Ennek ellenére a szankciók nem állítják meg az orosz–kínai kereskedelmet, azonban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy bonyolultabb és drágább fizetési módszereket válasszanak.
Az Egyesült Államok novemberben bevezetett új szankciócsomagja jelentősen megnehezítette az orosz cégek számára, hogy közvetlen kifizetéseket hajtsanak végre Kínába, arra kényszerítve őket, hogy alternatív, olykor kétes módszereket keressenek a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. Ezt a The Moscow Times jelentette.
Kína, amely az orosz piac legnagyobb áruszállítója lett, most aktívan alkalmaz fizetési ügynököket. Ezek az ügynökök kényelmes elszámolási sémákat kínálnak, például kölcsönös elszámolások révén, ahol az exportőrök, akiknek orosz árukért kell fizetniük, szerepet vállalnak a tranzakciókban.
A több mint 50 orosz bankot érintő szankciók hatására nőtt az ilyen szolgáltatások iránti kereslet. A külkereskedelmi cégek munkatársainak nyilatkozata szerint az ügynökök díja 3%, de azon áruk tekintetében, amelyek szankciók alá esnek, akár 15%-ra is felmehet.
Eközben az orosz rubel hirtelen értékvesztése további nehézségeket okoz: egyes kínai beszállítók leállították az áruk szállítását Oroszországba.
Oroszország kormánya elismerte a repülőgépgyártásban végrehajtott importhelyettesítési program kudarcát, és kijelölte az erre felelős személyeket.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kormánya elismerte a kudarcot a légiiparban. Lemondott a Jakovlev Repülőgépgyár vezérigazgatója, Andrej Boginszkij és a Tupoljev Repülőgépgyár ügyvezető igazgatója, Konsztantyin Timofejev.
Őket Vadim Bedeha, az Egyesített Repülőgépgyártó Kft. vezérigazgatója és Alekszandr Bobrisev, a cég állami védelmi megrendeléseiért felelős ügyvezető-helyettese váltja.
A tisztogatásokat azzal indokolták, hogy „időben el kell végezni a helyi polgári repülőgépek sorozatgyártásának engedélyezését és elindítását”.
Korábban az orosz hatóságok jóváhagyták a repülőgépipar „újjáélesztésére” vonatkozó tervet, amely szerint:
2024 végéig 40 polgári repülőgépet kellett volna gyártani;
2025-re 120 repülőgépet;
2028-ra a termelést évi 200 gépre kellett volna növelni;
2030-ra pedig évente 230 repülőgépet kellett volna legyártani, ami a 1970-es évek második felétől a maximális célérték lett volna.
Ehhez képest idén Oroszországban mindössze két Tu–214-es és egy Il-96-300-as repülőgépet gyártottak le, így a programot drámaian újraértékelték.
A kormány a katonáknak nyújtott juttatásokat szabályozó két határozatot módosított azoknak a katonáknak az esetében, akik harci műveleteket hajtanak végre az agresszor ország területén – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Tarasz Melnicsuknak, a kormány parlamenti megbízottjának a Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a kifizetések azoknak járnak, akik az agresszor ország területén harci feladatokat látnak el. A határozat-módosítások szerint:
az agresszor ország területén Ukrajna védelmét biztosító intézkedéseket végrehajtó katonai állomány havi 100 000 hrivnyát kap az ilyen akciókban és intézkedésekben való részvétel idejével arányosan, beleértve 70 000 hrivnya egyszeri kifizetést a feladatok minden 30 napja után;
a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a rendőrség alkalmazottai az agresszor állam területén tartózkodva havi 100 000 hrivnyát kapnak az ilyen akciókban való részvételük idejével arányosan;
sebesülés esetén az agresszor ország területén – további juttatás 100 000 hrivnya összegben;
a harci küldetés végrehajtása során az agresszor ország területén bekövetkezett haláleset esetén a katona hozzátartozóit 15 millió hrivnya illeti meg.
Komoly nehézséget okozhat az orosz elnöknek, hogyan lavírozzon a belső stabilitás megtartása és a katonai ambíciói között. Különösen annak fényében, hogy kilőttek az alapvető élelmiszerek árai, és az inflációs folyamatnak koránt nincs vége.
Alaposan megugrottak az orosz élelmiszerárak a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
Egy kilogramm burgonya most legalább 73 százalékkal drágább az év elejinél, a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal nőtt január óta.
Ez a két termék drágult leginkább, de jelentősen nőtt a zöldségfélék, például a hagyma és a cékla ára is: ezek több mint 20 százalékkal kerülnek többe, míg a tejföl, a tej, a kenyér és a hal ára 12-15 százalékkal haladja meg a 2023-as év végi szintet – ismertette a Bloomberg.
A Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszer-infláció 9 felett maradt októberben.
Mindennek részben az az oka, hogy a logisztika és a termelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a nyersanyagok, az állati takarmány, az üzemanyag és sok más termék ára is emelkedik Oroszországban. A rubel gyengülése és a hagyományos ellátási láncok háborús szankciók miatti megszakadása miatt pedig egyes importtermékek szűkössé és drágává váltak.
Eközben jelentős munkaerőhiánnyal küzd az agrárágazat. Bár az ukrajnai háború minden iparágból vonzotta a munkásokat a katonai szolgálatra, a mezőgazdaságból vonultak be a legtöbben, így ott hatalmas, a mezőgazdasági miniszter becslése szerint 200 ezer fős a munkaerőhiány. További csapást jelentettek az élelmiszerárakra a kedvezőtlen időjárási viszonyok is, amelyek nehezítették a betakarítást.
Mindezek összességében Oroszországot egyre inkább importfüggővé tették. Az ország ezért meg is kezdte már a vaj behozatalát Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, Azerbajdzsán pedig az év elején segített felszámolni a tojáshiányt.
Az oroszok egyébként már az idei drágulás előtt is küzdöttek az egyre növekvő élelmiszerárakkal, A helyzet súlyosbodásával a Földművelésügyi Minisztérium is komolyan kezdett foglalkozik azzal, miként lehetne kordában tartani az árakat.
A Bank of Russia ugyancsak tett lépéseket az infláció megfékezésére, a múlt hónapban már rekordmagasságra, 21 százalékra emelte irányadó kamatát. „Az inflációs kockázatok mérlege azonban továbbra is jelentősen felfelé billen” – mondták akkor a döntéshozók, további növekedést valószínűsítve.
A jegybank 2024-re 8-8,5 százalékos inflációra számít Oroszországban.
Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására az állami szervezetek is intézkedések sorát hozzák. Igor Krasznov orosz főügyész vizsgálatot kezdeményezett a tejtermelők áremelése miatt. Mihail Misusztyin miniszterelnök arra utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy biztosítsa az elegendő gyümölcs és zöldség rendelkezésre állását, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettes pedig az élelmiszerpiac napi ellenőrzését követelte.
Vannak ugyanakkor, akik szerint ezek a lépések csak a figyelemelterelést szolgálják.
„Ezt a felhajtást azért csinálják, hogy a lakosság az élelmiszer-problémákat a termelők és a kereskedők tevékenységével hozza összefüggésbe”, nem pedig az Ukrajnával folyó háború következményeivel” – mondta Vladislav Inozemcev , a Közel-Kelet Médiakutató Intézet különleges tanácsadója. Hozzátette: „Amikor a vaj ára 2007-ben még gyorsabban emelkedett, a kormányból senki sem aggódott.”
Oroszország novemberben nullára csökkentette gázmezőinek termelését a jelentős, cseppfolyósított földgázt (LNG) exportáló létesítményében, az Arctic LNG 2-ben, miután a nyugati szankciók miatt a múlt hónapban leállították a cseppfolyósítást – idézi a Bloomberg jelentését a The Kyiv Independent.
Az orosz Novatek vállalat tulajdonában lévő Arctic LNG 2 évente csaknem 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz előállítását tűzte ki célul, amit elsősorban az ázsiai piacokon értékesítene, potenciálisan több milliárd dolláros bevételt generálva. Az elképzelések szerint ez lenne Oroszország legnagyobb LNG-üzeme, és egy olyan zászlóshajóprojekt, amelynek segítségével az ország a világ vezető LNG-termelőjévé válhatna. A jelentés szerint az üzemet ellátó mezők november első tíz napjában átlagosan napi 0,4 millió köbméter gázt szivattyúztak.
Ez több mint 90 százalékos csökkenés az októberi átlagos termeléshez képest a számítások szerint.
Ez a szám egyben az orosz projekt legalacsonyabb átlagos termelési szintje legalább 2023 szeptembere óta. Még a tavalyi negyedik negyedévben – az Arctic LNG 2 első sorának üzembe helyezése és beindítása alatt – is napi 2 millióról megközelítőleg 14 millió köbméterre termeltek a mezői.
Az Arctic LNG 2 kulcsfontosságú Oroszország számára az LNG-export növelésére és az északi tengeri útvonal fejlesztésére irányuló erőfeszítések szempontjából. Az elmúlt évben több hullámban is nyugati szankciók célpontja volt.
2025-ben Oroszország 30%-kal több tüzérségi lövedéket tud majd gyártani, mint az uniós országok, ha nem vezetik be a megfelelő szankciókat.
Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter mondta egy sajtótájékoztatón – írja az RBC-Ukrajna tudósítója.
Az ukrán hírszerzés elemezte és megállapította, hogy jövőre az oroszok 30%-kal több tüzérségi lövedéket tudnak majd előállítani, mint az Európai Unió összes országa együttvéve, ha ezt nem akadályozzák meg.
Ennek megakadályozása érdekében Szibiha szerint mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy az orosz árnyékflotta megkerülje a szankciókat és energiahordozókkal kereskedjen.
Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. A Google ugyanis több orosz televízió YouTube-csatornáját letiltotta.
Miután a Google blokkolta több orosz tévé YouTube-csatornáját, 17 orosz televíziós társaság már 2 szextillió (itt 36 nulla van a szám végén) rubelt követel az amerikai cégtől, ráadásul az összeg hetente duplázódik.
Korábban egy orosz bíróság arra utasította a Google-t, hogy állítsa vissza a tévécsatornák YouTube-fiókjait, ellenkező esetben naponta növekvő büntetést helyezett kilátásba. Az eredetileg csak napi 100 ezer rubeles büntetés mértéke hetente duplázódott, így az szeptemberben már elérte a kvintiliárdot, míg már még nagyobbra nőtt és már 2 szextillió rubelnél jár.
A büntetés lehetséges maximumának a bíróság nem szabott felső határt, így az idővel elérheti a Google nevét adó googol értékét is.
A behajtással ugyanakkor adódhatnak problémák, hiszen már a mostani érték is meghaladja a Földön található összes vagyon értékét – írja a Novaja Gazeta. A Google által a YouTube-ról kidobott csatornák között olyanokat találhatunk, mint az orosz hadügyminisztérium tulajdonában álló Zvezda, az állami egyes csatorna, vagy a Gazprom tévéje, az NTV.
A Google ráadásul valószínűleg nem is teljesítheti szankciósértés nélkül az orosz bíróság kérését. Ráadásul a Google orosz leánya már 2022-ben, alig pár hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után csődöt jelentett.
A nyugati szankciók bevezetése után várható összeomlása ellenére az orosz gazdaság továbbra is működik, bár a „túlmelegedés” fenyegeti.
A Washington Post (WP) azt írja, hogy Oroszország az olajeladásból származó jelentős bevételeknek köszönhetően még több évig képes finanszírozni az ukrajnai háborút.
A közgazdászok magyarázata szerint Oroszországnak sikerült talpon maradnia az olajeladásoknak köszönhetően, amelyek között az ázsiai országok, különösen Kína és India kulcsszerepet játszanak. Ezek az országok továbbra is vásárolnak olajat Oroszországtól, segítve a terrorista országnak kompenzálni a szankciókból eredő gazdasági veszteségeket.
Oroszország belső válságokat él át
Ugyanakkor továbbra is komoly belső kockázatokkal néz szembe a Kreml. Először is Oroszország szembesül a gazdaság „túlmelegedésének” problémájával. A kiadvány azt írja, hogy a bérek rohamos növekedése inflációs nyomáshoz vezethet, ami bonyolítja a helyzetet.
A kormánynak a szankciók és a mobilizáció körülményei között a lakosság életszínvonalának támogatása érdekében béremelést kell végeznie, ami jelentősen érinti a munkaerőpiacot. Ráadásul az orosz gazdaság munkaerőhiánnyal küzd, mivel férfiak ezreit mozgósították vagy hagyták el az országot, hogy elkerüljék azt.
Az orosz gazdaság hatékonysága csökken
Ez komoly munkaerőhiányt okozott a munkaerőpiacon, különösen a feldolgozóiparban. Ennek eredményeként az orosz vállalatok képességeik határán dolgoznak, ami korlátozza a gazdaság növekedési potenciálját.
Egy másik kézzelfogható probléma a termelési kapacitások kimerülése. A szankciók megnehezítették az orosz cégek számára a nyugati technológiákhoz és berendezésekhez való hozzáférést, amelyek szükségesek az ipari létesítmények stabil működésének fenntartásához. Ez korlátozza a Kreml azon képességét, hogy modernizálja a termelést, és csökkenti a gazdaság hatékonyságát.
Egészen a közelmúltig az Oroszországban még mindig tevékenységet folytató nyugati bankok halvány reményt tápláltak arra, hogy el tudják adni ottani tevékenységüket és ki tudnak vonulni az országból, most azonban úgy tűnik, hogy egyre kisebb erre az esély – írja a Bloomberg.
Az orosz kormány jelezte, hogy megakadályozza a bankok – köztük a Raiffeisen Bank International és az UniCredit – minden olyan kísérletét, hogy helyi egységeket adjanak el olyan vevőnek, aki szankciókat kockáztat – állítják az ügyet ismerő személyek.
Ez gyakorlatilag kizárja az orosz vevőt, és tekintettel arra, hogy a nyugati kormányok ellenzik bármely külső ajánlattevő belépését, szinte lehetetlenné teszi az eladást.
Az Abu Dhabi Mubadala Investment például tavaly azért állt el az UniCredit oroszországi tevékenységének lehetséges megvásárlásától, mivel az amerikai kormány ellenezné azt – mondták az ügyre rálátó források.
Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.
A Raiffeisen és az UniCredit a több mint két évvel ezelőtti ukrajnai invázió óta keresi a kiutat Oroszországból. Vlagyimir Putyin és kormánya ugyanakkor a nyugati bankokat a külföldi fizetések létfontosságú csatornáinak tekinti – mondta az egyik forrás.
Mindeközben az Európai Központi Bank nyomás alatt tartja az érintett nyugati bankokat, hogy minél előbb számolják fel tevékenységüket az országban. Oroszország azonban egyre nehezebbé tette a nemzetközi vállalatok számára a távozást. A kormány külön bizottságot hozott létre az eszközeladások jóváhagyására, és a kilépési adó megfizetése mellett a vállalkozásokat arra kötelezte, hogy árengedménnyel adják el az eszközeiket.
A múlt héten az orosz kormány úgy döntött, hogy tovább szigorítja ezeket a szabályokat: az árengedményt, amelybe az eladónak bele kell egyeznie, 50%-ról 60%-ra emelte, a kilépési adót pedig több mint kétszeresére, 35%-ra emelte. Az 50 milliárd rubelt (515 millió dollárt) meghaladó értékű ügyletekhez mostantól Putyin jóváhagyása is szükséges. A lépés célja részben az volt, hogy a külföldi eszközöket az országban tartsák, mivel az eladás további tőkekiáramlást jelentene – mondták az ügyet ismerő személyek.
Az UniCredit és a Raiffeisen is visszafogta tevékenységét, de továbbra is lehetővé tesznek bizonyos fizetéseket, többek között devizában is, amennyiben a tranzakciók nem állnak szankciók alatt. Ez értékes eszközzé teszi őket Oroszország számára, amely június óta a határokon átnyúló fizetések terén válságban van.
[type] => post
[excerpt] => Egészen a közelmúltig az Oroszországban még mindig tevékenységet folytató nyugati bankok halvány reményt tápláltak arra, hogy el tudják adni ottani tevékenységüket és ki tudnak vonulni az országból, most azonban úgy tűnik, hogy egyre kisebb erre a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729273620
[modified] => 1729212621
)
[title] => Oroszország megint keresztbe tett az UniCreditnek és a Raiffeisennek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53864&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53864
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53865
[image] => Array
(
[id] => 53865
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172.jpg
[original_lng] => 332771
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/orosz-raiffeisen-580172.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1729201821:12
[_thumbnail_id] => 53865
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 985
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 183
[1] => 147744
[2] => 244401
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => Raiffeisen bank
[2] => UniCredit
)
)
[9] => Array
(
[id] => 53778
[content] =>
India lett Oroszország második legnagyobb beszállítója azon technológiák terén, amelyek egyebek mellett magukban foglalják a mikrocsipeket és az áramköröket. Ezek nagy jelentőséggel bírnak Moszkva háborús erejének fenntartásához.
A szankciókkal érintett technológiák, mint a mikrocsipek és áramkörök, elengedhetetlenek a modern fegyverrendszerekhez és kommunikációs eszközökhöz, amelyek Oroszország haderejét növelik – közölték amerikai és európai tisztviselők, írta meg a Bloomberg.
A korlátozás alá eső termékek indiai exportja áprilisban és májusban egyaránt meghaladta a 60 millió dollárt, ami körülbelül a duplája az év korábbi hónapjaihoz képest, júliusban pedig 95 millió dollárra ugrott, közölték nevük elhallgatását kérő tisztviselők. Indiát így csak Kína előzi meg.
Az indiai külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni, amikor a tendenciáról kérdezték. A legfrissebb adatok azt jelentik, hogy az orosz hadiiparba kerülő érzékeny technológia közel egyötöde Indián keresztül jutott oda – mondták a tisztviselők.
A friss adatok aláhúzzák, hogy az USA és szövetségesei milyen nehézségekbe ütköznek, amikor próbálják korlátozni Oroszország harci képességét Ukrajnában. A legtöbb ilyen kettős felhasználású terméket tilos közvetlenül Oroszországba exportálni, ezért Moszkva arra kényszerült, hogy harmadik országoktól vásárolja meg azokat, néha nyugati cégek leányvállalataitól vagy közvetítői hálózatoktól, írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió erőfeszítéseik nagy részét az orosz fegyverekben található vagy azok gyártásához szükséges technológiák listájára összpontosította. Miközben a szövetségesek igyekeznek megfékezni néhány ilyen útvonalat, közben új csomópontok alakultak ki. Ezek közé tartozik India, Malajzia és Thaiföld.
India szerepe e téren további kihívást jelent, mivel az amerikai és az uniós döntéshozók jó partnerséget szeretnének Narendra Modi miniszterelnök kormányával, amely azonban jó kapcsolatban áll Putyinnal is. India az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlójává vált.
