Az orosz–ukrán háború hatodik hónapja után műtrágyahiány keletkezett az egész világon, mivel annak ára olyan magasra szökött, hogy egyes gazdálkodók nem képesek megfizetni. Maximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezető közgazdásza arról beszélt, hogy az ültetési szezon előtt megdrágult műtrágya miatt akár 40 százalékkal csökkenhet a globális gabonatermelés, ami az egész bolygó élelmiszerválságával fenyeget.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború miatt megszakadt élelmiszer-ellátási láncok és a szélsőséges időjárás miatti gyenge terméshozam már jelenleg is súlyos problémát jelent. Azonban a műtrágya árának drasztikus emelkedése még nehezebb helyzetbe hozza az élelmiszer-exportőr országokat, melyeknek így fokozott kihívást jelent majd a terméshozam újbóli felfuttatása.
A magas műtrágyaárak várhatóan visszafogják majd a világ rizstermelését.
A gabona az emberiség felét táplálja, és létfontosságú a politikai és gazdasági stabilitás szempontjából Ázsia és a szubszaharai Afrika területén. Az ellátási zavarok társadalmi instabilitást válthatnak ki a világ ezen területein. Magas kockázata lesz a zavargásoknak is a következő hat hónapban.
Más ENSZ-tisztviselők az elmúlt hetekben fokozottan figyelmeztettek a műtrágyaválságra. Észak-Amerikában az árak már leszálltak a csúcsról, de még így is 220 százalékkal a 2020 eleji szint felett maradnak. Az afrikai kontinensen azonban az Afrikai Fejlesztési Bank kimutatása szerint több mint kétmillió tonna műtrágya hiányzik.
„Valóban kezdünk kiabálni minden toronyból, hogy műtrágyaválság van, és hogy ez egy nagyon komoly válság” – idézte a Zerohedge egy névtelenséget kérő ENSZ-tisztviselő szavait. Mint írták, a gazdálkodók a terméshozamok növeléséhez használják a műtrágyát, a hiány miatt azonban annak tartósan magas lesz az ára. Ebben az esetben pedig a csökkenő hozam miatt a betakarítás is csökkenni fog, amely csak tovább súlyosbítja a többéves élelmiszerválságot.
Az elmúlt napokban a hazai lapokban is arról írtak, hogy az elszabadult energiaárak bedönthetik a magas energiaigényű iparágakat Európában. Rámutattak, hogy az acélipar mellett a műtrágyagyártás, az alumíniumipar és a cukoripar is válságban van, a lista pedig még nem teljes.
Az energiaválság mezőgazdaságra gyakorolt hatása kapcsán hangsúlyozták, hogy mind Európa, mind Kína korlátozta a műtrágyatermelését, mivel annak előállításához tetemes mennyiségű gázt használnak fel.
A cikk szerint az európai műtrágyatermelés mintegy 70 százaléka esik ki, miután a Yara International, a CF Industries Holdings és az Achema is termeléscsökkentést jelentett be.
A Nemzetközi Műtrágya Szövetség előrejelzései szerint a 2008 óta eltelt időszakot figyelembe véve a következő szezonban csökken legnagyobb mértékben a műtrágya globális felhasználásának mértéke.
Az energiaválság termelésük visszafogására kényszeríti Európa termelőit, az import pedig egyre drágul.
Az egekbe szökő gázárak már most is nagyjából egynegyedével csökkentették Európa nitrogénalapú műtrágyagyártását a CRU Group becslései szerint. A válság a tél közeledtével fokozódik, ami azt jelenti, hogy az öreg kontinens egyre jobban rá lesz utalva az alapanyagul szolgáló ammónia importjára. Ez utóbbit nitrogénből és hidrogénből állítják elő, a nitrogént pedig a földgázból nyerik ki.
A Nemzetközi Műtrágya Szövetség (IFA) figyelmeztetése szerint a dráguló műtrágya miatt a farmerek globálisan nagyjából hét százalékkal csökkentik a felhasználást. Ez visszavetheti a termésátlagokat, súlyosbítva ezzel a globális élelmezési válságot.
Ha az európai mezőgazdaság többet importál, akkor a szubszaharai Afrika, Délkelet-Ázsia, valamint Latin-Amerika törékeny mezőgazdaságú térségei globális hiánnyal szembesülhetnek – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Laura Cross, az IFA piackutatásért felelős igazgatója.
A szövetség becslései szerint a drága műtrágya a szubszaharai térségben okozza a legnagyobb fogyasztáscsökkenést, itt a felhasználás 23 százalékkal is visszaeshet. Az elmúlt hónapokban tapasztalt enyhülés után a műtrágya ára ismét emelkedésnek indult a világpiacon, párhuzamosan a gázárak növekedésével. Az európai hőséghullám, valamint az orosz export csökkenése hozzájárult az ellenértékek megugrásához.
Az öreg kontinensen júliusban tíz nagyobb gyár függesztette fel vagy csökkentette a termelést, tovább fokozva ezzel a piacon az oroszok ukrajnai inváziója nyomán kialakult káoszt.
A helyzetet súlyosbítja egy másik fontos műtrágya-alapanyag, a kálium behozatali tilalma. A világ egyik legnagyobb káliumexportőre a fehérorosz Belaruszkálij, amely békeidőben az ottani export 8,3 százalékát adta. A háború kapcsán hozott szankciók azonban tiltják a fehérorosz importot. Kína a saját gazdasága biztonságos ellátása érdekében korlátozta a kivitelt, míg a szankciók miatt az orosz kálium európai importja is komoly nehézségekbe ütközik.
A CRU szerint jelenleg az ammóniát sokkal olcsóbb máshonnan importálni, mint Európában gyártani.
„Az ammónia ára várhatóan tovább emelkedik, nem igazán látom, hogy kinek érné meg Európában műtrágyát gyártani, hacsak nem fedezte korábban a gáz ellenértékének az emelkedését” – mondta Chris Lawson, a CRU műtrágyapiacért felelős igazgatója.
Az öreg kontinensen évi 20 millió tonna ammóniát gyártanak, és legalább havi 200 ezer tonna importra van szükség a hiány enyhítéséhez. A következő hónapokban némi enyhülést hozhat a piacra, ha beindul a Fekete-tengeri export, ez viszont meglehetősen nagy geopolitikai kockázatokkal jár.
Egy iparági szervezet, a Fertilizers Europe szerint a június óta ismét meglóduló gázárak nyomán további műtrágyagyártó kapacitások eshetnek ki, mivel nem éri már meg termelni. Ez automatikusan még jobban felerősödő behozatalhoz vezet, már ha lesz honnan importálni.
Európa nitrogéngyártó kapacitásai az elmúlt időszakban legalább 25 százalékkal csökkentek, és ez az arány a későbbiekben még rosszabb lesz.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
