A jövő héten várhatóan nehezebb lesz a helyzet Ukrajna energetikai rendszerében – közölte az rbc.ua hírportál Volodimir Kudrickijnak, az Ukrenerho nemzeti energetikai társaság igazgatótanácsa elnökének az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kudrickij elmondta, hogy a jövő héten Ukrajnában nem lehet elkerülni a lakossági fogyasztók esetében az áramszüneteket a hőség miatt várható energiafogyasztás-növekedéssel, valamint egy további atomreaktor karbantartásra történő leállítása miatt.
Mint az igazgatótanácsi elnök megjegyezte, ez azt fogja eredményezni, hogy ebben az időszakban az ukrán energiarendszer helyzete „lényegesen nehezebb lesz”, mint ezen a héten. „Holnaptól a várakozásoknak megfelelően csökkenni fog az atomerőművek teljesítménye. Június 20 után pedig további lépéseket teszünk az atomerőművek teljesítménycsökkentése felé” – emlékeztetett Volodimir Kudrickij, hangsúlyozta, hogy ez „a karbantartási kampányhoz kapcsolódik”.
Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára.
Az Európai Bizottság januárban javasolta a hosszabbítást és úgynevezett „vészfék” bevezetését bizonyos termékekre – csirkére, tojásra és cukorra – abban az esetben, ha az ukrán import mennyisége meghaladja a 2022-est és a 2023-ast.
A gazdák hónapok óta tartó tiltakozása miatt azonban az uniós törvényhozók a vészfék bevezetését a 2021-es, vagyis a háború előtti szinten szabták meg; Brüsszel az invázió kezdete után adta meg a kedvezményeket Kijevnek.
Bővítették azoknak az áruknak a listáját is, amelyekre a vészfék vonatkozik: felkerült a zab, a kukorica, a zabdara és a méz is, esetükben azonban a 2022-es és 2023-as import átlaga az irányadó – számolt be a Reuters.
Döntöttek arról is, hogy a bizottság az eredetileg javasolt 21 helyett 14 napon belül lép, ha a behozatal eléri a limitet.
A bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy figyelemmel kíséri az ukrán búza és más gabonafélék behozatalát, és intézkedik, ha azok zavart okoznak az uniós piacokon.
Ukrajna uniós szomszédai – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – panaszkodtak, hogy a mezőgazdasági behozatal árt a termelőiknek. Kijev viszont állítja, hogy az agrárexportja nem károsítja az uniós piacokat, különösen most, hogy Ukrajna mezőgazdasági exportjának mintegy 95 százaléka a Fekete-tengeren keresztül történik.
Kijev számára egyébként a 2022-es és 2023-as átlagos behozatalon alapuló vészfék elfogadható volt, a 2021-re alapuló azonban nem kivitelezhető. Markijan Dmitrasevics agrárminiszter-helyettes egyébként korábban azt nyilatkozta, hogy Ukrajna azt akarja, hogy véglegesen feloldják a vámokat és a kvótákat az uniós exportra, vagy legalábbis hosszabbítsák meg három évre azok felfüggesztését.
Az EU-nak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára, ahelyett, hogy mindig csak egy évre hosszabbítják meg az engedélyeket, és így a döntés a politikai helyzet kegyelmére van bízva – sürgette március elején.
Az új megállapodást még el kell fogadnia az EP-nek és a tagállamok kormányainak, ami a hírügynökség szerint áprilisban várható.
Az AFP francia hírügynökség tudósításában emlékeztetett, hogy a megegyezés így három hónappal előzi meg az európai parlamenti választásokat, ahol várhatóan jócskán előretör majd a radikális jobboldal, amely megpróbálta meglovagolni a gazdák elégedetlenségét.
Az utóbbiak megnyugtatását szolgálja, hogy Brüsszel fontolgatja az orosz mezőgazdasági import korlátozását is, amelyre nem vonatkoznak a szankciók.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Parlament és a tagállamok éjszakába nyúló egyeztetésükön megállapodtak, hogy további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítják az ukrán agrártermékek vámmentességét az egységes piacon, de újabb korlátozásokat vezetnek be a gabonára. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710948420 [modified] => 1710937855 ) [title] => Új korlátozásokat vezet be az EU az ukrán agrárimportra [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47045&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 47045 [uk] => 47039 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 47040 [image] => Array ( [id] => 47040 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg [original_lng] => 274821 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-300x156.jpg [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da-768x400.jpg [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/28e7e8b1d9da.jpg [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710930655:12 [_thumbnail_id] => 47040 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1350 [_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A lengyel kormány új korlátozásokkal fenyegeti az ukrán termékek importját, ha Kijev nem járul hozzá az együttműködéshez – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes Polsat News lengyel tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kolodziejczak megjegyezte, hogy ma tárgyal Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter és Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter. „Ukrajna térfelén van a labda” – mondta, hozzátéve, hogy ha nem sikerül megegyezni, a lengyel kormány további korlátozásokat vezet be.
A lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes úgy vélte, hogy az ukrán határon zajló tüntetések „a lengyel falvakban tapasztalható elégedetlenség mértékéről tanúskodnak, amelyet a sok éven át tartó rossz agrárpolitika okozott”. Ugyanakkor élesen bírálta Ukrajna elnökének a határblokáddal kapcsolatos kijelentését. „Ez is egy olyan akció, amely egyértelműen mutatja, mit tesz ma Ukrajna. Világosan mondom, Zelenszkij elnök úr: összpontosítson a saját politikájára, önnek is vannak problémái az országában” – fakadt ki Michal Kolodzejczak.
Az izraeli belügyminiszter bejelentette, hogy az ország 17 városában módosítják az ukrán menekültek munkavállalási jogait. A hírt a Haaretz közölte.
A kiadvány arról számolt be, hogy ezek a korlátozások a városokban nem akadályozzák meg az ukrán menekülteket abban, hogy az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásnyújtó intézményekben és a szállodaiparban dolgozzanak.
A tilalom olyan városokra vonatkozik majd, mint Tel-Aviv, Jeruzsálem és Petah Tikva, ahol a legtöbb ukrán menekült él. A városok listáján Eilat, Ashdod és Netánja is szerepel.
Kanada szombaton úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az orosz Északi Áramlat gázvezeték turbináit, annak ellenére, hogy Ukrajna felszólította, hogy „ne engedjen a Kreml zsarolásának”. Ukrajna arra szólította fel Kanadát, hogy ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében. A Gazprom orosz gázipari konszern ezekre a munkálatokra hivatkozva csökkentette június közepén az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállításait.
„Kanada a Siemens Kanadának határozott időre szóló, visszavonható engedélyt ad a megjavított turbinák Németországba történő visszaküldésére, ami támogatja Európa képességét arra, hogy megbízható és megfizethető energiához jusson” – mondta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős miniszter.
„A szükséges földgázellátás nélkül a német gazdaság nagyon jelentős nehézségeket szenvedne, és a németek a tél közeledtével azt kockáztatnák, hogy nem képesek otthonukat fűteni” – fejtette ki nyilatkozatában.
A kanadai miniszter egyben azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „megosztottságot akar szítani a szövetségesek között”.
A német kormány már hetek óta „intenzív kapcsolatban” volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje e felszerelés visszaszállítását Európába.
Berlin nem hitte el a Gazprom érvelését a gázszállítások visszaesésére, de úgy vélte,
a turbinák visszaadása megfosztaná Oroszországot attól az ürügytől, hogy meghosszabbítsa a gázszállítás leállítását, amely súlyos energiaválsággá fajulhat. Ukrajna úgy vélte, hogy az ukrán vezetékek elegendő gázt tudnak szállítani Németországba ahhoz, hogy ellensúlyozzák az orosz szállítások csökkenését.
„Nem szabad engednünk a Kreml zsarolásának” – érvelt csütörtökön Szerhij Makogon, az ukrán gázvezeték-üzemeltető (OHTSZU) vállalat vezetője.
Kanada szombaton ugyanakkor bejelentette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankcióit az ipari termékekre is ki kívánja terjeszteni.
„Az új szankciók a szárazföldi és csővezetékes szállításra, valamint a fémek és közlekedési, számítógépes, elektronikus és elektromos berendezések, valamint gépek gyártására vonatkoznak majd” – mondta Mélanie Joly kanadai külügyminiszter.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az orosz–ukrán háború kitörése óta alig van napraforgóolaj a német szupermarketekben, a Schleswig-Holstein tartományában található Lidl-üzletekben például már csak a felnőtt vásárlók vehetnek étolajat – számolt be a Merkur.
A Lidl-szupermarketlánc azon kísérletezik, hogy a rendelkezésre álló étolaj készletet a lehető legegyenletesebben ossza szét a vásárlói között. Annak érdekében, hogy minden család csak két üveg olajat vegyen, a cég korhatárt vezetett be: a napraforgóolajat csak a tizennyolc év felettieknek árulják.
A német hírportál szerint már nem újdonság, ha a szupermarketekben üres polcokkal találkozik az ember, először a vécépapír, majd a gyorstesztek hiánya volt jelen az országban a koronavírus-járvány idején, ma már a háborús konfliktus miatt a napraforgóolaj lett az új hiánycikk, mivel
Ukrajna a világ egyik legnagyobb előállítója az étolajnak.
A szupermarketek már korábban olyan üzleti stratégiákon dolgoztak ki, amelyekkel az emberek vásárlási szokásait befolyásolhatják: az Aldi például az étolajos polcait azzal a felhívással látták el, hogy az vásárlók csak szükség esetén vegyenek étolajat, és ne csupán felhalmozás céljából vásároljanak.
A Lidl intézkedését nagy felháborodást váltott ki a közösségi oldalakon, az áruházlánc ezután hatályon kívül helyezte intézkedését.
Kérjük vásárlóink megértését, és elnézést kérünk az esetleges kellemetlenségekért – közölte a cég a felháborodást követően. Korábban Magyarországon az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Fehéroroszország legnagyobb bankja, a Belaruszbank korlátozásokat vezet be a Visa, Mastercard és Maestro kártyákra, melyek rubeles számlákhoz vannak kötve. Jelenleg egy nap alatt csupán 400 rubelt költhetnek.
A hírt a bank közleményben közölte március 12-én. A korlátozások ma, március 13-án léptek érvénybe.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Izlandon az elmúlt időszakban súlyos áramhiány jelentkezett, aminek következtében az ország vezetése felső határt szabott az egyes iparágaknak biztosítható villamosenergia ellátásban. Ide tartozik a bitcoin-bányászat is, amelyet most emiatt korlátoznak.
Izland elsődleges közműcége, a Landsvirkjun a hírek szerint visszafogja egyes magas energiaigényű gazdasági ágazatok ellátását, hogy az ország spóroljon a villamosenergiával. Az érintett szektorok között van az alumínium kohók, az adatközpontok és a halüzemek tevékenysége is – írja a Bloomberg.
Emellett a bitcoin-bányákat sem kíméli a korlátozás, így a kriptovaluta bányászoknak is vissza kell fogniuk a tevékenységüket.
A döntés mögött az áll, hogy miközben Izlandon érezhető áramhiány alakult ki az elmúlt időszakban, egyes ágazatok kereslete rekord magasságba emelkedett – indokolta a korlátozást Tinna Traustadottir, a Landsvirkjun alelnöke.
A kriptovaluta bányászok számára ez azonban csak a legújabb azon esetek közül, amikor az érdekeik konfliktusba kerültek a kormányzati célkitűzésekkel. Korábban ugyanis számos kriptovaluta bányászattal foglalkozó vállalat települt az északi országokba, elsősorban az alacsony energiaárak miatt. Izlandon olyan cégek vannak jelen, mint a Hive Blockchain, a Genesis Mining vagy a Bitfury, de a skandináv országok kormányai gyakran inkább próbálják visszaszorítani a bányászatot annak magas energiaigénye miatt.
Svédország például egyenesen betiltaná a kriptovaluta bányászatot az országban, mivel a pénzügyi felügyelet szerint a bányászok túl sok energiát használnak el a megújuló forrásokból, melyekre szükség van az esszenciális szolgáltatások ellátásához.
A skandináv példák is jól mutatják tehát, hogy a kriptovaluták energiaigénye az iparág egyik legfontosabb kérdése lesz a következő években.
A turizmus korlátozása mintegy tíz százalékos csökkentést jelent az átlagos turisztikai forgalomhoz képest. A holland főváros az intézkedéssel az infrastruktúrának a tömeges turizmus által okozott túlterhelését kívánja enyhíteni.
Az intézkedés polgári kezdeményezésként indult, amelyben a csatornaváros polgárai 30 ezer aláírással a vendégéjszakák számát évi 12 millióban követelték korlátozni.
Amszterdamban 2019-ben 22 millió vendégéjszakát regisztráltak, 2020-ban viszont a járványvédelmi zárlat miatt gyakorlatilag megszűnt a turisztikai forgalom.
A városvezetésnek évente fel kell mérnie a vendégéjszakák számának az alakulását és amennyiben az túllépi a megengedett határt, intézkedéseket kell hoznia a forgalom csökkentésére. A lehetséges intézkedések között szerepel a turisztikai adó növelése, valamint az Airbnb szálláskiadás korlátozása. Egyik intézkedés sem lenne új, a városvezetés az Airbnb és más szobakiadó platformokra vonatkozó szabályokat már korábban is erősen megszigorította. A szállodai férőhelyek száma is korlátozva van Amszterdamban, csakúgy, mint a történelmi centrumban vezetett városnéző túrák száma is.
Forgalomcsökkentő intézkedésként tervbe van véve még hagyományos vöröslámpás negyedben nyújtott szolgáltatások száműzése is a város külterületére, valamint a kávéházakban a „soft” drogok értékesítésének megtiltása a turistáknak.
