A Pénzügyminisztérium 2025 első negyedévében határidőben és teljes mértékben finanszírozta a szociális kifizetéseket, számolt be a tárca sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy az állami költségvetésből 94,3 milliárd hrivnyát különítettek el a Szociálpolitikai Minisztérium által végrehajtott szociális kifizetésekre.
Többek között:
53,5 milliárd hrivnya – a Nyugdíjalap nyugdíjprogramjai keretében meghatározott nyugdíjak, juttatások és nyugdíjemelések kifizetésének pénzügyi támogatására;
16,3 milliárd hrivnya – a nehéz életkörülmények közé került polgárok szociális védelmére, amelyből több mint 1,2 millió ember, köztük a belső menekültek is részesültek az erre vonatkozó támogatásban;
3,5 milliárd hrivnya – több mint 198 ezer alacsony jövedelmű család támogatására;
15,0 milliárd hrivnya – kedvezmények és rezsitámogatások kifizetése több mint 2,7 millió háztartás számára;
5,4 milliárd hrivnya – a gyermekek és családok szociális védelmére, amelynek célja több mint 600 ezer ember szociális ellátása;
0,6 milliárd hrivnya – a fogyatékkal élők szociális védelmére.
Késhet a közigazgatási alkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése Ukrajnában, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja jövőre a megígért pénzügyi segítséget – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.
A londoni üzleti napilap online kiadásában szerdán megjelent interjúban Szviridenko – aki a gazdasági tárcát is vezeti – kijelentette: a partnerországok támogatása kritikus fontosságú, és sürgősen szükség van rá, mert a folyósítások nélkül az ukrán gazdaság ismét „túlélő üzemmódban” tudna csak működni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 4,5 százalékosra becsült idei GDP-növekedés után.
A Financial Times felidézi, hogy az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai pénzügyi csomag, amelyet Joe Biden elnök kért és az EU által tervezett, négy évre szóló 50 milliárd eurós folyósítás, elakadt.
Julija Szviridenko ugyanakkor kijelentette: reméli, hogy az EU februárban jóváhagyja és március végéig folyósítja a támogatást. Hozzátette, hogy még ez az összeg sem lenne elégséges.
Az ukrán kormány szeptember óta – amikor a nyugati támogatás gyengülni kezdett – igyekszik takarékoskodni, és új kiadási prioritásokat jelöl ki. Mindemellett 50 százalékra növelte a bankok kiugró nyereségére kivetett különadót, és a helyi önkormányzatok által beszedett 1,5 százalékos kiegészítő jövedelemadót is a központi költségvetésbe irányítja át, de a kormányzat már így is pénzügyi hiánnyal szembesül – mondta az interjúban az ukrán miniszterelnök-helyettes.
Julija Szviridenko kijelentette: Kijev a védelmi kiadásokat és az adósságszolgálati kötelezettségek törlesztését részesíti előnyben, de ez azzal az „óriási kockázattal” jár, hogy egyes szociális szektorok alulfinanszírozottá válnak.
Ebben a helyzetben az ukrán kormány 500 ezer közigazgatási alkalmazott, 1,4 millió tanár és tízmillió nyugdíjas járandóságainak késleltetésére kényszerülhet, ha nem érkezik külföldi segély – mondta a Financial Timesnak az ukrán miniszterelnök-helyettes.
Felidézte, hogy az EU által javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomag tartalmazott 8 milliárd euróra szóló kockázatmegosztási garanciát is, amelynek igénybevételével Kijev további 30 milliárd euró befektetést szeretett volna bevonni a magánszektorból a gazdaság számára.
