A brit kormány vasárnap bejelentette, hogy 300 millió font (348 millió euró) értékű beruházással programot indít az atomreaktorok következő generációjához szükséges üzemanyag előállítására. Olyan anyagról van szó, amelynek alapja a jó minőségű, alacsony dúsítású urán. Ilyet jelenleg csak Oroszország állít elő kereskedelmi forgalomban, Nagy-Britannia az első nyugat-európai gyártó lehet. Az üzemanyag 5 és 20 százalék közötti arányban tartalmaz majd urán-235 izotópot, ez magasabb, mint a legtöbb atomerőművet működtető 5 százalék.
A kormány közleménye szerint az első, Anglia északnyugati részén található gyártóüzem a tervek szerint a 2030-as évek elején kezdi meg működését.
A 300 millió fontos beruházás része a brit kormány azon tervének, hogy 2050-ig akár 24 gigawatt (GW) villamos energiát is termeljen atomenergiából, ami az ország szükségletének egynegyedét teszi ki.
Az Egyesült Királyság célja, hogy 2030-ra 95 százalékban alacsony szén-dioxid-kibocsátással termeljen villamos energiát, és 2035-re teljesen szén-dioxid-mentes hálózatot építsen ki.
A Brexit, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta „tripla sokk” következtében az Egyesült Királyság gazdasága növekedésben öt évet veszített, csak 2024-ben tér vissza a pandémiai előtti szintre – figyelmeztetett legfrissebb előrejelzésében a National Institute of Economic and Social Research (NIESR).
A NIESR előrejelzése szerint a bővülés kisebb, az infláció magasabb lesz, mint a jegybank várja.
A tekintélyes brit gazdaságkutató intézet szerdán kiadott prognózisa szerint a világ hatodik legnagyobb gazdasága mindössze 0,4 százalékkal bővül az idén, és 0,3 százalékkal jövőre. A NIESR három hónapja még 0,3, illetve 0,6 százalékos bővülést jelzett – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
A Bank of England (BoE) ennél valamivel magasabb, 0,5 százalékos növekedést jelzett 2023-ra és 2024-re is a legutóbbi ülésén, amelyen sorozatban 14. alkalommal emelte a kamatlábakat.
A kutatók azonban figyelmeztettek, hogy az előrejelzés „roppant bizonytalan”. „Valójában minden esély megvan arra, hogy a GDP zsugorodni fog az év végére, és mintegy 60 százalék a valószínűsége, hogy a gazdaság recesszióba süllyed 2024 végére” a szakképzett munkaerő és az állami beruházások hiánya, a gyenge termelékenység és az ország egyes régióinak gazdasági fejletlensége miatt – idézte a negyedéves előrejelzést a Sky News.
Az intézet szerint a jegybanknak 2028 előtt nem sikerült a célt jelentő 2 százalékra nyomni az inflációt, az a jelenlegi 7,9 százalékról az év végére mindössze 5,2 százalékra csökken, a javulás üteme azonban a jövő évtől lassulni fog, és átlagosan valamivel 2 százalék fölött marad 2025 és 2027 között is.
A NIESR az inflációt illetően is pesszimistább a BoE-nél, amely arra számít, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme az év végére 4,9 százalékos lesz. Huw Pill, a jegybank vezető közgazdásza azonban azóta elismerte, hogy az infláció egyik hajtóereje, az élelmiszerárak talán soha nem esnek majd vissza az ukrajnai háború előtti szintre.
„Infláció, a globális gazdaság lassulása, olajsokkok, sztrájkok – sok olyan kifejezés, amely az 1970-es éveket idézi – foglalta össze a nehézségeket Jagjit Chadha, az intézet igazgatója. – A Brexit nagy szolgálatot tett azzal, hogy még világosabban megmutatta a brit gazdasági alapvető problémáit, de megoldásokat egyelőre nem hozott” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyságban a legmagasabb az infláció a legfejlettebb ipari országok, a G7-ek között, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint ez az idén így is marad. Tovább hajtja a bérek növekedése is, amelynek üteme a NIESR előrejelzése szerint 6 százalékos lesz jövőre is a munkaerőhiány miatt. Ez ugyan segít némileg átvészelni az embereknek a megélhetési válságot, viszont emeli a munkaadók költségeit.
Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak is jelentős szerepük volt.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben 48,2-re csökkent a szeptemberben mért 49,1-ről és az augusztusi 49,6-ról. Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis a 48,2-es októberi kompozit adat a szeptemberi és az augusztusi mérőszámhoz hasonlóan a brit gazdaság lendületének lassulását mutatta. Az S&P Global a felméréshez fűzött helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban mért aktivitási index 2021 januárja óta a legalacsonyabb. A brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma az októberi kompozit indexen belül 48,8-ra csökkent a szeptemberi 50,0-ről és az augusztusi 50,9-ről, vagyis már a brit szolgáltatási ágazat aktivitása is lanyhul. Tim Moore, az S&P Global gazdasági igazgatója az októberi teljes körű BMI-felmérés csütörtöki ismertetéséhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a szolgáltatási szektor üzleti vállalkozásai 21 hónapja nem jelentettek a mostanihoz hasonló ütemű aktivitási visszaesést az ágazatban. Moore szerint az októberi felmérésbe bevont vállalatok közül sokan kiemelték, hogy a belpolitikai bizonytalanság és az előző kormány kudarcba fulladt „miniköltségvetése” után emelkedésnek indult hitelpiaci költségek erősítették a kockázatkerülési és a kivárási hajlamot a vállalati partnerek körében. Ehhez járult hozzá az is, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt visszaestek a nem alapvető fontosságú szolgáltatásokra fordított kiadások. A politikai bizonytalanság Nagy-Britanniában szokatlan mértékére vall, hogy a brit kormány élén nem egészen két hónapon belül három miniszterelnök váltotta egymást. Boris Johnson szeptember elején távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki posztról, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán az alsóházi tory frakció lemondásra kényszerítette. Utódja, Liz Truss alig 45 napig vezette a Konzervatív Pártot és a kormányt, mivel az egykori pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által szeptember végén beterjesztett átfogó, ám a piaci szereplők által jórészt fedezetlennek ítélt adócsökkentési program súlyos piaci felfordulást okozott. A font példátlan ütemű árfolyamgyengülése és a brit állampapírok hozamának meredek emelkedése soron kívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tett, és végül az adócsökkentési program legnagyobb részét vissza kellett vonni. Truss először menesztette Kwartenget, majd a múlt hónap végén maga is lemondott, miután a tory frakció ellene fordult. A Konzervatív Párt alsóházi frakciócsoportja a múlt héten Rishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a Konzervatív Párt vezetőjévé, így Sunak lett az új brit miniszterelnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1667513220
[modified] => 1667496954
)
[title] => Csaknem két éve nem mért mélységben a brit gazdaság aktivitása
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31339&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31339
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31340
[image] => Array
(
[id] => 31340
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[original_lng] => 203305
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1667489754:5
[_thumbnail_id] => 31340
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1537
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 847
[1] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági visszaesés
[1] => Nagy Britannia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 30244
[content] =>
Graham Stuart brit éghajlatvédelmi miniszter pénteken kijelentette, nem kérik az embereket, hogy kevesebb energiát használjanak, annak ellenére, hogy az áramszolgáltató figyelmeztetése szerint az otthonok és a vállalkozások háromórás tervezett áramkimaradásokkal nézhetnek szembe ezen a télen.
A Nagy-Britannia által alkalmazott megközelítés ellentétes az Európai Unióéval, ahol az országok megállapodtak abban, hogy önkéntesen 15%-kal csökkentik a gázfelhasználást, és ahol a tisztviselők arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az energiafelhasználást, a középületeket pedig arra, hogy kapcsolják le a fűtést – írja a Reuters.
„Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, hogyan éljék az életüket” – mondta Stuart a Times Radio műsorában, és azzal érvelt, hogy bármilyen nyilvános tájékoztató kampány sem csökkentené a brit energiaellátás kockázatát.
Az országos áramszolgáltató (National Grid) figyelmeztetése a lehetséges áramkimaradásokról a legrosszabb forgatókönyvön alapult: ha Nagy-Britannia nem tud elegendő áramot és gázt importálni Európából.
„Ha egy ilyen forgatókönyv bekövetkezne, az nagyon kemény ponton jönne, így az a tény, hogy valaki egy héttel vagy akár egy nappal a csúcspont elérése előtt csökkentette az energiafelhasználását, nem igazán változtatna az ellátás biztonságán. Az összes forgatókönyv szerint minden rendben lesz” – mondta Stuart a Sky Newsnak.
Az új miniszterelnök, Liz Truss alatt Nagy-Britannia lépéseket tett az energiabiztonság megerősítésére: a múlt hónapban feloldotta a palagáz kitermelésének tilalmát Angliában, és pénteken új olaj- és gázkutatási engedélyezési fordulót indított.
Lizz Truss szeptember 8-án kétéves „energiaár-sapkát” jelentett be a fogyasztók számára, amely évi 2500 fontban (mintegy 1,1 millió forint) maximálja a háztartások átlagos fűtés- és villanyszámláit. Szerdán pedig arról döntött a brit kormány, hogy október elsejétől hat hónapon át átvállalja a cégek energiaszámlájának közel felét, hogy a vállalatok „átvészelhessék a telet”.
A kormány, amely energiatámogatási csomaggal lépett közbe, hogy segítsen a megugró számlákkal küzdő embereken, csütörtökön közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal és a szabályozó hatósággal együttműködik egy önkéntes szolgáltatáson, amely jutalmazza azokat a fogyasztókat, akik csúcsidőben csökkentik a keresletet.
Az európai országok a tél előtt igyekeznek a készleteket feltölteni, mivel Oroszország ukrajnai inváziója és a Moszkva ellen válaszul bevezetett nyugati szankciók miatt az olaj- és gázárak az egekbe szöktek.
Németországban, amelynek fő gázszállítója Oroszország, a szabályozó hatóság „téli válság” veszélyét vetítette előre, hacsak nem csökkentik jelentősen a fogyasztást, míg Olaszországban a múlt hónapban terveket fogalmaztak meg a fűtés téli leállítására a háztartásokban és az üzletekben.
[type] => post
[excerpt] => Graham Stuart brit éghajlatvédelmi miniszter pénteken kijelentette, nem kérik az embereket, hogy kevesebb energiát használjanak, annak ellenére, hogy az áramszolgáltató figyelmeztetése szerint az otthonok és a vállalkozások háromórás tervezett ára...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1665247560
[modified] => 1665225143
)
[title] => A brit kormány nem szólítja fel a lakosságot az energiafelhasználás csökkentésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30244&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30244
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30245
[image] => Array
(
[id] => 30245
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[original_lng] => 91599
[original_w] => 1740
[original_h] => 1160
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[width] => 1740
[height] => 1160
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/2021-11-03-gazrozsa-unsp.jpg
[width] => 1740
[height] => 1160
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1665309509:4
[_thumbnail_id] => 30245
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1400
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d6c0c7defe84ba99a50b7ef0606c61ba] =>
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Nagy-Britannia kormánya elrendelte az angliai széntüzelésű erőművek működési feltételeinek átmeneti enyhítését a téli időszakra − jelentette be a brit környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési minisztérium pénteken.
A tárca közleménye szerint az intézkedés, amely révén több erőmű nagyobb kapacitással működhet, az esetlegesen jelentkező energiabiztonsági problémák megoldását szolgálja − írta meg az MTI.
A rendelet október elejétől jövő március végéig lesz hatályos.
Az országban több széntüzelésű erőmű üzemeltetője is a végleges leállásra készült, de a brit kormány az intézkedés ellenére is szem előtt tartja a 2024-re kitűzött klímavédelmi célokat, miszerint addigra minden széntüzelésű erőművet leállítanak az országban.
A nagy-britanniai National Grid áram- és gázszolgáltató cég csütörtökön közölte: az idei télen előfordulhatnak olyan időszakok, amikor „szűkös lehet az áramellátás”, de előreláthatólag ki tudják majd szolgálni az igényeket.
A gáztüzelésű erőművek Nagy-Britannia energia-előállításának 40 százalékát fedezték tavaly, és gázzal fűtenek a brit otthonok mintegy 80 százalékában.
Nem a szigetország az első, amely hasonló eszközökhöz nyúl, miután Oroszország − feltehetően az Ukrajna ellen indított háborúja által kiváltott nyugati szankciókra válaszul − jelentősen csökkentette a gázszállítást a kontinensre.
Németország az elmúlt hetekben jelentette be, hogy több olaj- és széntüzelésű erőművet is újjáéleszt az energiabiztonság érdekében, ugyanakkor a klímavédelmi célkitűzések miatt Berlin is szigorúan ragaszkodik az intézkedés átmeneti jellegéhez.
Napi százezerben korlátozta keddtől ősz elejéig az induló utasok napi számát a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Az üzemeltető kérte a légitársaságokat, hogy a nyári szezonra ne értékesítsenek több férőhelyet Heathrow-ról induló járataikra.
John Holland-Kaye, a legnagyobb brit légikikötő vezérigazgatója az utasokhoz intézett, kedden ismertetett nyílt levelében azt írta: a globális polgári repülési ágazat már kezd magához térni a koronavírus-járványból, de a járvány utóhatásai még mindig nehézségeket okoznak az egész szektornak.
Holland-Kaye szerint az elmúlt négy hónapban olyan ütemben emelkedett az utasforgalom Heathrow-n, mint a korábbi negyven évben összesen.
A London nyugati határában működő repülőtér a vezérigazgató közleménye szerint már tavaly novemberben elkezdte a munkaerő-toborzást, számítva a forgalom nyári felfutására, és a biztonsági ellenőrzés területén július végén már ugyanannyian dolgoznak majd, mint a járvány előtt.
Vannak azonban a repülőtéren olyan kritikus fontosságú működési területek, amelyek továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez komoly mértékben korlátozza a repülőtér egészének kapacitásait.
Különösen jellemző a munkaerőhiány a földi kiszolgálásra, amelynek munkavállalói a légitársaságokkal állnak szerződésben – áll a Heathrow vezérigazgatójának keddi nyilatkozatában.
John Holland-Kaye nyílt levele szerint az elmúlt hetekben, amikor a Heathrow-ról induló utasok száma rendszeresen meghaladta a napi százezret, voltak olyan időszakok, amikor a szolgáltatás színvonala elfogadhatatlan szintre süllyedt: hosszú sorok alakultak ki, a segítséget igénylő utasokat csak késedelmesen szolgálták ki, csomagok maradtak le járatokról vagy csak későbbi járatokkal érkeztek meg, alacsony szintű volt a menetrendi pontosság, valamint sok az utolsó pillanatban bejelentett járattörlés.
John Holland-Kaye szerint mindezt több ok idézi elő, köztük az, hogy az utasszám kezdi meghaladni a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a repülőtér együttes kapacitásait.
A vezérigazgató szerint a Heathrow-t üzemeltető cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légitársaságok, a földi kiszolgáló cégek és a repülőtér naponta legfeljebb százezer utas indulását tudja biztosítani az idei nyáron, ezért keddtől szeptember 11-ig ezen a szinten korlátozza kapacitásait.
A levél szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a Heathrow-ról induló járatok napi férőhely-kapacitása 104 ezer lesz az idei nyáron, vagyis naponta négyezerrel több a megállapított felső kapacitáshatárnál.
Ezért a cég azt kéri a légitársaságoktól, hogy erre a nyárra több férőhelyet már ne értékesítsenek Heathrow-ról induló járataikra, ezzel is elősegítve a kapacitáshiányból az utasokra háruló következmények enyhítését.
Nagy-Britanniában a jövő hét végén kezdődik a főszezon a kiutazó turistaforgalomban, mivel akkor ér véget az általános és a középiskolákban a tanév.
A brit kormány bejelentette, hogy újabb segélycsomagot ad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy kivizsgálja Oroszország ukrajnai háborús bűneit.
A hírt a brit kormány közölte – írja az Ukrinform.
„Az Egyesült Királyság gyorsan reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság azon kérésére, hogy küldjenek további rendőrtiszteket és ügyvédeket az ukrajnai orosz háborús bűnök kivizsgálására. Az orosz csapatoknak tudniuk kell, hogy felelősségre vonják őket, és a világközösség együtt fog működni az igazságszolgáltatás érdekében” – olvasható a közleményben.
Ukrajna és az Egyesült Királyság törvényileg rögzítette az importvámok és vámkontingensek eltörlését a kétoldalú kereskedelem terén. A hírt a Gazdasági Minisztérium közölte.
A megállapodás 12 hónapra szól, de a felek a határidő leteltével meghosszabbítható.
„Elsősorban a liszt, gabona, tejtermékek, baromfi és félkész termékek, paradicsompüré, méz, kukorica, búza, gyümölcslevek, gomba, cukor és egyéb termékekről van szó. Ukrajna ezeket az árukat legfőképpen Nagy-Britanniába exportálja. Ez nemcsak az ukrán termelés fejlődését segíti elő, hanem növeli a devizabevételeket, erősíti Ukrajna gazdaságát” – magyarázták.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az Egyesült Királyság hamarosan bejelenti ambiciózus terveit új atomerőművek építésével kapcsolatban.
A The Sunday Telegraph-ra hivatkozva a Jevropejszka pravda szerint Kwasi Kwarteng energiaügyi miniszter tett erre utaló kijelentést.
Elmondása szerint Nagy-Britannia 2050-re jelentősen bővíteni tervezi nukleáris kapacitását. A jövő héten pedig Boris Johnson miniszterelnök bejelenti az új atomerőművek építésének tervét.
Három évtizede nem mért ütemre gyorsult februárban az éves összevetésben számolt brit infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék, a decemberi 5,4 százalék, a novemberi 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után.
Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra.
Az ONS kiemeli: a februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1992 márciusában, vagyis éppen harminc évvel ezelőtt volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció: abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.
Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója tavaly augusztus óta minden hónapban kénytelen volt megírni ezt a levelet Rishi Sunak pénzügyminiszternek, a brit fogyasztói árindex éves emelkedési üteme ugyanis azóta folyamatosan több mint 1 százalékponttal meghaladja az inflációs célt.
Az ONS szerdai adatai szerint a februári infláción belül a rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező: a motorbenzin februári kiskereskedelmi átlagára literenként átlagosan 1,476 font (661 forint) volt az egy évvel korábbi 1,202 font után. A dízelüzemanyag literje a múlt hónapban átlagosan 1,517 fontba (680 forintba) került. A motorbenzin és a dízelüzemanyag átlagos literenkénti kiskereskedelmi ára egyaránt rekordot döntött februárban.
A statisztikai hivatal kiemeli, hogy a közlekedéssel összefüggő fogyasztói költségek emelkedése önmagában 1,26 százalékponttal járult hozzá a tizenkét havi februári inflációs ütemhez.
Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a kamatemelési ciklus folytatása várható a brit jegybank részéről.
Paul Dales, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a friss inflációs adatok szerdai ismertetése utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy a ház várakozása szerint a tizenkét havi brit infláció 8,3 százalék körüli ütemen tetőzik áprilisban, az idei év egészében 6 százalék felett marad és jövőre is meghaladja a 3 százalékot.
Dales szerint mivel az éves infláció már most több mint a háromszorosa a Bank of England célszintjének, és hamarosan a négyszerese lesz, egyre erősödik a jegybankra nehezedő nyomás a kamatemelési ciklus folytatása végett.
A Capital Economics várakozása szerint a Bank of England alapkamata a jelenlegi 0,75 százalékról jövőre 2,00 százalékig emelkedik.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát: azóta három lépésben emelte alapkamatát az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról a jelenleg érvényes 0,75 százalékra.
A múlt héten bejelentett harmadik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti elhatalmasodása előtti legutóbbi csúcsára emelkedett vissza.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
