A valenciai áradások nemcsak emberéleteket követeltek, hanem jelentős gazdasági károkat is okoztak. A helyreállítás több tízmilliárd eurót emészthet fel, miközben a spanyol gazdaság már most is nyomás alatt van. Az áradások következményei messze túlmutatnak a közvetlen veszteségeken.
A valenciai áradások emberi és társadalmi következményeivel a Magyar Nemzet nemrégiben megjelent írásában foglalkozott, kiemelve a figyelmeztetési rendszerek hibáit és a hatósági késlekedéseket, amelyek tovább súlyosbították a katasztrófa hatásait. A tragédia azonban nem csupán emberéleteket követelt és közvetlen anyagi károkat okozott: gazdasági szempontból is komoly terhet ró Spanyolországra, mivel a helyreállítás mellett a gazdasági károk kezelése az ország egyik legsúlyosabb kihívásává vált.
Az áradás okozta károk mértéke: több tízmilliárd eurós veszteség
A valenciai áradások által okozott közvetlen károk összege meghaladja a 10 milliárd eurót, ami az érintett régiók éves GDP-jének jelentős hányadát teszi ki. A legnagyobb csapást a helyi vállalkozások szenvedték el: 23 ezer vállalkozás, köztük számos kis- és középvállalkozás került működésképtelen állapotba. Emellett a mezőgazdasági termelők is súlyos veszteségeket jelentettek: 53 ezer hektárnyi termőföld vált használhatatlanná, és a terménykiesés önmagában 150 millió euróra rúg – foglalta össze az El Pais.
Az infrastruktúra sem kerülte el a pusztítást: a valenciai régióban az utak, vasútvonalak és elektromos hálózatok helyreállítása önmagában milliárdos nagyságrendű beruházást igényel. Az árvíz több száz lakóházat is lakhatatlanná tett, amelyek újjáépítése vagy felújítása újabb jelentős költségekkel jár.
A kormányzati válasz: segélycsomag és EU-s támogatások
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a katasztrófát követően bejelentette a 10,6 milliárd eurós helyreállítási csomagot, amely közvetlen támogatást nyújt a lakosságnak és a vállalkozásoknak. A csomag részeként moratóriumot vezettek be a lakáshitelekre és egyéb kölcsönökre, valamint adókedvezményeket ígértek az érintettek számára. Az állam vállalta, hogy fedezi az önkormányzatok árvíz utáni takarítási és helyreállítási költségeit is – írta az El Economista.
Az Európai Unió is szerepet vállal a helyreállításban: Spanyolország a Földközi-tengeri Térség Ellenállóképességi Alapja és a Next Generation EU forrásaiból is részesülhet. Azonban problémát okoz, hogy a korábban árvízmegelőzésre szánt EU-s támogatások alig 10 százalékát használták fel. A spanyol Környezetvédelmi Minisztériumot komoly bírálatok érték amiatt, hogy a 966 millió eurós keret jókora része érintetlen maradt.
Pénzügyi instabilitás és hitelkockázat
A Spanyol Nemzeti Bank szerint az árvíz által érintett régiókban a bankok hitelállománya 20 milliárd eurót tesz ki, amelyből 13 milliárd a háztartások, míg 7 milliárd a vállalkozások tartozásait fedi le. Az érintett hitelfelvevők – köztük 150 ezer lakáshitel-tulajdonos – átmeneti fizetési moratóriumot kaptak, azonban a bankok számára ez tovább növeli a nem teljesítő hitelek kockázatát – adta hírül a The Objective.
A nemzetközi hitelminősítő intézet, a Moody’s szerint a valenciai régió gazdasági kilábalása hosszú és költséges lesz, különösen a magas adósságszint miatt. Valencia már az árvíz előtt is Spanyolország legeladósodottabb autonóm közössége volt, adóssága meghaladta a régió GDP-jének 42 százalékát, ami az országos átlag kétszerese.
Infrastruktúra és várostervezés: új irány szükséges
A tragédia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az árterületekre történő építkezés erősen megnöveli a katasztrófák kockázatát. A szakértők szerint
a természetes vízelvezetési rendszerek helyreállítása, valamint
a fenntartható várostervezés kulcsfontosságú lenne a jövőbeni károk csökkentése érdekében.
Az El Pais értesülései szerint a valenciai kormány és a spanyol állam közösen dolgozik olyan természetalapú megoldásokon, mint a fenntartható vízelvezetési rendszerek és árvízvédelmi zónák kialakítása. Ezek a beruházások hosszú távon nemcsak a kockázatok kezelésében segítenek, hanem hozzájárulnak a természeti ökoszisztémák helyreállításához is.
Hosszú távú gazdasági hatások
Az árvíz gazdasági hatásai túlmutatnak a közvetlen károkon. A helyi gazdaságban bekövetkező visszaesés várhatóan csökkenti az adóbevételeket, miközben növeli a közszolgáltatások iránti igényt. Ez tovább mélyítheti a régió költségvetési hiányát, amelyet csak központi kormányzati támogatással lehet enyhíteni.
A vállalkozások helyreállítása hosszú hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe, különösen azokban az ágazatokban, mint a turizmus és a mezőgazdaság, amelyek különösen érzékenyek a természeti katasztrófákra. Az állam és az EU közös feladata, hogy az árvíz sújtotta régiók gazdasági ellenálló képességét növelő beruházásokkal támogassa a helyi közösségeket.
