A cégcsődök száma magasabb, mint az elmúlt tíz évben bármikor, munkahelyek százezrei vannak veszélyben Németországban.
Németország gazdaságát komoly csődhullám sújtja. A vállalati fizetésképtelenségek száma több hónapja meredeken emelkedik – számolt be a V4NA Nemzetközi Hírügynökség.
„A gazdasági válság egyre több vállalat létfenntartásába kerül” – mondta Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külgazdasági ügyekért felelős vezetője és elnökségi tagja a Welt német lapnak nyilatkozva.
A szövetségi statisztikai hivatal 2024-re közel 22 ezer cégcsődöt jelentett, ami közel tíz éve a legmagasabb szám. A hatóság szerint a növekedés mértéke 22,4 százalék, az egy évvel korábbi bő 22 százalékos megugrást követően.
„A vállalatok jelentős problémákkal néznek szembe” – magyarázta Frank Schlein, a Crif pénzügyi információs szolgáltató németországi ügyvezető igazgatója, aki a problémák között említette a megrendelések hiányát, a tartósan gyenge hazai gazdaságot, a magas energia- és személyi költségeket valamint az egyre növekvő bürokratikus terheket.
„Mindent egybevetve, nem csak egy, hanem több párhuzamos válság fennállása a vállalatok pénzügyi instabilitásának növekedéséhez vezet” – mondja Schlein.
A gazdasági kár jelentős. Különösen azért, mert tavaly az átlagot jelentősen meghaladó mértékben nőtt a nagyobb fizetésképtelenségek száma – derül ki a Creditreform elemzéséből. Felmérésében a hitelminősítő mintegy 56 milliárd euróra becsüli a bedőlt követelések veszteségének összegét.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a hitelezők nagyrészt üres kézzel maradnak, és az esetek több mint 90 százalékában le kell mondaniuk követeléseik többségéről.
A Creditreform a veszélyeztetett vagy megszűnt munkahelyek számát mintegy 320 ezerre teszi.
Ez a szint utoljára a 2020-as koronavírusos évben volt jellemző.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
Sötét jövőt jósol a német gazdaságnak a Bundesbank: a szövetségi jegybank legfrissebb prognózisa szerint akár egy évtizedig is eltarthat Németország gazdasági hanyatlása – írja a Die Welt.
A jegybank közgazdászai több forgatókönyvet is beazonosítottak, amelyek meghatározhatják Európa legnagyobb gazdaságának jövőjét. Még a legkedvezőbb feltételek mellett is csak vérszegény növekedést jósolnak 2027-ig.
Ha azonban Donald Trump leendő amerikai elnök végrehajtja bejelentett vámemeléseit, akkor a német gazdaságot ezután szinte végtelen recesszió fenyegeti.
Mindez kifejezetten rossz hír lenne a magyar gazdaságnak, amely ezer szálon kötődik Németországhoz, és láthatóan megszenvedi a külső piacok gyengélkedését. A hazai ipari termelés hónapok óta lejtmenetben van, és ebben a jövőben sem várható érdemi változás, ugyanis a december is katasztrofális volt a német ipar számára.
A termelés sokkal gyorsabban esett, mint az elmúlt két hónapban, és az új megrendelések minden eddiginél nagyobbat zuhantak idén – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. Ezt a beszerzésimenedzser-index adataiból vezeti le, amelyet a bank az S&P hitelminősítővel együtt rendszeresen számol. Általában a cégek beszerzési osztályai észlelik elsőként a vásárlói magatartás változását, így az ottani hangulat jó iránymutató a gazdaság számára.
A teljes gazdaság értéke decemberben enyhén, 47,2-ről 47,8 pontra emelkedett. Az 50 alatti érték azonban recessziót jelez. Ez az enyhe emelkedés csak azért következett be, mert a szolgáltatási szektor mutatója 49,3-ről 51 pontra emelkedett. Az iparban viszont ismét visszaesett a helyzet, 43-ról 42,5 pontra – így a gazdaságnak ez a szektora továbbra is mély recesszióban van, sőt egyre rosszabb.
Egymás után második évben is recesszióban lehet Németország
A német gazdaság tehát valószínűleg ismét mínuszban zárja az egész 2024-es évet. A Bundesbank most arra számít, hogy a bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökken. Ez lenne a recesszió második éve egymás után, miután 2023-ban már 0,3 százalékkal csökkent a gazdasági kibocsátás.
Ez csak egyszer fordult elő 1948 óta, 2002–2003-ban, amikor Németországot Európa beteg emberének tartották.
Ekkor azonban a következő évben ismét viszonylag erőteljes, 1,2 százalékos emelkedés következett be. Ez ezúttal nem várható.
A Bundesbank a következő évre csak 0,2 százalékos növekedést prognosztizál, 2026-ban ez az arány 0,8 százalékra, 2027-ben pedig 0,9 százalékra emelkedik – de még ezek is meglehetősen alacsony értékek.
A vámok tovább gyengíthetik Németországot
Ez az előrejelzés azonban nem számol azzal a veszéllyel amit a vámok jelentenek. Donald Trump új amerikai elnöki hivatalba lépésével jelentős változások fenyegetnek, amelyek különösen a német gazdaságot érinthetik. A régi-új elnök ugyanis bejelentette, hogy 60 százalékos vámot vet ki az USA-ba irányuló kínai importra, az összes többire pedig 10 százalékos vámot.
A Bundesbank most szimulációk segítségével megvizsgálta, hogy ez mit jelent a német gazdasági teljesítményre nézve. Azt feltételezi, hogy a vámokat a bejelentetteknek megfelelően két éven belül emelik, és a többi ország megfelelő ellenvámokkal válaszol. Figyelembe vették a Trump által ígért adókedvezményeket, az USA-ban élő és dolgozó bevándorlók nagyarányú kitoloncolását, valamint az intézkedések miatti összességében magasabb szintű makrogazdasági bizonytalanságot.
A Bundesbank modelljében a Trump által bejelentett intézkedések végrehajtása azt jelentené, hogy a német gazdaság 2025-ben és 2026-ban is stagnál, 2027-ben pedig csak 0,4 százalékkal nő.
Egy másik modellben a recesszió 2025-ben még súlyosabbá válik a gazdasági kibocsátás 0,4 százalékos visszaesésével. Ezt követően 2026-ban 0,2 százalékos, 2027-ben pedig 0,8 százalékos növekedéssel lassan ismét felfelé venné az irányt.
Mindenesetre a 2019 óta stagnáló német gazdasági teljesítmény mindkét esetben aligha lenne magasabb 2027-ben, mint most. Németország ezután csaknem egy évtizedes stagnálásra tekinthet vissza, még akkor is, ha közben fel-le fordulnak a dolgok. Ilyen száraz időszak még nem volt az ország modern gazdaságtörténetében. Évekig tartó leállás és recesszió – ijesztő és mégis meglehetősen reális jövőkép.
Régóta fennálló tabu eltörlésére számít a piac, ugyanis azt árazzák, hogy a választásokat követően Berlinben feloldhatják az adósságféket, és masszív állami költekezéssel ránthatják ki a gazdaságot a bajból. Becslések szerint akár több száz milliárd eurónyi pluszforrás is felszabadulhatna a lépéssel.
Németország számára elég rosszul sült el minden az elmúlt időszakban. A gazdaság stagnál és az ország feldolgozóipara várhatóan újabb ütést kaphat, ha a Donald Trumptól várt extra vámok valóban bevezetésre kerülnének. Eközben a politikai vezetés is bajba került, miután az amerikai választásokat követően összeomlott a kormánykoalíció.
A kötvénypiac azonban nagy változást vár, erre utal, hogy a 10 éves német államkötvények hozama hosszú idő óta először olyan magas szintre emelkedett, mint a hasonló lejáratú euró kamatcsereügyleteké (ez utóbbi gyakorlatilag egy idealizált 10 éves Európai Uniós államkötvény hozamaként is felfogható). Ez arra utal a Bloomberg és a Financial Times elemzése szerint is, hogy a piac szerint a német kötvénypiac elveszítheti eddigi sajátos jellegét, amellyel az eurózónán belül rendelkezett. Ezek szerint a német gazdaság a jövőben egyre inkább hasonlít majd a többi európai országéra, ahol egyre inkább extra hitelfelvételből próbálják meg beindítani a gazdaság növekedését és egyre kisebb hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy az ország adósságállományát alacsony szinten tartsák.
Ehhez a németek jó pozícióból indulnának, hiszen mint mindig, a költségvetés szilárd, az elmúlt évtizedek kemény döntéseinek eredményeként. Német politikai körökben is egyre népszerűbb az a nézet, hogy eljött az ideje egy kis költekezésnek és sokan úgy látják: a februári választások után felálló kormánynak egy több százmilliárd eurós extra kötvénykibocsátást kellene végrehajtania, hogy finanszírozni tudja a gazdaság megújítását szolgáló, új beruházási programot.
Lenne vevő az extra kötvényekre
A német kötvények megbízhatóságát kihasználva a befektetők valószínűleg habozás nélkül megveszik majd ezeket a plusz kötvényeket a megkérdezett szakértők szerint.
– Nem kell, hogy mindez egyszerre történjen. Ha a befektetők azt látják, egy értelmes beruházási program finanszírozására lesz elköltve az összeg, valószínűleg minden további nélkül megveszik az extra kötvényeket. Egy az államadósság 5 százalékának megfelelő, mintegy 220 milliárd eurós extra hitelfelvételt minden további nélkül megemésztene a piac – vélte Guy Miller, a Zurich Insurance Co. vezető piaci stratégája. Ales Koutny, a Vanguard nemzetközi kamatlábakért felelős vezetője szerint Berlin a következő évtizedben 400 milliárd euróval több hitelt bocsáthatna ki.
Ehhez azonban meg kellene változtatni a német alkotmányba rögzített szabályt, amely biztosította a német államadósság alacsony szinten tartását.
Ennek köszönhető az, hogy a német államadósság jelenleg nem haladja meg az ország GDP-jének 60 százalékát, míg például Franciaország esetében ez ennek duplája és az Egyesült Államokban is jóval 100 százalék felett jár.
Már a konzervatívabbak is belemennének
A gond csak az, hogy a februári választásokon most esélyesnek tartott CDU az adósságfék egyik legelszántabb védelmezőjének számított. Azonban az ő álláspontjuk is enyhült a kérdésben. A múlt héten a CDU kancellárjelöltjének számító Friedrich Merz már azt mondta, ő is lehetségesnek látja a rendelkezés reformját.
A fő kérdés szerinte az, hogy mire költenék az extra hitelfelvételből származó összeget. Ha jóléti kiadásokra és a fogyasztás élénkítésére menne, akkor nem járul hozzá. Ha viszont fontos beruházásokra és fejlesztésekre lenne fordítva, akkor már más lenne a hozzáállása.
Persze sok mindenkinek van ötlete arra, hogy mire költhetne extra forrásokat a német állam. Sokan szorgalmazzák például, hogy az ország növelje a védelmi célokra fordított összegek nagyságát, ezzel persze Európában nincsenek egyedül, tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszország jelentette fenyegetésre. Erről bővebben itt írtunk.
A megkérdezett szakértők szerint ráadásul most jó pillanatban történhetne az extra államadósság kibocsátása. Az ezáltal okozott esetleges hozamemelkedést a piacon ellensúlyozhatná, hogy az Európai Központi Bank éppen egy kamatcsökkentési ciklus elején jár és jövő év végéig mintegy 150 bázisponttal mérsékelheti a kamatszintet az eurózónában.
Azt, hogy az amúgy államadósság kérdésében szigorú hitelminősítők is helyeselnének-e egy ilyen lépést, mutatja a Fitch elemzőinek értékelése is. Szerintük ugyanis a reformok felszabadíthatják a beruházásokat, ellensúlyozva a versenyképesség nagymértékű csökkenésének és a cég esetleges „negatív minősítési intézkedésének” veszélyét. Németország jelenleg mindhárom nagy cégnél tripla-A minősítéssel rendelkezik, ami a legjobbnak számít.
Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
Már Christian Lindner német pénzügyminiszter is elismeri, hogy hazája aligha lehet boldog a gazdaság teljesítményétől. A politikus szerint a német gazdaság egyhelyben toporog, miután a strukturális változás a versenyképesség elvesztésével párosul.
A német gazdaság Olaf Scholz 2021 végi kancellárrá választása óta nem tudott zsinórban két negyedévet nőni, és Lindner hétfői luxemburgi szavai azután hangzottak el, hogy az ipari rendelésállományról szóló legfrissebb adatok kiábrándító képet festettek a német gazdaságról. Ha a keddi ipari termelési adatok is hasonlók lesznek, akkor szinte borítékolható a szerdai kormányzati előrejelzés további romlása is, mely azt jelenti, hogy már a német kormány is visszaesésre számít idén.
A német modell működik, de kellenek a reformok
Az újságíróknak nyilatkozó Lindner a Bloomberg tudósítása szerint ahhoz ragaszkodott, hogy a német gazdasági modell nem bukott meg, ám hozzátette, hoy az ország egy évtizedre elvesztette versenyképességét, aminek kezelésére kínálat oldali lépéseket terveznek. Ez érinti a munkaerőpiacot, az adókat, a juttatásokat és az energiapolitikai újragondolását is. Ám a szabaddemokrata színekben miniszteri tárcához jutó politikus szerint ezek után a reformok után Németország visszanyeri versenyképességét és látható lesz a növekedési potenciál.
A Bundesbank a hónap során már figyelmeztetett, hogy könnyen lehet, hogy a német gazdasá már recesszióban van, mivel a mostani negyedév is csökkenést hozhatott, ahogy az előző is azt hozott. Lindner nem valószínű, hogy sokáig megőrzi miniszteri székét, pártja ugyanis a bejutás küszöbén egyensúlyoz a jövő szeptemberi választások előtt.
Februárban 1193 csődöt jelentett magán- és jogi személy volt Németországban, ami 11 százalékkal több, mint januárban. Utoljára 2016-ban volt ilyen magas az adat. A következő hónapokban még többen jelenthetnek csődöt. Több tízezer ember munkája kerül így veszélybe.
Februárban jelentős mértékben, a felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabb számra emelkedett a személyi- és cégcsődök száma Németországban a hallei IWH gazdaságkutató intézet hétfői jelentése alapján.
Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) csődfelmérése szerint februárban Németországban a magán- és jogi személyek fizetésképtelenség-bejelentéseinek száma a nyilvántartás 2016. januári kezdete óta a legmagasabbra, 1193-ra emelkedett. A növekedés az előző hónaphoz képest 11 százalékos, az előző év februárjához képest 43 százalékos volt, és egyúttal 28 százalékkal haladta meg a 2016–2019 közötti, azaz a koronavírus-járvány előtti évek februári átlagát.
Az IWH elemzése alapján a februárban fizetésképtelenséget bejelentő vállalatok legnagyobb része, 10 százaléka mintegy 11 ezer munkahely megszűnését jelenti, ami elmarad a legnagyobb tíz százalék előző havi csődje által érintett munkahelyek számától, de közel 90 százalékkal haladja meg a csőd miatti februári állásvesztések átlagát.
Az IWH előzetes fizetésképtelenség-indikátorai januárban érték el csúcsot, majd februárban némileg enyhültek.
Ezzel azonban még nincs lefújva a vészjelzés – mondta Steffen Müller, az IWH csődkimutatásokkal foglalkozó szakértője.
Márciusra és áprilisra is magas fizetésképtelenségi adatokra számítunk.
Európa legnagyobb gazdaságának feldolgozóipari kibocsátása 2017 óta csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenés a versenyképesség romlásával egyre gyorsul – értékelt cikkében a Bloomberg.
A hírügynökség szerint Németország ipari gépezetének alappillérei dominóként dőltek össze. Az Egyesült Államok egyre inkább eltávolodik Európától, és igyekszik versenybe szállni transzatlanti szövetségeseivel az éghajlati beruházásokért. Kína egyre nagyobb riválissá válik, és már nem feltétel nélküli vásárlója a német áruknak. A végső csapást egyes nehézipari gyártók számára az jelentette, hogy megszűntek az olcsó, nagy mennyiségű orosz földgáz-szállítmányok – olvasható a cikkben.
Hozzátették: a globális ingadozás mellett a berlini politikai bénultság felerősíti az olyan régóta fennálló belpolitikai problémákat, mint az akadozó infrastruktúra, az elöregedő munkaerő és a bürokrácia.
Az oktatási rendszer, amely egykor erőssége volt az országnak, szintén hiányosságokat mutat, ami a közszolgáltatásokba történő beruházások terén is visszaköszön.
Az Ifo kutatóintézet becslése szerint a matematikai ismeretek csökkenése az évszázad végéig mintegy 14 billió euró termelési veszteséget okoz a gazdaságnak. Egyes esetekben az ipari leépítés kis lépésekben, például a bővítési és beruházási tervek visszafogásával történik. Más lépések sokkal nyilvánvalóbbak, mint például a gyártósorok áthelyezése és a személyzet leépítése.
Sokan még reménykednek
Németországban még mindig irigylésre méltó kis, agilis gyártók vannak, és a Bundesbank és mások elutasítják azt az elképzelést, hogy a teljes körű nehézipari hanyatlás közel lenne. De mivel a reformok elakadtak, nem világos, hogy mi fogja lassítani a hanyatlást.
Már nem vagyunk versenyképesek. Egyre szegényebbek vagyunk, mert nincs növekedés. Le vagyunk maradva – mondta Christian Lindner pénzügyminiszter a Bloomberg egyik rendezvényén a hónap elején.
Olaf Scholz kancellár koalícióját november közepén tovább gyengítette a költségvetési válság, amelyet a hitelfelvételi intézkedésekről szóló bírósági ítélet váltott ki. Ezek után a kormánynak kis mozgástere maradt a beruházásokra.
Nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy amit jelenleg teszünk, az nem lesz elég. A strukturális változások sebessége szédítő – mondta Volker Treier, a német kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmi vezetője.
A frusztráció széles körben elterjedt. Bár az elmúlt hetekben emberek százezrei vonultak az utcára, hogy a szélsőjobboldali szélsőségek ellen tiltakozzanak, a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) mindhárom kormánypártot megelőzi a felmérések szerint csak a konzervatív blokk van lemaradva. Scholz szociáldemokrata vezette szövetségét a választók 34 százaléka támogatja a Spiegel friss felmérések elemzése szerint – írja a Bloomberg.
Sorra zárnak be a gyárak
Maria Röttger, a Michelin észak-európai vezetője szerint az ipari versenyképesség csökkenése azzal fenyeget, hogy Németországot lefelé tartó spirálba sodorja. A francia gumiabroncsgyártó 2025 végéig bezárja két németországi üzemét, egy harmadikat pedig leépít, ami több mint 1500 munkavállalót érint. Az amerikai rivális Goodyear hasonló terveket sző két üzemmel kapcsolatban.
Az autóalkatrészeket gyártó Continental AG júliusban jelentette be, hogy tervezi egy olyan üzem elhagyását, amely biztonsági és fékrendszerekhez gyárt alkatrészeket. A rivális Robert Bosch GmbH több ezer munkavállaló leépítésén dolgozik.
Az egyik legsúlyosabban érintett ágazat a vegyipar, ami annak közvetlen következménye, hogy Németország elvesztette az olcsó orosz gázt. Mivel a tiszta hidrogénre való átállás még mindig bizonytalan, a VCI (Verband der Chemischen Industrie e. V.) ipari szövetség nemrégiben végzett felmérése szerint minden 10. vállalat tervezi a gyártási folyamatok végleges leállítását. A BASF SE, Európa legnagyobb vegyipari gyártója 2600 munkahelyet szüntet meg, a Lanxess AG pedig 7százalékos létszámcsökkentést hajt végre.
Közben Kína megerősödik
Kína most több szempontból is gondot okoz Németországnak. A fejlett gyártás irányába történő stratégiai elmozduláson túl az ázsiai nagyhatalom gazdaságának lassulása még inkább elszívja a német áruk iránti keresletet. Ugyanakkor a Kínából érkező olcsó verseny aggasztja a német klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú iparágakat és nem csak az elektromos autók terén.
A napelemgyártók bezárják üzemeiket és leépítik a személyzetet, mivel nehezen tudnak versenyezni az államilag támogatott kínai versenytársakkal. A drezdai székhelyű Solarwatt GmbH Detlef Neuhaus vezérigazgatója máris leépítette alkalmazottainak 10százalékát, és ha a helyzet idén nem javul, a gyártást külföldre helyezheti át.
A koronavírus-támogatások nélkül sorra buknak el a zombicégek. A vállalati csődök száma meredeken nő, a legkisebb startupok és a német piac királyai is érintettek.
A 2023-as gazdasági katasztrófa után idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több sántikáló cégnek kell bedobnia a törülközőt – írta a Financial Times.
Szerkezetátalakítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Németországban számos „zombi” vállalat – amelyeket csak a koronavírus-járvány alatt bevezetett, nagylelkű állami támogatások és a csődeljárási kötelezettség felfüggesztése tartott életben – fog idén összeomlani, szorosan követve a 2023-as csődrekordot.
A nehézségekkel küzdő cégek sora a magas kamatok és energiaárak, a költségvetési megszorítások, valamint a gazdasági stagnálás miatt egyre bővül: az előrejelzések szerint 2024-ben akár 30 százalékkal többen jelentenek fizetésképtelenséget, mint tavaly.
Az év eleje óta több ismert német cég, például a Galeria Kaufhof áruházlánc, a hamburgi Bree táskagyártó és a 85 éves Haba játékgyártó is fizetésképtelenné vált. Az utóbbi decemberben jelentett csődöt, nem sokkal azután, hogy elbocsátott 500 alkalmazottat, bezárta az online áruházát és több gyárat is eladott, hogy megpróbálja csökkenteni folyamatosan emelkedő költségeit.
A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) adatai szerint az általuk figyelt németországi vállalati csődök – ami nem tartalmaz számos mikrovállalkozást – havi aránya tavaly nyár óta először emelkedett a világjárvány előtti átlagszint fölé. Decemberben pedig legalább hét éve a legmagasabb szintet érte el.
A következő két-három hónapban mindenképpen magasabb fizetésképtelenségi számokat fogunk látni, ez a korai bejelentési számokból is látszik. A kormány sajnos túl sok támogatást adott az alacsony termelékenységű cégeknek, amelyeknek most ér véget a meghosszabbított élete – figyelmeztetett Steffen Müller, az intézet csődkutatási vezetője. A Szövetségi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint az októberig tartó tíz hónapban több mint 24 százalékkal nőtt a kerületi bíróságokon csődeljárást kezdeményező cégek száma a 2022-es év azonos időszakához képest.
Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője is a kormány „katasztrofális gazdaságpolitikáját” okolta azért, hogy Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. Ehhez példaként említette, hogy a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miután a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés jócskán visszaesett. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon.
A német gazdasági minisztérium azonban lekicsinyelte a probléma mértékét, s bár az üzleti környezet szerintük is „kihívást jelent”, hosszabb távon nem számítanak a csődeljárások számának jelentős megemelkedésére.
Senki sem menekül a vállalati csődhullám elől
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint a német gazdaság növekedése az idén várhatóan 0,6 százalékra gyorsul. Ezzel azonban Németország még így is a világ egyik leggyengébben teljesítő gazdasága lenne, amióta a Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciója egy katasztrofális költségvetési válság után rohamtempóban kezdte el csökkenteni az állami támogatásokat, hogy betömje az államháztartáson tátongó 60 milliárd eurós lyukat.
Az egyik ilyen megszorítás a járvány alatt az éttermeknél bevezetett alacsony áfakulcs megszüntetése volt, amit a hónap elején hajtottak végre: ennek következtében több mint 15 ezer vendéglátós közölte, hogy a fizetésképtelenség szélén áll.
A befektetések elapadása a fiatalabb, sérülékenyebb cégek között rengeteg áldozatot fog szedni: a Startupdetector adatszolgáltató szerint tavaly csaknem 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez az arány idén valószínűleg tovább emelkedik.
A szerkezetátalakítási tanácsadó cég, a Falkensteg előrejelzése szerint 2024-re több mint 30 százalékkal ugrik meg a fizetésképtelenség a tízmillió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező vállalatok körében.
A tavaly tönkrement nagyobb cégek között sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autóipari beszállítók voltak, akikre a német gazdaság általános gyengesége is hatalmas nyomást gyakorolt. Emellett sok klinika és magánkórház is csődöt jelentett, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nem tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.
A német Allianz biztosító szerint a vállalati csődhullám világszerte súlyos problémát okoz, a tavalyi 6 százalék után idén 10 százalékos növekedést prognosztizáltak a globális fizetésképtelenségek számában.
Németország elmaradt más országoktól, például Franciaországtól, a skandináv országoktól és Hollandiától, ám a trendek alapján hamarosan felzárkózhat, és ez egy újabb csapást mérne Európa legnagyobb, betegeskedő gazdaságára – jelezte Maxime Lemerle, az Allianz fizetésképtelenséggel kapcsolatos kutatásainak vezető tanácsadója.
S bár ez még nem éri el a 2008-as pénzügyi világválságot követő, súlyos vállalati csődhelyzet szintjét, Lemerle szerint a német és a globális piacon is a normalizálódás és a katasztrófa között állunk, így a kormányoknak és az üzleti vezetőknek is a lehető legóvatosabban kell előrehaladniuk a közeljövőben.
A tüntetések és sztrájkok tovább súlyosbítják Európa legnagyobb gazdaságának gondjait. Németország gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekordmagas kamatlábak megtették hatásukat.
Rosszul indul az év az egyébként is gyengélkedő német gazdaság számára az agrártermelők egyhetes tiltakozásával és a mozdonyvezetők e hétre tervezett sztrájkjával. Európa legnagyobb gazdasága már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekord magas kamatlábak megtették hatásukat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a legfejlettebb ipari országok, a G7 közül egyedül Németország GDP-je zsugorodott tavaly, és a 2024-re prognosztizált 0,9 százalékos növekedése is elmarad a többiek átlagosan 1,4 százalékosra várt bővülésével.
Hasonló a három legnagyobb német gazdaságkutató intézet véleménye is, és mindegyik visszavágta az idénre várható kilátásokat: az Ifo 1,4 százalékról 0,9 százalékra, a Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung (RWI) 1,1 százalékról 0,8 százalékra, a berlini Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DWI) pedig 1,2 százalékról 0,6 százalékra.
A bizonytalanság késlelteti a fellendülést, mivel növeli a fogyasztók megtakarítási hajlandóságát, és csökkenti a vállalatok és a magánháztartások beruházási hajlandóságát – foglalta össze a helyzetet a Reutersnek Timo Wollmershaeuser, az Ifo előrejelzésekért felelős vezetője.
Strukturális problémák
A német gazdaságot régóta tartó strukturális problémák hátráltatják. Súlyos a munkaerőhiány, bürokratikus akadályok és a befektetések hiánya lassítja az energetikai átalakulást és a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítését.
A hárompárti koalíciós kormány ráadásul újabb súlyos csapást szenvedett el novemberben, amikor az Alkotmánybíróság hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a költségvetésben. Azóta egyre mélyül a költségvetési válság, a kormány késik a 2024-es büdzsétervezet véglegesítésével, és annak rendbetételéhez akarta megszüntetni az agrártermelőknek a gázolajra adott adókedvezményeket.
Bár a kabinet a gazdák tiltakozása miatt módosított a terveken, ez nem volt elég, a traktorok és teherautók hétfőn országszerte lezárták az utakat, leállították a termelést a Volswagen egyik gyárában és egy hétig folytatják tovább a blokádot. A héten ráadásul megkezdődhet az ország történetének eddigi leghosszabb mozdonyvezető-sztrájkja is, miután megkapták hozzá a bíróság engedélyét.
A kormány a szélsőjobb kártyát húzta elő
Német illetékesek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szélsőjobboldali csoportok megpróbálják a saját politikai céljaik érdekében kihasználni a gazdák tiltakozását. „Jobboldali szélsőségesek és a demokrácia más ellenségei megpróbálnak beszivárogni a tüntetésekbe és eszközként használni azokat” – mondta Nancy Faeser német belügyminiszter. A szövetségi rendőrség úgy véli, hogy ezek a csoportok „általános sztrájkot” vagy akár zavargásokat akarnak szítani a kormány „megdöntése” érdekében, tette hozzá. Ez nem először történne meg Németországban, emlékeztetett a Politico, ugyanezzel próbálkoztak a koronavírus-oltás és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség elleni tiltakozások alkalmával is.
Johannes Hillje kommunikációs tanácsadó szerint a „szélsőjobboldali médiastratégia” áll a közösségi oldalakon milliószámra megosztott felvételek mögött is az autópályákon haladó hosszú traktorkonvojokról, lezárt útkereszteződésekről.
A szélsőjobboldali aktivisták felsorakoztak a gazdák mögött a Facebookon, a TikTokon és az X-en, a kommentjeik pedig nyilvánvalóan szítják a tűzet, nyilatkozta a Deutsche Wellének.
Permanens tiltakozás
Az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) saját közösségi csatornáin keresztül arra használja a gazdák megmozdulását, hogy támadja a szociáldemokraták, zöldekből és szabad demokratákból álló „közlekedésilámpa-koalíciót”. Különösen érdekessé teszi a helyzetet az, hogy az AfD a saját pártprogramjába is belefoglalta a kérdéses támogatások eltörlését.
Az AfD évek óta minden esélyt kihasznál a szövetségi kormány elleni tiltakozásra, és úgy tűnik, hogy ez a politikai kifizetődik: a párt kimagaslóan szerepel a közvélemény-kutatásokban, és az előrejelzések szerint a 2024 szeptemberében tartandó választáson a legnagyobb erő lesz három kelet-németországi szövetségi államban.
Emlékezetes, hogy tavaly Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson. Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.
A Bild számára készült INSA-felmérés szerint a németek 69 százaléka támogatja a gazdák tiltakozását. Az AfD szimpatizánsainak 88 százaléka áll mellettük, de a többi választó csoport többsége is egyetért a gazdákkal. A felmérésben megkérdezték azt is, hogy inkább a gazdákat, vagy a Letzte Generation-féle klímaaktivisták blokádszerű tiltakozásait támogatják. Az eredmény egyértelmű: 64 százalék a gazdákkal szimpatizál, mindössze 11 százalék támogatja inkább a klímaharcosokat, míg 20 százalék mindkettőt.
