Ötéves mélyponton a sanghaji tőzsde, amely soha ilyen távol nem került New Yorktól, a különbség immár 38 ezer milliárd dollár. A 377 milliárd dolláros mentőcsomag ezt a mélyrepülést akarja megakadályozni.
Dollárt adnak el az állami óriásbankok – jelentette a Reuters tudósítója Sanghajból, ahol a tőzsde régóta gyengélkedik. 2,7%-os eséssel a sanghaji tőzsde indexrekordot produkált, ekkora mínusz már régóta nem volt Kínában. Egészen pontosan 2022 áprilisában, de azt motiválta Putyin Ukrajna elleni agressziója, amelyet a Nyugat elítélt, Kína viszont nem. Akkor a külföldi befektetők bizalma megingott Kínában, de azóta óvatosan visszatért. A kínai gazdaság növekedésének csökkenése viszont arra késztette a befektetőket, hogy több mint 1,6 milliárd dollár értékben adjanak el kínai értékpapírokat.
„A piacokon negatív a megítélése a kínai értékpapíroknak, ezért érthető, hogy az állami bankok a jüan védelmére keltek” – hangsúlyozza a Natixis ázsiai részlegének vezető elemzője. Gary Ng rámutatott arra, hogy az offshore jüan határidős indexe két hónapos csúcsra érkezett a bankok intervencióját követően.
Jelenleg egy dollár 7,2 jüant ér, és ezt az árszintet védelmezik az állami bankok Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában az állami óriásbankok gyakran átveszik a jegybank szerepét, de természetesen önállóan is dönthetnek. Ilyen összehangolt akciót azonban valószínűleg a legfelső helyen engedélyeztek Pekingben.
Münchausen báró a saját hajánál fogva akarta magát kirántani a bajból
Li Csiang miniszterelnök Davosban a világgazdasági fórumon jelentette be, hogy Kína gazdasági növekedése tavaly 5,2%-os volt. A bejelentés a külföldi befektetők megnyugtatását célozta, de nyilvánvalóan nem ért célt. Ezért aztán Li Csiang miniszterelnök „új, erőteljes lépéseket” helyezett kilátásba a befektetői bizalom helyreállítására – írja a The Business Times. Amely megjegyzi, hogy 2000 milliárd jüanról van szó, amely kínai mércével mérve is tekintélyes összeg. Li Csiang csomagja 377 milliárd dollárt ér. Honnan szedik össze ezt a hatalmas összeget a kínai bankok? Jórészt az offshore számlákról. A nagy kérdés azonban az: elég lesz-e mindez a mélyrepülés megállítására?
Pekingben jelezték, hogy menetközben is változhat a program, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok stabilizálása. Szakértők utalnak arra, hogy ilyen jelentős mentőcsomag a tőzsdei mélyrepülés megállítására utoljára 2015-ben volt Kínában, és az eredmény enyhén szólva siralmasnak bizonyult. Utólag maga Peking is beismerte, hogy a bizalomerősítő intézkedések épp az ellenkező hatást váltották ki a piacon. Ráadásul akkor még jó volt a viszony az Egyesült Államokkal, amely 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte meg Kínát.
Pekingben hétfőn ülésezett az államtanács Li Csiang kormányfő elnökletével. Az államtanács afféle kormányelnökség Kínában – a gazdaságban a legfontosabb döntéshozó testületnek számít. A központilag irányított kínai sajtó nemigen tájékoztat az óriási mentőcsomagról. A Hszinhua hírügynökség az államtanács üléséről sok témáról beszámol, de az óriási mentőcsomagot egyáltalán nem említi, csupán annyit közölt, hogy „az államtanács meghallgatott egy jelentést a tőkepiaci műveletekről”.
Egyre nagyobb nyomást gyakorol a technológiai óriáscégekre a pekingi kormány, mivel a monopóliumellenes hatóság szerint túl nagyra nőtt a – főként az internetes – társaságok piaci befolyása. A tervezet megszorítások főként a közösségi médiaplatformokat érintenék.
Több mint hatvanmilliárd dollárt veszített piaci értékéből hétfőre a kínai Tencent e-kereskedelmi társaság a cég részvényárfolyamának zuhanása miatt. A befektetők amiatt kezdtek el aggódni – nem alaptalanul –, hogy a kínai állami piacszabályzó hatóság (SAMR) még kurtábbra akarja fogni a nagyra nőtt vállalatok gyeplőjét. Az értékvesztést okozó piaci reakció közvetlen előzménye, hogy az SAMR múlt pénteken tizenkét technológiai vállalatot bírságolt meg egyenként ötszázezer jüanra (hetvenhétezer dollárra) a monopóliumellenes törvények megszegéséért, konkrétan illegálisnak minősített akvizíciók miatt. A kínai állami CCTV szerint Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő megelőzőleg elrendelte, hogy a piacfelügyelet hatékonyabban ellenőrizze az internetes cégeket, törje le a monopóliumokat, valamint segítse elő a tisztességes piaci versenyt – írja a Magyar Nemzet.
Az általános szigorítás természetesen kiterjed a rivális Alibabára is. A két versenytársról az a hír járja, hogy feldarabolás fenyegeti őket, azaz külön holdingba kell szervezniük jövedelmező pénzügyi – banki, biztosítási, fizetési – szolgáltatásaikat. Ez utóbbiakhoz tartozik az Alibaba Ant csoportjának Alipay és a Tencent WeChat Pay nevű alkalmazása. A WeChat üzenetküldő platform egyébként a világ legelterjedtebb csevegő alkalmazása, több mint egymilliárdan használják Ázsiában, így nem véletlen, hogy a vállalat alapítója, egyben elnök-vezérigazgatója, Ma Hua-teng Kína második leggazdagabb embere lett – bár cége mostani értékvesztésével valószínűleg az ő pénztárcája is vékonyabb lett. Másik jól jövedelmező üzletág a szerencsejáték-ipar, de a Tencentnek vannak befektetései a zene- és a filmiparban is. Az Alibabára tavaly októberben kezdett rájárni a rúd, amikor a piacfelügyeleti hatóság az utolsó pillanatban megakadályozta az Ant csoport tőzsdei debütálását, pedig ez lett volna az év legnagyobb dobása. A konglomerátum alapítója, az operatív vezetéstől már visszavonult Jack Ma (eredeti nevén Ma Jün) ugyancsak Kína leggazdagabb emberi közé tartozik, ám ez a pekingi kormány véleménye szerint nem jogosította fel arra, hogy bírálja Kína pénzügyi-finanszírozási politikáját és banktechnológiai eljárásait – s emiatt kiadós fejmosásban is részesült, miközben hetekre „eltűnt”.
Kína tavaly novemberben kezdte jelentős mértékben szigorítani a monopóliumellenes törvényt és ennek nyomán az ellenőrzéseket. Egy kínai szakértő szerint az internetóriások túl nagyra nőttek, s tevékenységük eddigi húsz éve alatt hatalmas befolyást szereztek a politikában és a gazdaságban. Némelyik erőszakosan terjeszkedik és gyilkos árversenyben szorítja ki kisebb ellenfeleit a piacról, felborítva annak működési rendjét.
Washington tiltólistára tett három kínai céget, ezért a New York-i tőzsde kivezet őket.
Kína meg fogja tenni a „szükséges intézkedéseket” vállalatai érdekei védelmében – közölte a pekingi kereskedelmi minisztérium a Reuters tudósítása szerint, miután a New York-i tőzsde megkezdte három kínai telekomcég részvényeinek kivezetését a kereskedésből.
Az érintett cégek, a China Mobile, a China Telecom és a China Unicom szerepelnek azon a 31 vállalkozást tartalmazó listán, amely az amerikai kormány szerint a kínai hadsereg tulajdonában vagy irányítása alatt álló cégeket sorolja – Donald Trump távozó elnök novemberben tiltotta meg a listán szereplő vállalatokba történő amerikai befektetést.
„A kínai vállalatok háttérbe szorítását célzó, nemzetbiztonsággal és az államhatalommal való ilyen visszaélés összeegyeztethetetlen a piaci szabályokkal, illetve sérti a piaci észszerűséget” – írja közleményében a pekingi minisztérium. A tárca szerint az amerikai intézkedések nem csak, hogy sértik az érintett kínai vállalatok jogait, de kárt okoznak a befektetőiknek – beleértve az amerikai befektetőket.
Peking a közleményben azt kérte Washingtontól, hogy legyen partner a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok helyreállításában. A hivatalából távozó Donald Trump elnök kormánya a szokottnál is keményebb hangot ütött meg Kínával szemben utolsó hónapjaiban. Utódja, Joe Biden január 20-án lép hivatalba, kínai diplomaták abbéli reményüknek adtak hangot, hogy csökkenhetnek a két ország közti feszültségek.
Egy előzetes határozat szerint Peking szubvencióellenes vámokat vet ki az ausztrál borokra – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium csütörtökön, alig két héttel a dömpingellenes vámok bevezetése után, a két ország közötti egyre feszültebbé váló viszony közepette.
A kínai kereskedelmi minisztérium a weboldalán közzétett közleményben a végleges döntésre váró határozatot azzal indokolta, hogy egy augusztus közepén indított vizsgálat során megállapították, jelentős kárt okoz a kínai termelőknek, ahogyan Ausztrália a saját borainak kivitelét támogatja. A péntektől életbe lépő szubvencióellenes intézkedés az ausztrál borok importőreit 6,3 és 6,4 százalék közötti vámletét megfizetésére kötelezi.
Az újabb intézkedés a november 28-ától bevezetett, 107,1 százaléktól 212,1 százalékig terjedő antidömping vámokkal együtt nagy mértékben rontják az ausztrál borok versenyképességét Kínában, amely mindeddig az ausztrál borok legnagyobb külpiacának számított.
Simon Birmingham ausztrál kereskedelmi miniszter két hete, a dömpingvámok kivetéséről szóló bejelentést azzal kommentálta, hogy az ausztrál borok az intézkedés hatására eladhatatlanná válhatnak Kínában. Szerdán pedig, az ausztrál parlamentben azzal vádolta meg Pekinget, hogy nem tartja magát a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) követelményeihez.
Idén Kína több intézkedéssel nehezítette az ausztrál termékek behozatalát: egyebek mellett büntetővámokkal sújtotta az ausztrál árpát, és átmenetileg felfüggesztette az ausztrál húsok importját. A lépésekre azt követően került sor, hogy Canberra áprilisban független vizsgálatot sürgetett a koronavírus-járvány forrásának meghatározására, és ehhez a vírus legelső ismert gócpontjához, a közép-kínai Vuhanban található hal- és húspiachoz kért hozzáférést független szakértők számára.
A két ország közötti feszültségeket tovább szította, hogy az ausztrál kormány kizárta a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot az ötödik generációs (5G) hálózatának fejlesztéséből,
kritizálta Pekinget a Dél-kínai-tengeren folytatott hadi célú építkezései miatt, továbbá kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Japánnal.
A kínai kereskedelmi minisztérium álláspontja szerint a szubvencióellenes vámokról szóló határozat megfelel a WTO szabályainak.
