Svédország 1,1 milliárd svéd korona (100 millió euró) értékű téli segélycsomagot nyújt Ukrajnának, a forrásokat elsősorban infrastrukturális javításokra fogják felhasználni – jelentette be kedden a svéd kormány, számolt be az rbc.ua hírportál a Sweden Herald című svéd lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Svédország nemzetközi fejlesztési és együttműködési minisztere, Benjamin Dausa kifejtette, hogy Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásait. Azt mondta, hogy a hideg időjárás miatt fennáll annak a veszélye, hogy ez a tél 2022 óta a legrosszabb lesz.
A tervek szerint 100 millió eurót fognak Svédországból az ukrán önkormányzatok támogatására fordítani. Ez magában foglalja az infrastruktúra környezetvédelmi követelményeket figyelembe vevő javítását és építését. A pénz az ország téli energiaigényének kielégítésére és a közszolgáltatások nyújtásának megerősítésére is fordítódik.
A svéd Saab hadiipari vállalat fontolgatja egy ukrajnai gyár létesítésének lehetőségét a Gripen vadászgépek végső összeszerelésére és tesztelésére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Johansson, a svéd cég vezérigazgatója elmondta: „Háború alatt nem könnyű, de nagyszerű lenne legalább a repülőgépek végső összeszerelését és tesztelését Ukrajnában végezni, később pedig talán a részleges gyártást is bevezetni.” Szerinte az Ukrajnával kötött megállapodás megduplázhatja a Saab termelési kapacitásigényét. A vállalat jelenleg a brazíliai termelés bővítésébe fektet be, hogy évi 20-30 Gripen repülőgépre növelje a termelést. A jövőben a Saab Kanadában és más európai országokban is fontolgatja a terjeszkedést.
Johansson hozzátette, hogy az ukrán projekt finanszírozásának egyik lehetősége a befagyasztott orosz eszközök felhasználása lehet. „Jelenleg politikai szinten folynak a megbeszélések arról, hogy a finanszírozás és a kockázatok mekkora részét vállalja Svédország, mekkora részét vállalják át más országok, és mekkora részét fedezhetik elkobzott orosz vagyonnal. Még nincs végleges döntés” – magyarázta.
Sascha Tusa, az Agency Partners repülőgépipari és védelmi elemzője úgy vélte, hogy a Saabnak nagyobb esélye van a termelés növelésére, mint a legtöbb versenytársának. Azt mondta, hogy a Gripenek évi 18 repülőgéppel tetőztek, míg a vállalat jelenleg ennek valamivel több mint a felét gyártja. „A legnehezebb dolog túllépni a termelés történelmi maximumát” – mondta.
Ukrajna 1,1 milliárd svéd korona (kb. 100 millió euró) értékű új támogatási csomagot kap Svédországtól a fűtési szezonra való felkészüléshez – közölte az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata.
A teljes összegből 450 millió korona (kb. 41 millió euró) az Ukrán Energetikai Támogatási Alapba kerül, míg 385 millió koronát a megrongálódott energetikai és lakóinfrastruktúra helyreállítására fordítanak.
A minisztérium emlékeztetett: az orosz teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna 216 szállítmányt kapott Svédországból energetikai felszerelésekkel – köztük generátorokat, transzformátorokat, alállomásokat, elektromos berendezéseket, járműveket és más létfontosságú eszközöket.
Svédország hozzájárulása az Ukrán Energetikai Támogatási Alaphoz eddig összesen 94,6 millió eurót tett ki.
Svédország jelenleg három atomerőművel rendelkezik, összesen hat reaktorral. A kormány további tíz reaktor építését tervezi. Az ezt akadályozó törvényeket Pourmokhtari környezetvédelmi miniszter szerint meg akarják változtatni.
A svéd kormány számára az atomenergia fontos tényező a környezetbarát jövő szempontjából. Az ipar és a közlekedés villamosítása révén Svédországnak kétszer annyi villamos energiára van szüksége. Romina Pourmokhtari éghajlat- és környezetvédelmi miniszter szerint az atomenergiának ehhez nagyban hozzá kell járulnia.
Svédország 2045-re tíz további hagyományos reaktor kapacitásának elérését tervezi. A kormány elkötelezett amellett, hogy elhárítsa az atomenergia bővítése előtt álló akadályokat. (NZZ: 23.08.14.)
Svédország energiaforradalma: a kisebb, hatékonyabb atomreaktorok felé
Két évtizeden belül Svédországban olyan teljesítményű új atomerőművek állhatnak üzembe, mint tíz hagyományos reaktor.
A nagy atomerőművek azonban nem a kormány fő célja. A finn Olkiluoto reaktor példája, amelyet nagy késéssel és óriási költségekkel indítottak el, figyelmeztetésként szolgál.
Svédország ehelyett a kisebb és olcsóbb reaktorokra, az úgynevezett „SMR-ekre” (Small Modular Reactors) összpontosít. Ezeken jelenleg is dolgoznak.
2020-ban a villamos energia 29%-a származott nukleáris, 41%-a vízi és 20%-a szélerőművekből.
Hála a földrajzi adottságoknak, az energiatermelés zömét vízierőművekből tudja fedezni, és ugyancsak jelentős a nukleáris szegmens. A hosszú tengerpart az atomerőművek létesítését is megkönnyíti.
Az új atomenergia várhatóan hozzájárul Svédország energiaigényének kielégítéséhez, és stabil, környezetbarát áramellátást biztosít a vállalkozások és a háztartások számára. Különösen az északi új „zöld” iparágaknak van szükségük sok energiára.
A jövőbeli energiaszükségletek kielégítése érdekében Svédországnak 2045-ig meg kell dupláznia termelését, amely így meghaladja a 300 TWh-t. A kormány úgy véli, hogy a víz-, szél- és napenergia mellett ez csak atomenergiával lehetséges.
Svédország nukleáris jövője: hol, mikor és ki fogja finanszírozni az új atomerőműveket?
A svédországi optimizmus ellenére számos kérdés továbbra is megválaszolatlan: Hol épülnek majd az új atomerőművek, ki fogja megépíteni őket, és mikor kezdődik meg a villamosenergia-termelés? Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter reméli, hogy az új erőmű építése még a három év múlva esedékes választások előtt megkezdődhet, de ez meglehetősen optimistán hangzik.
A svéd miniszterelnök elmondása szerint az ország elhagyására ösztönző anyagi támogatások növelése segíthetnek megoldani a migránsokkal kapcsolatos problémák egy részét.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Euronews-nak adott interjújában bejelentette, hogy országa 900 euróról 32 ezer euróra fogja emelni a migránsok hazatéréséhez nyújtott támogatás összegét.
„Feltétlenül szükséges a migráció ellenőrzésének bevezetése” – mondta Kristersson.
A svéd miniszterelnök elmondása szerint az ország elhagyására ösztönző anyagi támogatások növelése segíthet megoldani a migránsokkal kapcsolatos problémák egy részét. A kiadvány emlékeztetett arra, hogy a támogatás jelenleg 900 euró felnőttenként.
Kristersson az újságíróknak elmondták, hogy a jelenleg érvényben lévő pénzügyi támogatások nem hozták meg a várt eredményt. 2023-ban a 70 kérelemből csak egyet hagytak jóvá. Ezért a svéd kormány 3400%-kal szeretné növelni a pénzügyi ösztönző csomagot 2026. január 1-jétől.
„Nagyrészt a dán modellt másoljuk, és jelentősen megnöveljük ezt az összeget, hogy megkönnyítsük azok életét, akik rájönnek, hogy inkább visszatérnének hazájukba, valamint különféle okokból nem érzik úgy, hogy Svédországban teljes életet tudnának építeni” – hangsúlyozta Kristersson.
A svéd miniszterelnök megjegyezte, hogy ez a módszer nem feltétlenül vonzó az ország lakossága számára.
„Nem hiszem, hogy ez a módszer sok ember számára lesz hatékony, de problémánk van az integrációval, és ha azok az emberek, akiknek joguk van Svédországban maradni, de többnyire nem integrálódnak, nem értékelik a svéd életmódot, akkor legalább elgondolkodnak azon, hogy visszatérjenek származási országukba” – tette hozzá Kristersson.
A svédek a németeket vádolják, amiért Svédországban megugrott az áram ára. Elemzők szerint valójában az elhibázott svéd energiapolitikának köszönhető a lakosságot sújtó árrobbanás.
A svéd energiaügyi miniszter szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert Németország drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években ‒ most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát. Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén. A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz‒ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználást annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben ismét kemény árakkal találkoztak a dél-svédországi lakosok, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy tervezi a kormány megfékezni az árakat. Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre. Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch, energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott. Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonysággal készül a szél- és napenergia. „Hadd mondjam el: haragszom a németekre” ‒ mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. „A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől” – mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveit, ugyanis attól tartanak, hogy a civilek kiszolgáltatottá válnának a hibrid hadviseléssel szemben, ha csupán a digitális alapú fizetés lenne lehetséges. Az északi országok vezetői különösen azokért aggódnak, akik nem is tudják felelősségteljesen használni a különböző fizetési felületeket – írja a Guardian.
Az elmúlt években a skandináv társadalmak a technológiai fejlődése miatt rohamléptekben haladnak a készpénzmentes jövő felé, a svéd központi bank korábbi helyettes kormányzója 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-től nem fognak készpénzt használni.
Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban fordult a kocka, és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése miatt a skandináv vezetők is belátták, hogy újra kell gondolkodniuk a készpénz beszüntetésére vonatkozó elképzeléseket.
Ezért is küld a a svéd védelmi minisztérium jövő hónaptól minden háztartásnak egy „Ha válság vagy háború jön” c. brosúrát, amiben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy mindig legyen kéznél legalább egy hétre elegendő készpénz tartalék. Emellett a svéd kormány azt is fontolgatja, hogy felülírja azt a jogszabályt, aminek értelmében bizonyos éttermekben és üzletekben csak digitális módokon lehet fizetni. Hasonlóan gondolkodnak Norvégiában is, a norvég kormány nyártól pénzbírsággal sújthatja azokat a kiskereskedőket, akiknél nem lehet készpénzzel fizetni.
A norvég igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közleményében azt írta, „mindenkinek azt ajánlják, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetés sebezhető a kibertámadásokkal szemben”, a minisztérium „komolyan veszi a felkészülést tekintettel a háborúkra, kibertámadásokra, és az éghajlatváltozás rohamléptékű romlására és az abból fakadó instabilitásra.” A norvég minisztérium szerint ezért is szükséges, hogy a készpénz, mint fizetési eszköz és „a készpénzes fizetés joga megerősödjön.”
Ahogy a hideg időjárás beköszönt ezen a télen, Göteborgban áramhiány léphet fel, és a lakástulajdonosok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, de az ipari létesítményeket is érintheti az áramszünet.
Attól tart a városvezetés, hogy ezen a télen nem lesz elég áram, és Göteborgot áramkimaradások fenyegetik majd. A Göteborg Energi áramszolgáltató ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a villamosenergia-hálózatok 2035-ig nem lesznek képesek megbirkózni a megnövekedett igényekkel – írja a Samnytt svéd hírportál.
Jonas Attenius, a göteborgi önkormányzat elnöke most arra figyelmeztet, hogy magánszemélyek és háztartások is áram nélkül maradhatnak.
„A legnagyobb baj az, hogy nincs elég áram. Most értünk el arra a szintre, hogy ha nagyon hideg tél lesz, nagy nyomással és nagy fogyasztással, akkor itt komoly hiány fog kialakulni”
– mondta el a Göteborgs-Postennek.
Hozzáteszi, hogy a villamosenergia-csúcsoknál már most is hiány van, és ha előre tekintünk, nemcsak a csúcsidőszakokban fordulhat elő kimaradás.
A helyzet arra késztette a városi tanácsot, hogy két évvel ezelőtt tervet dolgozzon ki arra az esetre, ha áramhiány lépne fel, és a meglévő mennyiséget el kellene osztani.
Egy ilyen helyzetben a kórházak következnek elsőként, de „a háztulajdonosok számíthatnak arra, hogy komolyabb áramkimaradással kell számolniuk”.
A svéd kormány úgy döntött, hogy a Svenska kraftnät villamosenergia-átviteli rendszerirányító tartalék generátorokat biztosít Ukrajnának az energiaellátás támogatására, számolt be az Interfax-Ukrajna.
A döntés 13 készenléti dízelgenerátort érint, amelyeket a Svenska kraftnät karbantartási terve szerint 2024-ben kellett volna lecserélni. Ahelyett, hogy megsemmisítenék vagy alkatrészraktárban tárolnák, a tartalék generátorokat Ukrajnának adományozzák.
„Svédország addig támogatja Ukrajnát és népét, amíg szükséges. Az Ukrajna energiaellátását ért orosz támadások igen nagy léptékűek voltak, és a közelgő tél nehéz lesz. A Svenska kraftnät 13 készenléti dízelgenerátorának átadása jelentős változást jelent. Például képesek lesznek árammal ellátni egy kórházat, vagy magában az áramellátó rendszerben is felhasználhatók lesznek az áramkimaradások hatékonyabb kiküszöbölésére” – mondta Abba Bush energiaügyi és ipari miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Svédország fejlesztési és külkereskedelmi együttműködési miniszterével, Johan Forssellel és a svéd üzleti élet képviselőivel. A hírt az Elnöki Hivatal közölte.
Zelenszkij köszönetet mondott Svédországnak, a miniszterelnöknek és az egész svéd népnek Ukrajna támogatásáért és az igazságos béke megteremtése felé tett lépéseikért.
„Köszönöm a segélycsomagokat, a biztonsági megállapodást, amelyet a közelmúltban kötöttünk államaink között stockholmi látogatásom során, valamint azért, hogy Svédország részt vett a békecsúcson, és csatlakozott a közös közleményhez. Ez nagyon fontos” – mondta az elnök.
Zelenszkij felkérte a svéd kormányt és az üzleti életet, hogy vállaljanak védnökséget Ukrajna egyik érintett régiójának újjáépítésében.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
