A szegénység mértéke Ukrajnában a 2002-es szintre romlott, de ha az ország fenntartja a pozitív makrodinamikát, akkor nem nő tovább a nyomor – jelentette ki Ljudmila Cserenyko, a közgazdasági tudományok doktora,a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet népesedés- és életszínvonal-kutatási osztályának a vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Cserenyko kifejtette, minden társadalomnak megvan a maga szegénységi küszöbe, amelyen túl nehéz a nyomor kordában tartása, és pusztító fejlemények következnek be. Úgy tartják, hogy a szegények 50%-os arány veszélyes jelzés, a 60-80%-a pedig még rosszabb – tette hozzá. „A második pont az, hogy meddig tart, és milyen időszak után következett be. Amikor elkezdtük a szegénységet mérni 2000 óta, a létminimum megállapítása óta, e kritérium szerint a szegények aránya akkor elérte a 80%-ot. 2022-ben 60% volt. 2021-től 2022-ig visszatértünk a 2002-es szintre – a szegénység 40%-ról 60%-ra nőtt” – mondta a szakértő.
A demográfus hozzátette, hogy 2004-ben az ukránok jövedelme rohamosan nőtt, majd csökkent a szegénységi szint. Még a belpolitikai események sem változtattak a dinamikán – jegyezte meg. Mint hozzátette, 2024-re nehéz prognosztizálni, ám pozitív körülmények között a szegénységi szint nem emelkedik. „Nehéz prognosztizálni, de ha marad a pozitív makrodinamika és nem lesznek negatív változások a fronton, ha a jelenlegi helyzet folytatódik, akkor biztosan nem nő a szegénység. Meglátjuk, mennyivel fog csökkenni – fejezte ki reményét Ljudmila Cserenyko.
Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40%-a, azaz több mint 14 és fél millió ember szorul idén humanitárius segélyre az orosz agresszió hatásai miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben a hivatal szóvivője, számolt be a DW. Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az ENSZ közel 4 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az adatok szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64%-a folyt be, az adományozás csökkenőben van.
Az ENSZ a támogatás szükségességet azzal magyarázza, hogy Ukrajnában nap mint nap civilek halnak meg és sérülnek meg, Oroszország pedig tönkreteszi az emberek otthonait és a létfontosságú infrastruktúrát. Erre még rátesz a kemény tél, az emberek az élelmiszer-, víz-, gyógyszer- és egyéb humanitárius termékek szállításától is függenek.
„Ha a harcok folytatódnak, és ezen a télen megszaporodnak az energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrák elleni támadások, a jelenlegi humanitárius helyzet idén valószínűleg tovább romlik. Ezért most minden eddiginél fontosabb egy nagyszabású humanitárius művelet” – hangsúlyozta a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala. A szervezet adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede, 5,9 millió személy vált belföldi menekültté.
A regionális menekülttámogatási terv, amelyet a hivatal a jövő héten tervez közzétenni, 2,3 millió menekültnek és az őket befogadó helyi közösségeknek nyújt segítséget. Ugyanezen a napon a tervek szerint megvitatják az ukrajnai humanitárius szükségletekre való reagálási tervet.
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
Hatékony állami politika nélkül a menekültek hazatérése terén Ukrajna közel 113 milliárd dollárt is elveszíthet a GDP-ből 10 év alatt. Ez mintegy 45 milliárd dolláros adóbevétel-kiesést is jelenthet.
„A számítások szerint az európai országokban élő mintegy 1,42 millió ukrán kényszermenekült, valamint az agresszor országokban tartózkodó 0,7 millió személy a munkaerőpiac szereplői. A felnőtt menekültek többsége 25–49 év közötti nő, akiknek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és dolgozott a háború előtt” – áll a Gazdaságélénkítő Központ és az EasyBusiness tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy menekültek a hazatérése a gyors és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából fontos: az évi 7%-os növekedést jelent, mivel 2032-ig Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacra (azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy a legtöbb menekült a hazatérést tervezi). Ugyanakkor idővel csökken a menekültek hazatérési vágya a befogadó országokba való beilleszkedésük miatt.
„Míg a kényszermenekültek 7-10%-a már úgy döntött, hogy külföldön marad, a többsége jelenleg hajlik a hazatérésre. Az idő múlásával egyre többen vállalnak munkát: csak 2022 augusztusa és 2023 januárja között a menekültek hozzávetőleg 17%-a talált munkát vagy kezdett el tanfolyamra járni” – áll a tanulmányban.
A tanulmány adatai szerint a menekültek legnagyobb része a győzelem után szeretne hazatérni. Számukra a legfőbb probléma a biztonság kérdése, mivel akik már hazatértek, nehéz körülményekkel szembesültek.
A tanulmány szerint ugyanakkor a harci övezetből elmenekültek legszívesebben biztonságosabb régiókba térnének vissza, ahol biztosítva vannak a lakhatás, foglalkoztatás és az anyagi támogatás.
Az ukránok hazatérésének másik fontos tényezője a munkavállalás lehetősége.
„A különböző felmérések eredményei szerint a jól megfizetett munka elérhetősége és a viszonylag magasabb életszínvonal Ukrajnában hozzájárul majd honfitársaink visszatéréséhez. Az idő múlásával azonban egyre több munkaképes ukrán állampolgár talál külföldön munkát, ami nem kedvez hazatérési szándéknak, különösen a magasan képzett szakemberek körében” – áll a tanulmányban.
Csütörtökön Ukrajna egész területén áramszolgáltatási korlátozást vezetnek be, és ha a lakosság nem minimalizálja a fogyasztást, ütemezett lekapcsolások lesznek – jelentette be szerda este Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető-helyettes azt közölte, hogy „holnap, 2022. október 20-án korlátozzák az áramellátást Ukrajnában. Ma az ellenség ismét tönkretette az energiatermelő létesítményeket. Kérem, ezt vegyék komolyan.” Mint hangsúlyozta, reggel 07:00 és 23:00 óra között mindenkinek minimalizálnia kell az áramfogyasztást.
„Ez az ország minden régiójának lakosságára vonatkozik. Ha ez nem történik meg, akkor átmeneti leállásokra kell készülni. Holnaptól a városi közvilágítás használatát is korlátozzák. Ezek kényszerlépések. Ezért mi mindannyian a magunk frontján dolgozunk!” – mutatott rá Kirilo Timosenko.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Olekszandr Harcsenko, Ukrajna energiaügyi miniszterének tanácsadója bejelentette, szerdán és csütörtökön Ukrajna különböző régióiban tervezett áramszünetek lehetnek a lerombolt infrastruktúra helyreállításának megkönnyítése érdekében. Mint emlékeztetett, „a mai napon kollégáimmal megpróbáltuk kiszámolni, hogy mi sérült meg napközben, és sajnos az új adatok szerint a teljes infrastruktúra és a termelőkapacitásaink mintegy 40%-a valóban súlyosan megrongálódott.” A helyreállítási és javítási munkálatok folyamatosan zajlanak, de csodák csak bizonyos mértékben lehetségesek. „Ezért arra kell számítani, hogy ma és holnap nemcsak vészhelyzeti, hanem ütemezett áramlekapcsolások is lehetnek, hogy ne legyen túlterhelt a hálózat” – húzta alá Olekszandr Harcsenko.
Ukrajnában 27 százalék a nyugdíjasok és 25 százalék a bérmunkában foglalkoztatott járulékfizetők aránya, idén az ország GDP-jének 9,8 százalékát fordítják nyugdíjakra – közölte Natalija Nenyucsenko, helyettes szociálpolitikai miniszterhelyettes csütörtökön.
A tárcavezető-helyettes elmondása szerint az ukrán szolidáris nyugdíjrendszer nehéz demográfiai körülmények között működik, mivel az ország lakosságának 27 százaléka nyugdíjas, miközben 25 százalék azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik után állandó jelleggel nyugdíjjárulékot fizetnek. Ennek megfelelően 2019-ben a GDP 11 százalékát, 2020-ban pedig 9,8 százalékát fordították-fordítják nyugdíjkifizetésekre – idézte a tisztségviselőt az rbc.ua hírportál.
Az Ukrán Nyugdíjalap közlése szerint a 2020. január 1-i állapotoknak megfelelően a nyugdíjasok száma 11,3 millió fő, az átlagnyugdíj összege 3082,98 hrivnya volt. A hivatal a kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény szerint a nyugdíjszámításhoz a 2019 novemberi átlagbér összegét veszik alapul, ami 9467,84 hrivnyát tesz ki.
Ukrajna lakosságának becsült száma 37,289 millió fő a 2019. december 1-jei állapotok szerint, de ebben nincsenek benne az állandó jelleggel külföldön tartózkodó és a szakadár területeken élő ukránok – közölte Dmitro Dubilet kabinetminiszter a múlt évben végzett népességszám-becslés eredményeit ismertető csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
A miniszter elmondta, a lakosságszám megállapítása céljából végzett felmérés három módszer szerint történt, és mind a három közel azonos eredménnyel zárult. E szerint Ukrajna meglévő lakosságának száma 37,289 millió fő, ebben nincsenek benne az állandó jelleggel külföldön tartózkodók és a szakadár területeken élők – idézte Dubiletet az unn.com.ua hírportál.
A felmérés menetéről szólva a miniszter kifejtette, az első módszer a mobiltelefon-szolgáltatók adataira támaszkodott, míg a második az Állami Statisztikai Hivatal nem és kor szerinti elektronikus nyilvántartási rendszerének információit vette figyelembe, a harmadik pedig a természetes személyek állami jegyzékének megszűrt adataira épült, oly módon, hogy csak azokat vették számításba, akik az elmúlt 3 esztendőben valamilyen kapcsolatba kerültek az állammal. A három módszer eredményei közötti maximális különbség 2,86 százalék volt, ami elég kis hibaaránynak számít – hangsúlyozta Dubilet.
