Az Európai Bizottság két megoldást javasolt Ukrajna 2026–2027 közötti finanszírozására: EU-hitellel és jóvátételi kölcsönnel – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében a totális háború körülményei között az Európai Bizottság két megoldást javasol Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére. Ez az EU-s hitelfelvételt érinti, amely az európai költségvetésen alapul majd, valamint a jóvátételi kölcsönt, amely lehetővé teszi az EB számára, hogy a fennmaradó forrásokat befagyasztott orosz vagyonnal rendelkező pénzintézetektől kölcsönözze.
„A mai javaslatoknak köszönhetően felruházzuk Ukrajnát az önvédelem eszközeivel, és erőpozícióból folytathatja a béketárgyalásokat” – kommentálta a javaslatokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a javasolt megoldások segítenek fedezni Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. Céljuk a védelmi ipar megerősítése, az állami költségvetés támogatása és az európai védelmi ipari bázisba való integráció.
„Növeljük Oroszország agresszív háborújának költségeit. És ennek további ösztönzőként kellene szolgálnia Oroszország számára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön” – hangsúlyozta az EB elnöke. Egyúttal kijelentette, hogy növelni kell az Oroszország elleni háborúra szánt kiadásokat, és az EB javaslatai ezt lehetővé teszik. „Ma azt javasoljuk, hogy fedezzük Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kétharmadát a következő két évben. Ez 90 milliárd euró. A fennmaradó részt nemzetközi partnerek fogják fedezni” – mondta Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság egy jogi megoldáson dolgozik, amely meggyőzné Belgiumot, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának a Brüsszelben befagyasztott 140 milliárd eurós orosz vagyonból – írta a Politico.
A belga fél véleménye szerint, ha Ukrajna 140 milliárd eurót kap, az oroszbarát EU-tagállamok egyike – Magyarország vagy Szlovákia – megvétózhatja az EU Moszkva elleni szankciórendszer megújítását. Ez arra kötelezné Belgiumot, hogy azonnal fizesse vissza a hiányzó milliárdokat Oroszországnak. A kockázat kiküszöbölésére az Európai Bizottság az EU-szerződés 122. cikkelyének rendelkezését kívánja alkalmazni, amely lehetővé teszi a kormányok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről” döntsenek.
A Bizottság ezt úgy kívánja értelmezni, hogy a hatalmas pénzügyi tétek miatt az országok minősített többsége elegendő lenne a szankciók meghosszabbításának jóváhagyásához, megfosztva Magyarországot a lehetséges vétótól. Egy diplomata szerint a stratégia egy módja annak, hogy „megszerezzék Belgium támogatását”.
Az európai jogászok úgy vélik, hogy az EU-Szerződés 122. cikkelye felhasználható a hosszabbítási időszak hat hónapról három évre való módosítására.
Az uniós tagállamok nyitottak arra, hogy garanciát adjanak a befagyasztott orosz állami vagyonra épülő, Ukrajnának nyújtandó hitelhez – jelentette ki Valdis Dombrovskis, gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos szombaton Koppenhágában.
Dombrovskis az EU pénzügyminisztereivel tartott tanácskozás után közölte: a konstrukció pontos jogi és pénzügyi részletei még kidolgozás alatt állnak; a hitel pontos összegéről sem született döntés, a futamidőt és a kockázatmegosztás szabályait is később rögzítik.
Elmondása szerint Ukrajna az első törlesztőrészletet akkor fizetné meg, amikor Oroszország megkezdi az Ukrajnának járó jóvátételi kifizetések finanszírozását.
Hozzátette: Nagy-Britannia is egy hasonló mechanizmus előkészítésén dolgozik, és mivel Ukrajnának 2026-tól új forrásokra lesz szüksége, gyors ütemben kell haladniuk.
Több kormány – köztük a német – óvatos a zárolt orosz állami vagyon közvetlen felhasználását szorgalmazó elképzelésekkel szemben, mert attól tartanak, hogy a szuverén befektetők bizalmát megingatva tőkekiáramlást idéznének elő Európából.
Az új terv ezért garantált hitellel teremtene forrást Ukrajna számára, a zárolt vagyon fenntartása mellett.
Az Európai Bizottság által vázolt megoldás szerint az EU által zárolt orosz állami vagyon – elsősorban az orosz központi bank mintegy 200 milliárd euróra becsült betét- és értékpapír-állománya – érintetlen maradna. A finanszírozást tagállami garanciával fedezett kölcsön biztosítaná, amely a zárolt vagyonon alapul, miközben magához az állami javakhoz nem nyúlnának.
A zárolt eszközök kamatbevételeit az EU már most is Ukrajna támogatására – többek között fegyverek és lőszerek beszerzésére – használja; ezt egészítené ki az új hitel.
A belgiumi székhelyű elszámolóház, az Euroclear, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek nagy részét őrzi, közölte, hogy nem tehető felelőssé, ha az Európai Unió úgy dönt, hogy elkobozza az eszközöket Ukrajna megsegítésére.
Valerie Urbain, az Euroclear vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy „nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy az eszközöket lefoglalták, de néhány év múlva Oroszország jön, bekopogtat az ajtón, és azt mondja, vissza akarom kapni az értékpapírjaimat, miközben az értékpapír-eszközök már eltűntek, ha elkobozzák az eszközöket, akkor mindennek mozognia kell, beleértve a kötelezettségeket is – tette hozzá.
Eddig az EU a szankcionált orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére használta fel. A G7 csoport terve szerint a lefoglalt vagyonból származó nyereséget egy 50 milliárd eurós hitelcsomag fedezetére használnák fel Ukrajna számára.
Ugyanakkor egyre nő annak valószínűsége, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökken, amikor Dondald Trumpot beiktatják, így újra felmerült az ötlet, hogy maguk az orosz eszközök – amelyekből 180 milliárd euró az Euroclear birtokában van – is felhasználhatók legyenek.
Az európai pénzügyi rendszer hitelessége forog kockán
Egy új amerikai kormányzat „ismét napirendre veszi ezt a kérdést” – mondta Urbain, bár egyelőre nem lát újabb erre irányuló nyomást. Urbain kitartott amellett, hogy az eszközök használata kockázatot jelentene az euró tartalékvalutaként betöltött szerepére, valamint Európa pénzügyeinek tágabb értelemben vett stabilitására nézve.
Amikor a konfliktus kezdeti szakaszában felmerült az orosz állami vagyon elkobzásának lehetősége, Urbain elmondta, hogy egyes ügyfelei – például Kína – aggályokat fogalmaztak meg a rendszer hitelességével, tiszteletben tartásával kapcsolatban. Az orosz vagyon elkobzása kockázatos, mert precedenst teremt; a rendszerbe évtizedek óta vetett bizalom hirtelen megkérdőjeleződik – mondta. „Nem hiszem, hogy ez csak a kínaiak miatt van. Bármelyik központi bank gondolhatja úgy, hogy többé nem bízhat a kialakult jogi keretekben” – tette hozzá.
Bár a szuverén vagyonok befagyasztása bizonyos feltételek mellett megengedett, a teljes elkobzás sokkal ellentmondásosabb, tekintettel a nemzetközi jogban rögzített állami mentesség elvére. A vitát tovább bonyolítaná a vagyonnal kapcsolatos esetleges kötelezettségek kezelésének módja.
Az Euroclear eddig nem tapasztalt olyan jelentős változást, amely a világ különböző részeiről érkező tranzakciók volumenét befolyásolta volna, de Urbain megjegyezte, hogy az ázsiai piacon belül egyre nagyobb a kereskedelmi és befektetési forgalom, és egyre közvetlenebb kapcsolat alakul ki Ázsia és a Közel-Kelet között.
Az oroszországi részesedések lefoglalásának egyik következménye lehet, hogy elősegíti egy nem európai rivális megjelenését, amely az Euroclearrel versenyezne. „A jelenlegi helyzetben ez nem jelent rövid távú fenyegetést. De ha elkobozzák a vagyont, minden megkérdőjeleződne” – tette hozzá.
Japán a G7-országok hitelének részeként több mint 3 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételből fizetnek vissza – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nikkei japán hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a japán híriroda úgy tudja, hogy Ukrajna 471,9 milliárd jent (3,09 milliárd dollárt) kap Japántól a G7-országok által kidolgozott program keretében az összesen 50 milliárd dollárból. A kölcsönt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) nyújtja a Világbankon keresztül.
Japán továbbá hozzájárul annak ellenőrzéséhez, hogy ezeket az alapokat ne katonai célokra használj fel Ukrajna.
A G7-ek vezetői a héten 30 milliárd eurónyi orosz eszköz felhasználásával Ukrajnának nyújtott hitelről tárgyalna az észak-olaszországi Stresában tartandó találkozójukon – írta a The Guardian.
A hitel ügyében ugyanakkor nem egységesek az álláspontok, az országok egy része ugyanis vitatja a 270 milliárd eurónyi befagyasztott állami vagyon hitelfedezetként való felhasználásának jogszerűségét.
A befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna rendelkezésére bocsátásának mikéntjéről folyó vita több mint egy éve holtponton van – emlékeztet a lap –, miután a teljes vagyonlefoglalás jogszerűségéről – szemben a befagyasztással – az azt támogató országok még nem tudták meggyőzni a jegybankelnököket, sem a G7-csoporton belül nem tudtak elegendő támogatást szerezni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten jogi és gazdasági kifogásokat emelt az eszközök teljes lefoglalása ellen, de az Egyesült Államok – erős brit támogatással – eltökélt abban, hogy megpróbálja megkerülni ezeket a kifogásokat.
A vagyontárgyak befagyasztásáról a vagyonelkobzásra, elidegenítésre való áttérést nagyon alaposan meg kell vizsgálni – mondta Lagarde, hozzátéve, hogy a vagyon elkobzása kezdené megszegni azt a nemzetközi jogrendet, amelyet meg akarunk védeni, és azt akarjuk, hogy Oroszország és a világ minden országa tisztelje.
Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat. Oroszország évek óta ösztönzőket kínál a gazdagoknak, hogy hozzák haza a pénzüket, és olyan struktúrákat hozott létre, amelyek állítása szerint védelmet nyújtanak a magánvagyonok számára. Az állami lefoglalások miatti aggodalmak azonban továbbra is fennállnak, különösen azért, mert a közelmúltban ezek száma megnövekedett – írja a Bloomberg.
Az orosz elit számára a családi vagyon átadása bonyolultabbá vált, mint valaha. Mivel az ukrajnai háború már harmadik éve tart, és a gazdagok hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy az orosz állampolgárokat már nem látják szívesen Nyugaton, a vagyonátruházás jól bevált szabályai gyakorlatilag megszűntek. Még Ciprus és Svájc – a régi kedvenc helyek – is megtiltotta, hogy olyan családi vagyonkezelői alapítványok számára menedzsmentszolgáltatást nyújtsanak, amelyeknek orosz állampolgárok a vagyonkezelői vagy kedvezményezettjei.
Míg a gazdagok egy része még mindig keresi a módját annak, hogy a családi vagyonokat Nyugaton tartsa, mások az úgynevezett baráti országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe helyezik át azokat, vagy végül Oroszországba viszik – különösen, ha a vagyonuk ott összpontosul.
A szankciókkal sújtott milliárdosok többsége úgy döntött, hogy hazaköltözteti vagyonát.
Oroszországnak sem mindegy, mi lesz a sorsa ezeknek a hatalmas vagyonoknak, mivel Oroszország továbbra is nagyrészt el van vágva a világ többi részétől. A Bloomberg milliárdos indexében szereplő 26 orosz együttesen mintegy 350 milliárd dollárral rendelkezik. Átlagéletkoruk 63 év, ami azt jelenti, hogy annak eldöntése az elkövetkező évtizedekben hogyan és hová akarják továbbadni vagyonukat, visszahat a gazdaságra és az üzleti szektorokra.
A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy az orosz vagyon igen sajátos történettel bír. A most kezdődött örökösödési hullám az első azóta, hogy a bolsevikok több mint száz évvel ezelőtt átvették a hatalmat és gyakorlatilag felszámolták a magántulajdont. A modern gazdagság csak a Szovjetunió bukása után alakult ki, amikor a helyi üzletemberek az 1990-es években kihasználták, hogy az állam eladta a vagyontárgyakat, és felépítették az ország mai cégóriásait.
Oroszország, ahol nincs örökösödési adó a lakosok számára, már régóta próbálja arra ösztönözni a gazdagokat, hogy hazahozzák a pénzüket. A legutóbbi erőfeszítés 2018-ban kezdődött, amikor az ország különleges közigazgatási területeket hozott létre, ahol a hazatelepített pénzek adókedvezményben részesülhetnek. Ezt követően 2020-ban a kormány újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket néhány országgal, köztük Ciprussal, ami gyakorlatilag megnövelte a vagyon ott tartásának költségeit.
A hatóságok később olyan magánalapítványokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a vagyonok átadását a következő generációnak azáltal, hogy a vagyont vagy a nyereséget automatikusan felosztják az örökösök között. A jogszabály 2022 eleji hatálybalépése óta mintegy 30 ilyen alapot hoztak létre.
Roman Margulis, az ASB Consulting Group ügyvezető partnere, aki segít magánszemélyeknek ilyen alapítványok létrehozásában Oroszországban, elmondta, hogy a moszkvai székhelyű cég havonta 10-15 megkeresést kap, és hogy a számok az elmúlt két évben megsokszorozódtak. Hozzátette, hogy a szankcióktól és a külföldön befagyasztott vagyonoktól való félelem növeli ezek vonzerejét. Margulis szerint azonban az érdeklődők közül csak néhányan alapítottak végül alapítványt. Sok érdeklődő inkább kivár, hogy lássa, mennyire jól működnek és mennyire biztonságosak, mielőtt elkötelezné magát. Ráadásul azoknak az örökösöknek, akik nem orosz adóügyi illetőségűek (mivel külföldön élnek), még mindig 30%-os örökösödési illetéket kell fizetniük, ami kevésbé teszi a vonzóvá a struktúrákat.
Sajátos üzleti környezetet teremt Oroszországban az is, hogy nagy jelentőséggel bírnak az informális megállapodások és garanciák, amelyek Putyin vezetése alatt alakultak ki. Bár azt mondta, hogy nem tervez privatizációt vagy államosítást, a hatóságokkal való jó kapcsolat kulcsfontosságú a vagyonelkobzások elkerülése érdekében.
Vélhetően jogos az orosz oligarchák félelme, tekintve, hogy a Novaja Gazeta Europe és a Transparency International Oroszország című lap kutatása szerint tavaly az ügyészek csaknem ötször annyi vagyon államosítására irányuló keresetet nyújtottak be, mint 2022-ben.
[type] => post [excerpt] => Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715291400 [modified] => 1715281195 ) [title] => Nem tudja, mit kezdjen a sok pénzével az orosz elit [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48434&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48434 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 48435 [image] => Array ( [id] => 48435 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [original_lng] => 240735 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1715270395:12 [_thumbnail_id] => 48435 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2474 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => [_oembed_time_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => 1715249034 [_oembed_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => [_oembed_time_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => 1715249034 [_oembed_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] => [_oembed_time_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] => 1719513397 [_oembed_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] => [_oembed_time_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] => 1719513397 [_algolia_sync] => 508057811000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 803 [1] => 256135 [2] => 49739 ) [tags_name] => Array ( [0] => befektetés [1] => orosz oligachák [2] => orosz vagyon ) ) [7] => Array ( [id] => 46652 [content] =>
A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.
Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét. Eszerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.
A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat. A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban” – számolt be az MTI.
Az Európai Unió szankciókat vezetett be a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalata, az orosz Alrosa és annak vezérigazgatója, Pavel Marinicsev ellen – közölte szerdán az Európai Unió Tanácsa.
A rendelkezés értelmében az Alrosának az unió területén fellelhető vagyonát befagyasztják, a tagállamok polgárainak és az ott működő vállalatoknak pedig megtiltják, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak az orosz céggel. Ezen felül az Alrosa vezérigazgatójává tavaly májusban kinevezett Marinicsevet az EU területére vonatkozó beutazási tilalom hatálya alá helyezték és ottani vagyonát zárolták.
Az Alrosa, amely a világ legnagyobb gyémánttermelője és az orosz kitermelés mintegy 90 százalékát adja, az EU szerint egy Moszkvának jelentős bevételt biztosító gazdasági ágazat fontos szereplője.
Az uniós tanács decemberben jelentette be, hogy az Ukrajna elleni folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját, amelynek részeként import- és exporttilalmakat is bevezettek Moszkva ellen. Ennek értelmében az unió már január 1-jei hatállyal megtiltotta területén az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari célú természetes és szintetikus gyémántok vagy gyémántékszerek behozatalát, vásárlását és eladását.
A szankciós intézkedések a tanács korábbi közleménye szerint újabb csapást mérnek Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús képességére azáltal, hogy az orosz gazdaság legfontosabb ágazatait célozzák, és megnehezítik az uniós szankciók megkerülését. „Az Európai Tanács megerősítette, hogy az EU megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát és népét, ameddig csak szükséges” – olvasható a tanács közleményben.
Az EU mostanra csaknem 1950 személyre és szervezetre, köztük vállalatokra, bankokra vagy kormányzati ügynökségekre vetett ki szankciókat Ukrajna területi épségének, szuverenitásának és függetlenségének veszélyeztetése miatt, az orosz gazdaságnak azonban – mint az AFP hírügynökség írta – eddig sikerült alkalmazkodnia a büntetőintézkedésekhez.
A Kreml figyelmeztette a Nyugatot, hogy készen áll egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonról, amelyet elkoboznak, ha a legfejlettebb ipari országok, a G7 vezetői úgy döntenek, hogy lefoglalják az orosz jegybank tartalékaiból befagyasztott háromszázmilliárd dollárt.
A G7-ek februárban vitatják meg, milyen jogi lehetőség van a befagyasztott orosz vagyon elkobzására, ami Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „lopásnak” minősülne, sértené a nemzetközi jogot, és aláásná a tartalékvalutákat, a globális pénzügyi rendszert és a világgazdaságot.
„Jelentős csapást mérne a nemzetközi gazdaság fő paramétereire, aláásná a nemzetközi gazdaságot” – mondta Peszkov újságíróknak. „Aláássa a többi ország bizalmát az Egyesült Államokban, valamint az Európai Unióban mint gazdasági garanciavállalókban. Ezért az ilyen lépések nagyon-nagyon súlyos következményekkel járnak” – tette hozzá.
