Moszkva arra törekszik, hogy a Roszatomon keresztül átvegye az állami ellenőrzés alatt álló francia Orano cég helyét Nigerben, ami újabb kihívás a nyugati érdekeknek Afrikában.
Az ügyről tájékozott személyek szerint Oroszország arra törekszik, hogy átvegye egy állami ellenőrzés alatt álló francia vállalat uránvagyonát Nigerben. A Nukleáris Világszövetség szerint Niger 2022-ben a világ uránbányászati termelésének mintegy 4 százalékát adta.
A Roszatom, Oroszország állami nukleáris vállalata kapcsolatba lépett a katonai vezetésű nigeri hatóságokkal a francia Orano tulajdonában lévő eszközök megszerzéséről – közölte egy, az ügyet ismerő moszkvai személy, aki kérte, hogy ne nevezzék meg, mert a tárgyalások magánjellegűek. Egy a régióban tartózkodó nyugati diplomata szerint a tárgyalások valószínűleg a bányászati engedélyekről szóltak – adott hírt róla a Bloomberg.
A nyugat-afrikai ország tavaly júliusban hatalomra került katonai vezetése szorosabb biztonsági kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal.
Ez megnyitotta az utat Moszkva előtt, hogy hozzáférjen a bányászati érdekeltségekhez, miközben megpróbálja újjáéleszteni a szovjet korszakbeli jelenlétét Afrikában, különösen azáltal, hogy kihasználja a széles körben elterjedt ellenérzést a korábbi gyarmatosító Franciaország ellen.
Oroszország fokozta gazdasági, diplomáciai és katonai kapcsolatait Afrikában, többek között a nigeri puccs után, és a világnak ezt a részét stratégiai befektetési lehetőségnek tekintik – mondta Mark Hibbs, a Carnegie Endowment for International Peace berlini nukleáris elemzője.
Nem világos, hogy a Roszatom hány eszközre pályázik Nigerben, és a Bloomberg által idézett moszkvai személy úgy jellemezte a megbeszéléseket, hogy azok korai szakaszban vannak, és az esetleges átadás feltételei még nem kerültek meghatározásra.
Az Orano a honlapja szerint Nigerben többségi részesedéssel rendelkezik a Somair külszíni bánya, a Cominak, egy mára bezárt földalatti bánya és a 2015 óta felfüggesztett Imouraren projekt üzemeltető társaságaiban.
Az Orano nem tud a Niger és az orosz szervezetek közötti tárgyalásokról – közölte a vállalat a kérdésekre küldött e-mailben. Az Orano szerint július óta folytatja a kapcsolatfelvételt Niger új vezetőivel. Ali Mahamane Lamine Zeine nigeri miniszterelnök hivatala nem kívánt nyilatkozni. A Roszatom, a francia elnökség és a Kreml szóvivői nem válaszoltak a megkeresésekre.
Atomexpo Szocsiban
A világ egyik legszegényebb országa, Niger a puccsot követően kiutasította a francia erőket, és felmondta az Egyesült Államokkal kötött, évtizedes biztonsági megállapodást. Áprilisban 100 orosz katonai kiképző érkezett a fővárosba, Niameybe, hogy a nigeri erőket a Moszkva által szállított légvédelmi rendszerek használatára oktassák.
Márciusban egy nigeri küldöttség először vett részt a Roszatom által támogatott orosz nukleáris ipar kiemelt rendezvényén, az Atomexpo fórumon a fekete-tengeri Szocsiban.
Franciaország a villamosenergia-termelésének 65 százalékát adó atomreaktorok üzemanyagellátásához szükséges uránszükségletének 15 százalékában Nigerre támaszkodik – jelentette tavaly a Le Monde az Oranóra hivatkozva. Az Euratom Ellátási Ügynökség adatai szerint az Európai Unió közművállalatai 2022-ben uránszükségleteik mintegy negyedét Nigerből, a világ hetedik legnagyobb termelőjétől szerezték be.
Az urán ára időközben 17 éves csúcsra emelkedett, részben azért, mert a katonai hatalomátvétel miatt leállt a nigeri export, amelynek készletei Afrika legmagasabb minőségű uránércből származnak – közölte a Nukleáris Világszövetség.
Együttműködés Kelet-Európában
Versengésük és az Oroszország ukrajnai inváziója miatti konfrontáció ellenére Párizs és Moszkva továbbra is együttműködik nukleáris területen. A Roszatom gépeket biztosít Franciaország számára, hogy üzemanyagot gyártson az orosz reaktoroknak Kelet-Európában, ahol a közműszolgáltatók a Roszatom alternatíváit keresik.
Eközben Franciaország továbbra is Oroszországba küldi nukleáris hulladékának egy részét újrahasznosításra.
Az Orano – korábbi nevén Areva – több mint 50 éve dolgozik Nigerben az ország északnyugati régiójában fekvő lelőhelyek feltárásán. A Szaharában található Imouraren projekt az előrejelzések szerint 35 évig segíthetett volna ellátni Franciaország 57 üzemképes reaktorát üzemanyaggal.
Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a nigeri légtér lezárását.
A légitársaság döntése várhatóan további nehézségeket okoz az Afrika északi és nyugati térsége fölötti légiközlekedésben, miután a polgárháborúba süllyedt Líbia és a szintén harcok sújtotta Szudán légterét szintén elkerülik a repülőgépek.
A belga Brussels Airlines egyik szóvivője azt mondta, a repülési idő így másfél órától akár három és fél órával is nőhet, valamint elképzelhető, hogy a gépeknek meg kell állni útközben tankolni.
A Flightradar24 online járatkövető alkalmazást működtető cég figyelmeztetett, hogy a nigeri légtérzár miatt jelentősen megnőtt a kontinens légterének azon része, melyet nem vehetnek igénybe utasszállító repülőgépek.
Bár az Air France részéről elismerték, hogy a cég döntése nyomán hosszabb repülőútra lehet számítani, hozzátették, hogy a Párizs és a ghánai Accra között közlekedő járatokat állandóan üzemeltetni fogják.
