Az ukrán Brave1 innovációs klaszter lezárta első robbanóanyag-gyártási pályázatát, amelynek eredményeként hat hazai vállalat részesül állami finanszírozásban. A cégek egyenként havi legalább hét tonna robbanóanyag előállítására lesznek képesek, a későbbi termelésbővítés lehetőségével.
A program teljes értéke 944 millió hrivnya, ebből 620 milliót az állam biztosít társfinanszírozásként. Az új beruházások korszerű gyártósorok létrehozását és a hazai fegyvergyártás számára nélkülözhetetlen alkatrészek előállítását szolgálják, megalapozva a lőszerek, rakéták és drónok gyártásának bővítését.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter szerint a robbanóanyag-gyártás csak egy része annak az átfogó fejlesztési programnak, amely a haditechnológiai képességek erősítését célozza. A kiemelt területek között szerepel a frontvonal robotizálása, a mesterséges intelligenciával támogatott olcsó cirkálórakéták fejlesztése, a légvédelem számára készült radarok, valamint a lézerfegyverek tesztelése.
A Brave1 támogatási programját ennek megfelelően kibővítették: 53 új technológiai prioritást határoztak meg, többek között autonóm drónok, precíziós lőszerek, víz alatti drónok, elektronikai hadviselési rendszerek és lézerfegyverek fejlesztésére. Az ukrán fejlesztők projektjeikhez 500 ezer és 8 millió hrivnya közötti támogatást igényelhetnek.
A finn Poriban trotil alapú robbanóanyagokat gyártó üzemet építenek, amelynek költsége 200 millió euró. Ezt a finn védelmi miniszter, Antti Häkkänen jelentette be pénteken, január 31-én – írja az Yle.
A miniszter elmondása szerint a projekt kulcsfontosságú lesz az európai lőszertermelés növelésében. Emellett a befektetések hozzájárulnak Ukrajna hosszú távú támogatásának fenntartásához, és a projekt finanszírozásában szövetséges országok is részt vesznek.
Az üzemet a finn robbanóanyag-gyártó Forcit építi. A gyártás beindítását 2028-ra tervezik. Az üzem jelentős részét exportpiacokra szánják.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter javaslatot nyújtott be a kormánynak egy katonai robbanóanyag-gyár létrehozására – számolt be az ERR észt műsorszolgáltató, írta a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezték, az üzem az állam felügyelete alatt lévő stratégiai gyártóvállalatként épül fel, amely erős ökoszisztémát hoz létre a lőszergyártás számára a védelmi ipari parkban.
A védelmi minisztérium az ukrajnai orosz háborúval magyarázza, hogy gyártási létesítményeket kell létrehozni lőszerekhez szükséges robbanóanyagok előállításához. Az üzemet a tervek szerint egy védelmi ipari parkban helyeznék el.
Egy ilyen park létrehozását egy speciális állami program irányozza elő Luganói, Lääne-Nigula és Pärnu régiókban, és lőszerek, valamint robbanóanyagok gyártására összpontosít.
A kiadvány hozzátette, hogy az észt kormány hozzájárulását adta a védelmi minisztériumnak az állami ingatlanok használatához, és legfeljebb 70 éves időtartamra földterület-fejlesztési jogot adott a tervezett területen.
A tüzérségi lőszerek közös gyártása a partnerországokkal az egyik legnehezebb, aminek oka a lőpor- és robbanóanyaghiány a világon – jelentette ki vasárnap Olekszandr Kamisin stratégiai iparági miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kamisin elmondta: „A tüzérségi lőszerek előállítása a legnehezebb, mert a világon globális hiány van. Az előállításhoz szükséges alkatrészekből, nevezetesen a robbanóanyagokból és a lőporból hiány van a világon.” A miniszter megjegyezte, nemcsak Ukrajnában, hanem az Európai Unióban és az USA-ban is deficitről beszélünk.
A miniszter hozzátette, hogy jelenleg több mint 500 ukrán cég dolgozik a nemzetvédelem érdekében. Közülük 400 vállalat a magánszektorban működik, 100 állami tulajdonban van – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az állami szektorból a vállalatok többsége az Ukroboronpromhoz tartozik.
A tárcavezető azt is kifejtette, hogy a cégek növekedése a piacon pozitív tendencia, hiszen nő a verseny és csökken az ár. „Jó példánk van a 82-es aknát illetően. A tavalyi év kilenc hónapja alatt a felére csökkent az ára. Ez azért történt, mert új cégek csatlakoztak a termeléshez. Ennek köszönhetően csökkent az ár” – mutatott rá Olekszandr Kamisin.
