A hagyományos bankrendszeren keresztül minden évben a globális GDP 2-5 százalékát mossák tisztára a bűnözők, és ugyan kisebb mértékben, de a probléma a blokkláncon is létezik. A kriptopiac intézményesülése minden bizonnyal segít majd a helyzet javításában, de jelenleg még egyértelműen jelen van a probléma a szegmensben.
Az elmúlt években folyamatosan csökkenő pályán mozgott az illegális tevékenységekhez köthető pénzmozgások aránya a kriptopiacon, a 2023-as adatok szerint már csak a teljes tranzakciótömeg alig 0,63 százaléka volt érintett valamilyen törvénytelen cselekményben. Ez a szám azonban csak közelítőleges, hiszen sokszor nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen kívülről megmondani, hogy egy-egy adott utalás milyen céllal történik, sőt, blokklánc és blokklánc közt is lehetnek különbségek az illicit pénzmozgások arányában.
A Northsake kiberbiztonsági cég 2023 októberi jelentése például azt találta, hogy az ethereum blokkláncon, mely az ether tokennek is otthont ad, az utalások 0,46–1,56 százaléka származhat valamilyen illegális tevékenységből, vagy irányulhat annak pénzelésére. Az ilyen utalások azonban nem mindig például terrorizmus vagy kábítószer-kereskedelem finanszírozására irányulnak: sokszor egyszerűen csak a hagyományosan is nagy múlttal rendelkező pénzmosás művészetét ültetik át a blokkláncra – egy csavarral.
A bűnözőkről közismert, hogy igyekeznek mindig legalább egy lépéssel a bűnüldöző szervek előtt járni, a kriptopiac pedig a közelmúltban megindult intézményesülést megelőzően sokak számára egyet jelentett az illicit pénzmozgások lefolytatásának mekkájával, mivel nem rendelkezett (és tulajdonképpen nem rendelkezik még most sem) egy központi irányító, felügyelő szervvel.
Azzal viszont, hogy a szektort a bitcoin-, majd az ether-ETF-ek elindulásával a tőkepiacok legnagyobb szereplői beemelték a befektetési paletta fővonalába, módszereik megújítására kényszerítették a bűnözőket is – akik kreativitásnak távolról sincsenek híján.
Hogy működik a pénzmosás a kriptopiacon?
Ahogy a hagyományos bankrendszeren belül is, ahol a globális GDP 2–5 százalékának megfelelő pénzmennyiséget mosnak át minden évben, úgy a kriptopiacon is biztosan temérdek módszer áll a bűnözők rendelkezésére pénzük átmosásához – a leginkább kézenfekvőnek ugyan az NTF-művek túlárazott viszonteladása tűnhet sokak számára, mégis léteznek ennél sokkal szofisztikáltabb módszerek is.
Ilyen az utalások kezelési költségeinek bődületes felpumpálása is.
A módszer megértéséhez érdemes átfutni, pontosan hogyan is működnek az utalások a blokkláncon, vegyük most példának az ethereum hálózatát. Ha valaki utalást szeretne indítani egy másik számla irányába, akkor a címzett tárcájának címén és az utalni kívánt összegen túl lehetősége van manuálisan beállítani azt is, hogy pontosan mekkora kezelési költséget, azaz kriptós nyelven gas feet, azaz „üzemanyag-hozzájárulást” szeretne fizetni a hálózat validátorainak, azaz azoknak az egyéneknek, akik ellenőrzik a tranzakciókat, majd a csekkolt adatokat felviszik a rendszerbe, és létrehoznak egy új blokkot a láncon.
Ez a lépés persze nem kötelező, mivel a rendszer saját terheltségétől függően beállítja az utalásokhoz a számukra leginkább optimális, ajánlott költséget, de ha valaki gyorsabban szeretné lezárni saját utalását, akkor megteheti, hogy magasabb összeget kínál a validátoroknak, akik ezért előre fogják venni az ő tranzakciójának ellenőrzését.
És ezzel el is érkeztünk ahhoz a részhez, ahol kifejezetten könnyen tudnak trükközni azok, akiknek tisztára mosandó pénzük pihen a kriptotárcájukban. A szemfüles bűnözők ugyanis ki tudják számolni, hogy mikor kell feladniuják utalásukat, hogy az egy olyan validátor keze alatt fusson át, aki hajlandó velük együttműködni az ügyletben – így, ha az időzítés helyes,
a pénzmosó hatalmas gas feet ad meg saját utalásához,
amit az együttműködésre nyitott validátor munkaköri leírásának megfelelően zsebre tesz,
a pénz a tranzakción keresztül legitimmé válik egy felületes külső szemlélő számára,
az immár tiszta summát pedig elosztják egymás közt a bűnözők.
Nem minden feltétlenül pénzmosás, ami gyanús
Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden olyan tranzakció köthető feltétlenül pénzmosáshoz, ami bődületesen nagy gas feevel kerül elszámolásra: nemegyszer esett már ugyanis meg, hogy egy-egy ügyfél teljesen véletlenül 1-2 nullával többet nyomott a kezelési költségének rubrikájába, ami így igazán kellemes meglepetést okozott az érintett validátornak.
Hasonló eset történt a napokban is, amikor egy 2200 dolláros ethertranzakció során az utaló fél állítása szerint véletlenül 89 200 dollárt fizetett a validátorának, a piaci árazás szerint ezzel 1 783 900 százalékkal fizetett többet, mint kellett volna.
Az állítólagos mellégépelés gyakoriságát pedig az is alátámasztja, hogy az elmúlt szűk egy évben legalább két másik hasonló eset is napvilágot látott: egy illető egy ezerdolláros NTF-ért 1,6 millió dollárt perkált le a blokkláncon, egy másik pórul járt illető pedig egy ingyenes NFT-ért adott ki 191 ezer dollárt.
Azt persze, hogy ezek mennyire voltak valóban véletlen esetek, soha nem fogjuk megtudni.
[type] => post
[excerpt] => A hagyományos bankrendszeren keresztül minden évben a globális GDP 2-5 százalékát mossák tisztára a bűnözők, és ugyan kisebb mértékben, de a probléma a blokkláncon is létezik. A kriptopiac intézményesülése minden bizonnyal segít majd a helyzet jav...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724096880
[modified] => 1724025006
)
[title] => Még annál is könnyebb pénzt mosni a kriptopiacon, mint gondolná
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52303&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52303
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52304
[image] => Array
(
[id] => 52304
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto.jpg
[original_lng] => 102395
[original_w] => 1200
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kripto.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724014206:12
[_thumbnail_id] => 52304
[_edit_last] => 12
[views_count] => 735
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 337687
[1] => 5646
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kriptopiac
[1] => pénzmosás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 7048
[content] =>
Pénzmosásról és egyéb törvénytelen banki műveletekről árulkodnak a most nyilvánosságra került úgynevezett FinCEN-iratok, amelyek a pénzügyi világ eddigi legnagyobb kiszivárogtatásának tűnnek.
A 2657 dokumentumot 88 ország több száz újságírója vizsgálta közel másfél éven keresztül. A legfontosabb következtetés: ha a bankokra bízzuk a pénzmosás elleni védekezést, abból semmi jó nem sülhet ki, hiszen ők elsősorban a profitban érdekeltek.
A kiszivárogtatott dokumentumok nagy részét a Pénzügyi Bűncselekményekkel Foglalkozó Hálózat (FinCEN) tizenhét éven keresztül készült jelentései adják, amelyekben több mint 200 ezer gyanús pénzügyi tranzakciót vizsgáltak 1999 és 2017 között. Így az ügy fontosságát egyrészt az iratokat átfogó hosszú időszak adja, másrészt a pénzügyi tranzakciók mértéke: összesen több mint kétezer milliárd dollár pénzmozgásáról van szó.
A FinCEN egy amerikai hivatal, amely olyan ügyekkel foglalkozik, mint a pénzmosás, a gazdasági szankciók kikerülése, a terrorizmus finanszírozása és egyéb, súlyos gazdasági bűncselekmények. Az 1990-ben alapított szervezet az amerikai Terrorizmus és Pénzügyi Hírszerzés Hivatala alá tartozik és gyakorlatilag a világ minden részébe be van csatornázva az amerikai valuta nemzetközi használata miatt.
A FinCEN dokumentumait a BuzzFeed News szerezte meg 2017 után. Bár a hírportál nem fedte fel a forrásait, az amerikai hatóságok ez év januárjában ítélték börtönbüntetésre a pénzügyminisztérium munkatársát, Natalie Mayflower Sours Edwards-t a BuzzFeednek való kiszivárogtatás miatt. Miután a BuzzFeed reálisan felmérte a dokumentumok mennyiségét, és világossá vált, hogy ezzel egyedül nem boldogulnak, segítséget kértek az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumától (ICIJ). Így a FinCEN-ügyön végül több mint négyszáz újságíró dolgozott a világ 88 országából, többek között a francia LeMonde, az angol BBC, a német Süddeutsche Zeitung vagy a japán Aszahi Simbun oknyomozói. A munka tizenhat hónapig tartott, és az anyag az eredetileg megszerzett dokumentumok mellett újabb iratokkal gazdagodott.
Az ICIJ szerint a legfontosabb következtetés az, hogy milyen szörnyű következményekkel jár az, hogy ha magukat a bankokat bízzák meg világszerte a pénzmosás elleni védekezés megszervezésével – miközben hatalmas profitokra tehetnek szert azzal, amit elvileg ki kellene hogy védjenek. Az ügy jól jelzi azt is, hogy milyen nagy segítséget jelent a pénzmosás a korrupt, autoriter rendszerek számára, írja az ICIJ. Az újságírók szerint az amerikai hatóságok lépései, a bankokat ért fenyegetések és pénzbüntetések egyáltalán nem értek célba, és nem gátolták meg a bankokat abban, hogy továbbra is az illegális pénzműveleteken profitáljanak.
Vagyis: hiába a nemzetközi intézkedések a pénz kifehérítését illetően, a hatóságok nem tudják megállítani a pénzügyi bűncselekményeket.
A kiszivárogtatás egyik legnagyobb érintettje a német Deutsche Bank, amelyre 1,3 ezer milliárd dollár gyanús tranzakció esett – vagyis a vizsgált esetek 62 százaléka. Az amerikai hatóságok az elérhető adatok szerint több millió dollárra büntették a bankot, ám eredménytelenül. A BuzzFeed szerint így a Deutsche Bank az egyik kulcsjátékos volt a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a globális terrorizmus szereplői számára. A fontosabb ügyek között további iráni és észak-koreai érintetteket is találunk, akik a nemzetközi pénzintézeteken keresztül kerülték ki az ellenük irányult gazdasági szankciókat.
Ugyanakkor, ahogy azt az oknyomozó újságírók kiemelik, a FinCEN jelentései csupán a 0,02 százalékát jelentik a pénzügyi szervezetek által 2011 és 2017 között bejelentett több mint 12 millió gyanús esetnek.
