Az Európai Bizottság az idén 1 milliárd, 2023-ig pedig további 1,56 milliárd eurót szán a szíriaiak támogatására – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Szíria és régiójának megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi donorkonferencia szünetében tartott sajtótájékoztatóján.
Mint mondta: a segély a menekültek és az őket befogadó országok és közösségek szükségleteit hivatott fedezni, és a többi között arra irányul, hogy a válság által sújtott szíriaiak „új életet kezdhessenek”.
Borrell leszögezte: az EU addig nem támogatja Szíria újjáépítését, amíg nem indul meg valódi, átfogó politikai átmenet az országban. Hozzátette, hogy nincs itt az ideje, hogy az Unió normalizálja a kapcsolatokat a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsimmel, amelyre véleménye szerint további politikai nyomást kell gyakorolni.
A főképviselő felhívta a figyelmet: a szíriai válság több mint egy évtizede tart, és bár a nemzetközi figyelem középpontjában most az Ukrajna elleni orosz agresszió áll, nem szabad cserbenhagyni a szíriaiakat sem. Fontos – tette hozzá –, hogy a szíriai helyzet továbbra is napirenden maradjon, annak ellenére, hogy a szíriaiak szenvedései már kevésbé szerepelnek a hírekben. Mint mondta, a Szíriában élők 90 százaléka nyomorban él, 60 százalékuk nem jut megfelelő táplálékhoz, több millióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni és menekültek el az országból.
Borrell újságírói kérdésre adott válaszában arra is kitért, hogy Oroszországot valóban nem hívták meg a donorkonferenciára. „Mi azokat az országokat hívjuk meg, amelyeknek valódi érdeke a béke előmozdítása a világban. Az ukránok elleni orosz agresszió egyértelműen megmutatta, hogy Moszkvának nincs ilyen érdeke. Az EU és partnerei minden nemzetközi fórumon elutasító üzenetet küldenek az orosz invázió ellen” – jelentette ki.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos, a donorkonferenciát lezáró beszédében bejelentette: a nemzetközi partnerek és az EU együttesen 6,4 milliárd eurót ajánlanak fel a szíriaiak számára, 4,1 milliárdot az idei évre és a jövő évre pedig 2,3 milliárd eurót. Az összeg 75 százalékát az Európai Unió ajánlotta fel – tette hozzá.
Várhelyi Olivér a beszédében elmondta, hogy a konferencia különösen nehéz időszakra esett, az eseményen részt vevő mintegy 55 ország még mindig a koronavírus-járvány okozta gazdasági instabilitással küzd, továbbá az ukrajnai háború következményeivel is szembe kell néznie. Ennek ellenére – tette hozzá – az összegyűlt segély összege magasabb, mint a tavalyi összeg.
„Az adományozók egyértelmű jelzést küldtek Szíriának, hogy készek még többet tenni az ország békéjéért” – fogalmazott a magyar uniós biztos.
A közelmúltban vált ismertté, az Európai Unióhoz tartozó országok vezetőinek csúcstalálkozóját követően utasították az Európai Bizottságot, hogy készítsen elő javaslatot a szíriai menekültek befogadására Törökországnak nyújtandó pénzügyi támogatást illetően.
„Az Európai Parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be javaslatait a szíriai menekültek és az őket fogadó közösségek pénzügyi támogatására Törökországban, Jordániában, Libanonban és a régió már területein az EU migrációs politikája keretein belül” – áll a június 24-25-i brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően kiadott hivatalos nyilatkozatban.
Az EU vezetői már megállapodtak abban, hogy egy segélycsomag részeként 3,5 milliárd eurót különítenek el Törökország számára, amelynek célja a migránsok megállítása az EU-ba vezető úton. Az Európai Bizottság által az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójára előkészített dokumentum szerint 2,2 milliárd eurót utalnak ki Libanon és Jordánia részére.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosi Hivatalának legfrissebb adatai szerint jelenleg körülbelül 3,7 millió szíriai menekült tartózkodik Törökországban, mintegy 855 ezer Libanonban és körülbelül 667 ezer Jordániában. Az új pénzügyi támogatási intézkedéscsomag felváltja a 2016-ban kötött megállapodást, amely szerint az EU vállalta, hogy 6 milliárd eurót különít el Ankara számára, hogy megállítsa a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migrációt.
És bár a megállapodás sikeresen teljesítette elsődleges célját – csökkent az Égei-tengeren átkelő migránsok száma, Törökország mégis gyakran panaszkodott, hogy az ígért források csak felét kapta meg, és hogy az Európai Unió nem teljesítette a vízumliberalizációjára vonatkozó ígéreteit.
Másrészt az EU tagállamai Recep Tayyip Erdogan török elnököt vádolják a szíriai menekültek „politikai célokra” való felhasználásával, különösen, amikor a határok megnyitásával fenyegetőzik.
„Elismerjük azt a fontos szerepet, amelyet Törökországnak kell betöltenie a migrációs folyamatok megfékezésében”, jelentette ki a görög miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt.
„Nem ellenezzük a további finanszírozást, de van két feltétel, amelyet Törökországnak teljesítenie kell. Az első – a menekültek és migránsok bármilyen eszközzé tételének megakadályozása, a második – Törökország hozzájárulása azon személyek visszatéréséhez az országba, akik jelenleg görög szigeteken tartózkodnak, és menedékjogi kérelmüket elutasították.”
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
