Az Opel két éven belül minden modelljét kínálja majd teljesen elektromos változatban, akkumulátoros hajtással. Az Opel elektromos autó hatótávolságának növelése érdekében jelentős akkumulátor-technológia fejlesztési beruházást hajt végre – jelentette be Uwe Hochgeschurtz, az Opel vezérigazgatója az Augsburger Allgemeine című lapnak adott pénteki interjúban.
Kijelentette: egyértelmű, hogy a belső égésű motoroknak belátható időn belül befellegzett Európában.
Európában az Opel 2028-tól nem is fog többé belsőégésű motorokat értékesíteni. Az autógyár elektromos modelljei hatótávolságának és töltési sebességének a növelésére összpontosítja fejlesztési erőfeszítéseit. „Azon dolgozunk, hogy egy perc alatt 32 kilométert tölthessünk bele egy autóba” – mondta Hochgeschurtz. „Arra számítok, hogy az évtized közepére ez az Opel modelleknél már így is lesz” – jelentette be. „A jövőre nézve – modelltől függően – 500-800 kilométeres hatótávolsággal számolunk.”
Elmondása szerint az autógyártó a chipválságra való tekintettel már most is az e-autók gyártását részesíti előnyben. „Az elektromos autókat gyorsabban szállítjuk, mint a belsőégésű motoros autókat, ezért elsősorban az elektromos meghajtású járműveket szolgáljuk ki chipekkel” – mondta Hochgeschurtz, hozzátéve, hogy az Opel így kíván hozzájárulni az elektromos autók számának növeléséhez Németországban és Európában.
Különleges modellként a rüsselsheimi autógyártó több mint három évtizeddel a gyártás leállítása után tisztán elektromos modellként szeretné „feltámasztani” kultikus rangra szert tett Manta modelljét az évtized közepére – jelentette be az Opel-főnök. „Ez egy lenyűgöző újraértelmezés lesz, szenzációsan tágas belső térrel – természetesen sokkal nagyobbal, mint amivel az 1970-es eredeti Manta rendelkezett” – mondta.
A Tesla után az eisenachi Opel-gyár eladása esetén ez lenne rövid időn belül a második új külföldi tulajdonú üzem Németországban.
A Vinfast vietnami autógyártó cég Németországban készítene elektromos meghajtású személygépkocsikat és buszokat- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az amerikai Tesla után Berlin mellett, Grünheideben építi gyárát, így a vietnami beruházás lenne rövid időn belül a második új, külföldi tulajdonú autóipari létesítmény Németországban. A Vinfast egyelőre konkrétumokat még nem jelentett be, azonban a szövetségi gazdaságfejlesztési ügynökséggel, a Germany Trade and Invest GTAI-vel már folynak a tárgyalások, ezt mindkét fél megerősítette.
A Vinfast szakmai körökben eddig csak egy személyi fejlesztéssel szerzett magának nevet, ugyanis az Opel korábbi vezetője, Michael Lohscheller 2021 nyarán került a vietnami autógyártó élére. A hír felerősítette a találgatásokat, hogy az összeomlás szélén álló eisenachi Opel-gyár a Vinfast kezébe kerülhet. Jelenleg az Opel a Stellantis-csoporthoz tartozik, amely olyan márkákat is magában foglal, mint a Peugeot, a Citroën és a Fiat, és világszerte több üzemmel rendelkezik, ezek kapacitáskihasználását azonban optimalizálni kell. Eisenach jelenleg a leggyengébb láncszem, bár az új Opel-főnök, Uwe Hochgeschurtz nemrégiben a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban támogatásáról biztosította a helyi gyárat.
Lohscheller csupán öt hónap után lemondott vietnami posztjáról, ez azonban láthatóan nem gátolja a terjeszkedési terveket. Az új elnök, Le Thi Thu Thuy röviden így foglalta össze a cég filozófiáját: „azok az idők elmúltak, amikor a világ minden tájára szállították az autókat. Ez különösen igaz a koronavírus-járvány kitörése utáni időkre. A termékeket ott kell gyártani, ahol el akarjuk adni őket, az ügyfelek megszerzésének nincs más módja. A németországi gyárépítést mérföldkőnek tekintjük az európai piac meghódításában”.
A vállalat vezetője szerint az is nyilvánvaló, hogy az európai piac az elektromobilitás felé halad. Az 1993-ban alapított, magántulajdonban lévő Vingroup konglomerátum leányvállalataként a Vinfast otthon több elektromos meghajtású modellt gyárt, elsősorban SUV-okat, valamint egy akkumulátorgyár is épül Vietnamban. A gyár kezdetben évi százezer akkumulátorcsomagot gyárt majd, de terveznek egy akkumulátorcella-gyártó üzemet is, évi egymillió darabos kapacitással. A VF 5-től a VF 9-ig terjedő típusnevű járművek a konzervatív vásárlóközönséget célozzák meg, viszonyítási alap a Nissan Qashqai vagy az Audi Q5.
Az első európai szállítások év végén indulhatnak be, a Vinfast nem elsősorban olcsósággal, mondjuk úgy „versenyképes árakkal” akarja meghódítani az európai piacot, inkább a termékminőségre és a vásárlói élményre helyezi a hangsúlyt. A vietnami cég Észak-Amerikában tízéves garanciát kíván nyújtani, a Las Vegas-i CES-kiállításon pedig megerősítette, hogy gyárat épít az Egyesült Államokban is, amely a tervek szerint 2024 második felében kezdi meg működését.
Korábban Magyarországon jelentős dél-koreai beruházásokról szóló megállapodásokat jelentett be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán a 2021-es évet összegezve elmondta, hogy idén ismét Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás az országba, a teljes volumen mintegy fele. Németország a második, az Egyesült Államok a harmadik lett. A világ legnagyobb autógyártói közül három is – Audi, Mercedes, BMW – kulcsszerepet szán Magyarországnak az elektromosautó-iparban.
