Hetek óta ismeretlen eredetű katonai drónok garázdálkodnak a belga légtérben és bénítják meg az ország repülőtereit, miközben Oroszország már nyíltan fenyeget: azt mondják, súlyos következmények jönnek, ha Belgium úgy dönt, hogy jogtalanul elveszi a nála biztonságba helyezett orosz jegybanki vagyont. A belgák komolyan veszik a fenyegetést, már a nemzetbiztonsági tanácsuk is tárgyalta a sorozatos drónészlelések ügyét. Az unió vezető politikusai nagy erővel azon munkálkodnak, hogy rávegyék a belga kormányt az országban található befagyasztott orosz vagyon végleges elkobzására, hogy abból lehessen tovább finanszírozni Ukrajna háborús részvételét, mielőtt az csődbe jutna. Belgium ellenáll a nyomásgyakorlásnak, az országban el akarják kerülni, hogy a biztonságukat és anyagi helyzetüket kockára téve velük fizettessék meg a háború árát.
Komoly háttere van a fenyegetésnek
A belga közvélemény az elmúlt hetekben szokatlan fenyegetésről olvashatott: idegen drónok ólálkodnak az égen a legfontosabb katonai támaszpontjaik körül, köztük a Kleine-Brogel támaszpont körül is, ahol amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Az esetek miatt Brüsszelben és Liége-ben is lezártak a repülőterek kifutópályáit, járatok százait törölték vagy irányították át, éjszakára pedig sok utas rekedt a reptéri terminálokban.
A belga védelmi miniszter szerint a katonai bázis fölött megjelent pilóta nélküli eszközök célzott, professzionális felderítő művelet benyomását keltették, nem hobbidrónozásét.
A hirado.hu-nak névtelenül nyilatkozó belga repülőtéri biztonsági forrás szerint a belga repülőtereken olyan biztonsági protokollok működnek, amelyek az arra tévedő polgári drónok fölött fél perc elteltével átveszik az irányítást, ha azok nem reagálnak a figyelmeztetésekre, majd a földre kényszerítik azokat.
A tény, hogy a legutóbbi behatolások során mindez nem sikerült, azt valószínűsíti, hogy elektronikai zavarástól védett, katonai felhasználásra is alkalmas drónok követhették el a behatolásokat – mondta forrásunk.
A belga Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli tanácskozást hívott össze, a hadsereg pedig elkezdte sürgősen megerősíteni a drónellenes képességeit és kulcsfontosságú létesítményeit: a támaszpontok, energiaközpontok és a repülőterek védelmét.
A Brussels Times az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) nyílt üzenetben figyelmeztette Belgiumot, hogy felelősségre fogják vonni és komoly következményei lesznek, ha az ott tartott orosz állami vagyoneszközöket elkobozzák.
Nem akarja elkobozni az orosz vagyont a belga Euroclear
A történet kulcsszereplője egy belga pénzintézet, az Euroclear. A francia Le Monde a napokban készített cikket megszólaltatva a világszerte 42 ezer milliárd eurónyi értékpapírt kezelő intézet vezetőjét. Az Euroclear 193 milliárd eurónyi orosz vagyont tart ellenőrzése alatt, melyek legnagyobb része orosz jegybanki vagyon.
A 2022-es ukrajnai invázió után az EU csak befagyasztotta a területén található orosz tartalékokhoz való hozzáférést, de az végleges elkobzásra eddig nem tett lépéseket. Ukrajna anyagi nehézségei miatt azonban megváltozott a brüsszeli politika.
Az egyik legutóbbi terv – amelyet a Le Monde szerint Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is támogat – egy kb. 140 milliárd eurós hitel biztosítása Ukrajna számára, amelyet papíron nem az uniós adófizetők, hanem az orosz vagyon hozama és jövőbeli jóvátételi pénzek fedeznének.
Azonban hiába az ambiciózus tervek, a pénzről – jogilag és technikailag is – a belga Euroclear rendelkezik. Az intézmény vezetője, Valérie Urbain pedig minden interjúban ugyanarra figyelmeztet: Az orosz jegybanki vagyon szuverén állami eszköz, amely elkobzása ellentétes a nemzetközi joggal.
Urbain a Le Monde cikkében kifejtette elképzelhető, hogy az EU olyan megoldást akar áterőltetni, amely felrúgja az Euroclear törvényi és letétkezelői kötelezettségeit, ebben az esetben pedig elképzelhetőnek tartja, hogy pert indítsanak az uniós intézményekkel szemben.
Az előkészületeket már részben megtették, jogi csapatukat az elmúlt években eredetileg tízfős stábjukról kétszáz főre bővítették. A belga miniszterelnök, Bart De Wever is ellenzi a terveket.
„Legális ez? Nem egyértelmű. Nincs rá precedens” – mondta a kormányfő, rámutatva, hogy még a második világháború alatt sem kobozták el a központi bankok eszközeit, így ha az ügy bíróságra kerülne Belgiumnak kellene fizetnie.
„Nem vagyunk képesek, és nem is akarunk 140 milliárd eurót kifizetni” – figyelmeztetett De Wever aki azt követeli, hogy inkább a 27 tagállam garantálja az összeget gazdasági súlyukkal arányosan. „Megkérdeztem kollégáimat, hogy ki hajlandó ezt vállalni, de nem találkoztam túl nagy lelkesedéssel” – mondta a belga miniszterelnök.
Ukrajna már csődben van, ezért kell a pénz
A negyedik éve háborút vívó Ukrajna az Egyesült Államok támogatásának eltűnésével az eddigiektől is kiszolgáltatottabb anyagi helyzetbe került. A Fitch Ratings hitelminősítő friss döntésével gyakorlatilag fizetésképtelenné nyilvánította az országot, amikor az adósságosztályozási skáláján minősítésre alkalmatlan besorolást adott Ukrajnának.
Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Ukrajna már idén júniusban sem teljesítette egy 2,6 milliárd dollár értékű kötvény 665 millió dolláros esedékes részletfizetését.
A háború negyedik évében a védelmi kiadások már közel 71 milliárd dollárra rúgnak, miközben a gazdaságot a lerombolt infrastruktúra, a katonai helyzet romlása és a tömeges elvándorlás is terheli.
A kijevi kormány az új korrupciós botrányok közepén most épp egy olyan időszakban akar újabb százmilliárdos európai segítséget, amikor a korrupciós ügyek miatt a bizalom megrendült.
A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis azzal érvelt a miniszterek előtt, hogy Ukrajna legkésőbb áprilisig bírhatja anyagilag, ha nem érkezik további nyugati pénzügyi segítség.
Ha áprilisig nincs új forrás, akkor az önkormányzati és újjáépítési források visszavágása következik, majd azok után Ukrajna az állami dolgozók, a nyugdíjak és a katonai bérek kifizetését sem tudná teljesíteni.
Ugyan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hajlandó lenne egy nagyjából 8 milliárd dolláros újabb hitelcsomagot biztosítani, de a Politico szerint annak feltétele, hogy az EU ténylegesen elkötelezze magát a nagyobb, orosz vagyonra épülő hitel mellett – ez adná a garanciát arra, hogy Ukrajna képes lesz törleszteni.
Visszaüthet a lépés
Kijev és az uniós vezetők hiába sürgetik a pénzt, a döntés a belgák kezében van, akik pontosan látják, hogy az orosz vagyon elkobzására súlyos válaszok érkezhetnek. A katonai fenyegetés mellett reális forgatókönyv az is, hogy Oroszország több tízmilliárd euró értékben foglalja le a határain belül lévő európai vagyont.
Közben kínai, arab és más távoli tőkeközpontok árgus szemmel figyelik, mi történik az orosz jegybanki vagyonnal. Ha Európa szuverén állami tartalékokhoz nyúl, az azt üzeni: politikai okokból bármely más állam befektetői is elveszíthetik vagyonukat.
A folyamat végén sokkal kevesebb tőke érkezhet az euróövezetbe, sokan pedig a már itt lévő tőkét kimenekítése mellett dönthetnek, ami tovább súlyosbítaná az így is nagy gondokkal küszködő európai gazdaság állapotát.
Emmanuel Macron francia elnök reagált azokra a médiában megjelent hírekre, amelyek szerint befagyasztott orosz vagyonból 140 milliárd eurós hitelt nyújthatnának Ukrajnának.
Az informális EU-csúcs egyik kérdése, hogy felhasználják-e az Európában befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna segítésére – Ursula von der Leyen ugyanis nemrég állt elő egy 140 milliárd eurós tervvel, miszerint azt felhasználva nyújtanának hitelt Ukrajnának.
Emmanuel Macron francia elnök azonban nem teljesen ért egyet az Európai Bizottság javaslatáról az orosz vagyonok kapcsán. Szerinte ez a javaslat több jogi kérdést is felvet, és úgy véli, nem olyan egyszerű csak úgy elvenni egy másik országhoz tartozó vagyont.
Macron azért hozzátette, hogy minden javaslatnak örülnek, de először szerinte abban kell biztosnak lenni, hogy az a gyakorlatban is működne-e.
A francia elnök szerint elriaszthatja a külföldi befektetőket Európából, ha elkoboznák az orosz vagyonokat. Ugyanakkor szerinte ő is úgy látja, Oroszország veszélyt jelent Európára.
Konfrontációban állunk Oroszországgal, amely évek óta nagyon agresszív az információs térben, többek között a választások alatt is, és fokozza kibertámadásait – mondta a francia elnök, aki a finn és a dán miniszterelnökhöz képest nem merészkedett odáig, hogy háborúról beszéljen, helyette a konfrontáció szót használta.
