Ukrajna minden állampolgárának joga van naperőművet telepíteni a saját területén – az udvaron, a tetőn, a ház homlokzatán vagy más építményen. Az RBC-Ukrajina arra emlékeztetett, egy ilyen naperőmű kapacitása a „zöld tarifa” programban való részvételhez nem haladhatja meg a 30 kW-ot.
A 2023-as 4015-IX. számú törvény elfogadása után az otthoni naperőművek tulajdonosaira háruló adóterhek 23%-ra emelkedtek, a „zöld tarifa” mértéke pedig kWh-nként 0,146 euróról 0,132 euróra csökkent. Ugyanakkor a napelemek árának csökkenésének köszönhetően a megtérülés időszaka nagyjából azonos szinten maradt.
Az Energiaügyi és Közművek Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottság rendelete értelmében a 2025-ben üzembe helyezett otthoni erőművekre 0,132 euró/kWh díj vonatkozik. A 2026–2029-ben üzembe helyezett naperőművek esetében a tarifa még alacsonyabb lesz – 0,119 euró/kWh.
2025. március 1-jétől az állam az erőmű indulási dátumától függő áron vásárol áramot. Az Energiaügyi és Közművek Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottság közleménye értelmében az alábbi, az ÁFA nélküli árak vannak érvényben:
a 2013.04.01. és 2014.12.31. között üzembe helyezett állomások esetében – 15,93 UAH/kWh;
2015.01.01-től 2015.06.30-ig — 14,33 UAH/kWh;
2015.07.01-től 2015.12.31-ig — 8,90 UAH/kWh;
2016-ban — 8,44 UAH/kWh;
2017–2019-ben – 8,04 UAH/kWh;
2020–2023-ban – 7,22 UAH/kWh;
2024-ben – 6,50 UAH/kWh;
2025-ben – 5,86 UAH/kWh.
Ha a naperőmű nagyobb kapacitású és korábban telepítették, a kifizetések is magasabbak lesznek. A telepítés előtt azonban gondosan fel kell mérni a műszaki lehetőségeket: a délre néző panelek maximális hatékonyságot biztosítanak, míg az északra néző panelek akár 50%-os termelési veszteséget is okozhatnak.
Egy 10–15 fokos dőlésszögű tetőre való 10 kW-os telepítéshez körülbelül 125 négyzetméteres terület szükséges. 30–35 fokos szögű szárazföldön, körülbelül 80 négyzetméterre van szükség. Helyhez kötött szerkezetek esetén a terület elérheti a 200 négyzetmétert. A végső méretek a fotocellák típusától és teljesítményétől függenek.
A „zöld tarifa” programban való részvételhez optimális a hálózati napelemes állomások használata, közölte az RBC-Ukrajina. Napelemekből, inverterből és rögzítőrendszerből állnak. A hibrid rendszerekkel ellentétben a hálózatra kapcsolt naperőművek nem igényelnek akkumulátorokat, és közvetlenül a hálózatba továbbítják az áramot.
A projekt megkezdése előtt ellenőrizni kell az épület csatlakoztatott teljesítményét, és szükség esetén kérelmet kell benyújtani annak növelésére. Az állomás telepítése és a szükséges dokumentumok kitöltése után megállapodást kötnek a megyei áramszolgáltatóval a villamos energia „zöld tarifa” alapján történő értékesítéséről. Ha minden műszaki követelmény teljesül, a szolgáltatónak nincs joga megtagadni a csatlakozást.
Mennyi idő alatt térül meg egy naperőmű?
A lakossági és kereskedelmi fogyasztók áramköltségének emelkedésével az otthoni naperőművek telepítése továbbra is pénzügyileg jövedelmező megoldás. Ahogyan azt az RBC-Ukrajina megjegyezte a magánházak naperőműveinek megtérülési ideje általában három-hat év, a rendszer kapacitásától, a kezdeti beruházástól és a saját villamosenergia-fogyasztástól függően. Ezt követően a tulajdonosok stabil nettó jövedelemre váltanak.
Az aktuális piaci ajánlatok elemzése során az újságírók hozzávetőleges számításokat végeznek a különböző kapacitású hálózati állomásokra vonatkozóan:
Egy 10 kW-os naperőmű esetében a berendezések költsége 6-10 ezer dollárnál kezdődik. Egy ilyen rendszer évente körülbelül 9000 kWh többletenergiát képes termelni, ami évi akár 60 000 hrivnya bevételt is hoz, nem számítva a saját fogyasztáson elért megtakarításokat. A megtérülési idő ebben az esetben kevesebb, mint négy év.
Egy 30 kW-os, hálózatra kapcsolt naperőmű 12 000–15 000 dollárba fog kerülni. Évente körülbelül 33 ezer kWh-t termel, és akár 200 ezer hrivnya bevételt is hozhat. A „zöld tarifa” jelenlegi feltételei mellett a megtérülési idő körülbelül 2,5 év vagy akár kevesebb is lehet.
Figyelembe véve, hogy a napelemek átlagos élettartama 20 év, és a berendezések természetes elhasználódását, a karbantartási költségeket, valamint a „zöld tarifa” 2030 utáni esetleges csökkenését vagy eltörlését is figyelembe véve, az otthoni naperőművek néhány évig jelenthetnek bevételi forrást.
A valós piaci körülmények azonban korrigálhatják a helyzetet. Az RBC-Ukrajina arra emlékeztet, hogy az Oroszországgal vívott teljes körű háború következményei miatt 2022 júniusa és 2024 áprilisa között az állam a „zöld” áram költségének csak 18%-át fedezte, a fennmaradó részt pedig akkor fizette ki, amikor rendelkezésre álltak a költségvetési források. Március végén a „zöld tarifa” szerinti tartozások meghaladták a 22 milliárd hrivnyát, bár hat hónappal ezelőtt még mintegy 36 milliárdot tettek ki. Ezért az új naperőművek megtérülési ideje jelentősen meghosszabbodhat.
A „zöld tarifa” működési elve Ukrajnában az, hogy az állam az alternatív forrásokból termelt áramot egy speciálisan meghatározott, a piaci árnál magasabb áron vásárolja meg. Ez kizárólag a megújuló forrásokból, például napelemekből és szélerőművekből származó energiatermelésre vonatkozik.
A „zöld tarifa” mechanizmus célja a zöld energia fejlesztésének ösztönzése, többek között a szélturbinák, a hálózatra kapcsolt és hibrid naperőművek telepítésének támogatásával. Ugyanakkor a kizárólag saját fogyasztásra vagy a villanyszámlák megtakarítására használt autonóm napelemes berendezésekre nem vonatkozik a tarifa.
A napenergia-termelésbe való befektetés Ukrajna egyik legnépszerűbb befektetési területévé vált. A működési modell meglehetősen egyszerű: magánszemélyek vagy cégek naperőműveket telepítenek, és a megtermelt többletenergiát eladják az államnak. Ez lehetőséget teremt passzív jövedelem generálására folyamatos karbantartás nélkül. A jövedelem összege a megállapított tarifától függ, amely az állomás üzembe helyezésének dátumától és kapacitásától függően változik.
A jelenlegi jogszabályi keret értelmében a „zöld tarifa” program 2030-ig tart. A vállalkozások számára rendelkezésre álló állomások maximális kapacitására nincsenek korlátozások, azonban a 150 kW-nál nagyobb kapacitású létesítményekhez engedély szükséges. Magánszemélyekre korlátozások vonatkoznak – az otthoni naperőmű beépített teljesítménye nem haladhatja meg a 30 kW-ot.
A litván kormány 5 millió eurót különített el napelemes erőművek telepítésére Ukrajnában. Ez azt követően történt, hogy Vilnius jóváhagyta a litván energiaszektort támogató programot.
Mint a litván külügyminisztérium fejlesztési együttműködési osztályának vezetője, Rasa Kairiene megjegyezte, a naperőművek berendezéseinek megbízhatónak és a kibertámadásoktól védettnek kell lenniük – ezért európai gyártásúnak kell lennie.
A naperőművek kiválasztásakor ügyelnünk kell a telepítendő berendezések megbízhatóságára és a kiberbiztonság szempontjaira, hogy ne hozzunk létre további függőséget Ukrajna számára. Ezért a beszerzési folyamatba igyekszünk beépíteni ezt a követelményt: a berendezéseknek az EU-ból vagy az európai gazdaságból kell származniuk
Ukrajna mintegy 5800, összesen mintegy 2 MW teljesítményű napelemet kapott a kórházak számára az Európai Bizottság Reménysugár projektjének részeként – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kezdeményezést korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be. Az energetikai berendezéseket Zsitomir, Voliny, Hmelnickij, Kijev és Odessza megyék egészségügyi intézményeibe szállítják és szerelik fel.
A napelemek telepítéséhez további berendezéseket vásárolnak az Ukrajna Energiatámogatási Alap forrásaiból. A jövőben növekedni fog azoknak az egészségügyi intézményeknek a száma, amelyekbe ilyen eszközöket szállítanak.
Az új japán humanitárius segélycsomag transzformátorokat és napelemeket tartalmaz majd.
Erről Jaroszlav Demcsenkov és Szvitlana Hrincsuk energiaminiszter-helyettesek a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) képviselőivel tartott találkozón tárgyaltak – számol be az ukrán Energiaügyi Minisztérium.
„A közeljövőben a japán partnerek transzformátorai és napelemei érkeznek Ukrajnába” – áll a jelentésben. Demcsenko köszönetet mondott a japán partnereknek az ukrán energiaszektornak nyújtott támogatásért, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy átvészeljék a telet az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni ellenséges támadások körülményei között.
