A Gazprommal kötött szerződések meghosszabbítása ellenére Törökország növeli az LNG-importot, és beruházásokat tervez az Egyesült Államokbeli gáztermelésbe. Törökország egy évvel meghosszabbította a 2025 végén lejáró, összesen 22 milliárd köbméter orosz gáz szállítására vonatkozó szerződéseket – közölte Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter, számolt be a Reuters.
Ankara, amely továbbra is az orosz gáz utolsó jelentős importőre Európában, egy sor hosszú távú LNG-szállítási megállapodást is aláírt, számolva a várható globális kínálati többletre az elkövetkező években. Az új szállítmányok jelentős része az Egyesült Államokból származik majd.
A BOTAS állami tulajdonú vállalat meghosszabbította az Oroszországgal kötött szerződését, közölte Bayraktar.
„A Gazprom szállításai jövőre is folytatódnak, de rövidebb, körülbelül egyéves időtartamra koncentrálunk” – mondta Bayraktar.
Törökország tárgyalásokat folytat egy 10 milliárd köbméternyi gáz importjáról Iránból, amely 2026 júliusában jár le – tette hozzá a miniszter. Megjegyezte, hogy többek között az Iránon átáramló türkmén gáz mennyiségének növeléséről is tárgyalnak.
Bayraktar közölte, hogy Törökország az Egyesült Államokban való gázkitermelésbe kíván befektetni, hogy fedezze azt a kötelezettségét, hogy 15 év alatt akár 1500 LNG-szállítmányt is vásárol az Egyesült Államoktól.
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelentette ki az energiaügyi biztosa szerdán, írta a Jevropejszka Pravda.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiát az EU ellen, és a profitot egy szörnyű háború finanszírozására fordítja Ukrajna ellen.
„Ma azt mondjuk: »Elég! És soha többé!«. Soha többé nem térünk vissza az Oroszországtól való veszélyes függőséghez. Az instabil ellátáshoz és a piaci manipulációhoz. Az energiazsaroláshoz és a gazdasági kiszolgáltatottsághoz”, jelentette ki az EU energiaügyi biztosa.
Elmondta, hogy az EU ehelyett „egy új jövőt, az energiabiztonságot és a függetlenséget választja Európa számára”.
„Ez egy olyan változás, amelyre Európa készen áll. Ez egy olyan lépés, amelyet készen állunk megtenni. A fokozatos kivezetés óvatos, fokozatos és összehangolt lesz” – hangsúlyozta Jørgensen.
[type] => post
[excerpt] => Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelent...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764800280
[modified] => 1764787195
)
[title] => EU-biztos: az EU soha többé nem fogja hagyni, hogy Oroszország olajjal és gázzal zsarolja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66103&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66103
[uk] => 66096
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66097
[image] => Array
(
[id] => 66097
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[original_lng] => 6395
[original_w] => 300
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764779999:12
[_thumbnail_id] => 66097
[_edit_last] => 12
[views_count] => 752
[_algolia_sync] => 554029367002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 26719
[2] => 40674
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz gáz
[2] => orosz olaj
)
)
[2] => Array
(
[id] => 65542
[content] =>
Szeptemberben az Európai Unió országai 830 millió eurót költöttek orosz gázra – ez a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta. 2025 szeptemberében az Európai Unió a 2023 augusztusa óta minimális összeget fizetett az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázért. Ezt bizonyítják az Eurostat adatai.
Szeptemberben az EU összesen 830 millió euró értékben importált orosz gázt. A vezetékes gázvásárlások 478 millió eurót tettek ki. Ezenkívül szeptemberben az uniós országok 352 millió eurót fizettek az orosz LNG-ért, ami a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta.
Megjegyezték, hogy a Török Áramlat gázvezeték továbbra is az egyetlen aktív útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő szállítására.
Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
Az Európai Parlament bizottságai támogatták az EU az orosz gáz- és kőolajszállítmányok elutasításáról szóló projekteket – írta a Jevropejszka Pravda az EP sajtószolgálatára hivatkozva.
Október 16-án az ipar, a tudományos kutatások és az energetika kérdéseivel foglalkozó, valamint a nemzetközi kereskedelmi bizottságok jóváhagyták azokat a tervezeteket, amelyek 2026. január 1-jétől betiltják az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importját az EU-ba. Néhány kivétel csak a meglévő rövid távú szerződésekre (június 17-ig) és a 2027. január 1-jéig érvényes hosszú távú szerződésekre vonatkozik, feltéve, hogy ezeket a szerződéseket 2025. június 17-e előtt kötötték meg.
A javasolt intézkedések lehetővé tennék az energiaszolgáltatók számára, hogy vis maior körülményekre hivatkozva felmondják a szerződéseket – ami magában foglalhatná a további import jogilag kötelező érvényű tilalmát is.
Azt is javasolják, hogy 2026. január 1-jétől tiltsák meg az orosz eredetű gáz ideiglenes tárolását az EU-ban.
A kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek részletesebb bizonyítékot kell szolgáltatniuk a származási országról.
Ugyanettől a naptól kezdődően az összes orosz kőolaj és kőolajtermék importjának tilalmát javasolják, további megelőző intézkedésekkel és a szabályok megkerülésének súlyosbított büntetéseivel együtt.
Ezenkívül a képviselők töröltek egy rendelkezést, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy ideiglenesen felfüggessze az import tilalmát olyan helyzetekben, amikor veszély fenyegeti az EU energiabiztonságát.
A projekteket 83 igen, 9 nem szavazatával hagyták jóvá, 1 személy pedig tartózkodott.
A közleményben megjegyezték, hogy az európai parlamenti képviselők támogatták ezt a döntést, tekintettel arra, hogy Oroszország két évtizede szisztematikusan fegyverként használja energiaforrásait, és ez még súlyosabbá vált az Ukrajna elleni nyílt támadás után.
Annak ellenére sem akar Törökország lemondani az orosz olajról, hogy Donald Trump a Moszkvával való energetikai kapcsolatok megszakítását szorgalmazza.
„Ez alapvetően a magáncégek, forgalmazók és finomítók döntése” – hangsúlyozta Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter a CNNTurk televíziónak.
A miniszter rámutatott, hogy a török finomítókat a közeli forrásokból származó nyersolaj feldolgozására építették, ezért az orosz import nemcsak kereskedelmi döntés, hanem technikai szükségszerűség is.
A miniszter nyilatkozata válasz is az orosz energiakereskedelem visszaszorítását szorgalmazó washingtoni nyomásgyakorlásra – mutatott rá a Bloomberg.
„Szeretném, ha leállítaná az olajvásárlást Moszkvától, addig amíg Oroszország folytatja az ámokfutást Ukrajna ellen” – mondta az Egyesült Államok elnöke múlt héten a török kollégájával folytatott találkozón.
Moszkva egyik legnagyobb olaj-és gázvásárlója Törökország, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal kötött új, hosszú távú LNG-megállapodásokkal is igyekszik diverzifikálni ellátását.
Irak újraindította az olajexportot Törökországba egy amerikai támogatású megállapodás keretében, amely alternatív ellátási forrást kínálhat Ankarának.
Törökország azonban vonakodva viszonyul az amerikai iránymutatáshoz.
A török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közelgő téli hónapokra tekintettel Törökországnak különböző forrásokból kell biztosítania az energiaellátást.
„Oroszországból, Azerbajdzsánból, Iránból, Türkmenisztánból, bárhonnan, ahonnan csak tudunk, gázt kell vásárolnunk” – szögezte le Alparslan Bayraktar.
A termelés növekedése valószínűleg lehetővé tette a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének növekedését is, állítja a Bloomberg.
A Kínával kötött megállapodás, miszerint megkezdik az amerikai szankciók hatálya alá tartozó Arctic LNG 2 projektből származó cseppfolyósított gáz szállításának lehetővé tette a termelés maximális növelését a 2023 decemberi üzembe helyezés óta. Azonban legfeljebb két hónap van hátra, mielőtt az üzemanyagot exportálják a Novatek projektből, számolt be a Bloomberg egy, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.
Szeptemberben az Arctic LNG 2 átlagos napi termelése 17,9 millió köbméter volt. Ez a legmagasabb érték az üzem történetében, és 14%-kal magasabb az augusztusi előző maximumnál.
A termelés növekedése valószínűleg az LNG-termelést is fellendítette, mivel a Novatek megkezdhette a szállításokat Kínába. Hét hajó rakodott ki a dél-angliai Beihai LNG-terminálon, mióta az első, szankciós rakományt szállító tartályhajó augusztus végén megérkezett Putyin kínai látogatása előtt. Egy másik már úton van, a tartályhajók követési adatai szerint.
Az LNG-t eddig főként a kamcsatkai Koryak FSU úszó gáztárolójából szállították Beihaiba, ahová 2024 óta exportálnak gázt az Arctic LNG 2-ből. A szükséges tartályhajók hiánya miatt az Arctic projektből keletre történő szállítások a nyári hónapokra és a kora őszig korlátozódnak.
A cseppfolyósított formában (LNG) Európába exportált orosz gázon Moszkva mintegy 8,10 milliárd euró adóbevételre tett szert 2022 és 2024 között a Greenpeace kedden megjelent kutatása szerint.
Miközben a vezetékes orosz gáz vásárlását az Európai Unió többségében megszüntette az Ukrajna elleni orosz invázió után, az LNG-vásárlások továbbra is folytatódnak, azok az idei első félévben 12,8 milliárd köbmétert tettek ki, ami 67 százalékkal magasabb a négy évvel korábbinál – írja az Euronews.
Az orosz LNG-eladásokból brutálisan sok fegyvert lehet venni
A Greenpeace számításai szerint a 9,5 milliárd dollár értékű, az orosz LNG-export zászlóshajóját, a Jamal LNG-t sújtó nyereségadóból Oroszország 9,4 millió 152 mm-es lőszert vásárolhat, ami a jelenlegi évi hárommilliós orosz termelés több mint háromszorosa, de ebből az összegből 270 ezer Sahed drón vagy 2658 tank is kijön.
Az egyebek mellett olyan európai vállalatokkal, mint a TotalEnergies, az Engie, a Shell, a Naturgy vagy a SEFE üzletelő Jamal LNG 2022 és 2024 között mintegy 40 milliárd dollárt keresett az európai üzleten.
Az orosz LNG főként Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba, Svájcba és Nagy-Britanniába érkezett, miközben a szerződések 2038-ig és 2041-ig tartanak.
Ezek a szerződések azonban könnyen lehet, hogy nem lesznek ennyire tartósak, miután az Európai Unió 2027-től kivezetné az orosz LNG-t a kontinensről. Döntés ugyan még nem született az ügyben és annak meghozatala jogi eljárással is fenyeget az európai cégek ellen, ám Brüsszel eléggé eltökéltnek tűnik. A legnagyobb importőrök Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak 2022 és 2025 júniusa között, és a legtöbb szállítmányt a belga Zeebrugge kikötője fogadta.
Az elemzés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államok mennyire fontos szereplővé lépett elő az európai gázellátásban, így az amerikai LNG importja csak az idei első félévben 52,7 milliárd köbmétert tett ki, több mint négyszer annyit, mint az orosz. Ráadásul a Trumppal kötött kereskedelmi alku értelmében az unió ezt kénytelen lesz tovább növelni.
A Greenpeace szerint azonban Európa csak úgy menekülhet az LNG-csapdából és a Trump vagy Putyin szeszélyétől való függéstől, ha mielőbb megszabadul a földgáz használatától és helyette megújuló forrásokból fedezi energiaszükségletét, ami helyben is megtermelhető.
Az Arctic LNG-2 szállítmányait továbbra is akadályozza a másodlagos szankciók kockázata és a tartályhajóflotta hiánya. A szankcionált cseppfolyósított földgáz szállításában részt vevő Arctic LNG-2 projekt negyedik gázszállítója megérkezett a kínai Beihai LNG terminálba, közölte a Reuters jelentése az LSEG adataira hivatkozva.
A Buran LNG-szállító tartályhajó a dél-kínai Guangxi régióbeli Tieshan kikötőjében tartózkodik.
Augusztus végén jelentették be az Arctic LNG-2 első rakományát, amelyet a létesítmény 2023 végi indulása óta egy vevőnek szállítottak.
Az LNG-szállítmányt az Arctic Mulan LNG-szállítóhajó, majd szeptember elején a Voskhod és a Zarya gázszállító hajók szállították a terminálra.
Az Arctic LNG-2 szállítmányát bonyolítja a másodlagos szankciók kockázata és a tartályhajóflotta hiánya.
Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
