Észtországban befejeződött a törvény módosítása, amelynek célja, hogy megtiltja az orosz és fehérorosz állampolgároknak, akik nem rendelkeznek hosszú távú tartózkodási engedéllyel, hogy ingatlant vásároljanak Észtországban – számolt be az ERR, írta a Jevropejszka Pravda.
A Belügyminisztérium befejezte az ingatlanvásárlást korlátozó törvény módosításának tervezetét, amelynek célja – az értelmező dokumentum értelmében – az ellenséges országok vagy az ellenőrzésük alatt álló személyek azon képességének korlátozása, hogy ingatlanokat használjanak fel Észtország ellen irányuló hírszerző és információs műveletekre, illetve szabotázsakciókra.
A törvénytervezethez fűzött értelmező dokumentum kimondja, hogy a tilalom nem visszamenőleges hatályú, és nem vonatkozik a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre, mivel Észtország „kellően ellenőrizte ezeket a személyeket a tartózkodásuk hossza és a hosszú távú tartózkodási engedély követelményeinek való megfelelésük miatt”.
A korlátozásokat oly módon harmonizálják, hogy azokra a lakásokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem tartoztak az Ingatlanszerzési Korlátozásokról szóló törvény hatálya alá. A tervezet kiküszöböli a korlátozások Észtországban vagy az Európai Gazdasági Térség más országaiban bejegyzett vállalatokon keresztüli megkerülésének lehetőségét azáltal, hogy tisztázza a tényleges tulajdonos szerepét, és előírja a közjegyzők és az ügyleteket felügyelő más személyek számára a tényleges tulajdonosok állampolgárságának ellenőrzését.
Az ingatlanszerzés tilalma a jogi személyekre is vonatkozik, függetlenül azok székhelyétől, ha a tényleges tulajdonosa olyan magánszemély, aki nem az Európai Gazdasági Térség tagállamának vagy az Egyesült Királyságnak az állampolgára.
A kormány azonban fenntartja a jogot, hogy kivételes esetekben engedélyt adjon a vásárlásra.
A törvényjavaslat szerzői szerint a korlátozás évente körülbelül 600 tranzakciót érint, ami azt jelenti, hogy nem lesz jelentős hatással az ingatlanpiacra. A törvény várhatóan 2027. január 1-jén lép hatályba.
Mint megjegyezték, a 2025 áprilisi adatok szerint Észtországban 36 952 Orosz Föderáció és 896 Fehéroroszország állampolgára rendelkezett ingatlannal.
A dán kormány arra kérte a polgárokat, hogy csökkentsék az energiafogyasztást és korlátozzák a magánjárművek használatát az olajárak hirtelen emelkedése miatt, írja a CNBC.
Lars Aagard klíma-, energia- és közműügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború arra kényszeríti az országot, hogy jelenleg saját stratégiai kőolajtartalékait használja fel. Elmondása szerint a nem létfontosságú utazásoktól való tartózkodás nemcsak a polgárok személyes pénzeszközeinek megtakarításában segít, hanem lehetővé teszi az állam számára, hogy a bizonytalan körülmények között hosszabb időre kiterjessze az üzemanyag tartalékait.
A dániai helyzet egy páneurópai trendet tükröz, amely az erőforrások megtakarítására irányul a közel-keleti konfliktus miatt. Hasonló felhívások hangzanak el az Egyesült Királyságban és más EU-országokban is, amelyek a nem létfontosságú utazások kerülésére szólítják fel a sofőröket. Míg az Oroszországi Föderáció a globális energiapiac további destabilizálódására számít, az európai kormányok intézkedéseket hajtanak végre az üzemanyagválság következményeinek enyhítésére. A dán hatóságok arra kérik a lakosokat, hogy gondolják át napi szokásaikat, hogy minimalizálják a magas energiaárak nemzetgazdaságra gyakorolt hatását.
A világ olajpiaca történelmi sokkot él át a közel-keleti nagyszabású háború miatt, amely a régióban a termelés több millió hordóval történő csökkenéséhez és az árak jelentős emelkedéséhez vezetett.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette elődje, Joe Biden idejéből származó szövetségi üzemanyag-takarékossági szabványok hatályon kívül helyezését, jelentősen enyhítve az üzemanyag-hatékonysági követelményeket tízmillió új benzinüzemű személygépkocsi és könnyű teherautó esetében – írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok közlekedési minisztériumához tartozó Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) által közzétett javaslat szerint a 2031-es modellévre vonatkozó flottaszintű átlagos üzemanyag-hatékonysági követelményt 50,4 mérföld per gallon (kb. 4,7 liter per 100 kilométer) értékről 34,5 mérföld per gallonra (kb. 6,8 liter per 100 kilométer) csökkentenék. Az NHTSA emellett visszamenőlegesen is módosítaná a 2022–2026 közötti évek előírásait, és 2031-ig évente csupán 0,25–0,5 százalékos javulást írna elő.
A javaslat szerint a változtatások 2031-ig összesen 35 milliárd dollár megtakarítást jelentenének az autóipar számára, ebből 8,7 milliárd dollárt a General Motorsnak (GM), több mint 5 milliárdot pedig a Fordnak és a Stellantisnak. Egy átlagos új autó vételára körülbelül 900-1000 dollárral csökkenhet. Ugyanakkor a magasabb fogyasztás miatt az amerikai autósok 2050-ig akár 185 milliárd dollárral többet fizethetnek az üzemanyagért.
Trump a bejelentésen „nevetséges és elfogadhatatlan” jelzővel illette elődje, Joe Biden szigorúbb szabályozását, hangsúlyozva, hogy az emberek benzines autót akarnak.
Jim Farley, a Ford vezérigazgatója „a józan ész és a megfizethetőség győzelmeként” üdvözölte a lépést, és ígéretet tett több kedvező árú modell piacra dobására. Mary Barra, a GM vezérigazgatója még kedden arról beszélt, hogy a korábbi előírások mellett 2026-tól az új autók több mint egyharmadának elektromosnak kellett volna lennie, ami gyárbezárásokhoz vezethetett volna.
A környezetvédők és a demokrata politikusok éles kritikával reagáltak a javaslatra. Kathy Harris, a Natural Resources Defense Council tiszta járművekért felelős igazgatója szerint a Trump-kormány „magasabb költségeket terhel az autósokra a benzinkutaknál, mindezt az olajipar érdekében”. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó úgy fogalmazott, hogy a javaslat „milliárdokkal többet fog kiszívni az amerikaiak zsebéből a kutaknál, miközben szennyezi közösségeink levegőjét”.
Merz szerint a szén-dioxid-szabályozásnak nemcsak az autógyártás, hanem Európa legnagyobb gazdasága is áldozatul fog esni. A német kancellár a belső égésű motorok 2035-ös tilalmának felülvizsgálatát kéri az EU-tól, hangsúlyozva a gazdasági versenyképesség és az ipari munkahelyek megőrzésének fontosságát.
Friedrich Merz német kancellár levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy állítsa le az EU a belső égésű motorok tervezett, 2035-re szóló betiltását. Merz szerint ugyanis a szigorú szabályozás veszélyezteti az innovációt és a munkahelyeket, miközben a klímacélok teljesítése is technológianeutralitással (szabad döntés a legjobban hasznosítható technológia mellett) biztosítható.
Merz levelében hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a teljes autópark kibocsátásait kell figyelembe vennie, nem csak az új járművekét.
Fontos, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése rugalmas, reális és technológianeutrális legyen, hogy az EU klímacéljait teljesíteni tudják anélkül, hogy az innovációt és az ipari értékteremtést veszélyeztetnék.
Ukrajna korlátozni fogja a dízelüzemanyag Indiából az országba való importját – az indiai üzemanyag minden tételének kiválasztási eljáráson és laboratóriumi minták elemzésén kell átesnie, jelentette hétfőn az Enkorr.
„Az Ukrajna Biztonsági Szolgálata szeptember 15-én küldött egy erre vonatkozó indítványt az Energetikai Vámhivatalnak. Az Enkorr adatai szerint a korlátozások október 1-jétől lépnek hatályba” – jegyezte meg a kiadvány.
A magyarázat szerint a szankciók a Törökországból származó dízelüzemanyagra 2023 szeptemberében kivetett szankciók analógjára fognak működni. Akkor a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése értelmében számos olyan török kikötőt vettek fel a kockázatos kikötők listájára, amelyek jelentős mennyiségű orosz dízelüzemanyagot fogadtak, és az onnan érkező összes tételt további, többek között laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. Az A-95 tanácsadó csoport adatai szerint 2023 szeptembere óta 65,8 ezer tonna dízelüzemanyagot importáltak Ukrajnába a szankcionált török Marmara és Turpas kikötőkből, amelynek 71%-át ez év áprilisa óta importálták. Ezt megelőzően a meghatározott kikötőkből származó átlagos havi import mintegy 47,2 ezer tonna volt.
Az A-95 tanácsadó csoport úgy véli, hogy az indiai dízelüzemanyagra vonatkozó további ellenőrzések bevezetése nem fogja destabilizálni annak az ukrán piacra való szállítását.
Ahogyan a csoport elemzői megjegyezték, a kereskedőknek elegendő alternatív importcsatornájuk van. Ugyanakkor a dízel felvásárlási árainak enyhe emelkedését engedélyezik – tonnánként 5-7 dollárral, azaz literenként 20-30 kopejkával.
2025 augusztusában 119 ezer tonna indiai dízelüzemanyagot importáltak Ukrajnába, ami a teljes importmennyiség 18%-át tette ki.
2025. június 1-jétől az ukrán bankok új korlátozásokat vezetnek be a magánszemélyek pénzátutalásaira. Ezek a változások nemcsak a kártyáról kártyára történő átutalásokra, hanem az IBAN-adatokkal történő fizetésekre is vonatkoznak. A döntést több mint 30 bank, köztük az Oscsadbank, a PrivatBank, a Monobank, az Ukrgazbank és más pénzintézet által aláírt memorandum keretében hozták meg, számolt be az UNIAN a dokumentumra hivatkozva.
A „közepes” és „alacsony kockázatú” ügyfelek kimenő átutalásaira vonatkozó új limitek havi 150 ezer hrivnyáról 100 ezer hrivnyára csökkennek.
A korlátozások minden kimenő átutalásra vonatkoznak, kivéve az ügyfél saját számlái közötti, ugyanazon bankon belüli átutalásokat.
Kire nem vonatkoznak a korlátozások:
ügyfelek, akik jövedelmét az adott bankba folyósítják;
önkéntesek;
jótékonysági szervezetek;
igazolt jövedelemforrással rendelkező ügyfelek.
Hogyan kell igazolni a jövedelmet:
Azoknak az ügyfeleknek, akik a limitet meghaladó átutalásokat terveznek, az alábbi dokumentumok közül egyet vagy többet kell benyújtaniuk a banknak:
OK5, OK7 tanúsítványok;
Adóbevallás;
A jövedelmükről szóló információk;
Dokumentumok az állami szervektől származó pénzeszközök átvételéről;
A családtagok igazolt jövedelme;
Az önkéntes tevékenységet igazoló dokumentumok.
Ezen dokumentumok benyújtása kötelező a bankkal való üzleti kapcsolat létesítése vagy felülvizsgálata során.
A jövedelem ellenőrzése után a bank vagy feloldja a korlátozást, vagy egyedi limitet állapít meg, amely megfelel az ügyfél pénzügyi lehetőségeinek. Bizonyos esetekben lehetőség van a számlák bevételeinek ellenőrzésére.
Az Ukrán Nemzeti Bank úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a magánszemélyek közötti kimenő átutalások havi 150 ezer hrivnyás határát, számolt be a szabályozó sajtószolgálata.
Elmondták, hogy a döntést számos tényező figyelembevételével hozták meg:
a fizetési jogszabályok megsértői számára kiszabott bírság összegének növeléséről szóló törvény elfogadása;
memorandum megalkotása a pénzforgalmi szolgáltatások piacának működésének átláthatóságáról, amelyhez a bankok abszolút többsége csatlakozott;
a fizetési tranzakciók felügyeletének rendszerei működésének javítása a jegybank követelményeivel és ajánlásaival összhangban;
a rendvédelmi szervek aktív tevékenysége a bűnözői sémák azonosítása és megállítása területén;
a Nemzeti Bank koncepciót dolgozott ki a fizetési műveletek fokozott ellenőrzését igénylő személyek nyilvántartására.
„Tavaly anomáliás ugrást regisztráltunk az egyéni számlák közötti átutalások volumenében, amely mára a szabályozói korlátozások bevezetése, az esés problémájára felhívó jegybank kommunikáció, valamint a memorandum végrehajtása miatt csökkent. A nyitott fizetési kártyák számának gyors növekedésének rövid távú trendje, amelyet tavaly szeptember-októberben regisztrálunk, megszűnt”, áll a közleményben.
Március 17. és 19. között korlátozzák a teherszállítás áthaladását a Felsőnémeti‒Ungvár ellenőrzőponton.
A nagymihályi vámhatóság tájékoztatása szerint a tengelymérleg karbantartása miatt a szlovák‒ukrán Vyšné Nemecké–Uzshorod autó-ellenőrző ponton részleges munkakorlátozás lesz érvényben. Ezért március 17-től 19-ig többnyire egy sávra korlátozzák a forgalmat, a használható sávra ideiglenes útjelző táblákat helyeznek el.
Kérik a kamionsofőröket, hogy legyenek fokozottan óvatosak, kövessék az ideiglenes közúti jelzéseket, valamint a vámhivatal munkatársainak és a rendőrök utasításait.
A görög fővárosban, Athénban a rövid távú lakásbérlés korlátozása lép életbe, miközben a hatóságok igyekeznek csökkenteni a város állandó lakóinak lakáshiányát – számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
A novemberben elfogadott törvény Athén több mint tíz központi kerületében egy évre megtiltotta az újabb rövid távú bérleti megállapodások bejegyzését.
A lakástulajdonosoknak december 31-ig kellett bejelenteniük az új objektumokat ezeken a területeken. A korlátozások megsértése 20 000 eurós bírságot von maga után.
A törvény emellett adókedvezményeket ajánl azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik a rövid távú bérlésről a hosszú távú bérbeadásra váltanak.
Az AirDNA amerikai cég adatai szerint a görög fővárosban körülbelül 18 ezer olyan lakás van, amelyet az Airbnb és a Vrbo adnak ki.
A kereslet a nyári turistaszezonban tetőzik, de Athén sok munkásnegyede régóta panaszkodik a lakások elérhetőségének hiánya és a magas lakásárak miatt.
Oroszország nem zárja ki, hogy korlátozza az urán-, titán- és nikkelimportot az Egyesült Államokba, de alaposan elemzi az ilyen intézkedések lehetséges következményeit – mondta újságíróknak Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
A szankciók nyomásának gazdasági ellenintézkedései nagyon eltérőek lehetnek. Mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat, ezek következményeit – mondta, majd hozzátette, hogy a köztársasági elnök és a kormány nem enged az indulatoknak, és nem döntenek semmiről ezen a téren úgy, hogy később azt megbánják. Ugyanakkor biztos benne, hogy nem zárhatók ki a kemény megtorló intézkedések.
Vlagyimir Putyin elnök a héten javasolta a Mihail Misusztyin miniszterelnök vezette orosz kormánynak, hogy fontolja meg a külpiaci urán-, titán- és nikkel-ellátás korlátozását, de ezek a korlátozások ne ártsanak Oroszországnak – számolt be róla a Ria Novosztyi.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) korlátozta az ukrán bankok kártyahasználatát külföldön – számolt be a szabályozó sajtószolgálata.
A korlátozások szigorítása az alábbi termékek és szolgáltatások külföldön való vásárlására vonatkozik: órák, ékszerek, ezüsttárgyak, drágakövek és érmék.
Az Ukrán Nemzeti Bank havi 100 000 UAH-nak megfelelő összegű limitet állapított meg az ukrán bankok által devizában vezetett bankkártyákkal való külföldi fizetésekre, az 5094-es (drágakövek, fémek és ékszerek), az 5944-es (karórák, ékszerek és ezüsttárgyak), 5972 (érme- és bélyegüzletek) kereskedőkódú tranzakciókra.
„Az intézkedés szükségességét a szabályozó a bankok és fizetési rendszerek bevonásával elvégzett elemzése is megerősítette. A felmérés kimutatta, hogy a banki nemesfémek Ukrajnán kívüli vásárlására vonatkozó, a jegybank által a hadiállapot idején bevezetett korlátozást megpróbálták elkerülni” – áll a közleményben. Egyúttal bevezetik a külföldi ingatlanokkal foglalkozó ügynökökkel és menedzserekkel folytatott műveletek korlátozását.
A 6513-as kereskedőkóddal végzett tranzakciókra (ingatlanügynökök és menedzserek) 500 000 UAH-nak megfelelő havi limit van beállítva. Az ezzel a kóddal végzett tranzakciók kezelési díjak, szállásdíjak és kapcsolódó díjak kifizetésére szolgálnak.
„Az 500 000 UAH-ban megállapított limit figyelembe veszi az Ukrajnán kívül tartózkodó vagy külföldön kiránduló ukránok szükségleteit, és megfelel az ilyen műveleteket végző bankok ügyfeleinek 98%-ának. Lehetővé teszi annak megakadályozását, hogy megkerüljék a jegybank az ilyen műveletekre vonatkozó korlátozásait, és ezáltal elkerülhető lesz a tőke jelentős volumenű kiáramlása Ukrajnából” – szögezte le a szabályozó.
