Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelentette ki az energiaügyi biztosa szerdán, írta a Jevropejszka Pravda.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiát az EU ellen, és a profitot egy szörnyű háború finanszírozására fordítja Ukrajna ellen.
„Ma azt mondjuk: »Elég! És soha többé!«. Soha többé nem térünk vissza az Oroszországtól való veszélyes függőséghez. Az instabil ellátáshoz és a piaci manipulációhoz. Az energiazsaroláshoz és a gazdasági kiszolgáltatottsághoz”, jelentette ki az EU energiaügyi biztosa.
Elmondta, hogy az EU ehelyett „egy új jövőt, az energiabiztonságot és a függetlenséget választja Európa számára”.
„Ez egy olyan változás, amelyre Európa készen áll. Ez egy olyan lépés, amelyet készen állunk megtenni. A fokozatos kivezetés óvatos, fokozatos és összehangolt lesz” – hangsúlyozta Jørgensen.
[type] => post
[excerpt] => Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelent...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764800280
[modified] => 1764787195
)
[title] => EU-biztos: az EU soha többé nem fogja hagyni, hogy Oroszország olajjal és gázzal zsarolja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66103&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66103
[uk] => 66096
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66097
[image] => Array
(
[id] => 66097
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[original_lng] => 6395
[original_w] => 300
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764779999:12
[_thumbnail_id] => 66097
[_edit_last] => 12
[views_count] => 724
[_algolia_sync] => 554029367002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 26719
[2] => 40674
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz gáz
[2] => orosz olaj
)
)
[1] => Array
(
[id] => 65423
[content] =>
Oroszország az év végéig legalább 37 milliárd dollár olaj- és gázbevételtől fog elesni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Facebookon, miután meghallgatta Oleh Ivascsenkónak, a külső hírszerző szolgálat vezetőjének a jelentését, számolt be az MTI.
„Fontos eredménye van annak, hogy partnereinkkel együtt nyomást gyakorlunk Oroszországra. Idén először a háború kezdete óta egyértelmű csökkenés tapasztalható az orosz olajkitermelésben és -feldolgozásban. Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei visszaestek, és az év végére Oroszország legalább 37 milliárd dollár bevételtől esik el. Emellett az orosz olajvállalatok és általában az energiaszektor további több tízmilliárd dollárt veszít. Mindez korlátozza az orosz hadigépezetet” – hangsúlyozta az államfő.
A vásárlói sztrájk a Kína felé irányuló orosz olajexport közel 45%-át érinti – áll a Rystad Energy elemzésében.
A Reuters értesülései szerint Törökország legnagyobb olajfinomítói a legutóbbi a nyugati szankciókra válaszul egyre több nem orosz eredetű kőolajat kezdenek vásárolni.
Törökország, India és Kína eddig az orosz nyersolaj szinte teljes exportját felszívták. A tengeri szállítások idén Kína felé napi 1–1,5 millió hordó, Indiába 1,2–1,8 millió hordó, Törökországba pedig mintegy 300 ezer hordó körül mozognak. Negyedikként Szíria is vásárol, de csupán 35 ezer hordó/nap mennyiségben – írja a Bloomberg.
A török finomítók most Kína és India példáját követik, ami az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság azon erőfeszítéseinek eredményét jelzi, amelyek célja az orosz olajeladások korlátozása.
Emellett a kínai olajfinomítók is visszafogják az orosz importot, miután az amerikai szankciók a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokat is érintik – írja a Bloomberg.
A kínai állami Sinopec és PetroChina már több orosz olajszállítást lemondott, és továbbra is távol tartják magukat az orosz beszerzésektől. Hozzájuk csatlakoztak kisebb, magántulajdonú finomítók is, amelyek attól tartanak, hogy ők is szankciók alá kerülhetnek, mint például a Shandong Yulong Petrochemical.
A bojkott különösen a távol-keleti ESPO típusú orosz olajat érinti, amelynek ára emiatt csökken.
Az amerikai szankciók hatására több indiai olajfinomító – köztük a Mangalore Refinery and Petrochemicals, a HPCL-Mittal Energy és a Reliance Industries – is felfüggesztette az orosz olaj vásárlását. Az ország legnagyobb finomítója, az Indian Oil, azonban rövid szünet után újraindította az orosz Urals típusú olaj importját olyan beszállítóktól, amelyek nem estek szankciók alá.
Szankciók bénítják meg Finnország egyik legismertebb üzemanyagláncát: a Teboil több állomásán már most fogyóban van a készlet, és nincs kilátás új szállítmányra. Az üzemanyaghiányt az okozza, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a tulajdonos Lukoilt. A helyzet több városban kútbezárásokhoz vezethet.
Finnország több pontján napokon belül elfogyhat az üzemanyag a Teboil-hálózat kútjain. Számos töltőállomáson már most kritikusan alacsony a készlet, és egyelőre nem látszik, mikor érkezhet újabb szállítmány, így az üzemanyaghiány egy valóban sürgető probléma. Egyes helyeken a tartályok teljesen kiürülhetnek, de nem tudni, hogy előbb a benzin vagy a dízel tűnik-e el a kínálatból.
A helyzetet az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok múlt héten szankciókat vezetett be a Teboilt tulajdonló orosz Lukoil ellen az ukrajnai háború miatt – írta a Helsingin Sanomat. A lap információi szerint a döntés nyomán több finnországi partner és logisztikai vállalat is elkezdte újraértékelni kapcsolatait a céggel.
Sok ügyfél most attól tart, hogy a Teboillal való együttműködés szankciós kockázatot jelenthet, és ezért leállíthatják a közös projekteket.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a finn Neste már nem szállít üzemanyagot a Teboilnak, így a vállalat ellátási lánca gyakorlatilag megszakadt. A Suomen Tietotoimisto (STT) korábban megerősítette, hogy a Neste döntése közvetlen következménye az amerikai korlátozásoknak. Ennek eredményeként a Teboil raktárai és kutai néhány napon belül kifogyhatnak a készletekből.
A vállalat hétfőn belső tájékoztatót tartott munkatársainak, de annak tartalma nem került nyilvánosságra. Sakari Puisto gazdasági miniszter a múlt héten felszólította a Teboil-hálózat üzemeltetőit és dolgozóit, hogy szükség esetén forduljanak a helyi önkormányzatok által biztosított munkaerőpiaci támogatáshoz.
A Savon Sanomat szerint a Siilinjärviben működő Teboil Siilinhovi már be is jelentette, hogy november 17-én bezárja kapuit – éppen azelőtt, hogy a szankciók teljes mértékben életbe lépnének.
Hasonló döntés született Kemijärviben is, ahol a Lapin Kansa szerint a Teboil-kút november 9-én zár be, vagyis két héttel a korlátozások hatályba lépése előtt.
Az állomás egyszer már bezárt 2022-ben az ukrajnai háború kitörésekor, de idén tavasszal új üzemeltetővel ismét megnyitott – most azonban ismét lehúzza a rolót.
A finn üzemanyagpiacon így komoly zavarok alakulhatnak ki, különösen az ország keleti és északi részén, ahol a Teboil hagyományosan erősebb jelenléttel bír. Az amerikai szankciók tehát nemcsak a Lukoilt, hanem közvetve a finnországi kisvárosok mindennapi életét is érintik: a következő hetekben akár több régióban is átmenetileg megszűnhet az üzemanyag-ellátás.
Németország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy három olyan olajfinomító mentesüljön a széleskörű orosz olajipari szankciók alól, amelyek orosz tulajdonban vannak, de Németország üzemelteti őket.
Washington szerdán büntetőintézkedéseket vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen, vagyis Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen. Ez része annak a törekvésnek, hogy gyengítsék azt a pénzügyi hátteret, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját finanszírozza – írja a TVP News.
A szankciók azt jelentik, hogy a nyugati országokban működő intézmények és ügyfelek gyakorlatilag nem üzletelhetnek ezekkel a cégekkel. Az ügyfeleknek november 21-ig van idejük megszakítani minden kapcsolatot olyan vállalatokkal, amelyekben az orosz olajipari óriásoknak legalább 50 százalékos tulajdonrészük van.
Ez a helyzet arra késztette a német kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal azért, hogy
biztosítsanak kivételt három olyan Németországban működő olajfinomító számára, amelyek a Rosznyeft német leányvállalatának tulajdonában vannak. Ukrajna megtámadása után a Rosneft Deutschland (a Rosznyeft német leányvállalata) és az ahhoz tartozó vagyon ideiglenes állami felügyelet alá került Németországban. Ezt jelenleg a német szövetségi energiapiaci felügyelet irányítja.
Ennek ellenére az orosz Rosznyeft továbbra is 50 százalékos tulajdonrésszel bír a német leányvállalatban – ahogy azt Friedrich Merz német kancellár elmondta. Merz bizakodik abban, hogy az Egyesült Államok engedélyt fog adni, hogy ezek a német olajfinomítók továbbra is működhessenek, és kereskedhessenek – ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság is kivételt engedélyezett a Rosznyeftre vonatkozó szankciók bejelentésekor a németeknek.
Merz így fogalmazott csütörtökön:
„Az amerikaiakkal tárgyalni fogunk erről. Úgy gondolom, hogy megkapjuk a megfelelő kivételt a Rosznyeft számára.” A kormány szóvivője hozzátette: a Rosznyeft németországi leányvállalatai „gyakorlatilag el vannak választva” az orosz anyavállalattól, és az amerikai szankcióknak „nem célja, hogy a Németországban működő leányvállalatokat sújtsa”.
A kapcsolatok megszakításával fenyegetnek Iparági források azt közölték, hogy fontos üzleti partnerek most azzal fenyegetik a Rosneft Deutschland-ot, hogy megszakítják az együttműködést az USA szerdán bejelentett szankciói miatt.
A Rosneft Deutschland három finomítóban rendelkezik részesedéssel: a MiRo és Bayernoil déli finomítókban, valamint az északkeleti Schwedt városában található PCK finomítóban. Ez a három üzem Németország teljes kőolaj-feldolgozási kapacitásának körülbelül 12%-át adja – a vállalat adatai szerint.
Ha a finomítók működése veszélybe kerülne, az tovább rontaná a már most is gyengélkedő német gazdaság helyzetét, amelyet a magas energiaárak sújtanak. A Financial Times arról számolt be, hogy különösen aggasztónak tartják a schwedti finomító helyzetét, mivel az a Barátság kőolajvezetékre van rákötve.
Németország, amely a háború előtt szorosan és nagy mértékben támaszkodott az olcsó orosz energiahordozókra, az elmúlt években éles irányváltást hajtott végre, és fokozatosan elfordult az orosz gáztól és olajtól. Ugyanakkor Berlin eddig tartózkodott attól, hogy teljesen államosítsa az orosz tulajdonú vállalatokat, például a Rosznyeft német leánycégét – attól tartva, hogy Moszkva viszonzásul hasonló lépéseket tenne, és átvenné német cégek irányítását Oroszországban.
Átmenetileg nem vásárolnak tengeri úton érkező olajat, ami az import 60 százalékát, napi 1,4 millió hordót jelent.
Kína állami olajtársaságai – mint a Sinopec, a PetroChina vagy a Zhenhua Oil – felfüggesztik a tengeren érkező orosz kőolaj vásárlását a Lukoilra és a Rosznyeftre október 22-én kiterjesztett amerikai szankciók hatására – írja a Reuters. Kína az orosz olaj legnagyobb importőre, 2025-ben átlagosan napi 2,1-2,3 millió hordó olajat vásároltak, ennek 40 százaléka az ESPO-csővezetéken, 60 százaléka, körülbelül 1,4 millió hordó a tengeren érkezik az országba. Különböző iparági becslések 250-500 ezer hordóra teszik az állami cégek napi szállításait, a maradékot független finomítók vásárolják fel, de esetükben sem várható túl nagy mozgástér.
A Sinopec kereskedő leányvállalata, a Unipec a hírügynökség szerint már múlt héten felfüggesztette az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Királyság október 15-én szankciókat jelentett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen.
A kínai cégek döntése nem sokkal azután érkezett, hogy az indiai olajvállalatok október 23-án délelőtt közölték, hogy november 21-ig le kell zárni minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet, utána az orosz szállítások „közel zéróra” eshetnek. A cégek vezetői szerint a feketelistázás mellett a másodlagos szankciók kockázata ellehetetleníti a pénzügyi és logisztikai teljesítést.
Az indiai kőolajszükséglet 36 százaléka érkezik jelenleg Oroszországból, ez azonban megfordulhat, és India vélhetően közel-keleti forrásokból fogja pótolni a szankciók nyomán kieső mennyiséget.
Amennyiben az orosz kőolaj két legnagyobb vásárlója (Kína és India együttesen az orosz export háromnegyedét szívja fel), alternatív források után néz, az jelentősen felhajtaná a kőolaj világpiaci árát, amely csütörtökön egy nap alatt több mint 5 százalékot erősödött.
Kérdés, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen elánnal akarja betartatni a másodlagos szankciókat, amely azokat a pénzintézeteket sújtja, amelyeken keresztül a világ olajcégei kapcsolatban állnak a Rosznyefttel és a Lukoillal – teszi fel a kérdést a Reuters elemzője. Amennyiben a kőolaj ára tartós emelkedésbe kezd, azt az amerikai fogyasztók is meg fogják érezni a benzinkutakon, valamint az általánosan emelkedő infláció formájában. Nem biztos azonban, hogy vállalni akarja ennek ódiumát, miután kampányában hangsúlyosan a magas inflációval támadta a Demokrata pártot.
Mozgásteret adhat ugyanakkor Trumpnak az a tény, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2025-re napi 2,3 millió hordós túltermelést jelez, ami 2026-ra 4 millió fölé nőhet, ami a globális kereslet 4 százalékát teszi ki, ami legalábbis rövidtávon megvédené az áremelkedéstől az amerikai gazdaságot.
Trump abban bízhat, hogy a szankciókkal hamarabb a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Vlagyimir Putyint, mint hogy választói megéreznék az olajár-emelkedés hatását.
Annak ellenére sem akar Törökország lemondani az orosz olajról, hogy Donald Trump a Moszkvával való energetikai kapcsolatok megszakítását szorgalmazza.
„Ez alapvetően a magáncégek, forgalmazók és finomítók döntése” – hangsúlyozta Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter a CNNTurk televíziónak.
A miniszter rámutatott, hogy a török finomítókat a közeli forrásokból származó nyersolaj feldolgozására építették, ezért az orosz import nemcsak kereskedelmi döntés, hanem technikai szükségszerűség is.
A miniszter nyilatkozata válasz is az orosz energiakereskedelem visszaszorítását szorgalmazó washingtoni nyomásgyakorlásra – mutatott rá a Bloomberg.
„Szeretném, ha leállítaná az olajvásárlást Moszkvától, addig amíg Oroszország folytatja az ámokfutást Ukrajna ellen” – mondta az Egyesült Államok elnöke múlt héten a török kollégájával folytatott találkozón.
Moszkva egyik legnagyobb olaj-és gázvásárlója Törökország, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal kötött új, hosszú távú LNG-megállapodásokkal is igyekszik diverzifikálni ellátását.
Irak újraindította az olajexportot Törökországba egy amerikai támogatású megállapodás keretében, amely alternatív ellátási forrást kínálhat Ankarának.
Törökország azonban vonakodva viszonyul az amerikai iránymutatáshoz.
A török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közelgő téli hónapokra tekintettel Törökországnak különböző forrásokból kell biztosítania az energiaellátást.
„Oroszországból, Azerbajdzsánból, Iránból, Türkmenisztánból, bárhonnan, ahonnan csak tudunk, gázt kell vásárolnunk” – szögezte le Alparslan Bayraktar.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében tiszta vizet öntött a pohárba: bár az európai orosz olajimport óriási probléma, nem hajlandó olyan tagállamokat hibáztatni – például Magyarországot és Szlovákiát –, amelyeknek nincs más választásuk, ha meg akarják őrizni saját energiabiztonságukat. A valódi gond Nyugat-Európával és Brüsszellel van, akik Ukrajna hangos támogatásával párhuzamosan továbbra is kiskapukon keresztül fűtik az orosz gazdaságot.
Trump a beszédében leszögezte: Magyarország szárazfölddel körülzárt ország, így nincs tengerpartja, amelyen keresztül globális szállítmányokat tudna fogadni. Mint mondta, Budapestnek egyetlen jelentős olajvezetéke van, és ennek alternatívája gyakorlatilag nem létezik.
Beszéltem Orbán Viktorral, remek ember, közeli barátom. Most nagyon nehéz helyzetben vannak – fogalmazott az elnök. Hozzátette: Szlovákia is hasonló helyzetben van, így szerinte Európa többi része nem hibáztathatja őket.
A kijelentés különösen fontos, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég élesen bírálta Magyarországot az orosz olajhoz való ragaszkodás miatt, és jelezte: keményen meg fogják ezért büntetni Magyarországok.
Az amerikai elnök most nyíltan kiállt Magyarország mellett, mivel a magyar kormány már régóta hangoztatja, hogy az orosz olaj gyors kiváltása fizikai és gazdasági okokból is irreális, szemben más európai tagállamokkal, amelyeknek vannak alternatívái, de mégsem használják ki azokat.
Az amerikai fenyegetés miatt Von der Leyen várhatóan ismét napirendre fogja tűzni az energiafüggőség kérdését, ám Trump állásfoglalása biztosíthatja, hogy Brüsszel ne tudja büntetni Magyarországot.
Az Európai Unió annak lehetőségét fontolgatja, hogy egyhangú jóváhagyás nélkül magasabb vámokat vezessen be az orosz olajimportra, jelentette be Olaf Gill, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli tájékoztatóján, jelentette az Ukrinform.
„Ez nem része a 19. szankciós csomagnak, mivel a szankciókat egyhangúlag fogadják el. Az orosz olajra kivetett vámokra vonatkozó javaslatokat minősített többséggel fogadják el kereskedelmi vonatkozású intézkedésként. Jelenleg nem tudok több részletet közölni, de a szándékainkat a későbbiekben ismertetjük” – mondta Gill.
Hangsúlyozta, hogy az EU számára az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetése – geo-stratégiai prioritás. Ebben az összefüggésben az EU tagállamai mérlegelik az Európai Bizottság javaslatait az Oroszországi Föderáció elleni 19. szankciócsomagot illetően, amely többek között az orosz cseppfolyósított gázt szállító kikötőkre vonatkozó korlátozásokat is tartalmaz.
A szóvivő elmondása szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további intézkedések megtételére irányuló szándékáról beszélt Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozóján.
„Megvitatták az LNG-t szállító kikötők elleni szankciókat is. Ez a 19. csomag része. Ursula von der Leyen azt is megjegyezte, hogy növelni akarjuk az Oroszországból származó olajimport vámjait” – jegyezte meg Gill.
Szeptember 1. és 15. között 3,3 millió tonna üzemanyagot szállítottak az orosz kikötőkből a külföldi piacokra, ami 18%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az orosz tengeri kőolajexport közel 20%-kal esett vissza, miután az orosz finomítók elleni, augusztus eleje óta tartó dróntámadások sújtották az olajexportot, írta a Moscow Times a Kommersantra hivatkozva írja ezt.
Megjegyezték, hogy szeptember 1. és 15. között 3,3 millió tonna üzemanyagot szállítottak az orosz kikötőkből külföldi piacokra, ami 18%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, és 16%-kal kevesebb, mint a júliusi átlagérték, olvasható az Árindex Központ által közzétett adatokban.
A szállítások csökkenése különösen szeptember 11-15. között volt szembetűnő a primorszki kikötő elleni támadás következményei miatt, ahonnan naponta akár 300 ezer hordó dízelüzemanyagot is exportálnak.
Reuters forrásainak adatai szerint az egyik kikötői terminál megrongálódása miatt a szállítmányok ideiglenesen felfüggesztésre kerültek. Az olajfinomítókban végzett nem tervezett javítási munkálatok is befolyásolták az exportot.
Csak augusztusban Oroszország finomítói kapacitásának 17%-át, azaz napi 1,1 millió hordót veszített az ukrán támadások következtében.
A Kommerszant szakértői forrása adatai szerint a finomítás szeptember 1. és 16. között napi 4,96 millió hordóra, szeptember 16-án pedig 4,75 millióra esett vissza.
A JPMorgan elemzői szerint ez az adat Oroszországban 2022 áprilisa óta nem csökkent napi 5 millió hordó alá.
