A makrogazdasági mutatók lassú helyreállást jeleznek, a lakosság életminősége azonban tovább romlik az infláció, az adóemelések és az energiaválság következtében. Ukrajna gazdasága továbbra is a nemzetközi segélyektől függ, miközben a belső munkaerőpiac, az infrastruktúra és az energiaellátás helyzete folyamatosan kihívások elé állítja az országot.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 decemberéig 4 százalékkal növekedett – áll a gazdasági minisztérium jelentésében. Mindezt főként a közlekedési, építőipari és feldolgozóipari szektorok, valamint az állami támogatási programok ösztönözték. Az Ukrán Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés továbbra is csak lassan áll helyre a 2022-es 30 százalékos gazdasági visszaesést követően.
A háztartások ezt a javulást nem érzik. Az infláció az év végére 11,2 százalékra emelkedett, ami különösen az alapvető élelmiszerek drágulásában mutatkozott meg. Például
a zöldségek ára 63 százalékkal,
a tojásé 54 százalékkal, míg
a kenyéré és a tejtermékeké 15–30 százalékkal emelkedett.
Az inflációt az energiaárak emelkedése, az alacsonyabb mezőgazdasági hozamok, valamint a hrivnya árfolyamának gyengülése (38-ról 42 hrivnyára egy dollárhoz képest) hajtotta.
Adóemelések és csökkenő vásárlóerő
A 2024 decemberében bevezetett adóemelések tovább súlyosbították az ukrajnai családok helyzetét. A hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, mindezt pedig a magánvállalkozókra is kiterjesztették. A harmadik csoportba tartozó magánvállalkozóknak emellett 1 százalékos jövedelemadót is kell fizetniük, míg az első és második csoportba tartozóknak a minimálbér 10 százalékát kell megfizetniük.
Bár a hivatalos adatok szerint 2024-ben a havi átlagbér 22 százalékkal nőtt, elérve a 20 592 hrivnyát, az emelt adóterhek és az infláció következtében a tényleges vásárlóerő csökkent.
A nettó jövedelem átlagosan 15 856 hrivnya, amely jóval alacsonyabb, mint az év elején várt szint volt.
Ukrajna energia- és árfolyamproblémákkal is küzd
A hrivnya árfolyamának 2024-es gyengülése szintén tovább terhelte az importált termékek árait. Az ukrán jegybank által alkalmazott rugalmas árfolyamrendszer a kezdeti stabilizációt követően engedte, hogy a dollár értéke elérje a 42 hrivnyát. Az ukrán kormány előrejelzései szerint 2025-ben az árfolyam elérheti a 45 hrivnyás dollárszintet, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat.
Az energiaellátás helyzete sem javult számottevően. A 2024-es év második felében az orosz támadások tovább rontották az energiainfrastruktúrát. Az Ukrenerho jelentése szerint a téli időszakban az energiaellátás 15 százalékos hiánya várható, ami a termelési költségek növekedéséhez vezet.
2025 – mérsékelt növekedés és stabilitás nemzetközi segítséggel
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a gazdasági növekedés lassulni fog. Az IMF és a Világbank becslései 2,5-3 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak, míg a Nemzeti Bank optimistább, 4,3 százalékos növekedést vár. Az infláció az év végére várhatóan 6,9 százalékra mérséklődik, bár a magas energia- és élelmiszerárak ezt a csökkenést lassíthatják.
A költségvetési hiányt továbbra is nemzetközi segélyek fogják finanszírozni.
A G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatási csomag, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból származik, lehetővé teszi az alapvető állami funkciók fenntartását. Emellett az IMF és az Európai Unió további 15 milliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Ukrajnának.
A Nemzeti Bank szerint az energiaágazati beruházások, valamint a mezőgazdasági termelékenység javítása segíthet mérsékelni az inflációt és stabilizálni a piacokat, ugyanakkor a háború elhúzódása továbbra is jelentős kockázat.
A 2025-ös évbe belépve a kérdés tehát az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani gazdasági ellenálló képességét, miközben a lakosságra nehezedő pénzügyi nyomás enyhül, vagy a háború következményei tovább mélyítik a társadalmi és gazdasági szakadékot.
Ukrajna az energiaszektor átfogó módosítását kezdi meg, beleértve a rendszer helyreállítását, az Európai Unióval való integrációt és a tiszta zöld termelés fejlesztését – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Facebookon.
„Átfogó változások az energetikában. Elkezdjük a tíz kiemelt reform egyikét. Célunk az energiarendszer helyreállítása, decentralizálása, az EU-val való integrációja, a tiszta zöld termelés fejlesztése, az ukrán gázkitermelés, az energiahatékonyság és az kőolajtermelés növelése” – írta a kormányfő.
Hozzátette, hogy az ukrán kistérségek erősítik a partnerekkel való együttműködést. Kijevben megtartották a Városok és Régiók Nemzetközi Csúcstalálkozóját, ahol bemutatták a Nemzetközi együttműködési regionális iroda koncepcióját. Szintén a csúcstalálkozón írták alá 30 ország, az Európa Tanács, az EU és a Régiók Európai Bizottsága nyilatkozatát az érintett régiók feletti mecenatúráról. Elmondása szerint a csúcson 11 megállapodást kötöttek ukrán régiók, városok, kistérségek és külföldi partnerek között.
Smihal megjegyezte, hogy a katonai orvosi bizottságok reformja folyamatban van. Korábban elfogadták a határozatot, miszerint az Egészségügyi garancia program újabb csomagjának megvalósítása során polgári egészségügyi intézmények bázisán létrehozzák a független katonai orvosi bizottságokat. Hozzátette: ezen a héten egyszerűsödött a sebesült katonák külföldi kezelésre való kiutazása. Sorban állás és bürokrácia nélkül kaphatnak beutalót.
Szintén ezen a héten fogadta el a kormány azon határozatát, amely lehetővé teszi az „eÚjjáépítés” program tesztelésének megkezdését. A program a lerombolt lakások helyreállításához nyújtandó támogatási szolgáltatással indul. A projekt május 10-től lesz elérhető a Gyija alkalmazásban. A felújításra való összeg mértékét egy speciális bizottság határozza meg, az eszközöket építőanyagokra vagy a kivitelezői szolgáltatások kifizetésére lehet elkölteni.
Visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjavaslatait csütörtöki beszédében a tunéziai elnök.
Kaisz Szaíd „elfogadhatatlan, további elszegényedéshez vezető külföldi diktátumnak” nevezte a pénzügyi szervezet javaslatait, és a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „más megoldásokat kell találni, mert az ország szociális biztonságát és annak fenntartását komolyan kell venni”.
Tunézia tavaly októberben kapott elvi ígéretet a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy 1,9 milliárd dollár folyósításával enyhítenék az észak-afrikai országot sújtó gazdasági válságot, mert a GDP-arányos államadósság már eléri a 80 százalékot. A nem sokkal később elindított tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, mert az IMF szerint Tunézia nem mutatott komoly hajlandóságot a több mint 100 eladósodott állami vállalatát érintő reformcsomag bevezetésére, és az alapvető közszükségleti cikkek állami támogatását sem akarja megszüntetni.
Kaisz Szaíd a tunéziai függetlenség atyjaként számon tartott korábbi államfő, Habib Burgiba halálának 23. évfordulóján tartott megemlékezésen beszélt. A szociális biztonságot emlegetve arra utalt, hogy Burgiba elnöksége idején, 1983-ban egy ízben megszüntették a gabonatermékek állami támogatását. Ennek hatására olyan mértékben nőtt a kenyér, a búzadara és a tésztafélék ára, hogy ez óriási elégedetlenséget váltott ki, ami zavargásokba torkollott, és a gyorsan bevezetett szükségállapot ellenére is több tucat ember meghalt.
A tunéziai költségvetés megalkotása komoly problémákba ütközhet 2023-ban, mert noha az államadósság döntő hányada belföldi, az év végéig több külföldi hiteltörlesztés válik esedékessé, így a hitelminősítő intézetek szerint komoly veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége.
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer reformját, cserébe a hitelekért – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban az ukrán fél azt ígéri: „Az átfogó szociálpolitikai reformok után jelentős változtatásokat fogunk végrehajtani a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerben.” A reformok magukban foglalják a szociális segélyek célzottabb folyósítását és szükségességének a vizsgálatát a szociálpolitika koncepciójával összhangban.
„A védelmi kiadások csökkenésével a forrásokat a helyreállítási és újjáépítési költségekre, valamint a társadalom és a sérülékeny lakossági rétegek háború utáni szükségleteinek kielégítésére szolgáló szociális védőhálóra igyekszünk fordítani” – hangsúlyozza a szándéknyilatkozat.
Az IMF-fel kötött memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bang elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza az ország vezetésének önkéntes kötelezettségvállalásait bizonyos lépések megtételére.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, hogy az IMF tegnap 15,6 milliárd dollár értékben jóváhagyta Ukrajna négy évre szóló kibővített finanszírozási programját (EFF).
Elődje csaknem összes még érvényben volt adócsökkentési intézkedését visszavonta hétfőn Jeremy Hunt új brit pénzügyminiszter.
Hunt bejelentésének legnagyobb horderejű eleme az, hogy a kormány a pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó terveivel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.
Jeremy Hunt közölte, hogy:
az alsó 20 százalékos adókulcs meghatározatlan ideig érvényben marad, addig mindenképpen, amíg a gazdasági körülmények lehetővé nem teszik csökkentését.
Az új pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett
visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfamentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszes italokra kirótt jövedéki adót.
Hunt közölte, hogy az elődje által előterjesztett intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 500 milliárd forint) többletbevételhez jut.
Az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 28-án ismertetett eredeti programban szerepelt az is, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli az új pénzügyi évben 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és a program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is.
A cselekvési terv által kavart hatalmas piaci felfordulás nyomán ezt a két elemet a brit kormány már az elmúlt napokban visszavonta, Liz Truss miniszterelnök pedig pénteken menesztette a pénzügyminiszteri posztról Kwartenget, aki alig 38 napot töltött a tárca élén.
Truss még ugyanaznap kinevezte pénzügyminiszterré Jeremy Huntot, aki a korábbi konzervatív kormányokban külügyminiszter és egészségügyi miniszter is volt.
Kwarteng miniköltségvetésként emlegetett programjának szeptember végi bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama jóval 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be azzal az indokkal, hogy a piacok „rendellenes működésének” folytatódása érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Jeremy Hunt hétfői bejelentése nyomán az ötéves futamidejű brit állampapírok hozama – amely az ingatlanhitelek kamatainak szempontjából is irányadó – 3,90 százalék alá csökkent, a font pedig a Kwarteng-program ismertetése után mért 1,03 dollár/font körüli mélypontok után a hétfői kereskedésben 1,14 dollár közelébe erősödött. Jeremy Hunt még az adóintézkedések visszavonásáról szóló bejelentése előtt, a BBC közszolgálati rádió hétfői hírműsorában óvta a kormányzó Konzervatív Pártot az alig 42 napja hivatalban lévő Liz Truss miniszterelnök menesztésének kezdeményezésétől, mondván: Nagy-Britanniának most egy újabb vezetőváltási procedúra hiányzik a legkevésbé.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint azonban az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktívan foglalkozik a vezetőváltás gondolatával, és a lehetséges utódok között rendre felmerül Jeremy Hunt neve is.
Új reformidőszak kezdődik Törökország igazságszolgáltatási és gazdasági rendszerében – jelentette ki pénteken Recep Tayyip Erdogan török államfő.
Erdogan a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Tekirdag (Rodostó) tartományi kongresszusán felszólalva kijelentette: „tudjuk, hogy a jogállamiság elve az egyik legkiemelkedőbb útja a befektetéseket felvirágoztató környezet kialakításának, valamint a gazdasági növekedés, a fejlődés, a jólét és a stabilitás biztosításának”.
Az elnök jelezte: 2021 első hónapjaiban a parlament igyekszik majd prioritásként napirendre tűzni az akciótervet, amelyben az emberi jogokra vonatkozó résznek különös jelentőséget fognak tulajdonítani. Az érintettekkel történő konzultációt követően az alapvető jogok védelmétől a tulajdonjog fejlesztéséig megannyi kiegészítő rendelkezést hozzáadnak a tervhez – húzta alá.
A gazdasági reformcsomaggal kapcsolatban közölte, hogy a program a stabilitásra, a növekedésre és a foglalkoztatásra helyezi a hangsúlyt. Elsődleges céljuk, hogy mihamarabb egyszámjegyűre mérsékeljék az inflációt – tette hozzá.
Erdogan egyúttal rámutatott, hogy amióta az AKP szerdai parlamenti frakcióülésén felvetette az új gazdasági megközelítést, „a piacok szemmel láthatóan pozitív irányba mozdultak el”.
Szerdán a török elnök arról beszélt, hogy egy, a hosszú távú megtakarítások számára alkalmas környezetet készítenek elő. A gazdasági növekedést a hazai megtakarításokból és a nemzetközi befektetésekből kívánják finanszírozni – mondta, majd hangsúlyozta, hogy mindennemű könnyítést megadnak annak a befektetőnek, aki bízik a török lírában és a török gazdaságban. Pénteki beszédében Erdogan ismét arra kérte a helyi és a nemzetközi beruházókat, hogy bízzanak Törökországban és indítsák el új befektetéseiket.
Múlt szombaton a török elnök lecserélte a központi bank vezetőjét, Naci Agbal volt pénzügyminisztert állítva az intézmény élére. Ezután egy nap sem telt el és Erdogan veje, Berat Albayrak maga mondott le a kincstár- és pénzügyminiszteri tisztségről. A török államfő kedden Lütfi Elvan korábbi miniszterelnök-helyettest nevezte ki Albayrak helyére.
A török fizetőeszköz jelen pillanatban 7,66 körül mozog a dollárral szemben.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
