Oroszország egyik legnagyobb permi finomítója teljesen leállította a feldolgozást a május 7-i ukrán dróntámadás után, és továbbra sem működik, számolt be a Reuters május 13-án saját forrásaira hivatkozva.
A források többek között arról számoltak be, hogy három elsődleges nyersolaj-desztillációs egységet és néhány másodlagos egységet sürgősen leállítottak a dróntámadás után, az egyik egység, a CDU-4 már április 30. óta áll – szintén egy dróntámadás után.
Reuters forrásainak adatai szerint a javítások valószínűleg több hétig is eltarthatnak. A finomító tulajdonosa, a Lukoil, nem reagált a megkeresésre.
Május 8-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat arról számolt be, hogy drónjaik harmadszor mértek csapást a Permnaftoorgszintez olajfinomítóra és egy olajszivattyúállomásra az oroszországi Permben.
Európában elsőként töröl járatokat az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt a skandináv Scandinavian Airlines System (SAS) légitársaság.
A dán, norvég és svéd nemzeti légitársaságként működő cég közölte: a közel-keleti helyzet miatt megugró kerozinárak következtében kénytelen csökkenteni járatai számát – közölte a The Telegraph.
A stockholmi központú vállalat közlése szerint ezen a héten több száz járatot törölnek, elsősorban rövid, Skandinávián belüli útvonalakon, ahol más közlekedési lehetőségek is rendelkezésre állnak. A légitársaság szóvivője úgy fogalmazott: a közel-keleti feszültségek és az üzemanyagárak hirtelen növekedése miatt olyan lépéseket tesznek, amelyek erősítik a működésük stabilitását. Ennek része néhány rövid távú járat ideiglenes törlése.
A döntés azért jelentős, mert az SAS eddig a legnagyobb európai légitársaság, amely ilyen lépésre szánta el magát az üzemanyagválság miatt.
A társaság évente mintegy 25 millió utast szállít. Korábban az Air New Zealand is csökkentette járatait a növekvő költségek miatt. Szakértők szerint a helyzet súlyosbodhat, ha lezárják a Strait of Hormuzt, amelyen keresztül az európai repülőgép-üzemanyag import mintegy fele érkezik. A térség fontos beszállítói közé tartozik Kuvait és Szaúd-Arábia.
Az SAS helyzetét súlyosbítja, hogy az elmúlt években kevesebb úgynevezett üzemanyag-árfedezeti ügyletet kötött. Ezek az ügyletek lehetővé teszik, hogy a légitársaságok előre rögzített áron jussanak üzemanyaghoz, így védve magukat az áringadozásoktól.
Más nagy légitársaságok, például az International Airlines Group – amely a British Airways tulajdonosa – egyelőre jobban védettek az árnövekedéssel szemben, mivel üzemanyag-szükségletük jelentős részét előre lekötötték.
A diszkont légitársaságok közül a Ryanair is magas arányban biztosította előre az üzemanyagárakat. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: még a védettebb cégek is kénytelenek lehetnek jegyárakat emelni, amint ezek a fedezeti megállapodások lejárnak.
Az SAS már korábban is emelte árait, hogy ellensúlyozza a költségek növekedését. Hasonló lépéseket tett több nagy légitársaság is, köztük az Air France-KLM, a Cathay Pacific és a Qantas, bár ők egyelőre nem töröltek járatokat.
Skandináviában a kőolaj-kitermelés központja Norvégia, amely a világ egyik legjelentősebb exportőre, az orosz–ukrán háború óta pedig az Európai Unió kulcsfontosságú hivatalos beszállítója. A régió többi országa – Svédország, Dánia – is rendelkezik készletekkel, a klímacélok megvalósítása miatt drasztikusan csökkentették a kitermelést az elmúlt években.
A Ferrexpo határozatlan ideig felfüggesztette bányászatát Ukrajnában. Az orosz támadások miatt leálló ukrajnai bányászat nemcsak a Ferrexpo működését bénítja meg, hanem érezhető sokkot okoz a globális vasércpiacon is. Ukrajna kiesése átrendezi az európai acélipar ellátási láncait, drágább és távolabbi beszerzési források felé tereli a gyártókat.
A Ferrexpo kedden közölte, hogy leállította ukrajnai bányáit, és dolgozóinak egy részét kényszerszabadságra küldte, miután Oroszország támadásai az ország villamosenergia-hálózata ellen ellehetetlenítették a stabil áramellátást – írja a Reuters.
A vállalat tájékoztatása szerint a termelés felfüggesztése addig marad érvényben, amíg nem biztosítható a működéshez szükséges, folyamatos áramellátás.
A Ferrexpo hozzátette, hogy a támadások során a munkavállalók közül senki nem vesztette életét és nem sérült meg, valamint a cég eszközeiben sem keletkezett kár.
A bányavállalat novemberben már beszámolt termelési és exportkiesésekről, miután orosz drón- és rakétacsapások érték a regionális energetikai infrastruktúrát. Akkor a korlátozott működés az ideiglenesen helyreállított áramellátásnak, illetve a meglévő félkész és kész vasérckészletek felhasználásának köszönhetően folytatódhatott.
Az Ukrzaliznica vasúttársaság a biztonsági helyzetre való tekintettel ideiglenesen korlátozta a vonatok közlekedését Kramatorszk irányába Harkiv megye határáig – jelentette be szerdán Vadim Filaskin, a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció az Ukrzaliznica közlése nyomán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Filaskin elmondta: „A döntést biztonsági szempontok diktálják, így mind az öt Kramatorszk irányú távolsági vonat utasai részletes értesítést kapnak a végállomásról az UZ alkalmazásban közvetlenül az indulás napján.” Szerinte jelenleg buszjáratokat szerveznek Kramatorszk–Szlovjanszk és az ideiglenes végállomás között. Ezenkívül ideiglenesen korlátozzák az elővárosi forgalmat Donyeck megyében, elsősorban a Bantiseve–Kramatorszk és a Szlovjanszk–Rajhorodok összeköttetéseket.
„Az emberek biztonsága a legfontosabb prioritás. A védelmi erőkkel, a rendvédelmi tisztviselőkkel és az Ukrzaliznyicával közösen figyelemmel kísérjük a helyzetet – amint lehetséges, újraindítjuk a forgalmat” – hangsúlyozta a katonai kormányzó.
Az Ukrzaliznica beszámolója szerint kalauzok és állomási alkalmazottak kísérik az utasokat az átszállások során, és segítenek nekik eligazodni a helyszíneken.
Az augusztusi kibertámadás, amely a Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rovert érte, 1,9 milliárd fontnyi kárt okozott a brit gazdaságnak, és több mint 5000 szervezetet érintett, derül ki a független Cyber Monitoring Centre (CMC) szerdán közzétett jelentéséből.
A szakértőkből, köztük a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ korábbi vezetőjéből álló testület szerint ez volt az Egyesült Királyság történetének legnagyobb gazdasági kárt okozó kibertámadása.
A veszteség túlnyomó része a JLR és beszállítóinak leálló gyártásából származott, és a jelentés figyelmeztetett, hogy a károk tovább nőhetnek, ha a termelés nem áll helyre a vártnál gyorsabban.
A luxusautó-gyártó közel hathetes kényszerszünet után október elején kezdte újraindítani brit gyárait, amelyek együttesen naponta mintegy ezer autót állítanak elő. Elemzők szerint a vállalat hetente körülbelül 50 millió fontot veszített a leállás alatt.
A brit kormány szeptember végén 1,5 milliárd fontos hitelgaranciát nyújtott a JLR-nek, hogy segítse a beszállítók működésének fenntartását.
A CMC a támadást egy ötfokú skálán hármas kategóriájú, azaz rendszerszintű eseményként sorolta be. A jelentés szerint a becsült kár a gyártás leállásából, a többszintű beszállítói lánc megbomlásából és az értékesítési hálózatok, például autókereskedések zavarából adódik.
Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító iparágból származó forrásra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint a támadás következtében lángra kapott a nyersolaj desztilláló berendezésének fő egysége és a finomító teljesen leállította az olajfeldolgozást.
Az egyik forrás szerint a finomító néhány napon belül részben újraindíthatja működését.
2024-ben a Rjazanyi Olajfinomító 13,1 millió tonna olajat dolgozott fel (napi 262 000 hordót), ami Oroszország teljes olajfeldolgozásának mintegy 5%-át tette ki. Az üzem 2,3 millió tonna benzin, 3,4 millió tonna dízel, 4,2 millió tonna fűtőolaj és 1 millió tonna repülőgép-üzemanyag előállításáért felelt.
[type] => post [excerpt] => Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító ipa... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1740495600 [modified] => 1740484197 ) [title] => A Rosznyefty olajfinomító teljesen leállt a ukrán drónok támadását követően – Reuters [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57613&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 57613 [uk] => 57597 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 57598 [image] => Array ( [id] => 57598 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [original_lng] => 14476 [original_w] => 300 [original_h] => 173 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1740476998:5 [_thumbnail_id] => 57598 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4258 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz gáz tranzitjának 2025. január 1-jétől történő megszűnése nem érinti az állampolgárok gázellátását, Ukrajna jól felkészült – jelentette ki szerdán Herman Haluscsenko energetikai miniszter az ukrán televízió adásába, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta: „Az állampolgárok egyáltalán nem fogják érezni ezt az eseményt, mert minden ukrán otthon számára biztosítjuk a gázt és a fűtést.” Hangsúlyozta, hogy a rendszer előkészítésével kapcsolatos összes szükséges munkát Ukrajna gázszállítási rendszerének az üzemeltetője végezte el.
„Ezért teljesen készen állunk arra, hogy gázrendszerünk az orosz gáz tranzitja nélkül is működjön” – mutatott rá Herman Haluscsenko.
Az orosz Gazprom energiaipari óriás szerdán közölte: moszkvai idő szerint 8 órától, vagyis magyar idő szerint 6 órától leállították az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázexportot, mivel lejárt az erről szóló tranzitmegállapodás.
Az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás 2025. január 1-jén, a kora reggeli órákban lejárt, Kijev pedig többször is kijelentette, hogy a háború miatt nem hosszabbítja meg a megállapodást – emlékeztet a Reuters.
„Az ukrán fél ismételt és egyértelműen kifejezett elutasítása miatt, hogy meghosszabbítsa ezeket a megállapodásokat, a Gazpromot megfosztották attól a technikai és jogi lehetőségtől, hogy 2025. január 1-jétől gázszállítást végezzen Ukrajna területén keresztül történő tranzitra” – üzente az orosz energiaipari óriás Telegramon közzétett közleményében.
A Fekete-tenger medrében húzódó török áramlat gázvezetéken keresztül viszont továbbra is exportál gázt Oroszország.
Az Európába vezető legrégebbi orosz gázútvonal leállításával egy évtizedes feszült kapcsolat ér a végéhez, amelyet még a Krím 2014-es oroszországi elfoglalása gerjesztett – jegyzi meg a Reuters.
Az Európai Unió a 2022-ben kirobbant ukrajnai katonai konfliktus kitörése után fokozta erőfeszítéseit, hogy alternatív források felkutatásával csökkentse az orosz energiától való függőségét.
A mozgósítási törvény május 18-a utáni hatályba lépése után összeomolhat a közúti szállítási piac a mozgósítási halasztás kidolgozatlansága miatt – jelentette ki szerdán Volodimir Balin, az Ukrán Nemzetközi Gépjármű-fuvarozók Szövetségének alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál az Ipari Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Balin elmondta: „Az utóbbi időben azt a tendenciát tapasztaltuk, hogy a nemzetközi irányú teherszállítás mennyisége csökken. A sofőrök nem hajlandók elindulni a járatokra, mert félnek, hogy megállítják őket az ellenőrző pontokon, és már vannak ilyen esetek. Úgy gondoljuk, hogy ez hamarosan elvezethet nem csak az ukrajnai közlekedési ágazat, hanem általában a gazdaság összeomlásához is, ezért a piaci szereplőkkel együtt arra kérjük az állami hatóságokat, hogy hozzanak létre egy átlátható és érthető halasztási rendszert.”
A szakember szerint a kormány jelenleg új halasztási eljárást készít elő, és a piaci szereplők szerint a közlekedési ágazatot is a gazdaság léte szempontjából kritikus fontosságúnak kell tekinteni – egyenrangúnak az agrárszektorral, az informatikával és egyebekkel. A szövetség törvényi szintű döntést javasolt arról, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2022 előtt kezdték meg tevékenységüket, rendelkeznek nemzetközi közúti fuvarozási engedéllyel, és erősítsék meg az államhatár átlépésének tényét, vonják halasztás alá – tette hozzá. Ezenkívül az ilyen vállalatoknál minden alkalmazottnak a teljes körű invázió megkezdése előtti foglalkoztatással kell rendelkezniük – magyarázta.
„Nem hiszem, hogy a mi piacunkon a cégek több mint 10%-a kaphatja meg a kritikus státuszt. Túl összetettek a teljesítendő kritériumok. De meg kell találni az egyensúlyt az állammal az igényekben a fegyveres erők, a gazdaság, mindenekelőtt a közúti szállítás számára, amely a háború kezdete óta hatalmas export-import műveleteket biztosított a kikötők bezárása miatt” – mutatott rá Volodimir Balin.
Az orosz Novatek cég olaj- és gázüzeme a Balti-tenger partján ukrán drónok támadása után leállította munkáját.
Mint a Bloomberg kiadvány újságírói megjegyzik, a cég gázkondenzátum olajjá való feldolgozásával foglalkozik, valamint kőolajtermékek más országokba történő exportra szállítását is végzi. A vállalkozás mellett található egy speciális terminál, ahol a termékeket tárolják.
A kiadvány újságírói a Novatek képviselőinek nyilatkozatára hivatkoznak, amely szerint az uszty-luzi gázkondenzátum-feldolgozó üzem minden technológiai műveletét leállította. A dróntámadásnak nem volt áldozata.
