A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) a KfW fejlesztési bankon keresztül további 100 millió eurót különít el Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására – számolt be a Jevropejszka Pravda a német gazdasági minisztériumra hivatkozva.
Ezek az összegek kiegészítik az idén már bejelentett 60 millió eurót. Az Energiaközösség Ukrajnai Energiatámogatási Alapjába (UESF) kerülnek átutalásra, amely 2022 óta számos más nemzetközi adományozótól is kapott hozzájárulást.
„Oroszország szisztematikusan és céltudatosan támadja Ukrajna energiainfrastruktúráját, a telet egy újabb fegyverré alakítva. Ukrajna energiaellátása régóta álca. Ez fogja meghatározni, milyen nehéz lesz ez a tél az emberek számára. Az Ukrajna Energiaügyi Támogatási Alapjába szánt további 100 millió eurónk egyértelmű válasz: nem hagyjuk el az ukrán népet. Az energiaellátás védelme az emberek védelmét jelenti – ez a lényeg” – mondta Katerina Reiche, az ügynökség vezetője.
Ukrajna az Energiatámogatási Alapon keresztül finanszírozza a sérült energetikai infrastruktúra alkatrészeit és berendezéseit.
Az energiaközösség egy külső beszerzési ügynökségen keresztül átlátható és versenyképes pályázatokat folytat le a beszerzett árukra, és figyelemmel kíséri a források felhasználását. Így az ukrán energiaipari vállalatok gyors segítséget kapnak a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításához.
„Az ukrán korrupcióellenes hatóságok által lefolytatott közelmúltbeli vizsgálatok fényében a KfW Fejlesztési Bank továbbra is szigorúan betartja a megfelelőségi szabályokat. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy az ukrán energiaipari vállalatok felelősségteljes vállalatirányítása legyen a BMWE UESF-ben való részvételének feltétele, valamint a követelmény betartásának folyamatos ellenőrzését” – közölte a minisztérium. „A meghatározott vállalatirányítási normák betartása, különösen az állami tulajdonú vállalatok esetében, az alapja az ukrán partnereinkkel való további megbízható együttműködésnek” – tették hozzá.
A német parlament alsóháza, a Bundestag pénteken jóváhagyta a 2026-os szövetségi költségvetést – számolt be a Jevropejszka Pravda a Spiegelre hivatkozva.
A német parlamenti képviselők összesen 524,5 milliárd eurós kiadást hagytak jóvá Friedrich Merz kancellár kormánya számára, ami 21,5 milliárddal több, mint 2025-ben.
A költségvetés alapkiadásainak finanszírozására közel 98 milliárd euró hitel felvételét tervezik. Ehhez hozzáadják a Bundeswehr és az infrastruktúra számára speciális alapokból nyújtott hitelek.
A költségvetés több mint egyharmadát a bérekre és szociális kiadásokra fordítják. Ugyanakkor a védelmi kiadások mintegy 108 milliárd euróra nőnek, ami a hidegháború vége óta a legmagasabb szint.
Ukrajna a jóváhagyott költségvetésből 11,5 milliárd eurót kap tüzérségre, drónokra, páncélozott járművekre és egyéb felszerelésekre. A német védelmi minisztérium szerint ez a legmagasabb összeg a teljes körű orosz invázió óta.
Egy német gyártású, csúcstechnológiás víz alatti drón új lehetőségeket nyit a Balti-tenger biztonságában. A Greyshark drón feladata a kritikus infrastruktúra védelme, ellenséges kémek felderítése és a tengeri területek folyamatos megfigyelése. A drón már sikeresen teljesített próbautakat a Damp környéki vizeken – tájékoztat a Bild.
A Greyshark akár nyolc méter hosszú és 4,5 tonnás, hidrogénmeghajtásának köszönhetően hetekig képes üzemelni tankolás nélkül.
A Foxtrot változat akár négy hónapos küldetésre is alkalmas, ami 10 000 tengeri mérföldes hatótávot jelent.
A drón valós időben dolgozza fel a szárazföldi, tengeri és légi egységektől érkező adatokat, így a katonák minden működő rendszerből származó információt felhasználhatnak a gyors döntéshozatalhoz.
A Greyshark 17 csúcstechnológiás szenzort kombinál, és mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzi a környezetet, felismerve az ellenséges objektumokat.
A rendszer képes több drónból álló rajokban is működni, így növelve a felderítés hatékonyságát és a tengeri biztonságot.
Markus Beer, az Euroatlas értékesítési vezetője szerint a drón jövőre kerülhet sorozatgyártásba, és már most vannak érdeklődők a modellre, amelynek előállítása kétszámjegyű millió eurós nagyságrendű. A Greyshark és hasonló drónok megjelenése azt mutatja, hogy a modern hadviselés egyre inkább az autonóm, digitálisan összekapcsolt és MI-vezérelt rendszerek felé mozdul.
Németország további 40 millió eurós téli segélyt nyújt Ukrajnának, válaszul az energetikai és polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Johann Wadephul német külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője elmondta: „Segítünk abban, hogy az otthonok melegek és világosak maradjanak, és hogy Oroszország – a polgári gáz- és hőellátás elleni célzott terrortámadásaival – ne tudja megtörni hazájuk védelmezőinek morálját.”
A forrásokat humanitárius szükségletekre fogják felhasználni, beleértve a fűtési rendszerek és a sérült otthonok javítását, valamint generátorok, takarók és higiéniai termékek szállítását.
A német kormány október végén már bejelentette, hogy 60 millió euróval járul hozzá az Ukrajnai Energiatámogatási Alaphoz, amely biztosítja a generátorok, energiaberendezések és mobil hőerőművek ellátását.
Németország korábban bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt.
Németország bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatást – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy német kormányzati forrás a hírügynökségnek elmondta: „Addig folytatjuk a támogatást, ameddig csak szükséges, hogy megvédjük Oroszország agresszív háborújától.” A német pénzügyminiszter és védelmi miniszter további hárommilliárd euróval egészíti ki Ukrajna számára a 2026-os végleges költségvetési kiigazításokat.
A forrás hozzátette, hogy ezeket az alapokat tüzérségi fegyverek, drónok, páncélozott járművek vásárlására, valamint két Patriot rendszer cseréjére fogják felhasználni. Egy másik kormányzati forrás a Reutersnek elmondta, hogy Friedrich Merz német kancellár támogatta a terveket, amelyekről várhatóan megállapodás születik.
Németország a legnagyobb európai katonai támogatója Ukrajnának, mintegy 40 milliárd eurót nyújtott Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta. A 2026-os költségvetésben Németország 8,5 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.
Idén Ukrajna képviseleti irodákat nyit Berlinben és Koppenhágában, hogy értékesítse a koprodukció részeként gyártott felesleges fegyvereket – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a tájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Két export-képviseletet nyitunk. Tudják, hogy ez koprodukció (közös gyártás – a szerk.) és export, amiről beszéltünk, azok a fegyverek, amelyeket megengedhetünk magunknak, hogy eladjuk, legyen plusz pénzünk a szűkös dolgok hazai gyártására, amelyekre nincs elég pénzünk.” Szerinte az első két főváros, ahol ukrán képviseletek létesülnek, Berlin és Koppenhága lesz.
„Ezt a koprodukcióban részt vevő vállalatok és államok szintjén is eldöntötték. Ez még idén megtörténik” – jegyezte meg az elnök. Hozzátette, hogy az uniós országokkal kötött szerződések kérdéseivel Olekszandr Kamisin, Ukrajna elnökének tanácsadója fog foglalkozni.
„Mindezt jogilag is megnyitják, a szerződéseket már kidolgozzák. Olekszandr Kamisin foglalkozik Európával, ő fogja képviselni az ukrán exportot az európai kontinensen” – magyarázta az államfő. Jelezte, hogy jeleneg is folyik a munka a közel-keleti országokkal és az Egyesült Államokkal. „Az Egyesült Államok drónügylettel foglalkozó csapata a jövő héten Ukrajnában lesz” – jelentette be Volodimir Zelenszkij.
Németország 900 millió eurót különít el 12 ezer harci drón beszerzésére, amelyeket a Litvániában állomásozó német brigád kap meg a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – írja a Financial Times. A három kedvezményezett vállalat – köztük a német fegyvergyártó óriás Rheinmetall és két technológiai startup, a Helsing és a Stark – mind együttműködik az ukrán fegyveres erőkkel.
A Rheinmetall, amely partnerségben dolgozik az amerikai Anduril és az izraeli UVision cégekkel, szeptemberben mutatta be első harci drónját. A Helsing, Európa legnagyobb védelmi ipari startupja, 12 milliárd euróra értékelt vállalat, amely korábban 6000 drón Ukrajnába szállítását is bejelentette. A Stark befektetői között található a Sequoia Capital és Peter Thiel milliárdos, a PayPal és Palantir társalapítója. A Stark fejlesztőcsapata egy része Ukrajnában dolgozik a dróntechnológia tesztelésén.
A három gyártó által szállított drónokat Litvániába telepítik, ahol Németország 2025 tavaszán a második világháború óta először állomásoztat tartósan katonai egységet az orosz határ közelében. A Bundeswehr páncélos brigádja 2027-re mintegy 5000 katonát számlál majd, és kulcsszerepet játszik a keleti NATO-határ védelmében.
Az utóbbi hónapokban egyre sürgetőbbé vált a keleti front megerősítése, mivel orosz drónok többször is megsértették Lengyelország, Románia, sőt Németország és Dánia légterét is. A német kormány rekordösszegű védelmi kiadásokat vállal, hogy – ahogy májusban a kancellár, Friedrich Merz fogalmazott – „Európa legerősebb hagyományos hadseregét” hozza létre.
Újra napirendre került Németországban az orosz Rosznyeft németországi érdekeltségeinek államosítása, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalattal szemben. A berlini kormány jelenleg ideiglenes mentességet élvez a korlátozások alól, de a hosszú távú megoldás továbbra is bizonytalan. A helyzet rávilágít arra, milyen bonyolult gazdasági és politikai függés maradt fenn Berlin és Moszkva között az ukrajnai háború kezdete után is.
A Reuters értesülései szerint a német gazdasági minisztériumban két forgatókönyvet vizsgálnak: az egyik szerint Berlin tartós felmentést próbál elérni az amerikai szankciók alól, a másik pedig a Rosznyeft német érdekeltségeinek állami tulajdonba vételét és későbbi eladását egy külföldi befektetőnek. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy Washington ideiglenes mentességet biztosított 2026 áprilisáig, ami átmeneti megoldásként szolgál, de nem zárja ki a további lépéseket.
A Rosznyeft Deutschland a schwedti olajfinomítóban rendelkezik többségi tulajdonnal, mely a berlini régió üzemanyag-ellátásának kulcsfontosságú eleme: innen látják el a fővárosi repülőteret, a kelet-németországi benzinkutak többségét, valamint a helyi vegyipari üzemeket is. Emellett részesedéssel bír a MiRo és Bayernoil finomítókban is. A német kormány 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után helyezte a vállalatot állami felügyelet alá, hogy megakadályozza az orosz befolyást az ország energiaellátásában.
A hat hónapos időtartamokra meghosszabbított felügyeleti konstrukciót jogilag mindvégig átmeneti vészintézkedésként kezelték, ám minden újabb meghosszabbítással nő a kockázata annak, hogy a döntést bíróság előtt támadják meg. Berlin ezért eddig tartózkodott a teljes államosítástól, attól tartva, hogy Moszkva kártérítési igényt nyújtana be, vagy válaszlépéseket tenne a Németországban működő orosz vállalatok és az Oroszországban befektető német cégek ellen.
Nagyot nyernének a németek az államosítással
A Rosznyeft német érdekeltségeinek értékét az orosz sajtó hétmilliárd dollárra becsüli, de források szerint valós piaci értéke ennél jóval alacsonyabb lehet. Moszkva korábban figyelmeztette Európát: bármilyen államosítási lépés „ellenséges cselekedetnek” minősülne, és válaszlépésekre számíthat az, aki orosz tulajdonú vagyont foglal el.
A Rosznyeft már 2024 márciusa óta próbálja eladni németországi üzletrészeit, de eddig nem talált vevőt. A Bundestag Zöldpárti képviselője, Michael Kellner szerint azonban a kormánynak határozottan cselekednie kellene: „A Rosznyeft német érdekeltsége rendszerszinten fontos az ország energiaellátása szempontjából, ezért az államosítás az egyetlen észszerű lépés” – mondta a politikus.
Kellner hozzátette, hogy korábban Katar és Kazahsztán is érdeklődött a Rosznyeft-üzletrészek megvásárlása iránt, de nem tudni, hogy ez az érdeklődés fennmaradt-e. Németország azóta Kazahsztánból szerzi be az olajat, melyet ugyanakkor orosz vezetéken keresztül szállítanak – ez pedig továbbra is Moszkva technikai ellenőrzése alatt áll.
A német kormány tehát egy kényes egyensúlyban próbál lavírozni: miközben igyekszik függetlenedni az orosz energiától, továbbra is függ olyan infrastruktúrától, melyhez Oroszországnak kulcsszerepe van. A mostani ideiglenes amerikai mentesség némi levegőhöz juttatja Berlint, de hosszú távon dönteni kell: marad-e a felügyeleti modell, vagy ténylegesen állami kézbe kerülnek a Rosznyeft német érdekeltségei.
Németország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy három olyan olajfinomító mentesüljön a széleskörű orosz olajipari szankciók alól, amelyek orosz tulajdonban vannak, de Németország üzemelteti őket.
Washington szerdán büntetőintézkedéseket vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen, vagyis Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen. Ez része annak a törekvésnek, hogy gyengítsék azt a pénzügyi hátteret, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját finanszírozza – írja a TVP News.
A szankciók azt jelentik, hogy a nyugati országokban működő intézmények és ügyfelek gyakorlatilag nem üzletelhetnek ezekkel a cégekkel. Az ügyfeleknek november 21-ig van idejük megszakítani minden kapcsolatot olyan vállalatokkal, amelyekben az orosz olajipari óriásoknak legalább 50 százalékos tulajdonrészük van.
Ez a helyzet arra késztette a német kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal azért, hogy
biztosítsanak kivételt három olyan Németországban működő olajfinomító számára, amelyek a Rosznyeft német leányvállalatának tulajdonában vannak. Ukrajna megtámadása után a Rosneft Deutschland (a Rosznyeft német leányvállalata) és az ahhoz tartozó vagyon ideiglenes állami felügyelet alá került Németországban. Ezt jelenleg a német szövetségi energiapiaci felügyelet irányítja.
Ennek ellenére az orosz Rosznyeft továbbra is 50 százalékos tulajdonrésszel bír a német leányvállalatban – ahogy azt Friedrich Merz német kancellár elmondta. Merz bizakodik abban, hogy az Egyesült Államok engedélyt fog adni, hogy ezek a német olajfinomítók továbbra is működhessenek, és kereskedhessenek – ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság is kivételt engedélyezett a Rosznyeftre vonatkozó szankciók bejelentésekor a németeknek.
Merz így fogalmazott csütörtökön:
„Az amerikaiakkal tárgyalni fogunk erről. Úgy gondolom, hogy megkapjuk a megfelelő kivételt a Rosznyeft számára.” A kormány szóvivője hozzátette: a Rosznyeft németországi leányvállalatai „gyakorlatilag el vannak választva” az orosz anyavállalattól, és az amerikai szankcióknak „nem célja, hogy a Németországban működő leányvállalatokat sújtsa”.
A kapcsolatok megszakításával fenyegetnek Iparági források azt közölték, hogy fontos üzleti partnerek most azzal fenyegetik a Rosneft Deutschland-ot, hogy megszakítják az együttműködést az USA szerdán bejelentett szankciói miatt.
A Rosneft Deutschland három finomítóban rendelkezik részesedéssel: a MiRo és Bayernoil déli finomítókban, valamint az északkeleti Schwedt városában található PCK finomítóban. Ez a három üzem Németország teljes kőolaj-feldolgozási kapacitásának körülbelül 12%-át adja – a vállalat adatai szerint.
Ha a finomítók működése veszélybe kerülne, az tovább rontaná a már most is gyengélkedő német gazdaság helyzetét, amelyet a magas energiaárak sújtanak. A Financial Times arról számolt be, hogy különösen aggasztónak tartják a schwedti finomító helyzetét, mivel az a Barátság kőolajvezetékre van rákötve.
Németország, amely a háború előtt szorosan és nagy mértékben támaszkodott az olcsó orosz energiahordozókra, az elmúlt években éles irányváltást hajtott végre, és fokozatosan elfordult az orosz gáztól és olajtól. Ugyanakkor Berlin eddig tartózkodott attól, hogy teljesen államosítsa az orosz tulajdonú vállalatokat, például a Rosznyeft német leánycégét – attól tartva, hogy Moszkva viszonzásul hasonló lépéseket tenne, és átvenné német cégek irányítását Oroszországban.
