visszatérését ösztönzi.
A reformok nyomán 18 hónapról 15 hónapra csökken a segélyek maximális időtartama, s meghosszabbítják az ellátások megszerzéséhez előírt munkaviszonyt – mondta Attal a La Tribune című újság vasárnapi számában megjelent interjúban. A kormány azt tervezi, hogy december 1-jétől lépteti életbe a változásokat. A miniszterelnök szerint a módosítások nem a költségmegtakarítást célozzák, hanem azt, hogy több francia jusson álláshoz, s így finanszírozható legyen a segélyrendszer.
A következő néhány évben várhatóan fokozatosan csökkennek a kiadások, s a terv szerint elérik a 3,6 milliárd eurós (3,9 milliárd dolláros) éves megtakarítást, miközben 90 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma. A munkavállalók 57 éves koruktól „idősebbnek” minősülnek, ami pluszjuttatásokra teszi jogosulttá őket.
Az intézkedésekre azután került sor, hogy Franciaország figyelmeztetést kapott magas adósságterhe miatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A szervezet a költségvetési hiány kordában tartását kérte. Az ország fiskális felügyelete szerint az erre irányuló tervek nem hitelesek és nem koherensek.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségét, s 2027-ig a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára szorítsa le.
A két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon Franciaországban a felmérések szerint Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártja nagy fölénnyel nyerhet.
Le Pen szenvedélyesen bírálja Macron munkaügyi reformjait, amelyek szerinte büntetik a dolgozókat.
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Ukrajna állami költségvetésében 5 milliárd dollárnyi hiány keletkezett a fegyvervásárlásra, mert az elmúlt hat hónapban minimális volt a Nyugat segítsége – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadske rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy ez a kérdés „valószínűleg a legrelevánsabb most”. Úgy vélte az amerikai segélycsomag feloldása után elméletileg fedezve lesznek a szociális és humanitárius kiadások. „De gyakorlatilag van egy nagy fiskális problémánk, vagy mondjuk egy megoldatlan probléma a katonai jellegű kiadásokkal” – tette hozzá.
A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az elmúlt hat hónapban Ukrajna minimális segélyt kapott a katonai partnereitől, ami további terheket rótt a költségvetésre a katonai többletkiadások tekintetében. Most átfedés van, az év végi kiadások átkerülnek a szükséges fegyvervásárlásra, a lőszerek rendelésére és egyéb, most szükséges dolgokra – jegyezte meg. „Jelenleg úgy gondolom, hogy körülbelül 5 milliárd dollárról beszélhetünk. Dollárban azért operálok ezzel a számmal, mert könnyebben tudom megmagyarázni ezt a hiányt a partnereinknek. Ez jelenleg egy kialakult rés, és azon gondolkodunk, hogyan fogjuk fedezni a közeljövőben” – magyarázta.
Marcsenko szerint a kérdés elég aktuális, hiszen vannak bizonyos kötelezettségek partnereink felé, van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja. „De ezek a kiadások más eszköztárat igényelnek, mint például a partnerek forráskeresése. Vagyis ezeket a kiadásokat magunknak kell fedezni, és elég nagyok. Vagyis a kérdés továbbra is fennáll, de van tervünk” – mutatott rá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a következő hetekben az IMF-misszió Ukrajnában lesz. „Sikeresen túl kell jutnunk a program negyedik felülvizsgálatán. Minden lépést megtettünk annak érdekében, hogy sikeres legyen. Ezután kommunikálunk partnereinkkel, hogy megtaláljuk a módját és a megoldásokat” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
