Az Európai Unió megnövelte az Ukrajna agrártermékeire vonatkozó importkvótákat a felülvizsgált szabadkereskedelmi megállapodás keretében – számolt be róla a Reuters július 4-én.
A legfontosabb változások:
Búza: a vámmentes kvóta 1 millió tonnáról 1,3 millió tonnára emelkedett
Cukor: a kvóta 20 000 tonnáról 100 000 tonnára nőtt
Árpa: a kvóta 350 000 tonnáról 450 000 tonnára emelkedett
Baromfihús: a kvóta 90 000 tonnáról 120 000 tonnára bővült
Ezeket a mennyiségeket Ukrajna vámmentesen exportálhatja az EU-ba.
Mint ismert, az Európai Unió 2022 júniusában ideiglenesen eltörölte az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat és kvótákat, válaszul az orosz teljes körű invázióra és a Fekete-tengeri szállítási útvonalakat fenyegető veszélyekre.
Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő kereskedelme áll – írja a Világgazdaság.
Peking bejelentette, hogy új vámokat vet ki az amerikai árukra, köztük a csirkehúsra és a gyapotra, miután az Egyesült Államok kedden megduplázta az összes kínai exportra kivetett vámot. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a szójabab, a marhahús és a gyümölcs a 10 százalékos vámmal sújtott termékek közé tartozik.
A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy megbízhatatlan listára tesz tíz amerikai céget, amelyek főként védelmi és építési munkákkal foglalkoznak. A minisztérium egy korábbi közleményben tiltakozott a lépés ellen, megfogadva, hogy megteszik az ellenintézkedéseket, és felszólították Washingtont, hogy térjen vissza a párbeszédhez.
A kínai kormány néhány órával azután ütött vissza, hogy Donald Trump elnök aláírta a 20 százalékos emelés végrehajtási rendeletét, mondván, Kína túl keveset tett az illegális fentanil Egyesült Államokba irányuló áramlásának megállítása érdekében.
Justin Trudeau kanadai kormányfő is azt mondta, nem hagyja válasz nélkül ezt a tisztességtelen amerikai döntést és 25 százalékos vámot vet ki 155 milliárd kanadai dollár értékű amerikai árura. A kanadai miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ellenvámot két ütemben vetik ki: azonnal 30 milliárd dollár értékű árura, 21 nappal később pedig további 125 milliárd dollárnyi termékre vezetik be.
Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.
Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba.
Vámháború: április az igazi fordulópont
Donald Trump bejelentette, hogy a korábban beharangozott viszonossági alapú vámokat április 2-tól alkalmazza az Egyesült Államok, ami azt jelenti, hogy minden kereskedelmi partnerével szemben pontosan akkora mértékű vámot vezet be, amelyet az az amerikai termékekre alkalmaz.
A vámokat egy gyors és hatékony eszköznek nevezte a kereskedelmi mérleg egyensúlytalanságának kezelésében, ugyanakkor utalt arra, hogy külön kereskedelmi megállapodások formájában léteznek más eszközök is.
Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket. „Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án” – fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741191420
[modified] => 1741179943
)
[title] => Kína vámokat vet ki az amerikai mezőgazdasági termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57882&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57882
[uk] => 57855
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57856
[image] => Array
(
[id] => 57856
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[original_lng] => 3396809
[original_w] => 2160
[original_h] => 1215
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1536x864.png
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-2048x1152.png
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[width] => 2160
[height] => 1215
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741173078:5
[_thumbnail_id] => 57856
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2607
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
A búzaaratással ismét lezárult egy értékesítési szezon, ami Ukrajna esetében meglepő számokat hozott. A számok alapján mostanra ürültek ki az ország korábbi készletei.
Minden eladó
A június 30-án véget ért 2023/24-es pénzügyi évben Ukrajna 57,5 millió tonna gabonát és olajos terményt exportált. Ez szinte hihetetlen eredmény annak tükrében, hogy a háború előtti években is átlagosan 60 millió tonnás kivitelre volt képes az ország, bár voltak olyan csúcsévei is, mint 2018/19, amikor 74 millió tonna termény hagyta el Ukrajnát.
Az idei jó eredmény annak köszönhető, hogy Odessza mélytengeri kikötőiből szinte zavartalanul indulhattak a hajók, és a nemzetközi partnerekkel kidolgozott biztosítási rendszer elegendő garanciát jelentett a vevők számára. Ennek köszönhetően az ország közel 11 milliárd dollárhoz jutott hozzá az agrártermékek kereskedelméből.
Csakhogy: a termőterület és a termés mennyisége a legfontosabb termények esetében (kukorica, búza, napraforgó és árpa) 20–40%-kal volt kisebb 2023-ban, mint a háború előtt (lásd táblázat). Lényeges növekedést csak a kis olajos kultúrák tudnak felmutatni. Tehát a szép exportszámok mindössze azt jelentik, hogy mostanra sikerült szinte mindent eladni. 7 millió tonna híján teljesen felhasználták/eladták a 83 millió tonnás termést.
Spanyolország a legnagyobb ügyfél
A fentieket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 29,6 millió tonnás kukoricabetakarítást egy 29,3 millió tonnás export követte. Ez egyébként 4,7 milliárd dollárt hozott a konyhára. Spanyolország egymaga több mint 6 millió tonnára tartott igényt, Kína 4,8 millió tonnát vásárolt, a harmadik legnagyobb vevő pedig Egyiptom volt 3,9 millió tonnával. A top-10-es listában olyan uniós államok szerepelnek még, mint Olaszország (2,75 millió tonna), Hollandia (2,5 millió tonna), illetve Portugália és Németország, egyenként közel 800 ezer tonnás mennyiséggel.
A 2023-ben 22 millió tonna búzát arattak Ukrajnában, és 18,4 millió tonnát exportáltak 3 milliárd dollár értékben. A kivitel harmada Spanyolországot célozta, csaknem 6 millió tonna búza jutott el ide. Egyiptom 1,7 millió tonnával a második és Indonézia 1,5 millió tonnával a harmadik lett. Az oly fontos olasz piacra 677 ezer tonna búza jutott el, amivel csak a 9. legjelentősebb partnerei az ukrán államnak.
A napraforgómag exportja mindössze 300 ezer tonnát tett ki 14,2 millió tonnás termés mellett, így a feldolgozás volumene 13,5 millió tonnára nőtt.
Tavaly 5,8 millió tonna árpát arattak, és ebből 2,5 millió tonnát exportáltak. A legfőbb vásárló Kína volt (702 ezer tonna), a második legnagyobb pedig Spanyolország (460 ezer tonna). Szaúd-Arábia a 6. helyre fért fel 132 ezer tonnával.
Repcéből tavaly 4,5 millió tonna került a tárolókba, és 3,7 millió tonnát exportált az ország 1,4 milliárd dollár értékben. A 10 legnagyobb vásárló közül csak Nagy-Britannia nem része (már) az Európai Uniónak. A legnagyobb felvevő Németország 1,2 millió tonnás importtal. Sok repce csak Romániáig jutott el (600 ezer tonna), míg más tételek egészen Hollandiáig (420 ezer tonna), Belgiumig (380 ezer tonna), Franciaországig (260 ezer tonna) hajóztak.
A szója 4,9 millió tonnás terméséből közel 3 millió tonna jutott el a külpiacokra 1,1 milliárd dollár értékben. Egyiptom egymaga közel egymillió tonnát vásárolt. Fontos partnerek voltak még Törökország (674 ezer tonna), Németország (235 ezer tonna), Hollandia és Románia (egyenként mintegy 200 ezer tonna). Magyarország Ukrajna 8. legnagyobb szójafelvevője volt, 70 ezer tonna ukrán babbal egészítették ki a magyar, 177 ezer tonnás termést.
Legkorábban augusztusban lépnek életbe azok az új szabályok, amelyek megtiltják az ukrán mezőgazdasági termékek a hivatalosan megállapított minimális ár alatti exportját, jelentette be Mihajlo Szokolov mezőgazdasági miniszter-helyettes, számolt be az RBC-Ukrajina a Reutersre hivatkozva. Elmondása szerint az új exportárak mechanizmusa a búzára, kukoricára, napraforgóolajra, szójára, repcére és egyéb mezőgazdasági termékekre terjed ki.
Az ukrán kormány számításokat készített számos mezőgazdasági termék minimális exportárának megállapítására a költségvetési bevételek növelése érdekében. Az új szabályok értelmében a minimálisan megengedhető exportárak alapjai az Állami Vámszolgálat adatai, az előző havi szállítási feltételek figyelembevételével és 10 százalékos kedvezmény igénybevételével alakulnak majd ki.
„Nem számítok arra, hogy ez augusztus előtt megtörténik” – mondta Szokolov az elemzőkkel és kereskedőkkel folytatott online találkozóján.
Az ukrán parlament májusban fogadta el az új szabályokat bevezető törvénymódosításokat, Szokolov pedig bejelentette, hogy a törvény július 1-jén lép hatályba. A minimálár meghatározása mechanizmusának elindításához azonban még számos kormánydokumentumot kell elfogadni, de az új eljárások életbe lépésének konkrét időpontját még nem tűzték ki.
Küzdelem a gabona „fekete” exportja ellen
Májusban a Legfelső Tanács két törvényt fogadott el, amelyek célja a „fekete” gabonaexport és a devizabevételek vissza nem térítése elleni küzdelem. Az új törvény tiltja a minimálisan megengedhető exportáraknál alacsonyabb áron történő kivitelét. Az Ukrán Nemzeti Bank szerint 2023 szeptemberéig az exportőrök körülbelül 8 milliárd dollárnyi devizabevételt nem utaltak vissza Ukrajnába.
2023 novemberétől az Ukrán Nemzeti Bank felére, 90 napra csökkentette a mezőgazdasági termékek exportőrei számára a devizabevételek megtérítési idejét, ami havonta több száz millió dollárral növelte a devizabevételeket.
Emlékeztetőül, a Verhovna Rada elfogadta a 10168-2. és a 10169-2. számú törvénytervezeteket, amelyek módosították az Adó- és Vámkódexeket, hogy tökéletesítsék bizonyos áruk exportjának műveleteit. Ezek a dokumentumok meghatározzák a mezőgazdasági termékek, különösen a gabona és az olajos növények minimális exportárait.
Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériuma arra számít, hogy a törvények végrehajtása hatékony mechanizmusokat hoz létre a gabona- és olajnövények árnyékexportjának leküzdésére. A minimálárakat a minisztérium minden hónap 10-én határozza meg a kidolgozott módszerek alapján.
Az Állami Vámszolgálat adatai szerint Ukrajna májusban 5,5 millió tonna gabonát exportált, ami 2 millió tonnával több, mint a tavalyi év azonos időszakában – írta az Agrárpolitikai Minisztérium. Májusban Ukrajna 1,65 millió tonna búzát, 0,2 millió tonna árpát és 3,7 millió tonna kukoricát exportált. Ez ugyan 12%-kal kevesebb az előző hónaphoz képest, de így is 2 millió tonnával haladja meg a 2023. májusi eredményt (éves szinten – 1,6-szeres növekedés).
Az agrárpolitikai minisztérium júniusban azt helyezte kilátásba, hogy Ukrajna jövőre több mint 60 millió tonna gabonát és olajos növényt, valamint ezek feldolgozási termékét exportálhatja.
A gabonatermelők ellenzik a minimálárakat
Az Ukrán Gabonaszövetség felszólítja az államfőt és a kormányt, hogy függesszék fel a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minimális exportárak mechanizmusának végrehajtását, megjegyezve, hogy az negatív hatással lesz az exportőrök kötelezettségeik teljesítésére, és aláássa a nemzetközi partnerek bizalmát. A Gabonaszövetség arra figyelmeztet, hogy az új szabályok megnehezítik az exporttevékenységek tervezését és finanszírozását, valamint csökkentik az ukrán áruk versenyképességét a világpiacon.
Az Ukrán Gabonaszövetség közleménye szerint a minimális exportárak bevezetése az Ukrajnából érkező gabonaexport jelentős csökkenéséhez vezet, és kárt okoz a mezőgazdasági termelőknek.
„A gabonapiacon erős a verseny, a kereskedők és exportőrök a lehető legmagasabb árat kínálják a termelőknek, ami a logisztikát és a biztosítást is figyelembe véve korrelál a világpiaci árakkal. A minimálárakra vonatkozó intézkedések, amelyek nem felelnek meg a globális ártrendeknek, az ukrán gabonapiacon a verseny lerombolásához, túlszabályozásához és a korrupció új, széles körű lehetőségeinek megteremtéséhez vezetnek” – jegyzik meg a szakértők, áll a TD Agrochem honlapján található anyagban.
A Gabonaszövetség úgy véli, hogy a minimális exportárak bevezetése az ukrán export felét veszélyezteti, ami háborús körülmények között és adóbevételek hiányában gazdasági összeomláshoz és a hadsereg finanszírozási képességének teljes megsemmisüléséhez vezethet. „A minimálárak bevezetése tönkreteszi a határidős egyezmények rendszerét, bizonytalanságot okoz a piacon a kötelezettségek teljesítését és a gabonavásárlást illetően. Azok a termelők, akik előre meghatározott áron határidős szerződést kötnek a jövőbeli termésre, elesnek tevékenységük finanszírozási forrásaitól, az exportőrök pedig nem lesznek biztosak a jövőbeni árakat és értékesítési mennyiségeket illetően. Ez megnehezíti a termelés és az export tervezését, ami költségnövekedéshez vezet” – fejtette ki a szövetség. A határidős szerződések lehetővé teszik az exportőr számára, hogy előre megtervezze logisztikai műveleteit. Az ilyen megállapodások hiánya késéseket és megnövekedett költségeket okozhatnak, többek között a biztosítás esetében.
„2022 februárjáig a határidős szerződések a 2-10 ezer hektár területen gazdálkodók teljes értékesítési tervének 40%-át tették ki. A határidős ügyletek hiánya 2022-ben és 2023-ban jelentős hatással volt az ukrajnai árazásra, amikor a piacokon a nagy árukínálat nyomást gyakorolt az árakra, és megakadályozta a piac stabilizálódását” – jegyezte meg a szövetség.
A Gabonaszövetség kifejtette, hogy a nem megfelelő minimális exportárak bevezetése a szerződések nem teljesítéséhez vezet.
„Ha Ukrajnában a minimálár meghaladja a szerződéses árat, az exportőrök veszteségesnek találhatják a szerződések teljesítését, és keresni fogják a kötelezettségek elkerülésének módjait. Ez az ellátás megszakadásához és az ukrán termékek importőrei számára negatív következményekhez vezethet, aláásva az országba mint megbízható beszállítóba vetett bizalmat, ami arra kényszeríti az importőröket, hogy alternatív piacok után nézzenek” – tette hozzá a Gabonaszövetség.
A szerződések teljesítésének elmulasztása a kereskedelmi viták és választottbírósági eljárások megszaporodását eredményezheti, ami mindkét fél számára többletköltséggel jár, és késleltetheti a megállapodások végrehajtását. Emellett a minimálárak bevezetése jogbizonytalanságot teremt a meglévő szerződésekkel kapcsolatban, ami arra kényszeríti az importőröket, hogy óvatosabbak legyenek az ukrán exportőrökkel kötött új megállapodások megkötésekor. Ez Ukrajna pozícióinak elvesztéséhez vezethet a világpiacon, valamint csökkentheti a beruházásokat a mezőgazdasági szektorban és az ország gazdaságában.
„Az Ukrán Gabonaszövetség hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó minimumárak bevezetése rendkívül negatív hatással lesz az Ukrajnából érkező export volumenére és a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetére. Háborús időszakban, amikor a gazdaság nagy része nem működik, ez gyakorlatilag megsemmisíti a gazdaság azon maradványait, amelyek még mindig bevételt és devizabevételt termelnek, amellyel Ukrajna finanszírozni tudja hadseregét” – fogalmazott a szövetség.
Tovább erősödik Magyarország szerepe a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében, ami jelentősen segíti az ukrán mezőgazdasági áruk eljuttatását az egyébként is nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti államokba – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A Transit-Speed Kft. szállítmányozási cég két új raktáregységet épített a magyar állam támogatásával, melynek köszönhetően napi 200 kamionnyi áru átrakodására nyílik lehetőség az Ukrajnából érkező széles vasúti nyomtávról.
Ezen átrakodó kapacitás jelentős megnövelése erősíti Magyarország szerepét a kelet-nyugati tranzitforgalom szervezésében.
Magyarország ezzel segítené a nehéz helyzetben lévő afrikai és közel-keleti országokat az élelmezési válság elkerülésében, hogy aztán onnan újabb migrációs hullámok ne induljanak ki.
Ukrajna nyugati határán, Magyarországon jöttek létre a legnagyobb vasúti átrakodó kapacitások, annak ellenére, hogy a többiekhez képest rövid határunk van Ukrajnával – mondta a miniszter.
A mezőgazdasági termékek importja Oroszországból Lengyelországba 2022-ben 37%-kal nőtt. 422 millió euró értékben importáltak termékeket az országba. Összehasonlításképpen: egy évvel korábban 307 millió eurót, két évvel korábban 260 millió euró értékben importáltak, tavaly ugyancsak nőtt a mezőgazdasági termékek behozatala Fehéroroszországból.
A The Warsaw kiadvány szerint az elmúlt három évben a következő mennyiségben importáltak mezőgazdasági termékeket Fehéroroszországból Lengyelországba: 2020-ban 57 millió euróért, 2021-ben 108 millió euróért, 2022-ben pedig 175 millió euróért. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben az import 62%-kal nőtt.
Ami ugyanezen termékek Lengyelországból történő exportját illeti, 2022-ben a lengyel mezőgazdasági export Oroszországba 615 millió eurót tett ki, ami kevesebb, mint egy évvel korábban (676 millió euró), viszont több, mint 2020-ban (567 millió euró).
2022-ben kevesebb lengyel mezőgazdasági termék került Fehéroroszországba is. Értékük 2022-ben 216 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 249 millió euróval és a 2020-as 252 millió euróval.
Lengyelország legnagyobb importőre 2022-ben Ukrajna volt (950 millió euró).
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A soron következő öt hajó ázsiai, afrikai és európai országok kikötőibe indult el – közölte az infrastrukturális minisztérium.
További öt élelmiszert szállító hajó hagyta el Odessza kikötőit a gabonamegállapodás részeként. Fedélzetükön 122,3 ezer tonna mezőgazdasági termék van Afrika, Ázsia és Európa számára – számolt be az Infrastrukturális Minisztérium október 17-én, hétfőn.
„A hajók között van a New Liberty ömlesztettáru-szállító is, amely 25 000 tonna búzát szállít Kenyába. A Chola Treasure ömlesztettáru-szállító 61 800 tonna repcét szállít Pakisztánnak” – áll a közleményben. A gabonaszerződés hatályba lépése óta 350 hajó 7,8 millió tonna mezőgazdasági termékkel a fedélzetén hagyta el Nagy-Odessza kikötőit Ázsia, Európa és Afrika országaiba.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
