Egyre több ország jegybankja és nemzeti vagyonalapja dönt úgy, hogy a nemzetközi központok helyett inkább otthon tartja aranytartalékait. Félnek az orosz példától és igyekeznek védekezni az infláció ellen is.
Egyre több ország vándoroltatja haza aranytartalékait, mivel megrendült a bizalmuk a hagyományos rendszerben a nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók után – derül ki az Invesco hétfőn közzétett, a központi bankok és az állami vagyonalapok körében végzett felméréséből.
A tavalyi esés a nemzetközi tőkepiacokon eközben széles körű veszteségeket okozott az állami vagyonalapoknak, akik emiatt is újragondolják befektetési stratégiáikat. Úgy vélik ugyanis, hogy a magasabb infláció és a geopolitikai feszültségek tartósan velünk maradhatnak.
Az éves, Invesco Global Sovereign Asset Management Study felmérésben résztvevő 85 szuverén vagyonalap és 57 központi bank több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az elkövetkező évtizedben az infláció magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben.
Ebben a környezetben az arany és a feltörekvő piaci kötvények jó befektetésnek számítanak.
Komoly nyomot hagyott az orosz vagyon einstandolása
Azonban a befektetési stratégiák átgondolásában valószínűleg nagy szerepe volt annak is, hogy a nyugat tavaly az ukrajnai invázióra válaszul befagyasztotta Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának csaknem felét.
A felmérés szerint a központi bankok jelentős részét aggasztja a precedens, amelyet teremtettek. A válaszadók csaknem 60 százaléka mondta, ez vonzóbbá tette az aranyat. Mostanra már a megkérdezettek 68 százaléka tartja határain belül aranytartalékának legalább egy részét, szemben a 2020-as 50 százalékkal.
Eddig Londonban tartottuk az aranyat, de most hazavittük a saját országunkba, hogy biztonságban tartsuk – idézik a felmérés készítői az egyik név nélkül idézett központi bank magyarázatát.
Nem szeretik a dollárt, de nincs alternatíva
A geopolitikai aggodalmak, valamint a feltörekvő piacokban rejlő lehetőségek szintén arra ösztönöznek néhány központi bankot, hogy tartalékaik egyre kisebb hányadát tartsák dollárban.
7 százalék szerint az Egyesült Államok növekvő adósságállománya szintén negatívan hat a dollárra, bár a legtöbben még mindig nem látnak alternatívát, amely mint tartalékvalutaként felválthatná azt. Ugyanakkor 29 százalékról 18 százalékra csökkent egy év alatt azok aránya, akik a kínai jüant tekintik potenciális vetélytársnak.
A 142 megkérdezett intézmény közel 80 százaléka a geopolitikai feszültségeket tartja a legnagyobb kockázatnak a következő évtizedre, míg 83 százalékuk az inflációt nevezte meg a leginkább aggodalomra okot adó tényezőnek a következő 12 hónapra.
A legvonzóbb eszközosztálynak jelenleg az infrastruktúrát tekintik, különösen a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos projektek örvendenek nagy népszerűségnek.
