Ukrajna és Litvánia cseppfolyósított földgáz (LNG) hosszú távú szállításáról állapodott meg – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök hétfőn, Litvániában tett hivatalos látogatása során.
Több cseppfolyósított földgáz érkezik majd Ukrajnába a Baltikumból. A vilniusi kormányközi konzultációk során megállapodás született a földgáz hosszú távú szállításáról a klaipedai LNG-terminálon keresztül – idézte a kormányfő közlését az Ukrinform hírügynökség.
Szviridenko megjegyezte, hogy a cseppfolyósított földgáz érkezhet amerikai és közel-keleti termelőktől egyaránt. Az ukrán Naftohaz már korábban is fogadott ilyen szállítmányokat. Az új megállapodások lehetővé teszik ennek az ellátási útvonalnak a megerősítését – emelte ki. Február 26-án a Naftohaz ukrán állami vállalatcsoport első alkalommal importált amerikai cseppfolyósított földgázt Ukrajnába a litvániai Klaipeda kikötőjében található terminálon keresztül – idézte fel az Ukrinform.
Ukrajna kénytelen volt növelni az importot, miután Oroszország fokozta az ország földgáztermelési infrastruktúrája elleni támadásait.
Inga Ruginiene litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Szviridenko azt is elmondta, hogy Ukrajna felajánlotta föld alatti gáztárolóinak használatát.
Az ukrán politikus felajánlotta továbbá azt is, hogy Ukrajna szakértőket küld Litvániába annak érdekében, hogy megtalálják a módját az Oroszország által eltérített ukrán drónok okozta incidensek megelőzésének. Az ilyen esetek miatt az utóbbi időben többször rendeltek el légiriadót Litvániában, valamint a szomszédos Lettországban és Észtországban is.
Sokat beszéltünk arról, hogy szükség van egy Ukrajnából érkező szakértői csapatra, amely segítene egy megfelelő drónelhárító rendszer kialakításában, valamint egy közös radarrendszer létrehozásában – mondta újságírói kérdésre Szviridenko. Az ukrán kormányfőt erről azt követően kérdezték, hogy méltatta a litván kormány együttműködését olyan területeken, mint a polgári védelem, az energiabiztonság és a Kijevnek nyújtott katonai segítség.
Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy agresszorként Oroszország felelős a háború minden közvetlen és közvetett következményéért, beleértve az eltérített drónok becsapódásait is – írta az MTI.
Miközben az Európai Unió hivatalosan továbbra is az orosz energiahordozókról való leválást hirdeti, a valóságban rekordmennyiségű orosz LNG érkezik Nyugat-Európába. Franciaország, Spanyolország és Belgium az idei első hónapokban történelmi mennyiségben vásárolt cseppfolyósított földgázt Oroszországtól. Az üzleten Moszkva milliárdokat keres, miközben az európai energiapiac egyre kiszolgáltatottabb a globális válságoknak.
Az Európai Unió látványosan növeli az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, miközben hivatalosan továbbra is azt ígéri, hogy 2027-ig teljesen leválik az orosz energiahordozókról. Az amerikai IEEFA elemzőközpont friss kutatása szerint az EU-tagállamok 2026 első negyedévében 6,9 milliárd köbméter orosz gázt vásároltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez a legmagasabb adat azóta, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
A növekedés ráadásul nem állt meg tavasszal sem. Elemzők szerint áprilisban éves összevetésben további 17 százalékkal emelkedett az orosz LNG behozatala az Európai Unióba. Ez azt jelenti, hogy Moszkva továbbra is meghatározó szereplő az európai energiapiacon annak ellenére, hogy Brüsszel az elmúlt években többször is stratégiai célnak nevezte az orosz energiafüggőség felszámolását.
Jelenleg Oroszország a második legnagyobb LNG-beszállítója az Európai Uniónak.
A legtöbb orosz cseppfolyósított gázt Franciaország vásárolta az idei első negyedévben, de Spanyolország és Belgium is a legnagyobb importőrök között szerepel. Különösen figyelemreméltó Madrid szerepe, mert Spanyolország márciusban rekordmennyiségű orosz gázt szerzett be, részben a közel-keleti konfliktusok miatt kialakult piaci bizonytalanság következtében.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly az LNG már az uniós gázimport 45 százalékát adta, a fennmaradó mennyiség vezetékeken érkezett. Az EU teljes gázimportját nézve továbbra is Norvégia a legnagyobb beszállító 31 százalékos részesedéssel, őt az Egyesült Államok követi 28 százalékkal, Oroszország pedig 14 százalékon áll.
Ez első látásra azt mutathatja, hogy az európai leválási stratégia működik, a részletek azonban ennél jóval összetettebbek. Az orosz vezetékes gáz szerepe valóban jelentősen visszaesett, de ezt részben nem európai alternatív forrásokkal, hanem más típusú orosz energiahordozókkal váltották ki. A cseppfolyósított földgáz esetében ugyanis az EU sokáig nem vezetett be teljes körű szankciókat, mert több tagállam attól tartott, hogy az ellátási problémák és az árrobbanás újabb gazdasági sokkot okozhatna.
Az IEEFA energetikai szakértője, Ana Maria Jaller-Makarewicz szerint Európa eredetileg azért épített az LNG-re, hogy diverzifikálja energiaforrásait és növelje az ellátásbiztonságot. A közel-keleti konfliktusok és az amerikai LNG-től való növekvő függés azonban megmutatták ennek a stratégiának a gyenge pontjait. Úgy fogalmazott: a cseppfolyósított földgáz mára az európai energiabiztonsági stratégia Achilles-sarkává vált.
Európa lebukott, ezt vállalnia kell: minden gázt megvesz Oroszországtól
A függőség mértékét jól mutatja, hogy az Európai Unió 2026 első négy hónapjában rekordmennyiségű LNG-t vásárolt az orosz Jamal LNG-projektből. Az uniós országok január és április között 91 szállítmányt fogadtak 6,69 millió tonna összmennyiségben, ami a projekt 2017-es indulása óta a legerősebb évkezdetnek számít.
A beszerzések értéke piaci árakon számolva elérte a 3,88 milliárd eurót, részben azért, mert a közel-keleti háborús helyzet és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság jelentősen felhajtotta a világpiaci gázárakat. Az európai TTF-gázár januári 35 euró körüli szintről márciusra 52,87 euróra emelkedett megawattóránként, ami érezhetően drágábbá tette az orosz LNG-importot is. Az adatok szerint az EU gyakorlatilag a Jamal LNG teljes exportját felszívta, az időszakban az orosz projekt szállítmányainak 98 százaléka Európába érkezett.
Különösen fontos szerepet játszik Belgium, ahol a zeebruggei LNG-terminál az egyik legfontosabb európai belépési ponttá vált az orosz gáz számára. Elemzők szerint az európai kikötői infrastruktúra nélkül a Jamal LNG éves exportkapacitása akár a felére is visszaeshetne, ami jól mutatja, hogy az EU és az orosz LNG-export kölcsönösen függ egymástól.
Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már nem hermetikus.
A globális kereskedelem egyik legkritikusabb szűkülete hetek óta gyakorlatilag üresen állt, noha több tucat teherhajó cirkál vagy várakozik a kijárat előtt. A biztosítók visszavonultak, a kockázat pedig olyan szintre emelkedett, amely mellett a tranzit gazdaságilag és fizikailag is vállalhatatlanná vált.
Ebben a helyzetben jelent meg a Bloomberg pénteki értesítése, hogy egy francia érdekeltségű konténerszállító hajó áthaladt a szűkületen. A jármű nem próbált rejtőzni, nem kapcsolta ki az azonosítóját, és nem tett kitérőt a nyílt tengeren. Ellenkezőleg: az iráni partok közelében, a szoros egyik legérzékenyebb szakaszán haladt át, Qeshm és Larak szigetek között.
Láthatóan nem menekülés zajlott, hanem egy olyan mozgás, amely mögött – ha nem is nyílt megállapodás, de – legalább hallgatólagos beleegyezés, vagy akár üzlet is állhatott. Az iráni forradalmi gárda korábban már jelezte, hogy hordónként 1 dollár díjat tervez kiróni a víziút használatáért, noha jogilag az nem az övé.
[type] => post [excerpt] => Egy francia tulajdonú konténerszállító hajó áthaladt a Hormuzi-szoroson, elsőként azóta, hogy az iráni–amerikai háború gyakorlatilag lezárta a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. A mozgás még nem áttörés, hanem jelzés, hogy a blokád már ne... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775238660 [modified] => 1775252370 ) [title] => Egy francia hajó áthalad a Hormuzi-szoroson: első nyugati európai átkelés az iráni háború óta [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69809&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 69809 [uk] => 69826 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 69810 [image] => Array ( [id] => 69810 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [original_lng] => 73232 [original_w] => 1366 [original_h] => 768 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tanker-1.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1775241571:12 [_thumbnail_id] => 69810 [_edit_last] => 12 [views_count] => 567 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 842639644000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1541002 [1] => 846859 [2] => 31546 [3] => 148 ) [tags_name] => Array ( [0] => francia hajó [1] => Hormuzi-szoros [2] => LNG [3] => megállapodás ) ) [3] => Array ( [id] => 69085 [content] =>
Katar a múlt héten bejelentette, hogy leállítja a termelést évi 77 millió tonna kapacitású létesítményében. A világ legnagyobb földgázkereskedői vis maiort hirdettek a katari termelés leállása miatt – jelentette a Reuters forrásaira hivatkozva.
Néhány vállalat, amely cseppfolyósított földgázt vásárol a QatarEnergytől, köztük a Shell, a TotalEnergies és néhány ázsiai cég, vis maior helyzetet hirdetett az általuk gázt szállító ügyfeleik számára.
Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre, a múlt héten bejelentette, hogy leállítja a termelést évi 77 millió tonnás kapacitású létesítményében, és vis maiort hirdetett az LNG-szállításokra.
A Shell, a világ legnagyobb LNG-kereskedője, és a TotalEnergies hosszú távú partnerségi kapcsolatot ápol a QatarEnergyvel, és partnerek a vállalat hatalmas bővítési projektjében az Északi Mezőn, amelynek célja a kapacitás növelése 2027-re.
Az elemzők becslése szerint a Shell évente 6,8 millió tonna katari LNG-t fogyaszt, míg a TotalEnergies évente 5,2 millió tonnát értékesít a világ minden táján élő ügyfeleknek.
A szakértők szerint nehéz megjósolni, hogyan reagálnak majd a piacok erre a vis maiorra. De ha a Shell és a TotalEnergies leállása elhúzódik, a globális gázárak megemelkedhetnek.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
A QatarEnergy leállította a cseppfolyósított földgáz és az LNG-származékok előállítását a Rász-Laffán és a Meszajíd ipari parkban levő létesítményeiben az azokat ért iráni támadások miatt – közölte a vállalat.
A katari bejelentés hírére a holland és brit nagykereskedelmi gázárak hétfőn csaknem 50%-kal emelkedtek.
A katari védelmi minisztérium tájékoztatása szerint dróncsapás érte a fővárostól 80 kilométerre északra Rász-Laffánban Katar legnagyobb LNG-előállító létesítményét. Szintén drón csapódott be az LNG-előállításban ugyancsak kulcsfontosságú Meszajídban egy erőmű víztározójába, Dohától 40 kilométerre délre. A támadásokban nem sebesült meg senki.
A németországi gáztárolók készletei 2013 óta nem látott mélypontra estek, és továbbra is gyors ütemben csökkennek. Ennek oka nemcsak a hideg időjárás és a szélcsendes periódusok, hanem a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának akadozása is. Az ország legnagyobb LNG-terminálja február eleje óta nem szállít gázt a nemzeti gázhálózatba. A jégtakaró miatt a gázszállító hajók nem tudnak kikötni, a segítségül küldött jégtörő pedig meghibásodott. Ennek következtében a német és más európai vállalatok több mint kétmilliárd köbméter gáztól estek el.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a németországi föld alatti gáztárolókban lévő készletek 5,7 milliárd köbméterre csökkentek. Február közepén ez a legalacsonyabb szint 2013 óta.
A jelenlegi, napi több mint 100 millió köbméteres felhasználás mellett a készletek legfeljebb április közepéig elegendők, amikor Észak-Németországban általában véget ér a fűtési szezon – írja az EADaily.
Az idei télen Németországban és Európa nagy részén hidegebb idő uralkodott, és gyakran fordultak elő szélcsendes időszakok, ami miatt növelni kellett a gázerőművek termelését. Februárban azonban már nem ez volt az egyetlen tényező. A Balti-tengeren található Mukran LNG terminál kifogyott a készletekből, és február 2. óta nem táplál gázt az ország szállítórendszerébe.
Ennek következtében az LNG-import több mint 40 százalékkal csökkent, napi 35 millió köbméterről mintegy 20 millió köbméterre. Két hét alatt a német és európai cégek pedig több mint 2 milliárd köbméter földgáztól estek el.
Nem ismert, mikor állhat helyre az LNG-ellátás a Rügen szigetén lévő terminálon, mivel a jég miatt a tankerhajók nem tudnak kikötni. A Minerva Amorgos nevű, mintegy 100 millió köbméter LNG-t szállító hajó például már több mint két hete várakozik a Mukran LNG közelében – mely korábban a Nord Stream 2 építésének logisztikai bázisa volt –, de nem sikerült eljuttatni a kikötőben álló visszagázosító egységhez.
A tanker megközelítésének biztosítására ugyan kiküldték a Neuwerk nevű jégtörőt Rostockból, mely a német hajózási hivatal legnagyobb szolgálatban álló, akár félméteres jégréteget is feltörni képes hajója, azonban meghibásodott.
„Ki gondolta volna a globális felmelegedés korszakában, hogy a tél közepén a Balti-tengeren komoly jégtakaró alakulhat ki? Ez abszurd. Úgy tűnik, Németország nem volt felkészülve a természet ilyen szeszélyére” – fogalmazott Aleksey Grivach, az orosz nemzeti energiabiztonsági alap (FNÉB) igazgatóhelyettese.
2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól gázimportra. Ukrajna további LNG- és gáztámogatási csomagokra is számít a müncheni biztonsági konferencia után, ahol Zelenszkij kiemelte: jelenleg kiemelt figyelmet élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek és rakéták.
A Naftohaz Csoport újabb 85 millió eurós támogatási megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) gáz és LNG vásárlásra — közölte az Interfax-Ukrajina
A támogatást a norvég kormány biztosítja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közötti megállapodások révén, és azt további importgáz vásárlására fogják felhasználni, hogy részben kompenzálják az orosz támadások miatti hazai termeléskiesést – írta Korecki hétfőn a Facebook-oldalán, majd hozzátette: „Köszönetet mondok a norvég kormánynak, a NORAD Alapítványnak és az EBRD-nek a mindig is időszerű és fontos támogatásért. Lépésről lépésre haladtunk előre.”
Ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt, 2025. november 21-én a Naftohaz csoport és a lengyel Orlen energiaipari konszern véglegesítette a megállapodásokat 300 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnába történő szállításáról 2026 első negyedévében.
2026-ban az amerikai LNG importja várhatóan eléri az 1 milliárd köbmétert.
2025 eleje óta az Orlennel kötött megállapodások keretében a Naftohaz több mint 400 millió köbméter amerikai LNG-t importált Ukrajnába, idén pedig 600 millió köbmétert kap az Egyesült Államokból.
Ukrajna történelmi gázmegállapodást kötött Lengyelországgal: így kapják meg Zelenszkijék a hatalmas amerikai LNG-szállítmányt
Ukrajna gázparadoxonba került
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajnába tavaly közel 6,5 milliárd köbméter földgáz érkezett Európából, ami egyrészt ötéves rekord, másrészt látványos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A gázimport közel fele a beszerzéseit diverzifikáló, de döntően orosz importra alapozó Magyarországról érkezett.
Ukrajnában egyelőre háborús rezsistop van érvényben.
A Naftohaz 2020 áprilisában 270 millió eurós gázvásárlási hitelt kapott az EBRD-től állami garanciavállalás keretében, amelyet Norvégia 139 millió eurós támogatással egészített ki.
Később a csoport 500 millió eurós kölcsönt kapott az EBRD-től az Európai Bizottság garanciája mellett.
Október elején 300 millió eurós kölcsönt vettek fel az Európai Beruházási Banktól (EBB) az Európai Bizottság garanciája mellett. Azt is jelentették, hogy az EBRD további 500 millió eurós finanszírozást készít elő a Naftohaz számára sürgős gázvásárlásokhoz.
Ezen felül 3 milliárd hrivnyát vontak be az Oschadbanktól, 2,45 milliárd hrivnyát az Ukreximbanktól, valamint 4,7 milliárd hrivnyát az Ukrgasbanktól és a Privatbanktól.
Augusztusban a norvég kormány 1 milliárd norvég koronát különített el Ukrajnának földgázvásárlásra, a Naftohaz csoport pedig 1 milliárd dollárt különített el saját forrásaiból gázvásárlásra, hogy átvészelhesse a telet.
2026 januárjában az ukrán Naftohaz NJSC további 50 millió eurót vont be az EBB-től gázimportra, ez a kölcsön pedig csak az Európai Bizottság támogatásával jöhetett létre.
Ukrajna új támogatási csomagokra számít a müncheni biztonsági konferencia eredményeit követően, ahol továbbra is kiemelt prioritást élveznek a ballisztikus fenyegetések elleni védelmet nyújtó légvédelmi rendszerek rakétái – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, amelyről az Interfax-Ukrajina számolt be.
A legfontosabb, hogy új támogatási csomagok lesznek Ukrajna számára. A legfontosabb a légvédelmi rakéták, a ballisztikus rakéták elleni védelem, ez az első számú kérdés ezen a télen – mondta vasárnap este egy videóbeszédben, majd hozzátette, hogy erről Münchenben „gyakorlatilag minden olyan vezetővel beszélt, aki valóban segíthet Ukrajnának”.
Marco Rubióval, az Egyesült Államok külügyminiszterével együtt reméljük, hogy a megállapodások a tervek szerint működnek majd – tette hozzá. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a légvédelem mindennapos szükséglet.
Még egyszer köszönöm Németországnak, hogy új támadó drónokat gyártunk, és továbbra is bővíteni fogjuk a közös fejlesztéseket, a közös gyártást, az általános európai programokat és a pénzügyi eszközöket – mondta. Az elnök azt is közölte, hogy 2026 végéig tíz új közös dróngyár megnyitását tervezik Ukrajnában német közreműködéssel.
Az északi-sarki vihar és az Egyesült Államokba betörő fagyok miatt a gáztermelés csökkent, és a kereslet élesen megnőtt. Az export csökkenése Európát is érintheti, de minden attól függ, meddig tart a fagy az Egyesült Államokban.
Az EurAsia Daily beszámolója szerint az elmúlt időszakban drasztikusan visszaesett az amerikai LNG-üzemek gáztermelése, mivel az északi-sarki vihar és az országban uralkodó fagyos, rendkívül hideg időjárás befolyásolja a termelést, a kereslet viszont jelentősen nőtt. Az export csökkenése Európát is érintheti, de minden azon múlik, meddig tart az Egyesült Államokban tomboló kemény, hideg tél.
Az orosz nyelvű hírportál arról írt, hogy január folyamán a RonhEenergy-tartályokból az LNG-terminálokba szállított gáz mennyisége a kezdeti 500 millió köbmétert követően 328 és 368 millió köbméter közötti mennyiségre esett vissza.
Az EurAsia Daily szerint nyilvánvaló, hogy a tendencia az Egyesült Államok időjárásával függ össze. Emlékeztettek, hogy vasárnap egy sarkvidéki vihar csapott le az ország déli és keleti részére, rendkívüli hidegbetörést okozva, és akár egy hétig is eltarthat, és ennek eredményeként a gáztermelés már 11 százalékkal csökkent, tekintettel arra, hogy még Texasban is mínusz 20 fokot mértek.
Eközben – idézi fel cikkében a portál – a gázfogyasztás jelentősen nőtt, és a gáztermelésben érthetően az Egyesült Államok háztartásainak ellátása a legfontosabb. Az egyes államok elektromos rendszerüzemeltetői már most is nagy ügyfeleknek kínálnak fizetett fogyasztáscsökkentést. Az energiahordozó nagykereskedelmi ára a Henry Hub tőzsdén több mint a duplájára, ezer köbméterenként 234 dollárra nőtt.
Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok helyzete közvetlenül befolyásolhatja Európa gázellátását, ahol az LNG-ellátás az egyik fő célponttá vált a gyorsan csökkenő tárolókapacitások miatt – írta a portál a cikkben.
Az amerikai földgázpiac fejleményei továbbra is aggodalmat keltenek az európai piacon, mivel az ellátási zavarok befolyásolhatják az LNG-nek az Egyesült Államokból Európába tartó exportját. A tudósítás szerint az elmúlt napokban az Egyesült Államokban az LNG-üzemek jelentősen, mintegy 48 százalékkal csökkentették a gázfogyasztást, ami az LNG exportjának csökkenéséhez vezet.
Az EurAsia Daily az ING nevű pénzintézet beszámolójára hivatkozva azt közölte, hogy a gázkészletek a feltöltési szint 45 százaléka alá estek, és egyre valószínűbb, hogy az európai gáztározó helyeken lévő tartalékok 25 százalék alá fognak esni, amely alacsonyabb, mint a négy évvel ezelőtti szint.
A további növekedés attól függ, meddig tartanak a fagyok az Egyesült Államokban, és az LNG-üzemek meddig működnek csökkentett kapacitással – olvasható az EurAsia Daily tudósításában.
Kiürülnek a német gáztározók, az árak emelkednek, mindent azonnal felhasználnak, ami a hajókon érkezik
A hirado.hu hétfőn a Weltwoche, illetve az Apollo News portálra hivatkozva írta meg, hogy a német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, miközben Németország az idei év leghidegebb napjaira készül. A gázhiány elsődleges oka az, hogy a beérkező cseppfolyósított földgázt (LNG) – aminek folyamatosan emelkedik a beszerzési ára – a lakosság közvetlenül és azonnal felhasználja, miközben alig raktároznak el földgázból stratégiai tartalékot. Eközben az Európai Unió a háborúra hivatkozva teljes leválást várja el az orosz földgázról.
A diverzifikációnak köszönhetően Ukrajna 1 milliárd köbméter amerikai cseppfolyósított gázt kaphat a lengyel útvonalon keresztül 2026-ban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Naftohaz állami energetikai vállalat internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint november 7-én Ukrajna előzetes szándéknyilatkozatot írt alá Görögországban a lengyel ORLEN energiacéggel. A megállapodás szerint Ukrajna csak 2026 első negyedévében 300 millió köbméter LNG-t kap.
„Idén az ORLEN-nel kötött megállapodásaink keretében 600 millió köbméter amerikai LNG-t szállítunk Ukrajnába. 2026-ban összesen 1 milliárd köbméternyi amerikai LNG importra számítunk. Köszönöm lengyel partnereink bizalmát” – mondta Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke.
A gázt a lengyelországi Świnoujście terminálon újragázosítják, majd Ukrajnába szállítják.
Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
