Denisz Smihal miniszterelnök a két ország védelmi vállalatai közötti együttműködés bővítéséről tárgyalt Evika Silinea lett miniszterelnökkel.
„Köszönetet mondtam a lett kormánynak és az embereknek a konkrét és következetes lépésekért, amelyek erősítik Ukrajnát. Különösen az Drone Coalition for Ukraine kezdeményezésért és a katonáink drónokkal történő ellátásáért. Megbeszélésünk során Silinia asszony bejelentett egy újabb katonai támogatási csomagot, amely páncélozott csapatszállítókat is tartalmaz majd” – írta Smihal Telegram-csatornáján.
Az ukrán miniszterelnök megjegyezte, Lettország következetesen támogatja az Oroszországi Föderáció elleni szankciókat, megbízható szövetséges az Európai Unióba és a NATO-ba való integráció terén, emellett segítséget nyújt az energetikai berendezésekhez, valamint napelemeket készül átadni Ukrajnának.
A vállalkozás felépítését nemcsak Lettországnak, hanem az Európai Uniónak is finanszíroznia kell. Jelenleg is folynak a tárgyalások a helyi vezetőséggel.
Az üzem évente 50 000 moduláris lőportöltetet gyárt majd tüzérségi lőszerhez.
Az üzemet a Védelmi Minisztériumhoz tartozó területen akarják építeni, ahol megvan a szükséges infrastruktúra.
Az üzem megépítése mintegy 12 millió euróba kerül, ebből 1 millió eurót az Európai Unió társfinanszírozásával biztosítanak.
A tüzérségi lőszerek gyártásához szükséges alapanyagok beszerzése mintegy 15 millió eurót igényel évente. Azt tervezik, hogy Olaszországban vásárolnak majd alapanyagot.
Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormányt.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
A humanitárius rakomány egy 250 MVA-es transzformátort és 60 tonna transzformátorolajat tartalmaz.
Ukrajna jelentős humanitárius segélyt kapott Lettországtól, többek között egy transzformátort és transzformátorolajat, amely segít helyreállítani az áramrendszert a hatalmas orosz támadások után.
„Államunk több mint 325 tonna össztömegű humanitárius segélyt kapott a lett adományozótól. A rakomány egy 250 MVA kapacitású transzformátort és 60 tonna transzformátorolajat tartalmaz” – áll az üzenetben.
2022 márciusa óta Ukrajna 25 humanitárius rakományt kapott Lettországtól, amelyek össztömege meghaladja az 512 tonnát.
A lett kormány úgy döntött, hogy elárvereznek egy Riga központjában található telket a rajta található úgynevezett Moszkva-házzal együtt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az épület korábban Oroszország kormányának tulajdonában volt, és a Saeima (a lett parlament) határozatával államosították.
A Moszkva-házat és az alatta lévő földterületet átadják a pénzügyminisztériumnak, amely lehetővé teszi az ingatlan árverésen történő értékesítését.
Az ingatlan csak egyben értékesíthető: az épület és a telek is. Az Állami Földhivatal kataszteri adatai szerint a telek ára 517 083 euró, az épület értéke pedig 2 348 340 euró.
Az aukción befolyt pénzeszközöket Ukrajna támogatására fordítják, ezért az Ukrajna lakosait támogató speciális törvénymódosításokat a parlament elé terjesztik. A kormány által áttekintett jelentésben kiemelik, hogy az ingatlant nem biztos, hogy gyorsan értékesíteni tudják.
Az Állami Biztonsági Szolgálat az uniós szankciók megsértése miatt folytat nyomozást orosz és fehérorosz rétegelt lemez Ukrajnába történő exportja kapcsán – számolt be a Delfi.
A nyomozás feltárta, hogy a kazahsztáni és kirgizisztáni áruk származására vonatkozó hamisított okmányok felhasználásával az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban gyártott rétegelt lemezből készült árukat exportáltak Lettországból Ukrajnába.
Az Állami Biztonsági Szolgálat megállapította, hogy a nemzetközi szankciók megsértéséhez járultak hozzá azok a megállapodások, amelyekben az áruk indokolatlanul kiállított származási bizonyítványait alkalmazták.
A hivatal arról számolt be, hogy február 22-én a 2023. november 24-én indult büntetőeljárás keretében büntetőeljárást folytattak Valmiera városában az uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt.
Lettországban a szankciók megsértéséről szóló törvény négy évig terjedő börtönbüntetést, pártfogó felügyeletet, közérdekű munkát vagy pénzbírságot ír elő.
Lettország importtilalmat vezet be az orosz és fehérorosz gabonára, illetve egyéb agrártermékekre és takarmányfélékre.
A lett parlament csütörtökön hozott döntése értelmében a harmadik államokon keresztül érkező orosz és fehérorosz agrártermékek sem maradhatnak a balti állam területén. Az árutranzit azonban továbbra is engedélyezett.
A törvénymódosítás indoklása szerint a szabályozással annak akarják elejét venni, hogy az orosz és fehérorosz vállalatok többletbevételhez jussanak termékeik lettországi exportjával, az ukrajnai háborút finanszírozva ezzel. A szabályozás, amelyet még Edgars Rinkevics elnöknek is alá kell írnia, egyelőre 2025. július 1-jéig marad hatályban.
A törvénymódosítás életbe lépését követően a rigai vezetésnek két héten belül pontos listát kell összeállítania azokról az agrártermékekről, amelyek az importtilalom hatálya alá esnek. A kormánynak ezen felül 2025. március 1-jéig jelentést kell tennie a parlamentnek az importtilalom lett gazdaságra gyakorolt hatásáról.
A balti ország mezőgazdasági minisztériuma szerint a tavalyi év első tíz hónapjában 280 millió euró értékű agrárterméket importált Lettország Oroszországból. A lett rádió beszámolója szerint ez nagyjából a teljes uniós behozatal 12 százalékának felel meg.
Lettország kormánya 15 617 075 eurót különített el a 2024 nyaráig tartó időszakra az önkormányzati hatóságok, az ukrajnai menekültek befogadásával és támogatásával kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezésére, számolt be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (VARAM).
A lett Miniszteri Kabinet rendelete az alábbi költségek fedezését írja elő:
a lakhatás és élelmezés biztosítása (elsődleges segítségnyújtás és kártérítés kifizetése magán- és jogi személyeknek az ukrán menekültek elhelyezése és a számukra kijelölt önkormányzati létesítmények feltételeinek javítása);
szociális támogatás biztosítása;
oktatás biztosítani;
menedzsmenti szolgáltatásokra vonatkozó kérelmek támogatása;
a állami és önkormányzati támogatást nyújtó koordinációs pontok működésének biztosítása ez év júniusáig terjedő időszakban.
A VARAM-nak maximum 15 617 075 euró áll majd rendelkezésére, hogy az önkormányzatoknak havonta egyszer kompenzálja az ezzel kapcsolatos kiadásokat. Korábban a Pénzügyminisztérium javaslatának megfelelően 2023. január-novemberre már 28 551 627,50 eurót utalt át az önkormányzatnak.
Lettország kormánya 5 millió eurót különített el Csernyihiv megye újjáépítésére a 2023-as évben, és jövőre is ugyanennyit tervez.
Mint a Jevropejszka pravda írja, Edgars Rinkevics lett államfő mondta ezt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Kijevben.
Hozzátette, hogy a további segítség is Csernyihiv megyére irányul, és bízik abban, hogy a forrásokat megfelelően fogják felhasználni.
A lett kormány mintegy 10 millió euróval tervezi növelni a helyi önkormányzati szervek finanszírozását, hogy azok támogathassák az ukránokat – számolt be a Delfi a TAP jogi aktusok portáljára hivatkozva, tájékoztatott az Ukrinform.
2023. március 28-án határozatot fogadtak el, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (VARAM) 21 788 249 euró összegű forrást biztosítson az ukrán állampolgároknak szállást és étkezési támogatást nyújtó helyi önkormányzatoknak a 2023. évi költségeik fedezésére.
Lettország pénzügyminiszterének tájékoztatnia kell a Szejm Költségvetési és Pénzügyi (Adó) Bizottságát a változásokról. Ha az erre vonatkozó tájékoztatás kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem emel kifogást, elvégzik az átcsoportosítást.
