A Reuters jelentése szerint orosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése érdekében hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével.
A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül, amelyek segítségével a csalók minimális feldolgozási költségek mellett tetemes profitot termelhetnek, miközben a hatóságok figyelmét is elkerülik.
A rézrúdra kivetett orosz exportvám jelenleg 7 százalék, ami alacsonyabb, mint a rézhulladékra kivetett 10 százalékos vám – ezzel szemben a tiszta fém behozatala 4 százalékos adót von maga után, míg a törmelékimport nem jár pluszköltségekkel.
Emiatt a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak.
Ezzel szemben az orosz rézhulladék exportja, valamint a kínai tiszta fém importja elhanyagolható volt.
A rézhuzalokat a gyanú szerint Hszincsiang tartományban dolgozzák fel, ahova a szállítmányok a laza határellenőrzéseknek köszönhetően észrevétlenül jutnak el. Az itt elvégzett darabolás után már lehetetlen megkülönböztetni a rezet a fémhulladéktól, és a vámjegyzékekbe is így kerül be.
Ez a titkos kereskedelem azonban akkora méretűre duzzadt, hogy már a kormányzati adatokban is látszik. 2021-ben és 2022-ben havonta átlagosan 95,3, illetve 125 tonna orosz rézhulladékot adtak el Kínába – csak idén februárban azonban ez a mennyiség már 11 ezer tonnára ugrott.
Az adók elkerülésének pénzügyi ösztönzője mellett a felaprított fémet nehezebb azonosítani és nyomon követni, ugyanis így könnyebb eladni a kínai gyártóknak, akik attól tartanak, hogy a jövőben ezeket a termékeket is érinteni fogják nyugati szankciók. Korábban ugyanis az EU és az USA már kivetett tilalmakat kínai vállalatokra, amiért azok „az orosz hadigépezetet támogatták”.
A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt gazdasági napilap szerint. A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.
De nem csupán a Deutsche Bahnnak okoz egyre nagyobb gondot és kárt a rézlopás: az értékes fémet tartalmazó kábeleknek és csöveknek építkezésekről is nyoma vész, sőt, még a régi templomok rézteteje sincsen többé biztonságban a bűnözőktől.
A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek és nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém Európa legnagyobb rézgyártójának, a hamburgi Aurubisnak az üzeméből. Az Aurubis bűnszövetkezetet gyanúsít a lopással, és jelezte, hogy a készleteiben mutatkozó „jelentős eltérések” miatt nem lesz képes elérni az idénre tervezett bevételi előirányzatot.
A réz kulcsfontosságú anyag, de nincs belőle elég
A réz ugyan nem nemesfém, de jó elektromos vezetőképessége miatt számos helyen használják, egész iparágak számára kulcsfontosságú a szén-dioxid-semlegesség felé történő átállásban, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Joachim Berlenbach, az Earth Resource Investment (ERI) tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója. Kétsége sincs afelől, tette hozzá, hogy „a réz iránti kereslet a jövőben masszívan növekedni fog”.
„Gondoljunk csak a szélturbinára, amely úgy termel áramot, hogy egy rézspirált forgat mágneses mezőben. Minden megawatt szélenergia előállításához öt-kilenc tonna rézre van szükség, attól függően, hogy a turbina szárazföldi vagy tengeri-e” – magyarázta Berlenbach.
Szerinte az árak tovább fognak emelkedni, mert „egyszerűen nincs elég ebből a kritikus nyersanyagból a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az energiaátállás szószólói”.
A gazdasági fejlődés is hajtja a rézárakat
A réz árát a szakértő szerint tovább emeli majd az olyan feltörekvő országok gazdasági fejlődése, mint Kína és India, ahol az életszínvonal javulása következtében „több autót vásárolnak majd, több légkondicionálót szereltetnek be, és több lakóházat építenek modernebb elektromos vezetékrendszerekkel”.
Az ERI vezérigazgatója szerint az emberiség eddig mintegy hétszáz millió tonna rezet bányászott ki – de a cég számításai szerint ugyanennyire lesz szükségünk a következő harminc évben is.
Közben azonban egyre nehezebb új rézlelőhelyeket feltárni és a fémet ott kibányászni, ezek ugyanis főként magas geopolitikai kockázatú országokban találhatóak, mint például Chile és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), ahol a vállalatok csak akkor fognak befektetni, „ha gazdaságilag megéri”.
Hová lett az ellopott réz?
A lopott rezet nem könnyű értékesíteni, mert a szigorúan szabályozzák az európai újrahasznosítási piacot, magyarázta a Tagesspiegel című német napilapnak Ralf Schmitz a Német Fémkereskedők és Újrahasznosítók Szövetségétől (Verband Deutscher Metallhändler – VDM). Minden üzletkötést vagy szállítást regisztrálni kell, vagyis a kereskedők tudják, ha lopott holmiról van szó. Ugyanez igaz Németország mellett Lengyelországra is, ahol hasonló rendszer működik.
Schmitz ezért azt gyanítja, hogy a fémtolvajok elsősorban Németországon kívül adják el a csempészárut, mert a nyitott határok megkönnyítik az illegális szállításokat. Valószínűbb azonban, hogy az áru még messzebbre is eljut.
A lopott fémek nagy részét már nem Európában értékesítik. Elméletem szerint az anyag nagy része konténerekben a tengerentúlra kerül – állítja a szakértő.
A rezet nem lehet mással helyettesíteni
A réz világpiaci ára ugyan a héten éppen csökkent, csütörtökön a londoni fémtőzsdén tonnánként 7916 dolláron jegyezték, de ez csak ideiglenes jelenség. Ahogy pedig emelkedik a réz és a többi fém ára, úgy válnak egyre jobban szervezetté és könyörtelenebbé a lopásukkal foglalkozó bűnszövetkezetek. Az Aurubis ügyében nyomozó német rendőrök például lőfegyvereket és lőszert is lefoglaltak jó néhány autóval és több mint kétszázezer euró készpénzzel együtt.
Berlenbach emlékeztetett, hogy a németországihoz hasonlóan drámai mértéket ölt la rézlopás Dél-Afrikában is, ahol korábban élt. „Előfordult, hogy egyszerre lopták el a rezet Johannesburgban a környék összes telefonvezetékéből. Ilyesmire kizárólag jól szervezett bűnszövetkezet képes, amelynek vannak kapcsolatai hivatalos vásárlókkal”, vélekedett.
Az ERI vezérigazgatójának azonban ötlete sincs, milyen hatékony módszerrel lehetne megvédeni a kritikus infrastruktúrát, a vasutat és a villamos hálózatot a fémtolvajoktól. „Sajnos nem lehet mással helyettesíteni a rézkábeleket, ilyen a fizika.”
Egyre nagyobb a félelem a világgazdaságban. A félelem kiváltó oka, hogy elfogyhatnak a szükséges réztartalékok. Az ipari termelés számára az egyik legfontosabb fém árfolyama folyamatosan szárnyal egyre feljebb. Egyes elemzők szerint a réz az új olaj.
Az egyik legfontosabb ipari fémnek számító réz globális készletei apadnak, a kitermelés pedig nem tudja tartani az ütemet a hatalmas kereslettel. Nem véletlen, hogy a fém árfolyama folyamatosan emelkedik, és a Bank of America elemzői szerint 2025-re már beköszönthet a 20.000 dolláros tonnánkénti rézárfolyam is – írja a CNBC. Ez jelentős drágulás lenne ahhoz képest, hogy az árfolyam egy évtized után először érte el a múlt héten a tonnánkénti 10.000 dolláros szintet.
A bank nyersanyagpiaci stratégája kiemelte, a tonnában számolt rézkészletek jelenleg a 15 évvel ezelőtti szinteken állnak, ami azt jelenti, hogy a készletállomány csupán három heti kereslet kielégítésére elég. Ráadásul ez egy olyan időszakban fordul elő, amikor a világgazdaság épp a talpra állás fázisában van, és világszerte pörög fel a termelés.
Michael Widmer hangsúlyozta, úgy számolnak, hogy a rézpiaci hiány és a készletek csökkenése idén és jövőre is folytatódni fog. Ez pedig azt is jelenti, hogy tartós drágulás jöhet a rézpiacon. A szakember kiemelte azonban, hogy a fémpiacon nem példátlan az ilyen jellegű volatilis árfolyam-emelkedés. A nikkelhiány például 2006-2007-ben azt eredményezte, hogy a fém árfolyama több mint 300 százalékot emelkedett.
A szakember szerint a jelenlegi trendek alapján a következő években könnyedén összejöhet a 13 000 dolláros árfolyam, majd a 2021-22-es hiányok után 2023-24-ben némileg egyensúlyba kerülhet a piac. A Bank of America várakozása szerint azonban 2025-ben újra jelentősen csökkenhetnek a készletek, fölemelve az árfolyamot a 20.000 dolláros tonnánkénti szintre.
A szélesebb körű világgazdasági talpra állás pedig hatalmas rézkeresletet generál. Elsősorban olyan, rendkívül gyorsan növekvő iparágakban, mint az elektromos autók (akkumulátorgyártás) vagy a chipgyártás.
Nem véletlen, hogy vannak olyan elemzők, akik szerint napjainkban a réz az új olaj. David Neuhauser, az amerikai Livermore Partners nevű hedge fund ügyvezető igazgatója szerint a fémek általában is hatalmas lendületet kaptak a relatíve gyenge dollártól, illetve a zöld infrastruktúrára való globális átállástól.
A réz fontonkénti árfolyamának alakulása az elmúlt 12 hónapban Forrás: Investing.com
A szakember szerint tehát a réz az új olaj, és a következő 5-10 évben további szárnyalás várható, a rézben pedig megvan a potenciál, hogy elérje a tonnánkénti 20.000 dolláros árfolyamot.
A nyersanyagárakat mérő globális index egyébként áprilisban 3 százalékot emelkedett, de 2020 áprilisához képest már 80 százalékos az erősödés mértéke.
