Aleksandar Vučić államfő szombat délelőtti jelentette be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy kőolajvezetéket építenek Magyarország felé.
Az új olajvezeték lehetővé tenné, hogy a Barátság kőolajvezetékhez csatlakozva, olcsóbb urali kőolajjal látják el Szerbiát. Az ország kőolajellátását nagy részben a Horvátországon keresztül haladó vezetéken keresztül oldották meg eddig, de ez a szankciók miatt valószínűleg nem lesz lehetséges a jövőben.
A szerb kőolajipari vállalat, a NIS, jelenleg a JANAF vezetéken keresztül egy horvát terminálról kapja a tankereken odaszállított orosz kőolajat. Már korábban is felvetették a lehetőséget, hogy annak érdekében, hogy ne függjenek a Horvátországon keresztüli tengeri-vezetékes kőolajszállítástól, Magyarország felől is hoznának olajat a szerbek. Ehhez előbb vezetékkel kell összekötni a két államot. A szerb elnök szerint megszületett a megállapodás és legfeljebb két év alatt meg is építenék a 128 kilométeres vezetéket, mely feltehetően Újvidék és Algyő között húzódna.
A beruházás becsült értéke 100 millió euró. A szerb elnök azt is bejelentette, hogy egy Észak-Macedónián keresztül húzódó, és az albániai Durresig futó vezetéket is szeretnék megépíteni. Jelenleg az államilag meghatározott üzemanyagár-jegyzék alapján a benzin literje 175 dinár, a dízelért 216 dinárt kell fizetni.
Az energiahelyzetről szólva elmondta még, hogy a következő hat évben 12 milliárd euró értékben hajtanak végre infrastrukturális beruházásokat.
A gázellátásról szólva kiemelte, hogy soha nem volt ennyi gáztartaléka az országnak, mint most, és ha két hónapig egyetlen köbméter se érkezne az országba, akkor is lenne két hónapra elegendő gáz. Azt is hozzátette, hogy áramot 10 napja nem kellett importálni.
A gáz ára belátható időn belül nem fog emelkedni, az áram árát is csak kis mértékben tervezik korrigálni.
Országa pénzügyi helyzetével kapcsolatosan elmondta: több mint 2 milliárd euró van az ország számláján, megítélése szerint a helyzet jó és stabil, az IMF-el pedig folyamatban vannak a tárgyalások a készenléti hitelről.
Magyarország 3,5 milliárd forintos támogatást nyújt a szolidaritás jegyében a háború sújtotta Ukrajnának – derül ki a Magyar Közlönyben péntek este megjelent kormányhatározatból, melyet Orbán Viktor miniszterelnök jegyez.
A határozatban olvashatók szerint a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében további támogatást biztosítson Ukrajnának”.
A támogatást két célra, az ország belső menekültjeinek segítésére, a másodikat az infrastruktúra újjáépítésére küldik.
A részletekből kiderül, a menekültek megsegítésére 875 millió forintot küld Magyarország, ennek első felét az idei költségvetésből küldik el, a másodikat jövőre. Az újjáépítésre 2,625 milliárd forintot szán Magyarország, és ezt is két részletben küldik.
A kormányhatározatban olvasható az is, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek kell gondoskodnia a támogatással kapcsolatos feladatok „teljes körű előkészítéséről, koordinálásáról, valamint megvalósításáról”.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán.
A miniszterelnök szerdán a közösségi oldalára feltöltött videóban tett bejelentést a nagy horderejű intézkedésről. Mint hangsúlyozta, a háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul és ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet. Jelen körülmények között pedig egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat. Emellett a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni. Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert – vázolta a helyzetet.
A kormányfő emlékeztetett arra, vállalták, hogy a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogják védeni. Ennek részeként kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét a kormány által létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be. Egyúttal jelezte, hogy ezek az intézkedések időben korlátozottak: két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak. „Akik ebben a háborús helyzetben extrahaszonra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez” – tette hozzá.
Mint magyarországi elemzők rámutatnak, az ágazati különadók fogalma nem új keletű, hiszen a 2010-es kormányváltás után a csőd szélén álló magyar gazdaságot lényegében ezekkel az adónemekkel sikerült stabilizálni. Ezek közül akkor a legismertebb a bankadó volt, de a gazdaság megerősödése után a különadókat kivezették. Az extraprofit megadóztatása most nem egyes szektorokat érint, hanem a nagyvállalati kör jelentős részét. De ezúttal is kimaradnak a termelővállalatok, így a Magyarországon is gyártóegységet üzemeltető autóipari cégek (Mercedes, Audi, Suzuki), a könnyűipari multik (ilyen pl. a Lego) vagy éppen a gyógyszeripari cégek, mint a szintén a tőzsdén jegyzett Richter. Nincsenek benne az építőipari vállalatok sem.
A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.
Orbán Viktor és Emmanuel Macron kezdeményezésére levélben fordult az Európai Bizottsághoz hét uniós tagállam. A levélben a vezetők azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában: ne csak elismerjék, de támogassák is, mint lehetséges módszert a megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A hét ország emlékeztet rá, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó akár megújuló energiaforrásokról, akár az atomenergiáról.
Mint arra a Reuters hírügynökség is emlékeztet, az Európai Unióban tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban, hetven százalékban Franciaország. Többen, például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria azonban – főképpen biztonsági aggályokra hivatkozva – ellenzik az atomenergia terjedését. Az Európai Unió stratégiája szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig a fenntartható klímasemlegességet célozták meg. Abban ugyan viszonylagos egyetértés van, hogy ebbe az atomenergia is beleszámít, az viszont nem mindegy, hogy a nukleáris erőművek is kapnak-e támogatást – írja a Magyar Nemzet. A magyar kormányfő és a francia elnök által indított kezdeményezéshez csatlakozott többek között Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén miniszterelnök is.
A magyar kormány újabb lépésekkel egészítette ki a járvány miatt hozott első gazdaságvédelmi akciótervet. A taxisok után további 81 480 kisvállalkozónak ad június 30-ig mentességet a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól a koronavírus-járvány miatt – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján. Közölte még, a kormány négy vonalon szervezte meg a védekezést, katonai, rendőri, egészségügyi és gazdasági védekezés zajlik.
A magyar kormányfő a kata mentességi körébe eső területek
között említette a fodrászatot, a szépségápolást, a festést, az üvegezést, a
villanyszerelést, az egyéb humán egészségügyi ellátást, az előadó-művészetet, a
víz-, gáz-, fűtésszerelést, az épületasztalosságot, a járóbeteg-ellátást, a
padló- és falburkolást, a testedzési szolgáltatást és egyéb sporttevékenységet,
valamint az idősek és a fogyatékossággal élők ellátását. A pontos felsorolást egy
hétfő esti rendelet tartalmazza majd.
Azt is közölte Orbán Viktor, hogy a március elseje előtt
keletkezett katatartozásokra haladékot adnak, azokat elég lesz a veszélyhelyzet
lejárta utáni negyedévben befizetni.
Az intézkedések része az is, hogy a turizmushoz és a
vendéglátáshoz hasonlóan a magyarországi médiaszolgáltatók is mentességet
kapnak a kieső reklámbevételek miatt.
Döntés született arról is, hogy a kilakoltatásokat és a
lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik, a fennálló adótartozásokat
elég lesz a veszélyhelyzet lejárta után befizetni.
A veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és
gyedjogosultságokat meghosszabbítják, az édesanyákat jelenlegi státuszukban
tartják a veszélyhelyzet idejére.
Hangsúlyozta, az intézkedések a magyarok munkahelyeinek
megvédését célozzák. Aki pedig elveszíti állását, azt abban kell segíteni, hogy
mihamarabb újat találjon – mondta, megjegyezve, hogy mindez 2010 után már
sikerült, „most is talpra fogunk majd állni”.
Védekezés négy vonalon
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány négy vonalon
szervezte meg a koronavírus-járvány elleni védekezést, „négy harctéren kell egy
időben helyt állnunk”: van egy katonai, egy rendőri, egy egészségügyi és egy
gazdasági védekezés.
Azt mondta, a csoportos fertőzések szakaszából „gyorsuló
lépésekkel közeledünk a tömeges fertőzés szakasza felé”.
Az összefogás ideje érkezett el
Megerősítette továbbá, hogy a hazatartó nem magyar
állampolgárok humanitárius folyosón keresztül haladhatnak át az országon. „Az
emberség még ilyen körülmények között is emberség marad, a szomszédjainkat
pedig barátainkká akarjuk tenni” – fogalmazott.
Orbán Viktor szavait azzal zárta: az előttünk álló időszak
nehéz lesz, mindenkitől személyes erőfeszítéseket kíván majd, de vállalni kell
őket, mert „emberéleteket menthetünk most meg”.
„Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk
megmenteni. Olyan feladat előtt állunk, amit egyedül senki nem tud megoldani.
Mindenkinek van felelőssége, (…) a széthúzás és a viták helyett most az
összefogás ideje érkezett el” – mondta.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a kormány szerdai ülése után bejelentést tett hivatalos Facebook-oldalán a gazdaság újraindítása, a magánszemélyek és vállalkozások érdekében hozott számos kormánydöntésről.
The EU is securing more than €15 billion to help our partners worldwide to combat the #coronavirus. It is in our interest to ensure that the fight is successful worldwide.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt.
Angela Merkel kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.
A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár a magyar kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra – közölte Angela Merkel.
Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. Azonban Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, így Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Angela Merkel.
Elmondta, hogy tárgyalnak az EU nyugat-balkáni bővítéséről is. Kiemelte, hogy Magyarország fekvése révén különösen érdekelt a térség országaihoz fűződő jó kapcsolatokban és a régió fejlődésében. Hozzátette, hogy a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben „vannak közös pontok és eltérések is” a két ország álláspontjában.