Az olaj világpiaci ára ismét emelkedésnek indult, miután Egyesült Államok újabb katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen. Csütörtök reggelre a Brent típusú kőolaj ára hordónként 96,21 dollárra nőtt, ami 2 százalékos napi drágulást jelent. Az amerikai WTI olaj jegyzése szintén emelkedett, közel 1,9 százalékkal, elérve a 90,36 dollárt hordónként – számolt be a hirado.hu.
A piacok egyelőre arra számítanak, hogy az Egyesült Államok és Irán akár ideiglenes békemegállapodást is köthet. Donald Trump azonban kijelentette, hogy elégedetlen a tárgyalások menetével. A Fehér Ház közben cáfolta azokat az iráni értesüléseket, amelyek szerint Irán és Omán közösen ellenőrizhetné a Hormuzi-szorost.
A tárgyalások fő vitás kérdése továbbra is Irán nukleáris programja, valamint Teherán követelése, hogy megtarthassa az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett. Emellett komoly feszültséget okoz a kétoldalú tengeri blokád ügye, illetve az is, hogy Irán a szankciók feloldását követeli, amit az Egyesült Államok továbbra sem támogat – írja a Bloomberg.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olaj ára akár jelentősen is megugorhat július közepére, amennyiben Kína újra növeli olajimportját a stratégiai tartalékok kiárusításának lezárása után.
A lap szerint az elhúzódó konfliktus már most növeli az államkötvények hozamát, mivel a befektetők az infláció újbóli erősödésétől tartanak.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma úgy véli, hogy az olajárak valószínűleg a következő hetekben csúcsszintet érhetnek el. Az áremelkedés addig folytatódik, amíg a Hormuzi-szorosban a szállítás jelentős mennyiségben újra nem indul, közölte a Reuters Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek a Semafor Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségében uralkodó feszültségek felfelé hajtják az energiapiacokat, és magasan tartják az olaj kockázati prémiumát.
„Magas energiaárakat fogunk látni – sőt akár emelkedését is –, amíg a Hormuzi-szoroson keresztüli jelentős hajóforgalom újra nem indul. Az árak tetőzése valószínűleg a következő hetekben fog bekövetkezni” – mondta Wright egy április 13-i, hétfői nyilatkozatban.
Becslése szerint az olajárak csúcsszintje akkor jöhet el, amikor a hajók „valódi” mennyisége elkezd áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Donald Trump amerikai elnök korábban állítólag elismerte, hogy az olaj és a benzin ára magas maradhat az idei novemberi félidős választásokig.
A venezuelai olajtermelés helyzetét kommentálva Wright hangsúlyozta, hogy január 3-a óta, amikor az Egyesült Államok őrizetbe vette Nicolás Maduro elnököt, már 150 millió hordó venezuelai olajat adtak el. Ugyanakkor a kútból származó termelés 25%-kal nőtt.
A Reuters szerint április 13-án, hétfőn a Chevron már két megállapodást írt alá venezuelai tevékenységének bővítésére. Különösen az eszközök cseréjéről van szó, amely a fő projektjükhöz egy szupernehéz olaj kitermelésére alkalmas területet is hozzáad.
Érdemes megjegyezni, hogy a világpiaci olajárak meredeken, több mint 7%-kal emelkedtek, és átlépték a hordónkénti 100 dolláros határt az Egyesült Államok Hormuzi-szoros blokádjának előkészítéséről szóló nyilatkozatai hátterében.
Hétfőn az Északi-tengeri Forties nyersolaj spot ára elérte a hordónkénti 148,87 dollárt, meghaladva a 2008-as csúcsot. Az európai nyersolajárak rekordokat döntenek, április 13-án közel 150 dollárra emelkedtek hordónként, miután az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága bejelentette az iráni kikötők blokádját, amely a Hormuzi-szoroson keresztül Iránba vagy Iránból is kiindul, jelentette a Reuters.
Az LSEG adatai szerint az Északi-tengeri Forties nyersolaj spot ára hétfőn elérte a hordónkénti 148,87 dollárt, meghaladva a 2008-as csúcsot.
A nyersolaj azonnali szállításra vonatkozó ára jóval a Brent benchmark felett van, mivel a Hormuzi-szoros virtuális lezárása arra kényszerítette az európai és ázsiai vásárlókat, hogy aktívan keressenek alternatív ellátási forrásokat.
A Brent júniusi határidős árfolyama a blokádra számítva hordónként 100 dollár fölé emelkedett, ami jóval a Brent 2008-ban elért 147 dolláros történelmi csúcsa alatt van.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági következményekkel járhat egy akár 200 dollár/hordós olajár-emelkedés a közel-keleti háborús helyzet további eszkalációja esetén. A Fehér Ház szerint az elemzés a válságforgatókönyvekre való felkészülést szolgálja, miközben a világpiaci olajárak jelenlegi emelkedése már most is érzékelhető hatást gyakorol a globális gazdaságra.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági és pénzügyi következményekkel járna egy olyan forgatókönyv, amelyben az olajár akár 200 dollárra is emelkedik hordónként a közel-keleti körüli háborús helyzet további eszkalációja esetén – közölték az ügyet ismerő, névtelenséget kérve nyilatkozó források a Bloomberggel.
A hírügynökség közlése szerint a vizsgálat része annak a kormányzati gyakorlatnak, amely válsághelyzetekben különböző piaci sokkhatások lehetséges hatásait modellezi, és nem tekinthető hivatalos előrejelzésnek.
A Fehér Ház szerint a kormányzat minden esetben több lehetséges ár- és gazdasági forgatókönyvet elemez annak érdekében, hogy felkészüljön a konfliktusokból eredő piaci ingadozásokra és ellátási zavarokra. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 200 dolláros hordónkénti olajár elérése jelenleg több kormányzati tisztviselő szerint is valószínűtlen forgatókönyv, bár a helyzet gyorsan változó geopolitikai környezetben alakul.
A háborús feszültségek kirobbanása óta a világpiaci olajárak jelentősen emelkedtek, ami már rövid távon is érezhető hatást gyakorolt a globális gazdaságra. Az üzemanyagárak emelkedése több régióban is hozzájárult az inflációs nyomás erősödéséhez, miközben a befektetők a növekvő bizonytalanság miatt óvatosabbá váltak.
A piaci elemzők szerint egy tartósan magas olajár-szint komoly fékező hatással lehetne a világgazdasági növekedésre, és tovább nehezítené a jegybankok infláció elleni küzdelmét. Az Egyesült Államokban és Európában is egyre nagyobb figyelem irányul az energiaárak alakulására, mivel azok közvetlenül hatnak a fogyasztói árakra és a monetáris politikai döntésekre.
A jelenlegi helyzetben a központi bankok és gazdaságpolitikai döntéshozók is fokozott figyelemmel követik az olajpiaci mozgásokat, mivel egy esetleges újabb áremelkedési hullám tovább növelheti a globális gazdasági bizonytalanságot.
Mint ismert, Magyarországon a kormány védett árat vezetett be a benzin és a gázolaj esetében is.
A döntés értelmében a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, amely csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A kormány az intézkedést kiterjesztette a a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Annak ellenére, hogy Donald Trump ígéretet tett az iráni háború gyors befejezésére, a magas olaj- és benzinárak továbbra is fennmaradhatnak a tartályhajók késései, a sérült infrastruktúra és a Hormuzi-szorosban lévő fenyegetések miatt. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a régió energiaellátásának helyreállítása hónapokig fog tartani, és a globális piacra gyakorolt következmények hosszú ideig érezhetők lesznek, írta a Politico.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök az Iránnal vívott háború gyors befejezését ígéri, de az elemzők szerint az olaj- és benzinpiac már figyelembe vette a konfliktus következményeit, és a magas árak akár hosszú ideig is fennmaradhatnak.
A Trump-adminisztráció képviselői próbálják megnyugtatni a piacot: Caroline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy az áremelkedés átmeneti, Chris Wright energiaügyi miniszter pedig hozzátette, hogy az áringadozások „hetekig, nem pedig hónapokig” fognak tartani. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a régióban tapasztalható fizikai zavarok már beépültek a világpiaci árakba.
A Politico ismertette, hogy miért maradhatnak fenn még egy ideig a magas olajárak.
Fizikai zavarok
A Hormuzi-szoros több mint egy hete gyakorlatilag blokkolva van, ami tankerhajó-torlódást okozott. Hetekbe fog telni, mire az olaj- és gázkitermelés újraindulhat az olyan Perzsa-öböl menti országokban, mint Katar, Bahrein, Irak és Szaúd-Arábia, és az iráni támadások okozta infrastrukturális károk egy részét nem lehet gyorsan helyrehozni.
A háború nem egyoldalú befejezése
Bár Trump kezdte a katonai akciót, Irán nem erősítette meg a támadások gyors befejezését. Az Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője kijelentette, hogy „Irán fogja eldönteni, mikor ér véget a háború”.
A fenyegetések eszkalációja
Irán aknák telepítésébe kezdett a Hormuzi-szorosban, ami megnehezítheti a világ energiaellátásának mintegy 20%-nak szállítását, és még nagyobb bizonytalansághoz vezethet a piacon.
Az infrastruktúra lerombolása
Az olajlétesítmények, köztük az ománi nagyobb tárolólétesítmények és a hajók elleni támadások továbbra is növelik az elhúzódó ellátási zavarok kockázatát, és az amerikai kormányzatnak még nincs terve a szoroson átvezető forgalom biztonságos helyreállítására.
Regionális fenyegetések
Iránon kívül a régió más ellenséges csoportjai politikai és vallási okokból támadhatják az olajérdekeltségeket, olcsó drónokkal milliós károkat okozva.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a konfliktus befejezése után is hónapokba telik, mire a tartálykocsi-forgalom normalizálódik, és a piaci zavarok folytatódása az olaj- és benzinárak elhúzódó emelkedéséhez vezethet, sőt globális gazdasági recessziót is kiválthat.
[type] => post
[excerpt] => Annak ellenére, hogy Donald Trump ígéretet tett az iráni háború gyors befejezésére, a magas olaj- és benzinárak továbbra is fennmaradhatnak a tartályhajók késései, a sérült infrastruktúra és a Hormuzi-szorosban lévő fenyegetések miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773573840
[modified] => 1773563303
)
[title] => A Politico öt okot nevezett meg, amiért az olajárak nem fognak csökkenni az iráni háború után
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69227&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69227
[uk] => 69173
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69174
[image] => Array
(
[id] => 69174
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large.jpg
[original_lng] => 124489
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/233474-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1773556103:12
[_thumbnail_id] => 69174
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1092
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 803642640000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1526661
[1] => 579563
[2] => 5072
)
[tags_name] => Array
(
[0] => iráni háború lezárása
[1] => magas árak
[2] => olajár
)
)
[5] => Array
(
[id] => 69160
[content] =>
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright szerint a világpiaci olajárak valószínűleg nem érik el a 200 dollárt hordónként, még annak ellenére sem, hogy a Hormuzi-szorosban tankerek rekedtek, és fokozódik az USA, Izrael és Irán közötti konfliktus.
A miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy a 200 dolláros ár „nem valószínű”, ugyanakkor a helyzet kezelésére és a katonai műveletekre összpontosítanak. Ezzel szemben egy iráni katonai szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a háború eszkalációja esetén az olaj ára akár el is érheti ezt a szintet.
Csütörtökön az olaj ára 6%-kal emelkedett, közel 100 dollárra, miután egy iraki kikötőben két tanker felrobbant, miután robbanóanyaggal megrakott iráni csónakokkal ütköztek. Az áremelkedés annak ellenére történt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tagországai rekordméretű, 400 millió hordós olajkészlet-felszabadítást jelentettek be.
A háború miatt a Perzsa-öböl országai napi mintegy 10 millió hordóval csökkentették az olajkitermelést, ami a globális kereslet körülbelül 10%-a. Wright azt is közölte, hogy az amerikai haditengerészet jelenleg nem tudja kísérni a hajókat a Hormuzi-szoroson, de várhatóan a hónap végére ez megváltozhat.
A globális olajpiac mély instabilitásba került az Irán körüli háború és a Hormuzi-szoros blokádja miatt, számolt be a Bloomberg.
Az olajszállítás zavarai miatt a régió országai elkezdték csökkenteni a termelést. Többek között az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait már csökkentette a termelést a tárolólétesítmények telítettsége miatt. Csatlakozott hozzájuk Irak, ahol a termelés mintegy 60%-kal esett vissza. A helyzetet súlyosbítja, hogy az olajszállító tartályhajók kerülik a Hormuzi-szoroson való áthaladást, ami jelentősen csökkenti az olajszállításra rendelkezésre álló hajók számát.
Az eszkaláció kapcsán az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olajárak gyorsan megközelíthetik a hordónkénti 100 dollárt. A múlt héten a Brent nyersolaj ára mintegy 30%-kal emelkedett, ami hat év óta a legmagasabb érték. A leginkább érintett országok azok az ázsiai országok, amelyek nagymértékben függenek a közel-keleti olajtól. Japán például olajimportjának több mint 90%-át a régióból szerzi be, és a helyi finomítók már engedélyt kérnek a stratégiai tartalékok felhasználására. Kína eközben csökkenti az üzemanyag-exportot a hazai készletek megőrzése érdekében, Dél-Korea pedig 30 év után először fontolgatja az olajár-plafon bevezetését.
Az ING Groep elemzőinek előrejelzése szerint alapesetben körülbelül négy hét ellátási zavar várható: ebből két hét a teljes destabilizáció, további két hét részleges fellendülés. A legrosszabb esetben azonban az olaj- és LNG-ellátás zavarai akár három hónapig is eltarthatnak. Ebben az esetben az olajárak már az év második negyedévében történelmi csúcsokat érhetnek el.
Nagyot nőtt az olaj világpiaci ára azt követően, hogy Donald Trump feltétel nélküli megadásra szólította fel az iráni terrorállamot – írja a CNBC News. A katari energiaügyi miniszter a minap azt közölte, az Öböl-menti exportőrök néhány napon belül leállítják a termelést, ha a tartályhajók nem tudnak áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Szaád al-Kaábi tárcavezető hozzátette, a következő hetekben során 150 dollárra is emelkedhet az olaj hordónkénti ára és ez akár „a világgazdaság összeomlásához is vezethet”.
Szerinte erre akkor van esély, ha a tankerhajók tartósan nem tudnak átkelni a Hormuzi-szoroson, ezen pedig a Trump-adminisztráció 20 milliárd dolláros segítségről szóló tervezetének belengetése sem segített sokat, az intézkedés nem nyugtatta meg a nyersolajpiacot. Szaád al-Kaábi egyúttal arra szólította fel az Öböl-államokat, hogy hirdessenek rendkívüli helyzetet a szoros lezárása miatt. Irak napi 1,5 millió hordónyi termelést állított le, Kuvait szintén elkezdte csökkenteni a termelést, miután kifogyott a tárolókapacitásból. Szakértők szerint
a termeléscsökkenés jövő hét végére elérhetik a napi 6 millió hordót, ha a szoros nem nyílik meg újra a hajóforgalom előtt. Emiatt a JP Morgan is arra számít, hogy a Egyesült Arab Emírségekben is ellátási korlátozások jöhetnek a jövő héten.
Mindeközben az amerikai nyersolajpiacon pénteken a határidős kereskedés történetének legnagyobb heti nyereségét könyvelték el, mivel a Közel-Keleten eszkalálódó háború jelentős zavarokat okozott a globális üzemanyag-ellátásban. A texasi nyersolaj ára 12,21 százalékkal, vagyis 9,89 dollárral emelkedett, így hordónként 90,90 dollár a jelenlegi ár.
A globális referenciaárnak számító Brent olaj pedig 8,52 százalékkal, vagyis 7,28 dollárral nőtt, így hordónként 92,69 dollárba kerül. A Brent olaj esetében ez 28 százalékos árnövelést jelent, meghaladva ezzel a 2020-as csúcsot, az amerikai nyersolaj pedig összességében 35,63%-kal emelkedett a hét folyamán, ilyen mértékű áremelésre nem volt példa 1983 óta. Ezzel együtt az átlagos benzinár az Egyesült Államokban közel 27 centtel nőtt az elmúlt egy hét során, csütörtökig pedig 3,25 dollárra emelkedett az átlagár.
Az olajárak kedden csökkentek, mivel az OPEC+ várható kitermelésnövelése és az iraki Kurdisztánból Törökországon át újrainduló export növelte a piaci aggodalmakat a túlkínálat miatt.
A Reuters jelentése szerint a novemberi szállítású Brent határidős jegyzése 84 centtel, hordónként 67,13 dollárra csökkent, az amerikai WTI pedig 62,68 dolláron állt, 77 centtel kevesebben az előző árnál.
OPEC+ források szerint a következő találkozón várhatóan legalább napi 137 ezer hordóval növelhetik a kitermelést.
A nyersolaj továbbra is viszonylag szűk tartományban rekedt, az amerikai WTI 62 dollár körül, az északi-tengeri Brent pedig 65 dollár körül talált támogatást.
A piac továbbra is a Bullish (bika) és a Bearish (medve) mozgatórugók keverékét mérlegeli, amelyek a vékony nyári likviditással együtt támogatják az árakat, miközben a kereskedők keresik vagy várják a következő erős katalizátort.
Több tényező támasztja a nyersolaj jegyzését Az árfolyamot támasztja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi heti jelentése, amely a vártnál nagyobb, 6 millió hordós csökkenést mutatott az amerikai nyersolajkészletekben, ez június óta a legnagyobb. A csökkenést részben a robusztus finomítói tevékenység okozta, ami szezonális összehasonlításban 2019 óta a legmagasabb, valamit az export fellendülése, amely elérte az áprilisi 4,38 millió hordót.
Ez a kombináció rávilágít a finomított termékek iránti erős keresletre, különösen a sugárhajtómű-üzemanyag iránt, amely szintén négyéves szezonális csúcsot ért el napi 1,9 millió hordóval. Ezek a fejlemények, valamint az orosz–ukrán tűzszünet sikeres elfogadásával kapcsolatos elhúzódó kétségek rövid távú támaszt nyújtanak.
Egy másik támogató elem a geopolitikából fakad. Washington folyamatosan nyomást gyakorol Indiára, hogy megfékezze az orosz nyersolaj és finomított termékek importját.
India 2022 óta Moszkva egyik legnagyobb energiafogyasztójává vált, ennek a folyamatnak bármilyen lényeges csökkenése megbontaná az egyensúlyt és támogatná az árakat.
Oroszország ezt visszautasította, azt sugallva, hogy India fenntartja jelenlegi vásárlási szintjét, ám ez a kérdés továbbra is az ártámogatás potenciális forrása.
Középtávon más a helyzet A középtávú kilátásokat továbbra is a lefelé mutató kockázatok uralják. Az OPEC+ idén közel 2,5 millió hordóval növeli napi kibocsátását, nyolc tag között elosztva. A korábbi önkéntes csökkentések feloldása egy olyan időszakban történik, amikor a kereslet növekedése lassul.
Mind az IEA, mind más előrejelzők a túlkínálat kockázatát mutatják a negyedik negyedévre, és ami még fontosabb 2026-ra. Az viszont továbbra is kétséges, hogy eléri-e az IEA által előre jelzett rekordszintet, mivel a magas költségű termelők és talán még az érintett OPEC+ tagok is csökkenthetik a termelést, ha az árak jelentősen esnek a jelenlegi szintekhez képest.
Rövid távon továbbra is az Oroszország és Ukrajna közötti, az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalásokra összpontosítanak a kereskedők. A közelmúltbeli árgyengeséget pedig az a feltételezés vezérli, hogy a békemegállapodás végül enyhítheti az Oroszországgal szembeni szankciókat és helyreállíthatja az ellátási csatornákat.
A valóság ennél bonyolultabb, a szankciók enyhítése valószínűleg a legjobb esetben is csak fokozatos lesz.
A kereskedők hírérzékenysége viszont magas, és hevesen reagálnak minden jó és rossz hírre.
Fókuszban a makrogazdasági kilátások Emellett a kereslet szempontjából a makrogazdasági kilátások továbbra is kulcsfontosságúak, a kereskedők figyelemmel kísérik a beérkező adatokat és a központi banki lépéseket a nagy energiafogyasztóktól, élükön az Egyesült Államokkal és Kínával. Különösen a közelmúltban, ahol is a kereskedők NYMEX WTI-ben felvett pozíciója 19 éves mélypontra zuhant, és az ICE WTI-vel kombinálva először jelent meg nettó short pozíció.
Ez megteremti a feltételeket, hogy kialakuljon egy úgynevezett „short-covering” rali, különösen, ha a támogatási szintek továbbra is fennállnak, és a készletlehívások továbbra is ezen az emelkedett szinten maradnak. Ez segít megmagyarázni, hogy a lefelé irányuló árfolyamkitörések miért voltak korlátozottak, annak ellenére, hogy folyamatosan termelési többlet kockázatról beszélnek.
Összességében a nyersolaj egyensúlyban van egyrészről az erős finomítói kereslet, az export és a rövid távú spekulatív kereslet támogatása miatt, másrészről az OPEC+ kínálatnövekedése és a lassuló keresleti várakozások középtávú nyomása és nem utolsósorban a geopolitikai fejlemények hatására.
Mivel a Brent 65 dollár körül stabilizálódott, a WTI pedig 62 dollár közelében, a piac egyelőre nem hajlandó egyik irányba sem hajszolni a kitörést.
