Ukrajna gazdasága stabilnak bizonyult a háborús körülmények között; a makrogazdasági mutatók tavaly a vártnál erősebbeknek bizonyultak. A fellendülés azonban 2024-ben lelassul. Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke erről azután beszélt, hogy az IMF igazgatósága jóváhagyta Ukrajna számára az újabb, 880 millió dolláros hitelrészletet – írja a korrespondent.net március 22-én, pénteken.
„Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is hatalmas szociális és gazdasági kiadásokkal jár Ukrajna számára. A makrogazdasági és pénzügyi stabilitás azonban megmaradt, ami az ukrán kormányzat hozzáértő politikáját, valamint a jelentős külső támogatást tükrözi” – véli az tisztviselő.
Ukrajna gazdasága a 2022-es 29,1 százalékos zuhanás után 2023-ban 5 százalékkal nőtt, 2024-ben azonban 3-4 százalékra mérséklődik a növekedési ütem – prognosztizálja az IMF.
„A jövőben… a fellendülés valamelyest lassulni fog a kilátások rendkívül magas kockázatai miatt, amelyeket főként a háborúval kapcsolatos kivételesen magas bizonytalanság, valamint a külső finanszírozás lehetséges késései okoznak” – mondta Georgieva.
Az ukrán hatóságoknak ébernek kell lenniük, ami ezeket a kockázatokat illeti – tette hozzá. Szerinte nagyon fontos, hogy az adományozók által Ukrajnának juttatott valamennyi külső finanszírozás időben és kiszámíthatóan megérkezzen Ukrajna nehezen megszerzett makrogazdasági stabilitásának védelme érdekében.
A globális gazdasági növekedés tavaly némileg meghaladta a vártat, és ennek pozitív következményei lesznek 2024-ben – mondta Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
„A világgazdaság rendkívül ellenálló volt” – mutatott rá az IMF vezetője, aki Davosban adott interjút a Bloomberg hírügynökségnek.
Krisztalina Georgieva az amerikai gazdaság kapcsán úgy fogalmazott, hogy puha landolást vár, mivel a kamatlábak csökkenni kezdenek.
Gita Gopinath, az IMF első helyettese a davosi világgazdasági fórum egyik keddi rendezvényén ugyancsak azt mondta, hogy megnőtt az esélye az amerikai gazdaság puha landolásának. Gopinath arról is beszélt, hogy mivel az infláció elleni küzdelem még nem zárult le, ezért kicsit korainak tartja a pénzpiacoknak azt a várakozását, hogy a világ vezető jegybankjai gyorsan kamatot kezdenek csökkenteni. Hozzátette: az IMF is számít kamatcsökkentésekre, de erre inkább valamikor az év második felében kerülhet sor.
Októberi világgazdasági kitekintésében (WEO) az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság 2023-ban 3 százalékkal, 2024-ben 2,9 százalékkal nő. Legfrissebb előrejelzését január végéig ismerteti az IMF.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a következő években a világgazdasági növekedés 3 százalék körül fog alakulni, valamint a technológiai szétválasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet.
A világgazdasági növekedés 2023-ban 3 százalék alá csökken, és a következő öt évben 3 százalék körül marad – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. 1990 óta ez az IMF legalacsonyabb középtávú növekedési előrejelzése, elmarad az elmúlt húsz évben tapasztalt 3,8 százalékos átlagos gyorsulástól is.
Bár a legtöbb fejlett gazdaságban meglepően rugalmasak a munkaerőpiacok, valamint a kínai nyitás is fellendülést hoz, mindezek ellenére arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése 2023-ban nem éri el a 3 százalékot – mondta a nemzetközi szervezet vezetője. Georgieva szerint a növekedési kilátások mind rövid, mind középtávon gyengék maradnak, tekintettel a tartósan magas inflációra. Hozzátette: a pénzromlás mellett a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a gyorsulás továbbra is elérhetetlen. Ez mindenki kilátását rontja, főleg a legkiszolgáltatottabb emberek és országok kilátásait – írja a Reuters.
Elmondta, hogy 2023-ban India és Kína adja majd a globális növekedés felét, de idén a fejlett gazdaságok mintegy 90 százalékában lassul az emelkedés üteme. Az alacsony jövedelmű országok, amelyeket a magasabb hitelköltségek és az exportjuk iránti gyengülő kereslet sújt, azt tapasztalják majd, hogy az egy főre jutó jövedelem növekedése a feltörekvő gazdaságoké alatt maradnak.
Az IMF vezetője felszólította a központi bankokat, hogy amíg a pénzügyi nyomás korlátozott marad, addig tartsák az infláció elleni harcot, de a pénzügyi stabilitási kockázatok felmerülésekor a likviditás megfelelő biztosításával kezeljék őket. A közelmúltban Svájcban és az Egyesült Államokban bekövetkezett bankcsődök rávilágítottak egyes bankok kockázatkezelési hiányosságaira és felügyeleti mulasztásokra.
A kulcs a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények kockázatainak, valamint az olyan ágazatok gyengeségeinek gondos nyomon követése, mint például a kereskedelmi ingatlanok – mondta Georgieva. Szerinte bár a politikai döntéshozók gyorsan reagáltak a szektorban a közelmúltban tapasztalt stresszhelyzetekre, továbbra is aggodalomra adnak okot a bankok rejtett sebezhetőségei. A növekedési és termelékenységi kilátások javítása érdekében az IMF-vezér jelentős változtatásokra szólított fel, a többi között a megújuló energiára fordított beruházásokra, valamint a világgazdaság széttöredezettségének elkerülésére. Hangsúlyozta, hogy egyes országok esetében akár 12 százalékkal is csökkenhet a gazdaság.
Bizalmat szavazott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa a bolgár Krisztalina Georgievának, aki a héten közgyűlésen találkozik a világ pénzügyminisztereivel és jegybankelnökeivel.
Azzal gyanúsították Krisztalina Georgievát, hogy amikor a Világbank ügyvezető igazgatója volt, nyomást gyakorolt az egyik legfontosabb kiadvány, a Doing Business szerkesztőire, hogy Kína besorolását javítsák fel, pontosabban ne rontsák le, ahogy ettől a kínaiak tartottak. A Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint üzletet kötöttek: a Világbanknak szüksége volt tőkeemelésre, és ezt csak Kínától remélhette, miután Trump elnök beintett. Peking cserébe azt kérte, hogy a Doing Business kiadványban jó besorolást kapjon. Stiglitz jól ismeri a Világbankot, mert korábban ott dolgozott. Szerinte a Világbank jelenlegi vezetője – akit Trump nevezett ki – állt a botrány hátterében.
Joe Biden nehéz helyzetbe került, mert egy demokrata és egy republikánus szenátor kérte őt, hogy nézzen utána alaposan Georgieva felelősségének – írja a Politico. Washingtonban a Kína-ellenesség mindkét nagy pártot jellemzi. Biden mégiscsak úgy dönthetett, hogy európai szövetségeseit támogatja, akik mindvégig kiálltak Georgieva mögött. Különösen a franciák harcoltak érte. Párizs mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF vezetője európai legyen. Európában és Amerikában pontosan tudják, hogy a kínaiak is megcélozták ezt a posztot. Mind Európában, mind Amerikában el kívánják kerülni a kínaiak előretörését, és ezért a posztján maradhatott Krisztalina Georgieva.
Miért akarták őt megfúrni?
Stiglitz szerint csak ürügy volt a Doing Business, mert valójában a nagy amerikai bankok nem értettek egyet Georgieva kölcsönpolitikájával. Argentína kapcsán csaptak össze az érdekek: a magánhitelezők azt akarták, hogy csupaszítsák le a csőd szélére került latin-amerikai államot, míg Georgieva olyan hitelfeltételeket harcolt ki, amelyek figyelembe veszik az adós ország törlesztési képességeit. Az IMF új hitelpolitikája el akarja kerülni a görög csapdát, amikor évtizedes gödörbe került az adós állam, amelynek polgárai tartós életszínvonal-csökkenéssel kényszerültek szembenézni.
Kicsoda Krisztalina Georgieva?
A bolgár közgazdász 2016-ban tért vissza a Világbankhoz, miután hat éven keresztül az Európai Unió egyik legfontosabb biztosa volt. Ő foglalkozott ugyanis a költségvetéssel. A Világbanknál nem volt újonc Georgieva, hiszen 17 év alatt egészen az alelnöki posztig emelkedett a karrierje. Ő ott is a nemzetközi hitelezéssel foglalkozott. A bolgár közgazdász három évet töltött ebben a pozícióban, majd átkerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol immár első ember lett. Elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetői posztját kapta. Régi megállapodás szerint az IMF élén európai, a Világbank vezető posztján amerikai áll, de azóta megváltozott a világ. A kínaiakkal az élen Ázsia is mind hangosabban követel szerepet magának a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.
Krisztalina Georgieva annak is köszönheti, hogy megőrizte posztját, hogy sem az USA, sem az EU nem kíván lemondani kiharcolt vezető szerepéről az IMF, illetve a Világbank élén.
A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése most azért vált különösen fontossá, mert aláírhatják a nemzetközi egyezményt a globális társasági adóról – írja a Politico. Magyarország az utolsó pillanatban csatlakozott, így 136 ország ért egyet azzal, hogy a globális társasági adó 15% legyen.
