Lengyelország 20 millió zloty (5,5 millió dollár) bírságot szabott ki egy helyi vállalatra, mivel az megsértette az Európai Unió szankcióit azzal, hogy luxusautókat értékesített Oroszországba. Erről a lengyel kormány számolt be.
A vállalatot – amelyet Fehéroroszország állampolgárai irányítanak Lengyelország délkeleti részén – 2022–2023 között prémiumkategóriás autókat vásárolt Nyugat-Európában, majd ezeket Lengyelországon, Litvánián és Fehéroroszországon keresztül exportálta Oroszországba.
Összesen 100 darab, olyan gyártóktól származó autót azonosítottak, mint a BMW, Audi, Mercedes, Lamborghini, Porsche és Bentley, több mint 49 millió zloty összértékben; ezek az illegális kereskedelem részét képezték. A KAS adóhatóság ezt „az egyik legnagyobb ilyen jellegű esetnek” nevezte Lengyelországban.
Az összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy a vállalat vezetése tudatosan és szándékosan vett részt a szankciók megkerülésében
Az Európai csalás és visszaélés elleni küzdelemmel foglalkozó osztály bejelentette, hogy nagyszabású nemzetközi vizsgálatot indít az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megkerülésével kapcsolatban.
A vizsgálat több mint 760 jármű uniós országokból történő exportját vizsgálja.
A nyomozás azután kezdődött, hogy Lengyelország gyanús használt autó szállítmányokat észlelt az EU-ból, és továbbította az adatokat az OLAF-nak. Bár az autók célállomása Törökország volt, a lengyel vámhatóságok megállapították, hogy valójában Oroszország volt a végső célállomásuk. Az adatok elemzése és a vám-, kereskedelmi és szállítási információk keresztellenőrzése lehetővé tette az OLAF számára, hogy leleplezzen egy széles körű rendszert, amelyben számos uniós exportőr és harmadik országbeli importőr vett részt, köztük Örményország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán és Moldova. Ezen országok nemzeti hatóságaival együttműködve az OLAF megállapította, hogy összesen 766 autó soha nem érte el a bejelentett célállomást.
Minden egyes autó nyomon követése lehetővé tette a logisztikai lánc rekonstruálását és a járművek oroszországi jelenlétének megerősítését, megerősítve az uniós szankciók megkerülésének gyanúját. A nyomozás eredményei büntetőeljárások megindításához vezettek három uniós tagállamban. Az OLAF által szolgáltatott információk arra is késztették az illetékes uniós hatóságokat, hogy fokozzák a jövőbeni szállítások nyomon követését és kockázatértékelését.
Korábban az újságírók megtudták, hogy luxusautók érkeznek Oroszországba a nyugati szankciók ellenére, többek között kaukázusi országokon keresztül.
Válaszul Oroszország 2022 februári teljes körű ukrajnai inváziójára a nyugati országok szankciókat vezettek be, leállítva számos áru exportját Oroszországba. Ez magában foglalt kettős felhasználású árukat is, amelyek növelhetnék Oroszország katonai képességeit, valamint luxuscikkeket. Ezen áruk exportja azonban hamarosan megugrott Oroszország számos szomszédos országába. Szankciószakértők kifejtették, hogy a kaukázusi országokat valószínűleg a szankcionált áruk Oroszországba irányuló áramlásának csatornájaként használják.
Ennek keretében brit újságírók utaztak Grúziába, és két napot töltöttek az Orosz Föderációval közös határ közelében, a Verhnyij Lars ellenőrzőponton. Látták, hogyan hoznak oda autókat és egyéb rakományokat, majd küldik azokat Oroszországba.
Egy férficsoport, akikkel az újságíróknak sikerült beszélniük, gépkocsik a határra való szállításával foglalkozik a főváros, Tbiliszi autókereskedéseiből, illetve a fekete-tengeri Poti vagy Batumi kikötőiből. Legtöbbjük nem tudja, honnan származnak az autók – közvetlenül az európai országokból, vagy más kaukázusi államokból, például Azerbajdzsánból. Amikor az autókat az orosz határra szállítják, több napig parkolókban hagyják őket, amíg a dokumentumokat kezelik.
A kiadvány megjegyezte, ez egy meglehetősen bonyolult folyamat, mivel az európai szankciók után Grúzia is betiltotta az autók importját Oroszországba. Számos kiskapu van azonban, amelyek lehetővé teszik az autó külföldre szállítását. Az oknyomozó újságírók szerint az egyik módja az, hogy Örményországban regisztráljanak és vámolják az autót, mielőtt északra, az orosz „Lars” ellenőrzőponthoz autóznának. Néha azoknak, akik autókat szállítanak Oroszországba, azt tanácsolják, hogy mondják azt, hogy Oroszországon keresztül Kirgizisztánba szállítják őket.
Végül ezek az autók tranzit rendszámtáblát kapnak, ami után át lehet velük hajtani a határon. És mivel a grúzok vízum nélkül utazhatnak Oroszországba és vissza, egy autó a határon való átszállítása egyszerűen azt jelenti, hogy oda kell vinni, a túloldalon hagyni, ahol mások felveszik, majd stoppal vissza kell menni Grúziába.
A séma fő jellemzője, hogy egyetlen résztvevőt sem lehet bűncselekménnyel vádolni. Bár, ha az összes tényt együttesen értékeljük, kétségtelenül megsérti az európai szankciókat. Ráadásul a kiskapuknak köszönhetően a szállított autók nem jelennek meg a vámadatokban: egyszerűen megérkeznek Azerbajdzsánba vagy Grúziába, majd eltűnnek.
Ez csak egy a sok útvonal közül, amelyeken keresztül szankcionált áruk jutnak be Oroszországba. De egyben magyarázatot ad arra, hogyan jutnak be a kettős felhasználású áruk és a luxuscikkek Oroszországba.
Újságírók szerint ezért nem működnek az európai szankciók, és az orosz gazdaság továbbra is erős, mivel Moszkvának nincs áruhiánya, a kaukázusi országok, köztük Grúzia és Azerbajdzsán pedig profitálnak a szankciók megkerülésének elősegítéséből.
Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
Oroszország kriptovalutát alkalmaz a Kínával és Indiával folytatott olajkereskedelemben, hogy elkerülje a nyugati szankciókat – számolt be az Index a Reuters-re hivatkozva.
Bár Oroszország nyilvánosan bátorította a kriptovaluták használatát, és tavaly nyáron törvényt fogadott el a digitális valutás fizetések engedélyezéséről a nemzetközi kereskedelemben, az ország olajkereskedelmében való alkalmazásáról korábban nem számoltak be.
A kriptovaluták már eddig is segítettek abban, hogy az amerikai szankciókkal sújtott országok, például Irán és Venezuela, gazdaságukat működésben tudják tartani, miközben elkerülhetik a dollár használatát, amely a globális olajpiaci tranzakciók preferált pénzneme. Oroszország lépése azután következett be, hogy Venezuela felgyorsította a digitális valuta használatát a nyersolaj- és üzemanyag-exportban, miután Washington újból bevezette a szankciókat.
Egyes források szerint a kriptovalutát valószínűleg továbbra is használnák az orosz olajkereskedelemben, még akkor is, ha a szankciókat feloldják, és újra lehetne dollárral fizetni.
A cseh állami hatóságok több tucat céget vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy olyan országokon keresztül kerülték meg az oroszellenes szankciókat, mint Törökország és Kazahsztán.
Erről a Radio Prague International számolt be. A Cseh Nemzeti Bank ez év júniusában készült elemzése szerint továbbra is Csehországból szállítanak stratégiailag fontos katonai és gazdasági termékeket az Oroszországi Föderációba. A szankciók ugyanakkor elsősorban a fegyvergyártás növelését hivatottak megnehezíteni – hívják fel a figyelmet a cseh tévés újságírók.
A szankciók korlátozzák a külkereskedelmet, amelyből az Oroszországi Föderáció kifejezetten fegyverekre és fejlett technológiákra kaphat pénzt. A vállalatok azonban kijátsszák a korlátozásokat úgy, hogy harmadik országokon keresztül kereskednek.
Az orosz Astarta-Agrotrading cég megállapodást kötött csicseriborsó és lencse exportjáról pakisztáni mandarinért és rizsért cserébe.
Az orosz és pakisztáni cégek barter kereskedelmi mechanizmust indítottak a kölcsönös fizetések nehézségei közepette – írja a The Moscow Times.
Az orosz Astarta-Agrotrading cég csicseriborsót és lencsét exportál mandarinért és rizsért cserébe a pakisztáni Meskay + Femtee Trading Company-tól. Konkrétan az orosz cég 20 000 tonna csicseriborsót, míg a pakisztáni cég 20 000 tonna rizst szállít majd – áll a megállapodásban.
Egy másik szerződés keretében az orosz fél 15 ezer tonna csicseriborsót és 10 ezer tonna lencsét szállít 15 ezer tonna mandarinért és 10 ezer tonna burgonyáért cserébe.
„Oroszországnak és Pakisztánnak bizonyos nehézségei vannak a kölcsönös fizetések teljesítésében. Ezért a két vállalat úgy döntött, hogy barter kereskedelmi mechanizmust indít” – magyarázta Nasir Hamid pakisztáni kereskedelmi miniszter-helyettes.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
„Már régóta nem láttam Roman Abramovicsot, de hogyha itt járt volna, akkor se mondanám meg egy újságírónak” – mondta mosolyogva egy vendéglős Antibes-ban, ahol a francia állam rátette a kezét Putyin kedvenc oligarchájának luxusvillájára röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
„Ez az egész régió a gazdag külföldiek pénzéből él. Régebben ezeken a földeken parasztok gazdálkodtak, aztán jöttek a gazdag turisták, és minden megváltozott” – vázolja a helyzete a Politicónak a francia Riviéra múltját Nizza városának egykori főügyésze, Éric de Montgolfier, hozzátéve: „itt minden bűzlik a korrupciótól.”
Senkitől sem illik megkérdezni, hogy honnan származik az a rengeteg pénz, amelybe manapság egy szép birtok belekerül a tengernél. Ha pedig mégiscsak vizsgálat indul, akkor Párizsból leállítják mondván: „az sértheti Franciaország diplomáciai érdekeit.”
Nurszultan Nazarbajev egykori kazah elnök például így menekült meg egy vagyonosodási vizsgálattól a Riviérán. Mi a helyzet az orosz oligarchákkal, akiket az Európai Unió számtalan szankcióval sújt amióta Putyin elnök csapatai átlépték Ukrajna határát.
„Ha diszkréten viselkednek, akkor senki sem zaklatja az orosz oligarchákat a Riviérán” – hangsúlyozza Nizza egykori főügyésze.
Ha egy oligarcha méregdrága birtokát a francia állam zárolja, ez nem jelenti azt, hogy a milliárdos nem rendezhet pompás fogadásokat a villában. Éppúgy használhatja birtokát mint korábban, „csak” nem adhatja el másoknak. A birtok fenntartása továbbra is az oligarcha költsége. Két orosz oligarcha beperelte az uniót, mondván: igazságtalan az ellenük hozott szankció, miután ők nem támogatják Putyin háborúját. A bíróság igazat adott Mihail Fridmannak és Pjotr Avennek.
Az orosz elit régóta kedveli Franciaországot, a francia sokáig az arisztokrácia második nyelve volt a cári Oroszországban. A Szovjetunió bukása után a dúsgazdag oroszok ellepték a Riviérát , ahol örömmel fogadták őket hiszen a pénznek nincs szaga. Monacóban a hercegi család is üzletelt az orosz oligarchákkal.
Putyin Ukrajna elleni agressziója után záporoznak a szankciók az oroszokra, de az egész rendszer jogilag annyira bonyolult, hogy jóformán senki sem igazodik ki benne. Az oroszok ügyvédei pedig könnyen meglelik a kiskapukat.
Így végeredményben a francia állam nem háborgatja az oroszokat, ha azok szépen csendben élvezik a Riviérát: „legalább egy tucat luxusingatlan van Antibes-ban, amely szankcionált orosz oligarchák tulajdona. Ha diszkrétek, akkor senki sem zavarja őket. Itt nálunk a gazdagok kerülik a feltűnést” – meséli Antibes polgármestere.
Szavai szerint nem zárt be a Moszkva-piac Antibes-ban, épp ellenkezőleg: terjeszkedik a Riviérán, ahol nemrég nyitott újabb luxusüzletet Cannes-ban. Kaviár és más orosz ínyencségek mind megtalálhatóak itt annak ellenére, hogy már több mint két és féléve tart a háború Ukrajnában, ahol Zelenszkij elnök számíthat Franciaország támogatására is.
Az orosz kisemberek távoztak a francia Riviéráról Putyin 2022. februári agressziója után, de az oligarchák maradtak. Az orosz turisták számának csökkenése már a Covid idején megkezdődött: tavaly 70 százalékkal esett vissza a turistaforgalom a 2019-es rekordhoz képest.
Ennek ellenére a Riviérán még hirdetések csábítják az orosz vásárlókat ingatlanvásárlásra. A helyi ingatlanosok többsége nem működik együtt a hatóságokkal, nem hajlandók figyelembe venni az orosz oligarchák elleni szankciós listákat.
Titokban továbbra is vesznek ingatlanokat az oroszok a Riviérán. „Elvben kérnünk kellene tőlük az útlevelüket, és meg kellene kérdeznünk: honnan is származik a pénzük, de egyetlenegy ingatlanos sem teszi ezt meg. Szépen lebonyolítanak egy részvényügyletet Monacóban és máris megvan az üzlet” – magyarázza a helyzetet egy ingatlanos, név nélkül. A legtöbb oligarchának több útlevele is van: brit, ciprusi vagy máltai, ez is könnyíti az üzletelést. Roman Abramovicsnak például izraeli útlevele is van, melyet maga az államelnök adott át neki a repülőtéren, mert akkoriban ő volt Izrael leggazdagabb polgára.
Monaco sok lehetőségeket kínál a diszkrét pénzmosásra, és az orosz oligarchák élnek is a lehetőséggel. Egyáltalán nem véletlen, hogy hajlandók kifizetni 50 ezer eurót egyetlen négyzetméterért egy luxusingatlanban. Abból indulnak ki, hogy ez a pénzmosás legbiztosabb módja: a pénzt befagyaszthatják szankciókkal, de az ingatlant sokkal nehezebb elvenni.
Az orosz gazdagok így nyugodtan élvezhetik a Riviérát, ahol több szervezet is gondoskodik a jólétükről. Ilyen például a La Maison de la Russie (Oroszország háza) kulturális szervezet Nizzában. Helene Metlov, a szervezet vezetője szerint az oligarchákat nem zaklatják a hatóságok, míg az átlagorosz csak nehezen őrizheti meg a tartózkodási engedélyét Franciaországban.
Oroszország konzulátust működtet a Riviérán Villefranche sur Merben. Szergej Galaktyionov konzul szerint az elmúlt két évben sokkal több a munkájuk, mint a korábbi békeidőkben. Az orosz konzult széles mosollyal üdvözlik a francia rendőrök a Riviérán. „A politikai válság ellenére az oroszok hűségesek maradtak Franciaországhoz és különösen a Riviérához” – hangsúlyozta az orosz konzul.
Az Állami Biztonsági Szolgálat az uniós szankciók megsértése miatt folytat nyomozást orosz és fehérorosz rétegelt lemez Ukrajnába történő exportja kapcsán – számolt be a Delfi.
A nyomozás feltárta, hogy a kazahsztáni és kirgizisztáni áruk származására vonatkozó hamisított okmányok felhasználásával az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban gyártott rétegelt lemezből készült árukat exportáltak Lettországból Ukrajnába.
Az Állami Biztonsági Szolgálat megállapította, hogy a nemzetközi szankciók megsértéséhez járultak hozzá azok a megállapodások, amelyekben az áruk indokolatlanul kiállított származási bizonyítványait alkalmazták.
A hivatal arról számolt be, hogy február 22-én a 2023. november 24-én indult büntetőeljárás keretében büntetőeljárást folytattak Valmiera városában az uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt.
Lettországban a szankciók megsértéséről szóló törvény négy évig terjedő börtönbüntetést, pártfogó felügyeletet, közérdekű munkát vagy pénzbírságot ír elő.
A cseh vámigazgatás mintegy 40 olyan esetet talált, melynek során megsértették az Oroszországgal szembeni szankciórendszert.
A Czech Radio szerint a szankciókat gyakran Törökországon vagy a posztszovjet köztársaságokon keresztül kerülik meg.
Egyik esetben illegálisan szállítottak járműveket Oroszországba. A cseh Labara cég Törökországon keresztül fegyvergyártásra használható gépeket küldött oroszországi leányvállalatának.
Megjegyzik, hogy a cseh hatóságok megerősítik azoknak a cégeknek az ellenőrzését, amelyek megsértik az EU Oroszországgal szembeni szankcióit azzal, hogy harmadik országokon keresztül exportálnak és importálnak árukat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A tajvani székhelyű Acer számítógépgyártó 2022 áprilisa és 2023 márciusa között több mint 70 millió dollár értékben szállított hardvert és csipeket Oroszországba, annak ellenére, hogy az ukrajnai invázió elindítása után bejelentette, hogy elhagyja az országot – derül ki a Reuters jelentéséből.
Bár nem illegális, de az Acer lépései nemcsak a nyugati országok kereskedelmi korlátozásaival mentek szembe, hanem az olyan kulcsfontosságú riválisoknak is keresztbe tettek, mint a Dell és a HP, amelyek 2022 februárjában, illetve áprilisában leállították a szállításokat, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát.
Az Acer több nyilatkozatában is kiemelte, hogy tavaly április 8. óta semmiféle terméket nem szállított Oroszországba, és a szankciókat is szigorúan betartják.
A vámjegyzékek szerint az Acer egy Svájcban bejegyzett leányvállalatát, valamint számos fuvarozó céget használt közvetítőként a szállításra, így ezzel papíron nem sértették meg Tajpej szankcióit, és csak olyan termékeket exportáltak, amelyeket az EU sem korlátozott.
A vállalat döntése üzleti szempontból érthető volna, mivel a termékeik az orosz piacon nagyon népszerűek, és az országban erősebb a jelenléte, mint a amerikai versenytársainak. Az IDC Russia tanácsadó cég szerint az Acer az Oroszországban 2021 negyedik negyedévében eladott PC-k 18,5 százalékát adta, míg a HP és a Dell együttesen 20,8 százalékot.
Belsős információk szerint az Acer 2022 áprilisa után elsősorban monitorokat és laptopokat szállított Oroszországba, valamint kiegészítőket és javításhoz használt eszközöket, amelyeket a polgári piacon forgalmaztak. Ezeknek a termékeknek nagy részét nem feltétlenül lehet felhasználni az orosz hadiiparban.
Az eset újabb példája annak, hogy bár a nyugati országok kereskedelmi korlátozásokkal próbálnak meg kárt okozni az orosz gazdaságnak, a vállalatok és a „baráti” nemzetek továbbra is szabadon szállíthatnak az országba.
A szankciók azonban így is komoly akadályt jelentenek: az orosz vámadatok szerint 2022. április 8. és 2023. március 31. között az Acer termékeiből legalább 744 szállítmány érkezett Oroszországba, szemben az egy évvel korábbi időszak 3735 szállítmányával, amely 244,3 millió dollárt értékű volt.
Miután Tajpej 2022. február 25-én csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, a kormány nyitva hagyott maga számára egy kiskaput, és egy különleges engedély segítségével a tajvani vállalatok szállíthattak elektronikai cikkeket és más korlátozott termékeket.
A gazdasági minisztérium szerint azonban az Acer erre még egyszer sem nyújtott be igényt, nyilván a szállítmányok svájci kitérőjével megúszva a kiviteli engedélyezési procedúrát.
