Az Egyesült Államokban és a külföldön élő tehetős amerikaiak vészforgatókönyveket készítenek arra, hogy vagyonukat svájci bankok védőernyője alá helyezzék – a Trump-adminisztráció által okozott bizonytalanság miatt.
A Financial Timesnak nyilatkozó privátbankárok és vagyonkezelő csoportok arról számoltak be, hogy jelentősen megnőtt azon ügyfelek száma, akik svájci székhelyű banki és befektetési számlákat kívánnak nyitni, különösen olyanokat, amelyek megfelelnek az amerikai adószabályoknak.
Utoljára a pénzügyi válság idején volt ekkora roham
Josh Matthews, a külföldön élő amerikaiak vagyonkezelésére szakosodott, brit székhelyű Maseco társalapítója elmondta, hogy utoljára a pénzügyi válság idején tapasztalt ekkora érdeklődést, amikor az amerikai bankok csődjétől tartottak az ügyfelek. Most pedig szerinte „a Trump-elnökség okozta bizonytalanság” miatt történik ugyanez.
Egy határokon átnyúló ügyfelekkel foglalkozó vagyonkezelő közölte, hogy éppen egy tehetős amerikai családnak segítenek 5 és 10 millió dollár közötti összeget Svájcba áthelyezni. A genfi székhelyű svájci magánbank, a Pictet megerősítette, hogy „jelentős növekedést” tapasztalt az új és meglévő amerikai ügyfelek részéről svájci leányvállalatánál, a Pictet North America Advisorsnál, amely be van jegyezve az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél (SEC).
A jelenleg hatályos szabályozás szerint amerikai állampolgárok nem nyithatnak egyszerűen svájci bankszámlát.
Az idevágó törvény (Külföldi Számlák Adatmegfelelési Törvénye, Fatca) ugyanis előírja, hogy a külföldi bankoknak jelenteniük kell az amerikai számlatulajdonosokat az amerikai adóhatóságnak (IRS). Azonban ha egy svájci vagyon- vagy eszközkezelő regisztrálva van az Egyesült Államokban a SEC-nél, akkor segíthet az ügyfeleknek számlák nyitásában és pénzük kezelésében. A Pictet az egyik legnagyobb svájci szereplő az amerikai ügyfelek számára SEC által regisztrált egységgel.
Svájc továbbra is pénzügyi menekülőútvonal
Ezek a folyamatok arra utalnak, hogy
Svájc továbbra is őrzi globális pénzügyi központ szerepét, még
annak ellenére is, hogy az ország semlegessége heves politikai viták tárgyává vált az orosz-ukrán háború következtében.
Pierre Gabris, a zürichi székhelyű Alpen Partners alapítója és ügyvezető partnere – amelynek SEC-nél bejegyzett leányvállalata az Alpen International – elmondta, hogy hatalmas érdeklődést tapasztalt olyan amerikaiaktól, akik lakóhelyükkel és vagyonuk elhelyezésével kapcsolatos lehetőségeiket mérlegelik. Gyakran ezek az emberek már eleve nemzetközi háttérrel rendelkeznek, például izraeli vagy indiai gyökereik vannak – tette hozzá.
Számos ügyfél a diverzifikáció érdekében próbálja csökkenteni a kitettségét az amerikai dollárral szemben, svájci bankszámlák nyitásával – tette hozzá Gabris.
Alkalmazkodtak az amerikai szabályozáshoz a svájci bankok
Az elmúlt években viszont az változott, hogy a svájci pénzintézetek egyre nyitottabbá váltak az amerikai ügyfelek kiszolgálására, miután sikerült rendezniük azokat az adózási kérdéseket, amelyek miatt korábban milliárdos bírságokat voltak kénytelenek megfizetni. 2008 óta az amerikai hatóságok több tucat svájci bank ellen léptek fel, mert segítették az amerikaiakat az adófizetés elkerülésében a svájci banktitokra hivatkozva.
A svájci bankok 2013-ban alkalmazkodtak az amerikai adószabályokhoz az átláthatóság növelésével, a Fatca előírásainak való megfeleléssel és az amerikai számlatulajdonosok adatainak megosztásával, hogy elkerüljék a szankciókat. Az amerikai ügyfelek megfelelőségének biztosítása azonban kezdetben elriasztott néhány svájci bankot.
Az elmúlt években elterjedt az a tendencia, hogy a svájci bankok amerikai regisztrációval rendelkező egységeket hoztak létre, így az ügyfelek ugyan Svájcban tarthatják vagyonukat, de az amerikai bankárok felügyelik azokat – mondta a vagyonkezelő.
Február 12-én, szerdán Svájc kormánya jóváhagyta Ukrajna számára nyújtott segítségnyújtási programot, amelynek összértéke 1,5 milliárd svájci frank (1,58 milliárd euró). A pénz az ország újjáépítésére és fejlesztésére kerül felhasználásra 2025 és 2028 között.
Erről Svájc kormányának hivatalos weboldalán adtak ki közleményt.
A program célja, hogy rendkívüli segítséget nyújtson, biztosítja az igazságos és fenntartható békét, valamint olyan alapot teremtsen az ukrán nép számára, amelyen keresztül előre léphet életükben
– olvasható a közleményben.
A fent említett program az első része annak az 5 milliárd svájci frank (5,3 milliárd euró) értékű segélytervnek, amelyet 2024-ben jelentettek be.
A svájci kormány három prioritást határozott meg a program számára:
Gazdasági újjáépítés: a kis- és középvállalkozások, különösen a mezőgazdaság támogatása. A városi infrastruktúra helyreállítása és a háború által károsodott vagy megsemmisült területek újjáépítése is központi szerepet kap.
Közszolgáltatások: az egészségügyi rendszerek, valamint a szociális és oktatási ágazat, az energiellátás, a közlekedési rendszer és a vízellátás normális működésének fenntartása.
A civil lakosság és a béke védelme: Svájc kormánya sürgősségi segítséget nyújt, támogatja a humanitárius aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és azonosítását.
Az alpesi ország csaknem 1,6 milliárd eurót utal át az elkövetkező három évben újjáépítésre.
A genfi kormány által jóváhagyott segélycsomag a már tavaly bejelentett 5 milliárd frank értékű, 12 évre szóló segélyezési terv kezdete – áll a svájci szövetségi tanács közleményében. Ebben a szakaszban a forrásokat a nemzetközi együttműködési alapból biztosítják, 2029-től 2036-ig pedig egyéb finanszírozási forrásokat is mérlegelnek – közölte a svájci kormány.
A 2028-ig tartó program intézkedéseket tartalmaz az ukrán magánszektor támogatására, beleértve a mezőgazdasági, valamint a városi infrastruktúra újjáépítésén, az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyreállításán dolgozó vállalkozásokat.
Finanszírozza továbbá az aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban elkövetett jogsértésekre irányuló vizsgálatokat. A közlemény szerint az első szakaszból származó források egyharmadát olyan újjáépítési munkákra fordítják, amelyekben svájci cégek is részt fognak venni.
A 2025-ös évben az Európai Unió a tervek szerint 35 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA kezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében. Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és kereskedelmi biztosa jelentette be.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelettel leállította a legtöbb külföldi segélytámogatás kiadásait, és ez, úgy tűnik, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozására vonatkozik. Az utasítás azonnal hatályba lépett.
A svájci kormány támogatásával sínrögzítő készleteket szállítottak Ukrajnába több mint 500 kilométer vágány javítására.
Erről Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériuma számolt be a 2024-es munka eredményei alapján.
Az ukrajnai vasúti infrastruktúra javítását és helyreállítását célzó vészhelyzeti támogatási projekt részeként 1 260 360 sínrögzítő-készletet szállítottak a vágányjavításhoz. A támogatás összköltsége 26,7 millió dollár volt.
Ezen kívül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásának köszönhetően további, legfeljebb 270 MW teljesítményű elosztott termelési létesítmények megépítését biztosították.
Svájc meg akarja újítani elavult nukleáris menedékhelyeinek hálózatát.
Erről egy svájci polgárvédelmi parancsnok, Louis-Henri Delarageas tájékoztatta a Reuters hírügynökséget.
A hírügynökség szerint a 1963-as törvény értelmében Svájc minden egyes lakója, beleértve a külföldieket és a menekülteket is, garantáltan helyet kaphat egy olyan bunkerben, amely védelmet nyújt a bombák és a nukleáris sugárzás ellen.
„A közeljövőben a Svájci Konföderáció szeretné eltávolítani a jelenlegi szabályok néhány kivételét, és felújítani néhány régi menedékhelyet” – mondta Delarageas.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy októberben a kormány konzultációkat indított Svájc védelmi képességeinek megerősítése céljából, és tervezi a régi épületek modernizálását 220 millió svájci frank (250 millió dollár) értékben.
„Ez nem jelenti azt, hogy háborúra készülünk – nem ez az üzenet –, de van egy menedékhálózatunk, amelyet karban kell tartanunk, és biztosítani kell a működőképességét” – tette hozzá.
Svájc jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az újjáépítési projektekhez, többek között 1,5 milliárd svájci frankot, ami közel 1,8 milliárd dollár, a következő négy évben. Erről Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes és Felix Baumann svájci nagykövet állapodott meg találkozóján, számolt be Ukrajna fejlesztési, és infrastrukturális minisztériuma.
Ebből az összegből 1 milliárd frankot önkormányzati projektekre, aknamentesítésre és humanitárius segélyekre fordítanak. A finanszírozás fennmaradó részét az újjáépítési projektek végrehajtására költik a svájci magánszektor bevonásával.
Kuleba megjegyezte, hogy az együttműködés ezentúl más területekre is kiterjed, többek között lakások építésére a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, akik száma ma Ukrajnában több mint 4,5 millió. Fontos kérdés többek között a regionális programok aktivizálása, amelyek elősegítik az együttműködés bővítését a Svájc által felajánlott támogatások keretében.
Hosszú távon lehetetlen kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényeket, ezért Svájc is az atomerőművek felé fordul, holott korábban még ellenük foglalt állást. A Magyar Nemzet szemléje szerint az ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszter. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli, ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
A svájci gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (SECO) 1,25 milliárd frankot (1,3 milliárd eurót) zárolt, miközben négy olyan személy ellen indult nyomozás, akik Szulejmán Kerimov orosz oligarchához kötődnek.
A SECO szerint az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatos szankciók következtében a Svájcban befagyasztott vagyon értéke az 2024. augusztus 13-i adatok szerint 7,1 milliárd svájci frankot (7,4 milliárd eurót) tett ki, írta az Ukrinform.
Ezen kívül 17 ingatlant, drága autókat, műtárgyakat, bútorokat és hangszereket foglaltak le , amelyek magánszemélyek vagy jogi személyek tulajdonát képezik, amelyek az EU és Svájc szankciói alá estek.
Kerimov ügyében a SECO felkérte az ügyészeket, hogy az összes rendelkezésre álló információ elemzése után indítsanak vizsgálati eljárást.
Jelenleg négy személy és egy „azonosítatlan személy” ellen folyik nyomozás pénzmosás/bűnügyi tőke legalizálása, valamint a külföldi országok elleni szankciók bevezetését szabályozó jogszabályok megsértése miatt Svájcban.
A bűnügyi nyomozás részeként a Szövetségi Ügyészség és a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség összesen nyolc házkutatást tartott Luzern, Zug és Nidwalden kantonokban az érintett kantoni bűnüldöző hatóságokkal együttműködve.
Egyelőre senkit sem vettek őrizetbe.
Emlékeztetőül, Svájc nem követi az Európai Unió megközelítését, és nem von ki forrásokat Ukrajna számára a bankjaiban tárolt orosz befagyasztott vagyonból.
Az Európai Unió pénteken átutalt másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – azonban úgy döntött, hogy nem követi az EU példáját, és nem utalja át a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajnának. Ezt a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (a svájci gazdasági minisztérium egyik részlege) jelentette be szombaton a Swissinfo szerint.
A tisztviselők közölték, hogy Svájc a svájci törvények és nemzetközi kötelezettségek értelmében nem jogosult arra, hogy az orosz központi banki pénzekkel kapcsolatban külön jövedelemhez jusson, így egyszerűen nincs mit átutalni.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban.
Svájc összesen 13 milliárd frank értékben zárolt orosz eszközöket, beleértve a több mint 7 milliárdos tartalékot és az orosz központi bank eszközeit is. A svájci hatóságok 2023-ban 580 millió frankos pénzügyi eszközt és további két ingatlant zároltak be – közölte kedden a Gazdasági Államtitkárság (SECO). Összesen 17 ingatlant, valamint luxusautókat, műalkotásokat és bútorokat is zároltak – írta meg a Bloomberg.
Svájc a szankciós politika alkalmazásával drámaian szakított a hagyományos semlegességével, főleg a nemzetközi nyomásnak tudható be, hogy erélyesen lép fel Oroszországgal szemben, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen.
A szankciós politika ellen Svájcban többen is aláírásban kezdtek – a szükséges számú szignó már össze is gyűlt –, hogy népszavazást tartsanak az ország semlegességéről. A semlegesség elvét az alkotmányba kívánják foglalni, és meg akarják akadályozni a nem katonai jellegű kényszerintézkedésekben való részvételt, amelyek a szankciókat is magukban foglalják.
A SECO szerint 2023 végén a befagyasztott magánvagyon összértéke 5,8 milliárd frank volt, ez visszaesés 2022-hez képest. A befagyasztott jegybanki vagyon 7,24 milliárd frankot tesz ki. A svájci Gazdasági Államtitkárság közleménye szerint továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy ezeket a tartalékokat és eszközöket negyedévente jelentsék.
Simon Pluess, a SECO szankciókért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy megtalálták-e az összes olyan orosz vagyont, amelyet a jelenlegi törvények szerint zárolni kellene, azt mondta: „Aligha tudom elképzelni, hogy további jelentős változások lesznek. A zárolt eszközök nagy része valójában már két éve le van tiltva.”
Korábban megírtuk, hogy a svájci parlament alsóháza elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz. A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a részt vevő országokkal.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
