A Minisztertanács jelentősen módosította a hadkötelesek felmentésének szabályait és a kritikus fontosságú vállalkozások meghatározásának eljárását. Ez a kérdés volt egy másik online-rendezvény témája a „Kormányzat és a vállalkozások párbeszéde” platform keretében.
A régiónk vállalkozóit érintő főbb változásokat Tarasz Tringyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója ismertette.
A kritikus fontosságú magánvállalkozások alkalmazottainak átlagkeresete 3 minimálbérre emelkedett – ma 25 941 hrivnya. A kritikus státuszt megszerezni vagy megerősíteni kívánó vállalkozások számára ez a norma június 2-án lépett hatályba. Ugyanakkor a felmentett alkalmazottak hasonló bérszintjére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A vállalkozások kritikus fontosságával kapcsolatban korábban elfogadott összes döntés továbbra is érvényben marad, de legfeljebb 2026. szeptember 1-jéig. Addig a vállalkozásoknak újra meg kell erősíteniük a megállapított kritériumoknak való megfelelést.
Megerősítik a felmentési limit betartásának ellenőrzését. A megállapított limit – a hadköteles alkalmazottak 50%-a – túllépése a kritikus vállalkozás státusz visszavonásához vezethet. Ilyen helyzet állhat elő többek között akkor, ha egy alkalmazott felmond, másik munkahelyen kap felmentést, vagy megváltozik a státusza. Mostantól ilyen esetben a vállalt vezetője 10 munkanapon belül köteles a Gyiján keresztül érvényteleníteni az alkalmazott felmentését.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója azt javasolta, hogy a vállalatok rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartásokat, és haladéktalanul korrigálják az alkalmazottak listáját, mielőtt a toborzóközpont képviselői bármilyen eltérést észlelnének.
A részmunkaidőben dolgozó és felmentéssel rendelkező személyek megközelítése is változik. Mostantól ezeket a szakembereket csak egy munkahelyre vonatkozó felmentési limit meghatározásakor veszik figyelembe.
Ezenkívül a megyei adminisztráció felülvizsgálta és megerősítette a regionális kritériumok egy részét:
az elmúlt évben befizetett adók küszöbértéke 1,2 millióról 1,5 millió hrivnyára emelkedett;
a harci cselekményekben résztvevő honvédek foglalkoztatására vonatkozó kritérium 10%-ról 30%-ra emelkedett, az ilyen alkalmazottak esetében a fő munkahelynek kell lennie.
Ezek a frissített kritériumok június 3-án léptek hatályba.
A Gazdasági Minisztérium követelménye értelmében törölték a „védelmi képesség biztosítására” vonatkozó regionális kritériumot. Azok a vállalatok, amelyek a kritikus fontosságú státusz megszerzésének egyik kritériumaként ezt jelölték meg, július 1-jéig elveszítik ezt a státuszt. Összesen jelenleg 6 regionális kritérium van érvényben a 7 helyett, és a kritikusan fontos vállalkozás státusz megszerzéséhez – mint korábban – legalább háromnak kell megfelelni.
Szó volt arról is, a megyei katonai adminisztráció a regionális kritériumok következő frissítési csomagját is előkészíti. Többek között a vállalkozások minimális éves jövedelmének 5 millió hrivnyáról 7,5 millió hrivnyára, az exportbevételnek pedig 100 ezer euróról 150 ezer euróra való emelését tervezik. Ezenkívül külön kritériumot is bevezethetnek az ipari parkok kezelőtársaságai, kezdeményezői és résztvevői támogatására.
A kérdések és válaszok során a résztvevők konkrét gyakorlati eseteket vitattak meg. Tarasz Tringyak hangsúlyozta, a vállalkozásoknak most gondosan ellenőrizniük kell a frissített követelmények betartását, hogy ne veszítsék el státuszukat és a munkavállalók felmentésének lehetőségét technikai hibák vagy az elhalasztott adatfrissítések miatt.
Az eseményről készült videofelvétel megtekinthető a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának YouTube-csatornáján a https://tinyurl.com/mryefcyh linken, tájékoztatott a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció.
A kormány megváltoztatta a régiók kritikus infrastruktúra védelme finanszírozására vonatkozó megközelítését. Többek között a frontvonalbeli régiók esetében csökkentették a társfinanszírozás arányát a téli felkészülés felgyorsítása érdekében, jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A határozat értelmében a legtöbb régió esetében a társfinanszírozás szintje továbbra is legalább 20%-os szinten marad.
Ugyanakkor a frontvonalközeli és a legterheltebb régiókban csökkent:
10%-ig Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Szumi, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében;
15%-ig Dnyipropetrovszk megyében.
Egyben meghatározták, hogy a helyi költségvetésekből származó társfinanszírozás csak az önkormányzati objektumokra vonatkozik.
Ezenkívül a Minisztertanács lehetővé tette a helyi önkormányzatok számára, hogy a tartalékalapból vissza nem térítendő forrásokat fordítsanak a Fenntarthatósági Tervek végrehajtásában részt vevő helyi vállalkozások finanszírozására.
Szviridenko elmondása szerint ez lehetővé teszi a közösségek számára, hogy gyorsabban áttérjenek a tervezésről a megvalósításra az energia-, hő- és vízellátási ágazatban.
A Fenntarthatósági Tervek teljes költsége 278 milliárd hrivnya. Az állam már 22,8 milliárd hrivnyát különített el a kritikus létesítmények védelmét célzó kiemelt munkálatokra.
A parlament törvényt fogadott el a kritikus infrastruktúrában dolgozók egészségkárosodása esetén járó egyszeri pénzügyi támogatásról, számolt be a Legfelső Tanács sajtószolgálata.
A képviselők jóváhagyták a „Kritikus infrastruktúrában dolgozók életét és egészségét ért károsodásért járó egyszeri pénzügyi támogatásról” szóló törvényt.
A módosítás célja az Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziója következtében károsult személyek, valamint családtagjaik szociális védelmének megerősítése. A törvény egyértelművé teszi a személyek azon szolgálati kötelezettségeinek jellegét, amelyek teljesítése egyszeri pénzbeli juttatás igénybevételére jogosít, és bővíti az ilyen támogatásra jogosult személyek körét.
Ez többek között a kritikus infrastruktúra üzemeltetőinek, fióktelepeinek és képviseleteinek az alkalmazottjait, valamint a kritikus infrastruktúra létesítményeiben hivatali, szakmai, munkaügyi feladataik ellátásával összefüggésben megsérült személyeket érinti. A törvény kibővíti az elhunyt személyek családtagjainak listáját, és bevezet egy mechanizmust a különbözet kifizetésére magasabb rokkantsági csoport megállapítása esetén.
A támogatás Oroszország agressziója következtében megsérült köztisztviselők és helyi önkormányzati tisztviselők számára is elérhető lesz. A parlament meghosszabbította az egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételének jogát a hadiállapot idejére és annak megszűnését vagy eltörlését követő három évre.
Ukrajnában csökkenteni kívánják a háztartási és ipari fogyasztók áramkimaradási ütemterveinek időtartamát, mivel lehetőség nyílt legalább 800 MW villamosenergia felszabadítására. Ezt Julija Szviridenko miniszterelnök jelentette be a Telegramon az OVA vezetőivel tartott megbeszélés után.
A miniszterelnök elmondása szerint a megbeszélés a kormány döntésének végrehajtásáról szólt, amely a kritikus infrastruktúrához tartozó tényleges objektumok listájának felülvizsgálatát írta elő.
A felülvizsgálat eredményeként legalább 800 MW villamosenergia felszabadítására nyílt lehetőség. Ez rövidíteni fogja az áramkimaradások időtartamát mind a lakosság, mind az ipar számára
– írta.
A felülvizsgálat során két kategóriát távolítottak el a listáról: a 100 kW-nál kisebb teljesítményű fogyasztókat, valamint azokat az objektumokat, amelyekhez több más fogyasztó is csatlakozott, és amelyek az energia igazságos elosztása érdekében általános korlátozások alá esnek.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott azon energetikai létesítmények listájáról, amelyek elleni támadásokat Oroszország leállítja a részleges tűzszünet keretében, ami ellentmond az orosz fél által nyilvánosságra hozott követeléseknek – számolt be az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Energiaügyi Minisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államokat informálták Kijev az „energetikai fegyverszünetre” vonatkozó követeléseiről, és azokat egyeztették Washingtonnal. Ezzel párhuzamosan azonban Oroszország közzétette azon objektumok listáját, amelyekről eszerint megegyeztek az amerikai féllel, amit az amerikai fél egyelőre nem cáfolt.
„Ukrajna átadta és egyeztette az amerikai féllel az összes energetikai objektum tipológiáját a kölcsönös támadások leállítására vonatkozó megállapodás keretein belül. Ez a villamosenergia-, olaj- és gázkomplexumokra, a nukleáris és széniparra, energetikai berendezések gyártására vonatkozik”, közölte a tárca sajtószolgálata.
Ugyanakkor az orosz fél által az USA-val állítólag egyeztetett listán nem szerepelnek az ukrán olaj- és gázkitermelő létesítmények, amelyeket az utóbbi időben a legtöbb támadás ért.
Ukrajna és az Európai Beruházási Bank (EBB) megállapodásokat kötött, amelyek alapján az uniós pénzintézet 16,5 millió euróval támogatja a kritikus infrastruktúra helyreállítását és az energiahatékonyság növelését, valamint 100 millió eurót biztosít a víz- és hőellátás, illetve a csatornázási létesítmények rekonstrukciójára – jelentette be Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján.
„Hálásak vagyunk a banknak a segítségért, amelyet az orosz agresszió által megrongált infrastruktúra újjáépítéséhez nyújtott” – mondta a kormányfő, aki arról is tájékoztatott, hogy a kétoldalú együttműködés keretében külön is tárgyaltak a finanszírozásról.
A találkozón gazdasági kérdésekről is egyeztettek, ahol Denisz Szmihal beszélt a 2025-ös év legfontosabb költségvetési kiadásairól, és hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát. Az Európai Beruházási Bank a háború kezdete óta több mint kétmilliárd euróval támogatta Ukrajnát − írta az Ukrinformra hivatkozva az Index.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn összehívta a haditanácsot, amelynek központi napirendi témája Ukrajna infrastruktúrájának helyreállítása volt a november 17-i orosz légitámadás után – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte, hogy a haditanácson meghallgatta az Energiaügyi Minisztérium, a Naftohaz és az iparág összes kulcsfontosságú szereplője képviselőinek jelentését. „A november 17-i orosz támadás utáni helyreállítás előrehaladásáról és az összes kritikus objektum további védelméről beszéltek” – állította. Jelezte azt is, hogy szóba került a gázinfrastruktúra és -kitermelés, a nukleáris, vízi és termikus energia – kérdése. Szóba került az ukrán villamosenergia-import lehetőségének a növelése is.
„A légierő jelentést készített a kritikus infrastrukturális létesítmények légvédelmi biztosításáról. A leghatékonyabb tapasztalatokat vesszük át a légvédelmi eszközök fokozatos növelését és más régiókra való kiterjesztését illetően” – írta Volodimir Zelenszkij. Mint megjegyezte, hogy a haditanácsban a Védelmi Minisztérium jelentése is elhangzott az ukrán fegyver-, lőszer-, rakéta- és dróngyártók szerződéskötéseiről és hitelezéséről.
