Az év kezdete óta két kulcsmutató nőtt Ukrajnában – a megélhetési bér és a minimálbér, amelyek befolyásolják a Nyugdíjalap által teljesített kifizetéseket – közölte Anasztaszija Pentek, az Nyugdíjalap megyei főosztályának vezetője egy január 23-i sajtótájékoztatón.
„A minimálbér összege az év során kétszer változik. Január 1-től 400 hrivnyával nőtt és 7100 hrvinyát tesz ki, április 1-től pedig 8000 hrivnya lesz. A 2024-es állami költségvetésről szóló törvény január 1-től új szinteket is állapított a létminimum terén is. A munkaképességüket elvesztett személyek létminimumának összege 2361 hrivnyára emelkedett (tavaly 2093 volt, 268 hrivnya növekedés), az egy főre jutó havi létminimum 2920 hrivnyára emelkedett (tavaly 2589 volt, 331 hrivnya növekedés). A minimálbér-emelés kapcsán január 1-től újraszámították a nyugdíjakat a 65. életévüket betöltött, teljes munkaviszonnyal rendelkező munkanélküliek esetében – nőknél 30, férfiaknál 35 év. Az ilyen nyugdíjasok nyugdíjának minimális összege január 1-től a minimálbér legalább 40%-a – 2840 hrivnya (7100 hrivnya x 40%), ami 160 UAH-val több, mint 2023-ban (2680 hrivnya). 34 297 kárpátaljai nyugdíjasnál végeztek automatikus újraszámítást. Az átlagos növekedés 453 hrivnya” – mondta el.
A nyugdíjak újraszámítása azokat a polgárokat is érintette, akik Ukrajna tiszteletbeli adományozója címmel rendelkeznek. Ez a nyugdíjas kategória a létminimum 10%-ának megfelelő nyugdíj-kiegészítésben részesült, a nyugdíjuk összege ezentúl 2920 hrivnya.
Ami a 2024-es életkor szerinti nyugdíjba vonulást illeti, január elsejétől megváltoztak a nyugdíj kijelölésére jogosító biztosítási gyakorlat követelményei.
A kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló ukrán törvény 26. cikke szerint 2024-ben a 60 éves kortól való nyugdíjba vonuláshoz legalább 31 év munkaviszony szükséges; 63 éves korban nyugdíjba vonulás esetén 21 év; 65 éves korban pedig 15-21 év.
December 13-án a Zakarpattya oblenerho áramszolgáltató vállalat vezetősége sajtótájékoztatót tartott Felsődomonyán a régió villamosenergia-ellátásának helyzetéről.
Olekszandr Bilak, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy az ukrán energiaszektor helyzete továbbra is meglehetősen nehéz. Az ellenség céltudatosan igyekszik olyan állapotba hozni az infrastruktúrát, hogy folyamatos áramhiány alakuljon ki az országban. „Éjjel-nappal folynak a helyreállítási munkálatok. Mivel jelenleg áramtermelési hiány áll fenn, ez Ukrajna egész területére nagy hatással van” – közölte.
„Hangsúlyozni szeretném, hogy az ellenség támadásakor az energetikai szakemberek a lehető legrövidebb időn belül igyekszik helyreállítani a rendszert, s biztosítani hazánk létfontosságú tevékenységét. A stabilizáló áramkimaradásokat úgy alakítják ki, hogy fogyasztóink ne szenvedjenek állandó áramhiányt. Jelenleg az ország egész részén érzékelhető az áramhiány, ezért minden megyében stabilizációs leállásokat alkalmaznak” – mondta.
Olekszandr Bilak szerint azonban a helyzet némileg javult az elmúlt két-három napban. Mára még egy atomerőműblokkját tervezik beindítani, így megyénk számára is növelték a limitet, Kárpátalja az utóbbi napokban 296 MW-ot kapott (a szükséges mennyiség normál helyzetben 450 MW).
Olekszandr Bilak azt is elmagyarázta, hogyan működik az ütemtervek létrehozása. Este az Ukrenerho diszpécserei meghatározzák az értékeket minden régió számára, figyelembe véve a termelés és a javítási tervek állapotát Ukrajna-szerte. Ehhez 22:00 és 1:00 óra között dolgoznak ki menetrendeket, amelyeket a Zakarpattya oblenerho weboldalára tesznek fel.
„Abban az esetben, ha nem történik beavatkozás a hálózatban, nincs vészleállás a rendszeralkotó hálózatban, igyekszünk ezeket az ütemterveket a lehetőségekhez mérten maximálisan betartani” – tette hozzá.
Az újságírók kérdésére, miszerint mi lesz fagyáskor, hiszen Kárpátalján a fogyasztók többsége autonóm fűtést használ, Olekszandr Bilak azt válaszolta, hogy tisztában van a helyzettel,és beszél erről a limitek elosztásánál. „Az elmúlt tíz évben nincs központi fűtés a megyében. Ráadásul az utóbbi időben sok épületet helyeztek üzembe elektromos fűtéssel… Ezeket az érveket ismertettük. A közelmúltban ezeket elfogadták, és a limitet kissé megemelték” – mondta Olekszandr Bilak.
A Zakarpattya oblenerho igazgatójától azt is megkérdezték, hogy miért szerepel a vidékünk azon listán, ahol a legösszetettebb a villamosenergia helyzete, hiszen itt nem dúlnak harcok. Bilak azt válaszolta, hogy vannak régiók, ahol sokkal rosszabb a helyzet, mint nálunk. „Itt szeretném hangsúlyozni, hogy Ukrajna energiarendszere egy egységes szerv. Ezért, ha Ukrajna bármely részén megsérülnek a hálózatok, az az egész területen érezhető”.
A „szelektív” lekapcsolásokkal kapcsolatban is több kérdés felmerült, hiszen vannak fogyasztók, akiket szinte soha nem kapcsolnak le. Ezt a tényt az oblenerho igazgatója is elismerte. Elmondása szerint azonban olyan fogyasztókról van szó, akik valamilyen mértékben a kritikus infrastruktúrához kötődnek.
Sajtótájékoztatót tartott a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációban (OVA) Olekszandr Suckij, az Ukrán Állami Vámszolgálat első helyettese.
A sajtótájékoztató legfontosabb pontjai:
A háború első napjaiban hosszú sorok alakultak ki a határokon, ezt követően azonban leegyszerűsítették a humanitárius áruk áthozatalának és a deklarációk benyújtásának eljárását, ami lehetővé tette a vámkezelés idejének lerövidítését.
Más országok is egyszerűsítik a vonatkozó eljárásokat és humanitárius folyosókat hoznak létre.
Az elmúlt héten mindkét oldalon megnőtt a határforgalom, mely részben az autók egyszerűsített vámkezeléséről szóló törvény miatt alakult ki. A törvény elfogadása óta már több mint 14 ezer autót hoztak be Ukrajnába.
Jelenleg az a fő feladat a humanitárius szállítmányok Ukrajnába történő behozatalának felgyorsítása, hogy az emberek időben és gyorsan kapjanak segítséget.
