Szeptemberben születhetnek meg az első megállapodások az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodással kapcsolatban – írja az Index az Unian beszámolójára hivatkozva.
Az ősz elején érkezik az Ukrajnába az amerikai küldöttség, hogy felmérje a projekt részleteit – jelentette ki Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető hozzátette, hogy szeptemberben születhetnek meg az alap előkészületével kapcsolatos első döntések. Ugyanekkor dől el a befektetett pénz összege is.
Ukrajna ritkaföldfém-lelőhelyeinek egy része orosz megszállás alatt van, az oroszok elfoglalták a Sevcsenko térségében lévő lítiumlelőhelyet is – jelentette ki vasárnap Olena Remezova, a geológiai tudományok doktora, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének Ásványkincsek Osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Remezova elmondta, hogy az Ukrajnában található ritkaföldfém ásványok főként az Azovi- régióban koncentrálódnak, részben Ukrajna északi és középső részén. A közép-ukrajnai zónában számos lelőhely található – Azovszke, Pokrovszko-Kirejivszke, Petrovo-Hnutivszke, Mazurivszke. Néhányat az oroszok tartanak megszállva. „Ígéretesek és ritka elemek széles skáláját tartalmazzák, beleértve a ritkaföldfémeket is” – vázolta.
A szakember hozzátette, hogy a sevcsenkoi lítiumlelőhely is használatban van. A lítiumlelőhelyek jelentős része azonban Közép-Ukrajnában található. „Ha amerikai érdekek vannak jelen itt, szerintem a megszállás gyorsan eltűnik. Mert az Egyesült Államok nem fogják feladni ezt az előnyt. Különböző adatok szerint Kína a ritkaföldfémek globális piacának körülbelül 60 %-át, néha akár 80 %-át is ellenőrzi. Természetesen az amerikaiaknak ez nem tetszik, és tartalékok után fognak nézni a termelésük pótlására” – vélte Olena Remezova.
Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti ásványi kincsekről szóló megállapodásból származó pénzügyi haszon több mint 10 évig is várathat magára, mivel számos akadálya van az új lelőhelyek feltárásának a háború sújtotta országban, számolt be a Reuters.
A szakértők szerint a fejlett bányászati iparral rendelkező országokban, például Kanadában és Ausztráliában, a kulcsfontosságú ásványilelőhelyek feltárása 10–20 évig is eltarthat. Ukrajna és az ásványlelőhelyek esetében kevés adat támasztja alá gazdasági életképességüket. A befektetők megtagadhatják a pénzük befektetését egy olyan országba, ahol az orosz invázió elpusztította az infrastruktúrát, és a biztonság sem garantált.
„Ha bárki azt hiszi, hogy hirtelen elkezdenek exportálni ásványi kincseket Ukrajnából, téved. A valóság az, hogy az embereknek nehéz lesz igazolniuk a pénzbefektetést, amikor olyan országokban fektethetnek be kritikusan fontos ásványokba, amelyek nem állnak háborúban” – mondta Adam Webb, a Benchmark Minerals Intelligence tanácsadó cég munkatársa az ügynökségnek.
Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió előtt Ukrajna nem sietett az új engedélyek kiadásával a természeti erőforrások kitermelésére. Az Ukrán Állami Geológiai Szolgálat adatai szerint 2012 és 2020 között körülbelül 20 engedélyt adtak ki olaj- és gázkitermelésre, 1-et grafitra, 1-et aranyra, 2-t mangánra és 1-et rézre. Összesen 3482 érvényes engedély van kiadva Ukrajnában.
A Benchmark által meghatározott 24 potenciális bányászati projekt közül hét az Oroszország által megszállt területeket érinti. Ez a lítium, grafit, ritkaföldfémek, nikkel és mangán kitermelésére vonatkozik. A természeti erőforrások kitermeléséről szóló megállapodás pedig semmilyen biztonsági garanciát nem tartalmaz – jegyezte meg a Reuters.
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti ásványi kincsekről szóló megállapodásból származó pénzügyi haszon több mint 10 évig is várathat magára, mivel számos akadálya van az új lelőhelyek feltárásának a háború sújtotta országban, számolt be a Reu... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1746213060 [modified] => 1746195256 ) [title] => Reuters: az ásványi kincsekről szóló megállapodásból lehetséges, hogy több mint 10 évig nem lesz bevétel [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59895&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59895 [uk] => 59882 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 59883 [image] => Array ( [id] => 59883 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [original_lng] => 468189 [original_w] => 640 [original_h] => 427 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [width] => 640 [height] => 427 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [width] => 640 [height] => 427 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [width] => 640 [height] => 427 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [width] => 640 [height] => 427 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png [width] => 640 [height] => 427 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1746184456:12 [_thumbnail_id] => 59883 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2574 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1310980570001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 33854 [3] => 17 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Sürgős [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4472 [1] => 12544 [2] => 120 [3] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => bevétel [1] => ritkaföldfém-kitermelés [2] => Ukrajna [3] => USA ) ) [3] => Array ( [id] => 58716 [content] =>
Putyin nemzetközi együttműködésért felelős meghatalmazottja, Kirill Dmitrijev bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megkezdte a tárgyalásokat a közös projektekről a ritkaföldfémek kitermelése kapcsán. A hírt az Ukrajinszka pravda közölte.
Dmitrijev, aki egyúttal az orosz közvetlen befektetési alap elnöke is, kijelentette, hogy a Moszkva és Washington közötti tárgyalások a ritkaföldfémekre vonatkoznak, amelyek fontos területet jelentenek az együttműködés szempontjából a két ország között. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a fémekről, hanem más projektekről is szó van Oroszországban.
Miután az USA és Ukrajna tárgyalásokat folytattak a természeti erőforrások kitermelésére vonatkozó megállapodás lehetőségéről, Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy közösen fedezzék fel az orosz ritkaföldfémlelőhelyeket a két ország közötti jövőbeli gazdasági megállapodás keretében.
Dmitrijev azt is elmondta, hogy néhány vállalat már érdeklődést mutatott a projektekben való részvétel iránt, bár konkrét vállalatok nevét vagy további részleteket nem közölt.
Ukrajna és az Egyesült Államok az eredeti tervektől eltérően pénteken nem írta alá a megállapodást a ritkaföldfémekről, az aláírási ceremóniát törölték – számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára és a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A két médium szerint a Fehér Ház egyik termében „már minden elő volt készítve” a ritkaföldfémekről szóló egyezmény aláírásához. De a tervek megváltoztak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti összetűzés után.
A Fehér Ház képviselője ugyanakkor azt mondta, hogy Ukrajna dönt arról, hogy megtartja-e a találkozót, amíg Zelenszkij az Egyesült Államokban marad.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
Jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. A kocka azonban fordulóban van.
A Rare Earths Norway nevű bányacég állítja: megtalálta Európa legnagyobb igazolt ritkaföldfém-lelőhelyét, mely vízválasztó lehet Norvégia és a tágabb régió számára egyaránt – írja a CNBC.
A tiszta energiára történő átállással a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan nőni fog a következő években, ám a világ csaknem 100 százalékban Kínától függ ezek beszerzésében. A legalább részbeni elszakadást segítheti a Rare Earths Norway napokban tett bejelentése, mely 8,8 millió tonna ritkaföldfém-oxid felfedezéséről szól Norvégia délkeleti régiójában – és jók a kilátások a gazdasági kitermelésre.
A felfedezésen belül 1,5 millió tonna a mágnesekkel összefüggő ritkaföldfém, melyeket az elektromos autókban és szélturbinákban is hasznosíthatnak. A CNBC megjegyzi: ez a szomszédos Svédország tavalyi felfedezésére is árnyékot vet, annyival nagyobb lelőhelyről van szó.
Alf Reistad, a Rare Earths Norway vezérigazgatója elmondta: nagy mérföldkő ez a vállalat számára, és azt is fontos kiemelni, hogy Európában jelenleg egyáltalán nem folyik ritkaföldfém-kitermelés. Pedig az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a kereslete legalább 10 százalékát saját területén termelje ki.
Hasznot akar húzni Peking a globális versenyben abból, hogy náluk van a legtöbb a ritkaföldfémekből.
58%-át adta tavaly Kína a világ ritkaföldfém-kitermelésének. Még nem is oly rég ez 90% fölött volt – emlékeztet a Global Times. Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja titkos fegyvernek nevezte a ritkaföldfémeket, amelyeket bőségesen használ az informatika éppúgy, mint a hadiipar. Erre az Egyesült Államokban is rájöttek, és megkezdték a kitermelés felfuttatását, akárcsak Ausztráliában. Ez az ország is tagja annak a négyes szövetségnek, melyet Washington hozott létre Kínával szemben Japánnal és Indiával.
A Nikkei Asian Review szerint át akarja írni ez a négyes szövetség a ritkaföldfém-kereskedelem nemzetközi szabályait. Ez nehéz lesz – reagál a pekingi Global Times, mert rövid távon az erőviszonyok Kínának kedveznek: a négyes szövetség tagjai is kénytelenek innen importálni. Épp ezt az importot akarják szigorúbban ellenőrizni, mert a kitermelést végző kínai magáncégek gyakran megkerülik a szabályokat a nagyobb profit reményében.
A ritkaföldfémek teljes ágazatát nemzetbiztonsági kontroll alá helyezik – erről Hszi Csin-ping elnök akkor beszélt, amikor meglátogatta Kína legnagyobb kitermelőhelyét. A holdbéli tájon nemigen tartották be a környezetvédelmi előírásokat, mert a termelés fokozása minden más szempontot felülírt. Most a szigorúbb szabályozás csökkentheti az exportalapot, márpedig a kínaiak ritkaföldfémeire az egész világnak szüksége van.
A ritkaföldfémek exportjának visszafogásával Kína nyomást gyakorolhat az egész globális piacra, és persze fő vetélytársára, az Egyesült Államokra is. Erről nyilatkozott a Global Timesnak Csou Si-csien, aki korábban a fémexportőrök helyi kereskedelmi kamarájának alelnöke volt. „Stratégiai cikkekről van szó, amelyek adut jelenthetnek a nemzetközi tárgyalásokon. Azért is jobban kell ellenőriznünk a ritkaföldfémek exportját, mert a hazai igények egyre nagyobbak.”
Arról van szó, hogy miután az USA leállította egyes chipfajták exportját Kínába a nemzetbiztonság érdekeire hivatkozva, Peking kiadta a jelszót: fel kell gyorsítani a hazai chipgyártást, hogy ne függjünk a külső szállításoktól. Csou Si-csien elmondta, hogy az Egyesült Államok és Japán többet használ fel jelenleg a 17 ritkaföldfémből mint Kína, amely annak fő exportőre. A kínaiak most még csak a harmadik helyen állnak a ritkaföldfémek felhasználásában, de megcélozzák az elsőt, hogy e téren is egyenjogúak legyenek az Egyesült Államokkal.
