A folyamatos bombázások és dróntámadások ellenére a vetési kampány folytatódik Donyeck megyében, de a munka mértéke jelentősen csökkent, tájékoztatott a Donyecki Megyei Katonai Adminisztráció.
Idén a gazdák mintegy 103 ezer hektáron terveznek vetni. Ez a háború előtti területek nagyjából 10%-a. A téli növényeket már elvetették a régióban, mintegy 14 ezer hektáron. Jelenleg a tavaszi gabonavetés folyik, és megkezdődött a napraforgó vetése is.
A harcok miatt nem minden szántóföldet készítettek elő ősszel. Néhány növényt nullaművelési technológiával kellett elvetni. A tavaszi fagyok további tényezők voltak, de a téli növények a becslések szerint kielégítően átvészelték a telet.
„A helyzet a hadiállapot szempontjából nehezebb, de tudjuk, mit kell tennünk” – mondta Szerhij Kurinnij gazda.
A régió gazdáinak további állami támogatásra van szükségük. A megyei hatóságok már benyújtották a kormánynak javaslataikat az adókedvezményekről, a segélyprogramok kibővítéséről, a munkavállalók biztonságának biztosításáról és az áttelepített vállalkozások támogatásáról.
Az ukrán gazdák a növekvő üzemanyag- és műtrágyaárak miatt az exportköltségek és -kockázatok meredek növekedéséről számolnak be – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat azt írta, hogy az ország középső részén termékeny földeken dolgozó és Európába termékeket szállító Mikola Malijenko ukrán gazdálkodó ebben a szezonban 100 hektárral csökkentette a kukorica vetésterületét. Szerinte ez a kényszerű döntés a közel-keleti eseményeket követő műtrágyaárak emelkedésének köszönhető. A legnagyobb gondot az 1200 hektár betakarításához szükséges dízelüzemanyag okozza. Értéke csaknem megduplázódott a globális energiaellátás zavarai miatt.
Az Oroszországgal vívott háború ellenére Ukrajna továbbra is jelentős mezőgazdasági termelő, és 150 országba exportál. Ezzel egyidejűleg megváltozott az ellátás földrajza: az ázsiai és közel-keleti irányokba irányuló mennyiségek csökkentek, míg az európai irány szerepe megnőtt. Az elemzők rámutatnak, hogy Oroszország megerősítette pozícióját a globális piacokon, elsősorban a búzaszegmensben, olcsóbb erőforrásokat használva.
Malijenko becslése szerint a költségek legalább 10–15%-kal, elhúzódó konfliktus esetén pedig akár 60%-kal is emelkedni fognak. „Az exportpotenciálunk jelentősen csökkenhet” – mondta. „Idén 15-20%-kal fog visszaesni, és ha a helyzet továbbra is fennáll, akár a 40%-ot is elérheti” – mutatott rá.
A mezőgazdasági szektor az ország devizabevételeinek több mint felét adja. A kikötők blokádja után a logisztika drágult, ami a gazdálkodók jövedelmét sújtotta. Részleges stabilizációt hozott a gabonafolyosó 2023-as megnyitása. A problémák azonban továbbra is fennállnak: a munkaerőhiány, a logisztikai fennakadások és az üzemanyag-importtól való függőség.
A gázolaj ára literenként közel 92 hrivnyára emelkedett. A gazdáknak dönteniük kell, hogy most vásárolnak-e üzemanyagot, vagy várnak. „Nem akarom, hogy valaki felhívjon és azt mondja: 150 hrivnya, amikor kihullik a gabona a kalászból, és nincs miből learatnom” – mondta Malijenko. A szakértők előrejelzése szerint a magas üzemanyag- és műtrágyaárak legalább hónapokig fennmaradnak, ami a termelés és a terméshozam csökkenéséhez vezethet.
Az ukrán agrárszektor számára 2025 ellentmondásos évként vonul be a statisztikákba. A termelők egyszerre könyvelhettek el az előzetes várakozásokat meghaladó terméseredményeket és olyan strukturális problémákat, amelyek a következő év kilátásait is beárnyékolják. Az időjárás szélsőségei – fagyok, aszály, helyenként sáskajárás – komoly kihívás elé állították az ukrán gazdákat, miközben az orosz támadások az exportlogisztika legfontosabb csomópontjait vették célba. Az eredmény: rekordközeli betakarítás, de egyre bizonytalanabb értékesítés.
Az ukrán gazdasági és agrárminisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 57,6 millió tonna gabona és 17,3 millió tonna olajos növény került a magtárakba, a kukorica betakarításának végleges lezárása után pedig a teljes gabonatermés megközelítheti a 60 millió tonnát. Ez az eredmény európai összevetésben is figyelemreméltó: Ukrajna gabonatermelésben Franciaország mögött a második helyre került, megelőzve Németországot és Lengyelországot. Kukoricából az ország továbbra is egyértelmű európai piacvezető, míg napraforgóból a teljes EU-termelést is meghaladja.
A mennyiségi sikerek mögött azonban jókora különbségek húzódnak. Az átlagos gabonahozam hektáronként 5,08 tonna volt, ami 14 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. A déli és keleti régiók gyengébb eredményeket produkáltak, míg a nyugati és középső országrészek részben kompenzálni tudták ezt. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője szerint az eredmény összességében felülmúlta az előzetes várakozásokat, ugyanakkor a napraforgó és a repce esetében 8-11 százalékos hozamcsökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest.
Az ukrán mezőgazdaság várható teljesíténye
Nem minden szakértő osztja azonban az óvatos optimizmust. Olekszandr Bujukli, az Ukrán Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetője szerint a képet kultúránként érdemes bontani. Az őszi vetésű gabonák közepes eredményt hoztak, a tavaszi kultúrák viszont komoly gondokkal küzdöttek. A kukoricatermés ugyan papíron jó, de a termés mintegy 15 százaléka év végén még a földeken állt, ami jelentős többletköltséget és piaci veszteséget okoz.
Ez a késés már az exportpiacokon is érezhető. A kukorica kivitele 2025 őszén elmaradt a szokásos ütemtől, miközben az Európai Unió piacain az amerikai és brazil szállítmányok gyorsan átvették a vezető szerepet. Míg egy évvel korábban az ukrán kukorica az uniós import közel felét adta, a jelenlegi szezonban 20 százalék körüli részesedésre csúszott vissza.
December közepéig mindössze ötmillió tonna új termésű kukorica hagyta el az országot, ami 42 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A helyzetet súlyosbítják az orosz támadások az odesszai térség kikötői ellen. Karácsony előtt a Pivdennij kikötőt ért csapás következtében növényi olaj szivárgott a Fekete-tengerbe, súlyos környezeti károkat okozva. A logisztikai fennakadások nemcsak az export ütemét lassítják, hanem közvetlenül veszélyeztetik a devizabevételeket is.
A napraforgó szintén gyengébben teljesített: a termés 13 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, miközben a minőség is romlott. Magasabb nedvességtartalom, alacsonyabb olajtartalom és savasabb alapanyag jellemzi az idei termést, ami az olajárakban is megjelenhet.
Bár Ukrajna továbbra is a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az orosz kivitel gyors növekedése miatt az előny látványosan olvad.
Éles kontrasztot jelent a zöldségpiac.
A „borscsalapanyagok” túltermelése miatt a lakossági árak 50-70 százalékkal estek vissza: a káposzta, a hagyma, a burgonya és a sárgarépa ára egyaránt történelmi mélypontokra süllyedt.
A háttérben tudatos túltermelés áll: a 2024-es magas árak láttán sok termelő bővítette a vetésterületet, miközben a tárolókapacitások továbbra is hiányosak. Tarasz Bastannik, az Ukrán Gyümölcs- és Zöldségszövetség elnöke szerint a gazdák többsége nem vállalja a tárolási kockázatot, inkább azonnal, akár veszteséggel értékesít.
Globális összevetésben a helyzet nem kedvező. Argentína és Ausztrália kiváló termést ért el, az EU pedig 2026 nyarára közel 12 százalékos gabonatermelési növekedést vár. Bár az ukrán export versenyképes árazással eddig meg tudta tartani piacait, a mozgástér szűkül.
Kulcskérdés a logisztika
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei év kulcskérdése a logisztika lesz. Ha a kikötői infrastruktúra elleni támadások folytatódnak, az export elhúzódik, a devizabevételek csökkennek, és ez már a makrogazdasági stabilitást is érintheti. Ha azonban a szállítási útvonalak működőképesek maradnak, Ukrajna képes lehet értékesíteni a megtermelt volumen nagy részét, még ha nem is minden szereplő jut majd egyformán az exportból származó bevételekhez.
Ha a kedvezőtlen időjárás nem lett volna elég, az ukrán mezőgazdaság helyzetét tovább rontotta, hogy az Európai Unió visszaállította a gabonaexport-kvótákat, a kormány pedig a betakarítás kellős közepén megszüntette az agrárminisztériumot. Az ágazat szakértői szerint bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak az év végéig érezhetően emelkedni fognak.
A gazdálkodók már a tavaszi vetés idején szembesültek a kedvezőtlen körülményekkel. Március közepén, egy korai felmelegedés után újra beköszöntött a tél, majd májusban ismét fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, a búza helyett rövid tenyészidejű tavaszi kultúrákat vetettek, és a napraforgó-állomány is megsínylette a körülményeket. A nyár folyamán sáskajárás rontotta tovább a kilátásokat, főleg a délkeleti megyékben.
A becslések szerint a tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a magtárakba.
A veszteség országos szinten körülbelül 5 százalékra tehető, ám egyes térségekben ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.
Exportkorlátok és piaci veszteségek
Az ukrán exportőröknek szintén nehézséget okoz, hogy június 6-tól az Európai Unió megszüntette az orosz inváziót követően bevezetett, vámmentes „kereskedelmi szabadkártyát”, és visszatért a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákhoz. Bár bizonyos tételeknél a mennyiségi korlátokat növelték, a lehetőségek így is szűkülnek.
A búza esetében például a 4,7 millió tonnás exportkvóta 1,3 millió tonnára zsugorodott.
A visszarendeződés nagyarányú bevételkiesést okozhat: a kormány számításai szerint az agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurótól eshetnek el. Ukrajna tavaly az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé lépett elő, és 13 milliárd eurós forgalmat ért el a közösségben. Ugyanakkor az ukrán exportot számos országban kemény kritika érte a gazdák és az agrárszervezetek részéről.
Új piacokat keres az ukrán mezőgazdaság
A termelők ezért kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol ugyan jelentős kereslet mutatkozik, de a logisztikai költségek magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése lassabb folyamat. Az ukrán gabonaexport továbbra is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön – Odessza, Csornomorszk és Pivdennij – keresztül zajlik, a teljes kivitel mintegy 85-90 százaléka innen indul. A vasúti tarifák esetleges emelése azonban újabb költségnövekedést hozhat, ami kiváltképp a frontközeli északkeleti megyéket érintené érzékenyen.
Közben a lengyel–ukrán határnál évekig tartó politikai viták és blokádok átmenetileg megszűntek: a lengyel logisztikai cégek most inkább az ukrán gabona hiányára panaszkodnak, mivel a tranzit visszaesése veszteségeket okoz.
Ez jól mutatja, hogy a politikai gesztusok és a gazdasági érdekek gyakran gyorsan felülírják egymást.
Minisztériumi átszervezés az aratás közepén
A gazdák körében bizonytalanságot keltett az is, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. Bár a hivatalos indoklás szerint az átalakítás a hatékonyságot szolgálja, sokan attól tartanak, hogy az agrárszektor érdekképviselete gyengül.
A szakmai szervezetek többsége ellenezte a döntést, emlékeztetve arra, hogy korábban egy hasonló összevonás már megbukott.
Az ágazat ugyanakkor szinte teljesen magánkézben van, így a kormány szerepe inkább a szabályozásban és a nemzetközi tárgyalásokon való képviseletben domborodhat ki. Hosszabb távon az új struktúra sikeressége azon múlik, mennyire képes valóban érdemi támogatást nyújtani a termelőknek.
Betakarítási kilátások
A betakarítás idén 10-15 napos késéssel indult, régiónként jelentős eltérésekkel. Az első adatok alapján a búzatermés 21 millió tonna körül alakulhat, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől.
Az árpa és a repce termésmennyisége szintén csökken, a kukorica állapota kedvező, és a hozamok megközelíthetik a tavalyi szintet, bár a betakarítás az időjárás miatt csúszhat.
A belső fogyasztás biztonságban van: az igény évi 6 millió tonna búza körül mozog, így az ország önellátása nem forog veszélyben. A minőségi mutatók azonban csak őszre lesznek pontosan értékelhetők, és ezek nagyban befolyásolják az exportpiacokon elérhető árat.
Kenyérárak: óvatos, de biztos emelkedés
A fogyasztók számára a legfontosabb kérdés: mennyivel kerül többe a kenyér ősszel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kínálat csökkenése, az energia- és szállítási költségek emelkedése, valamint a bérek rendezése miatt az árak a következő hónapokban tovább nőnek.
A búzakenyér és az úgynevezett „szociális” kenyérfélék ára az év eleje óta már így is 8-9 százalékkal drágult, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal növekedett.
A várakozások szerint 2025 végéig további 10 százalékos emelkedés várható.
A legnagyobb mértékben a rozskenyér drágulhat: a rozs vetésterülete csökkent, a tavalyi évhez képest fele mennyiség termett, a hiányt már most részben lengyel és balti importra alapozzák a malmok. A rozs és a rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, ezért az ebből sütött kenyérfélék is jóval drágábbak, sőt egyes pékségek valószínűleg teljesen felhagynak a rozskenyér készítésével.
Megmaradt az optimizmus
A nehézségek ellenére a szakértők hangsúlyozzák: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása továbbra is meghatározó, a termelés visszaesése kezelhető mértékű, a belső piac ellátása biztosítva van.
Az exportlehetőségek ugyan szűkülnek, de új piacok nyílnak, és a fekete-tengeri folyosó fenntartása stratégiai jelentőségű.
A kenyér ára emelkedni fog, az év végére körülbelül 10 százalékos átlagos drágulás prognosztizálható. A rozskenyér esetében a növekedés ennél is magasabb lehet. A fogyasztók havonta 40–50 hrivnyával költhetnek többet kenyérre, mint most. Bár ez a háztartási kasszákra érzékelhető terhet ró, ellátási válság nem várható.
Ukrajnában a hivatalos statisztikai adatok szerint 2025 januárja és júliusa között a mezőgazdasági termelés volumene 18,5 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakától.
A csökkenés leginkább a növénytermesztést érinti, amelynek mutatója 74,5 százalékra esett vissza, míg az állattenyésztés jóval stabilabb eredményt mutatott, 95,3 százalékos szinten. A gazdaságok közül a legnagyobb veszteséget a mezőgazdasági vállalkozások szenvedték el, amelyek esetében a termelés 77,7 százalékra zsugorodott, míg a háztáji gazdaságokban 89,7 százalékos szinten maradt.
A legnagyobb visszaesést Hmelnickij (46,3 százalék) és Donyeck (47,8 százalék) megyékben jegyezték fel, ugyanakkor néhány régió pozitív tendenciát mutatott: Zaporizzsja, Kárpátalja és Odessza megyékben sikerült meghaladni a tavalyi szintet. A legjobb eredményt Mikolajiv megye érte el, ahol a mezőgazdasági termelési index 106,7 százalékra nőtt.
2025 januárja és júniusa között az Ukrajna és az Európai Unió közötti mezőgazdasági kereskedelmi forgalom 0,6 milliárd dollárral, azaz 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 7,6 milliárd dollárt tett ki, számolt be Mikola Pugacsov akadémikus, az Agrárgazdasági Intézet igazgatóhelyettese.
Elmondása szerint Ukrajna pozitív mezőgazdasági kereskedelmi mérlege az EU-val 3,2 milliárd dollárra, az export 0,9 milliárd dollárral csökkent, az import pedig 0,2 milliárd dollárral nőtt.
Ukrajna fő kereskedelmi partnerei ebben a szegmensben az EU-országok között továbbra is Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Németország és Franciaország. Összességében az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelem volumene az EU teljes mezőgazdasági exportjának és importjának mintegy 73%-át teszi ki.
A forgalom csökkenése a folyamatban lévő háború hatásáról és a globális piaci változásokkal kapcsolatos gazdasági és logisztikai kihívások hatásáról tanúskodik.
Ukrajna még az elfoglalt területek visszafoglalása nélkül is képes lesz átlagosan 94 millió tonna gabona- és olajnövényt termelni.
Az új szezonban (2025 júliusa – 2026 júniusa) Ukrajna várhatóan 83 millió tonna gabona- és olajnövényt takarít be, ami 5,5%-kal több, mint tavaly (78,7 millió tonna) – jelentette be július 9-én, szerdán az Ukrán Gabona Szövetség (UZA) elnöke, Mikola Horbacsov az Interfax hírügynökségnek.
A növekedést elsősorban a kukorica eredményezi, amely Horbacsov szerint jó állapotban van. Ugyanakkor a meleg hiánya miatt a kukorica betakarítása szeptember végére – október elejére tolódik.
Várható termésmennyiségek:
Kukorica: 29,3 millió tonna (ebből 24 millió tonna export);
Búza: 22,5 millió tonna (16,5 millió tonna export);
Árpa: 4,9 millió tonna (2,3 millió tonna export);
Napraforgó: közel 15 millió tonna (2024/25-ben 12,7 millió tonna);
Szója: 6,23 millió tonna (4 millió tonna export);
Repce: 3 millió tonna (2,6 millió tonna export), a téli vetések károsodása miatt.
Az UZA reálisnak tartja az évi átlagos 94 millió tonnás termést még az elfoglalt területek visszaszerzése nélkül is. A háború előtt a termés elérte a 107 millió tonnát.
Ha az ukrajnai terméskiesés idén megismétlődik, a gazdák nem tudják majd még magasabbra emelni az árakat, ezt megakadályozza a szomszédos országokból származó import, ahol a termékek olcsóbbak – jelentette ki csütörtökön Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) alelnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk felvetette, hogy a gabonafélék és más növények terméshozama idén alacsonyabb lehet, mint amit az NBU áprilisban előre jelzett. Ugyanakkor egyelőre csak jelentéktelen változások várhatók. „Még ha egy bizonyos negatív forgatókönyv valósul is meg, és az időjárási körülmények megismétlődnek, mint tavaly, könnyebb lesz megfékezni az élelmiszer-inflációt, mivel az import jelentős tényező lesz” – mondta.
Ahogy a jegybanki elnökhelyettes megjegyezte, az ukrán élelmiszerpiacon az árak „megközelítették, sőt egyes termékek esetében meg is haladták a szomszédos országok árait”. „Pontosan ennek a tényezőnek köszönhetően várható, hogy el tudjuk kerülni a tavalyi év élelmiszerár-emelkedésének megismétlődését” – tette hozzá.
Nyikolajcsuk megjegyezte, hogy az NBU áprilisi előrejelzésének közzététele után újabb fagyhullámokat figyeltek meg Ukrajnában. Ezek bizonyos növényeket érintettek. Nyilvánvaló, hogy a csonthéjas gyümölcsök terméshozama alacsonyabb lesz. Az időjárási viszonyok a tavaszi gabonaféléket is érintették, miközben a betakarítást a munkaerőhiány is akadályozza.
Az infláció valószínűleg elérte a lokális maximumát májusban, az áremelkedés várhatóan lassulni fog a jövőben – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij megjegyezte, hogy az infláció áprilisban 15,1%-ra gyorsult éves szinten. Az NBU becslései szerint májusban tovább emelkedett az infláció, ami meghaladta a szabályozó hatóság előrejelzési pályáját. Elmondása szerint az élelmiszerárakat a tavaszi fagyok is befolyásolták, amelyek az új termés első zöldség- és gyümölcskínálatának költségét befolyásolták. „Ahogy korábban is, az alapvető inflációs nyomást az erős fogyasztói kereslet és az üzleti termelési költségek, elsősorban a munkaerőköltségek folyamatos növekedése táplálta” – mondta.
Az NBU előrejelzése szerint az infláció a jövőben fokozatosan lassulni fog. Nyáron az infláció az áruk és szolgáltatások széles körében csökkenni kezd. Ezt elősegíti az új termés érkezése, az energiaszektor tavalyinál jobb helyzete, valamint a világpiaci olajárak csökkenése.
Ezenkívül a tavalyi magas összehasonlítási bázis jelentős pozitív statisztikai hatással fog járni, különösen a 2024 júniusi egyszeri villamosenergia-tarifák emelése miatt. „Ugyanakkor az infláció lassulásának pályája a következő hónapokban nagymértékben függ majd a tavaszi fagyok és a nyári időjárási körülmények mezőgazdasági termékek kínálatára és áraira gyakorolt hatásától” – tette hozzá Andrij Pisnij.
Az elaknásítottság alapjaiban érinti az élelmezésbiztonságot, és a mezőgazdaság újraindulását is igencsak lelassítja. Ukrajna teljes területének harmada minősülhet szennyezettnek, az aknamentesítés pedig hosszú és drága folyamat – a veszély elhárítása azonban elkerülhetetlen.
Mintegy 174 ezer négyzetkilométer minősül aknákkal potenciálisan szennyezettnek. Azt pontosan senki sem tudja, hogy valójában mekkora területen vannak aknák, de ennyit kell átvizsgálni, mielőtt ismét hasznosítanák a mezőgazdaságban.
A probléma nem csupán a keleti és déli háborús övezetekre korlátozódik, hanem egyre inkább a központi régiókat is érinti, különösen a visszafoglalt vagy felszabadított zónákban.
Ukrajna a háború előtti években a világ egyik vezető mezőgazdasági exportőre volt. A gabonafélék, napraforgó, kukorica és egyéb alapvető termények termesztésének lehetősége azonban nemcsak termelési kérdés, hanem stratégiai jelentőségű is a globális élelmiszerláncok szempontjából. A helyreállítás során az ukrán kormány és nemzetközi partnerei elsősorban a mezőgazdasági területekre fókuszálnak.
A célkitűzés szerint az elkövetkező tíz évben a szennyezett területek legalább 80 százalékát vissza kell adni a gazdaságnak.
A munka már folyik
A tavalyi év végére az ukrán állami és magán-aknamentesítő szervezetek – köztük a katasztrófaelhárítás, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – mintegy 35 ezer négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg különféle robbanószerkezetektől.
2025 tavaszáig országosan már több mint ezer hektárt lehetett újra használatba venni, és ezeket a területeket azonnal be is vetették gabonával és burgonyával.
Az ukrán állam 2024 szeptemberében indította el a mezőgazdasági földek humanitárius aknamentesítését támogató programját, amely az egyik legkomplexebb újjáépítési alprogramnak számít. A programban a termelők kétféle kompenzációs lehetőség közül választhatnak: előzetes regisztráció esetén 100 százalékos, utólagos pályázat esetén pedig 80 százalékos költségtérítés igényelhető. A finanszírozás átláthatósága érdekében az állam az erre a célra elkülönített összegeket letéti számlákon kezeli, és a munkát kizárólag hivatalos pályázati eljáráson keresztül kiválasztott vállalkozások végezhetik.
Az ukrán kormány a központi költségvetés mellett külső és közösségi források mozgósítására is törekszik. A 2025-ös költségvetésből 2,5 milliárd hrivnyát irányoztak elő humanitárius aknamentesítésre, ám ez önmagában nem elegendő. Kiegészítésképpen a Uinited24 nevű hivatalos adománygyűjtő platformon keresztül eddig 200 millió hrivnya gyűlt össze, amelyet pirotechnikai eszközök, nehézgépek, védőfelszerelések és logisztikai támogatás beszerzésére fordítottak.
Nemzetközi támogatók is részt vállalnak az újjáépítés ezen szegmenséből. Az olasz AICS fejlesztési ügynökség például 6 millió eurós keretet különített el aknamentesítési projektekre, különös tekintettel a Harkiv térségében lévő területekre.
Az aknamentesítés költségei jelentősek: nemzetközi becslések szerint egyetlen hektár megtisztítása akár 50 ezer amerikai dollárba is kerülhet.
Ez az összeg még közepes méretű vállalkozások számára is megterhelő, a kisebb gazdaságok számára pedig gyakorlatilag elérhetetlen. Ebből következik, hogy sem az ukrán állam, sem a mezőgazdasági szereplők nem képesek egyedül viselni a teljes terhet – ezért van kulcsszerepe a kombinált finanszírozási modellnek.
