A vagyoni egyenlőtlenség soha nem volt ekkora a blokkon belül. A kontinensen több mint háromezer milliárdos van, Európa leggazdagabb embereinek több mint fele öt országban él.
Az Európai Unió a világ összes milliárdosának több mint egyötödét adja, de a vagyon eloszlása döbbenetesen egyenlőtlen. Németország messze a kontinens leggazdagabb országa a milliárdosok számát tekintve, míg a keleti országok alig férnek fel a listára. Egy friss összesítés szerint Európa leggazdagabb emberei együttesen ezermilliárdokkal rendelkeznek, de a többségük mindössze néhány országban él.
A Forbes 2025-ös rangsora szerint a világon több mint 3000 milliárdos él, akik összesen mintegy 16,1 ezermilliárd dollárnyi vagyont birtokolnak. Ennek több mint egyötöde Európához kötődik – de a pénz nagy része csak néhány országban koncentrálódik.
A kontinens leggazdagabb országa egyértelműen Németország: itt 171 milliárdos él, összesen 676,4 milliárd eurót birtokolnak.
A német lista élén Dieter Schwarz, a Lidl és a Kaufland alapítója áll 35 milliárd eurós vagyonával. Ezzel a 37. helyet foglalja el a világon.
A második helyen Olaszország áll 74 milliárdossal, akik összesen 289 milliárd eurót birtokolnak. Az olasz élmezőnyt Giovanni Ferrero, a Nutella és a Ferrero Rocher birodalom örököse vezeti 32,6 milliárd euróval.
A dobogó harmadik fokára az Egyesült Királyság került 55 milliárdossal, akik összesen 203 milliárd eurót mondhatnak magukénak. A brit lista élén Michael Platt, a BlueCrest Capital társalapítója áll 16 milliárd eurós vagyonnal.
Helycsere Európa leggazdagabb embereinek listáján
Eközben Franciaország 52 milliárdossal a negyedik helyre csúszott Európában, miután Bernard Arnault – az LVMH luxusmárka-birodalom feje – elvesztette vezető helyét a világban. Azonban még mindig a világ ötödik leggazdagabb embere 152 milliárd eurós vagyonával. Arnault gyakran kerül a francia vagyonadóviták középpontjába, amelyet hevesen hárít.
A top 5-öt Svédország zárja 45 milliárdossal, élükön Stefan Perssonnal, a H&M örökösével, aki 15,9 milliárd euróval rendelkezik.
Európa leggazdagabb öt országa – Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország – együttesen a kontinens milliárdosainak 61 százalékát adja.
A közép- és kelet-európai országok azonban messze lemaradnak: Magyarországon például mindössze négy dollármilliárdos található.
A lista alsó szegletében, mindössze egy-egy milliárdossal
Portugália;
Luxemburg;
Horvátország;
Izland;
valamint Albánia áll.
A milliárdosok számát erősen befolyásolja az ország gazdasági teljesítménye és a pénzügyi központok jelenléte. A legtöbb milliárdost adó négy ország egyben Európa legnagyobb gazdaságai közé is tartozik. Az Egyesült Királyság és Svájc emellett a kontinens két legfontosabb pénzügyi központja, ami tovább erősíti a vagyonkoncentrációt.
Egyre több a milliárdos, egyre hangosabbak a vagyonviták
Az Our World in Data szerint a leggazdagabb 1 százalék birtokolja a vagyon legalább 20 százalékát szinte minden európai országban – sok helyen pedig ez a szám meghaladja a 25 százalékot is.
Az Oxfam legfrissebb elemzése szerint az Európai Unióban a lakosság felső 1 százaléka a teljes vagyon negyedét birtokolja, míg az alsó 50 százalék mindössze 3 százalékot.
Az elmúlt évtizedek adócsökkentései és a nagyvállalati kedvezmények a szupergazdagoknak kedveztek, miközben az átlagpolgárok arányaiban több adót fizetnek.
A szervezet szerint az EU-nak el kellene indítania egy közös vagyonadó-kezdeményezést, vagy legalább nemzeti szinten bevezetni a szupergazdagok adóját. A cél a társadalmi kohézió erősítése és a közszolgáltatások, valamint a klímavédelem finanszírozása lenne.
„Az EU-nak nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági érdeke is, hogy megadóztassa a szupergazdagokat” – áll az Oxfam-jelentésben.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök új adótervet készít elő a magas jövedelmű személyek megadóztatására, hogy megnyerje a szocialista ellenzék támogatását a 2026-os költségvetéshez – írja a Reuters a Les Echos francia pénzügyi napilap alapján.
Lecornu olyan adóintézkedéseket tervez, amelyek az évi 250 000 eurónál (egyéneknél), illetve 500 000 eurónál (pároknál) magasabb jövedelemmel rendelkezőket céloznák meg.
A tervezett intézkedésekkel a kormány mintegy 3 milliárd euró többletbevételre számít a következő évben.
Az első intézkedés a François Bayrou előző miniszterelnök által bevezetett egyszeri adó, a CDHR (magas jövedelmekre vonatkozó differenciális hozzájárulás) megújítása lenne. Ez az úgynevezett minimumadó biztosítaná, hogy minden érintett magas jövedelmű adózó legalább jövedelme 20 százalékát befizesse adóként.
A kisebbségi kormány emellett szigorítani kíván a szupergazdagok holdingcégeken keresztül történő adóoptimalizálási gyakorlatán is. A pénzügyminisztérium mintegy 30 000 olyan pénzügyi struktúrát azonosított, amelyek az intézkedés hatálya alá esnének, különösen azokat, amelyek osztalékot vesznek fel, de soha nem osztják újra, így elkerülve az osztalékadót.
A Les Echos szerint a holdingcégekre vonatkozó intézkedés várhatóan valamivel több mint 1 milliárd eurót hozna 2026-ra.
Egyéb intézkedésekkel együtt a leggazdagabbaktól származó teljes többlet-hozzájárulás 4-4,5 milliárd euró között alakulna.
Lecornu, aki Emmanuel Macron elnök ötödik miniszterelnöke két év alatt, múlt hónapban lépett hivatalba, miután a parlament megbuktatta Bayrou-t a jövő évre tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megszorítások miatt.
A miniszterelnök pénteken vázolta fel a vagyonadót is tartalmazó javaslatait, amelyekkel a baloldali támogatást szeretné elnyerni a 2026-os költségvetéshez. A szocialisták azonban elégtelennek minősítették a terveket, bár nem zárták ki a további tárgyalásokat.
Mivel a parlament három blokkra oszlik, amelyek egyikének sincs többsége, Lecornu a rivális pártok támogatására szorul a jogszabályok elfogadásához és saját miniszterelnöki pozíciójának megőrzéséhez. A szocialisták a Franciaország leggazdagabb 0,01%-ára kivetendő 2%-os vagyonadót szeretnének látni a 2026-os költségvetésben támogatásuk feltételeként.
Egyre gyorsabban nő a világ szupergazdagjainak száma és vagyona – derült ki az Oxfam fejlesztési szervezet hétfőn, a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) kezdete előtt közzétett tanulmányából.
A jelentés szerint 2024-ben 2769 milliárdos lett világszerte, 204-gyel több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a Világbank által meghatározott szegénységi küszöb alatt élők száma stagnál, az éhezők száma pedig növekszik.
Az Oxfam a Forbes amerikai üzleti magazin által a milliárdosok vagyonáról készített becslések, a Világbank adatai és más hasonló források alapján állította össze jelentését.
A jelentés szerint a milliárdosok vagyona csak 2024-ben 13 trillió dollárról 15 trillió dollárra nőtt világszerte, háromszor gyorsabb ütemben, mint az előző évben. A milliárdosok vagyona egyenként átlagosan napi 2 millió dollárral nőtt, közülük a leggazdagabb tíznek átlagosan napi 100 millió dollárral.
Az Oxfam szerint utóbbiak még akkor is milliárdosok maradnának, ha egyik napról a másikra elveszítenék vagyonuk 99 százalékát.
A jelentés szerint a milliárdosok vagyonának 60 százaléka „öröklésből, monopolhatalomból vagy összeköttetésekből” származik. Világszerte a milliárdosok vagyonának 36 százaléka származik öröklésből az Oxfam számításai alapján, az Európai Unióban pedig a 69 százaléka.
Több mint negyedével nőtt egy év alatt Szlovákiában a szupergazdagok vagyona, megközelítve a 19 milliárd eurót – derült ki a Forbes magazin szlovákiai kiadása által kiadott listából, amelynek számait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is ismertette szerdán.
A Forbes 45 leggazdagabb szlovákiait rangsoroló listáján szereplők összvagyona egy éve 14,8 milliárd euró volt.
A listán 6 eurómilliárdos van, az ő összesített vagyonuk értéke meghaladja a 8 milliárd eurót.
A listán szereplők közül hatan több mint 100 millió euróval növelték vagyonukat.
A szlovákiai Forbes listájának első helyén az idén Tomás Chrenek végzett 2 milliárd eurósra becsült vagyonnal. Chrenek egyebek mellett a különböző acélipari érdekeltségekkel rendelkező Moravia Steel csoport társtulajdonosa, de hozzá tartozik a több tucat kórházat és sok száz orvosi rendelőt üzemeltető Agel egészségügyi hálózat is.
A lista következő helyén a J and T befektetői és pénzügyi társaság nagy részét tulajdonló Patrik és Jozef Tkác áll, az apa és fia alkotta duó vagyonát az idén 1,89 milliárd euróra becsülte a Forbes.
A listán a harmadik helyet az idén Jaroslav Hascák szerezte meg, aki ugyancsak egy befektetői és pénzügyi társaság, a Penta többségi tulajdonosa, vagyonát ezúttal 1,8 milliárd euróra becsülték.
Most éppen Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója vezeti 235 milliárd dolláros vagyonnal a szupergazdagok listáját, melyet a Bloomberg mindennap, a New York-i tőzsdezárás után frissít. Második helyen Jeff Bezos, az Amazon alapítója áll 193 milliárd dollárral. Musk és Bezos gyakran helyet cserél. Például március elején Bezos vezetett 200 miliárddal, míg Musknak akkor 198 milliárdja volt. A tőzsdei ralik és árfolyamomlások időről időre átrendezik a listát.
Egyvalami nem változik a listán, mégpedig az amerikai milliárdosok túlsúlya az élbolyban. Az első 20 helyen 14 amerikait találunk, míg az első 5 helyen négyet. Az is feltűnő, hogy az első 10 helyen 8 milliárdost találunk a technológiai szektorból. Egy képviselője van a luxusiparnak, a francia Bernard Arnault, és egy spekuláns, az amerikai Warren Buffett tudta beverekedni magát ebbe a szűk körbe.
Az amerikaiak között a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton luxusbirodalom ura, Bernard Arnault tudta megvetni a lábát. Most a negyedik 185 milliárd dollárral. Feltűnő azonban, hogy amíg az első tízben mindnekinek nőtt a vagyona egyéves visszatekintésben, addig Arnault 23 milliárdnyi leolvadást szenvedett el. Ami azzal függhet össze, hogy a pandémiás bosszúvásárlások felpörgették a pezsgők, a kézitáskák és a luxusékszerek piacát. Ám ezek lecsengése nehéz helyzetbe hozta a luxusipart, különösen a luxustermékek kevésbé tehetős vásárlói csökkentették vásárlásaikat az elmúlt évben, nyomást gyakorolva a részvényárakra az egész iparágban.
Ázsia két leggazdagabb embere, az indiai Mukesh Ambani és Gautam Adani is az előkelő 11. és 12. helyet foglalja el a listán bő 100-100 milliárd dolláros vagyonnal. Nem véletlen, hogy indiaiak kerültek Ázsiából az első húszba, ugyanis évtizedek óta nem koncentrálódott olyan hatalmas vagyon az indiai társadalom leggazdagabb 1 százalékának a kezében, mint napjainkban. A World Inequality Lab kutatóintézet szerint India leggazdagabbjainak tulajdonában van az ország vagyonának 40 százaléka, ami fél évszázados rekord. Ráadásul a népesség leggazdagabb 1 százalékának kezében összpontosul a jövedelmek 22,6 százaléka.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Miután a győztes munkáspárti kormány megerősítette, hogy felfüggeszti a külföldi lakcímmel rendelkező britek nagyvonalú adókedvezményét, megugrott azoknak a száma, akik az Egyesült Királyság elhagyására készülnek.
A jelenségre a pénzügyi tanácsadók figyeltek fel elsőként. Egyikük elmondta: öt ügyfele máris elköltözött az országból, tíz pedig tervbe vette. Ha a pénzügyminiszter – Nagy-Britanniában kancellárnak hívják – a korábbi ígéretekkel összhangban ősszel tényleg megemeli a tőkenyereség-adót, a The Telegraph által idézett David Lesperance szerint „nagyon megnövekszik” azoknak a száma, akik elköltöznek az Egyesült Királyságból.
A tehetősek számára a brexitnél is komolyabb kockázatot jelent egy baloldali kormány – ez már 2019-ben is bebizonyosodott.
„Perceken belül” elviszik a pénzüket Nagy-Britanniából a szupergazdagok, ha a baloldali Jeremy Corbyn nyeri a választást – írta az Index. A Munkáspárt akkori vezetője már többször bejelentette: ha ő alakít kormányt, akkor megadóztatja a legnagyobb vagyonokat.
A leggazdagabb családok ügyvédjei és könyvelői öt éve rengeteg telefont kaptak milliomos és milliárdos ügyfeleiktől, akik amiatt pánikoltak: mi lesz, ha a baloldal nyeri a választást. Ez akkor nem következett be, az idén, július elején azonban a Munkáspárt történelmi győzelmet aratott a konzervatívok felett.
Rachel Reeves kancellár már korábban megerősítette, hogy adót kell emelnie az államháztartás rendbetétele érdekében, a tőkenyereség-adó pedig az egyik lehetséges eszköz.
Emellett kilátásba helyezték az úgynevezett non-dom rendszer eltörlését is.
A non domiciledből rövidített non-dom azokra a britekre utal, akiknek adózási szempontból állandó lakóhelye az Egyesült Királyságon kívül van. Kizárólag az adózási státuszt jelzi, és semmi köze az állampolgársághoz, letelepedési vagy tartózkodási engedélyhez – bár ezek a tényezők is befolyásolhatják.
Rishi Sunak felesége is élvezte az adókedvezmény előnyeit
A non-dom kizárólag az Egyesült Királyságban keresett pénze után adózott az Egyesült Királyságban. Nem kellett adót fizetnie másutt szerzett jövedelme után. Következésképpen a gazdagok számára egy lényeges és legális megtakarítási lehetőséget jelentett, ha lakhelyükként egy, a britnél alacsonyabb adózású országot jelöltek meg.
Az egyik legismertebb non-dom Akshata Murty, Rishi Sunak volt miniszterelnök felesége volt – emlékeztetett a BBC.
Miután kiderült adózási státusza, a brit „First Lady” ígéretet tett, hogy külföldön szerzett jövedelmei után is az Egyesült Királyságban fog adózni.
A Munkáspárt már két évvel a választások előtt felfedte, hogy megszünteti a non-dom adózási rendszert. Idén márciusban az akkori konzervatív kancellár, Jeremy Hunt is bejelentette, hogy a kedvezményes adóztatást fokozatosan kivezetik a gyakorlatból.
Rachel Reeves egyébként arra számít, hogy a non-dom felszámolásával 2,6 milliárd fonttal gyarapíthatja a költségvetés bevételi tételeit.
A gazdagok számára vonzó olasz adóztatás
Egy másik brit adótanácsadó is megerősítette, hogy cégéhez az utóbbi időben szinte kizárólag csak azok fordulnak, akik az Egyesült Királyság elhagyását vették a fejükbe.
Mark Davies szerint az „exodus” azt sugallja, hogy a Munkáspárt a magániskolák, a non-dom rendszer és magántőke elleni adótámadása kevésbé teszi vonzóvá az Egyesült Királyságot a szupergazdagok számára.
Az idén eddig rekordszámú, 9500 milliomos költözött el Nagy-Britanniából, szemben a tavalyi, egész évben mért 4200-zal – legalábbis a Henley & Partners tanácsadó iroda kutatása szerint.
Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben vonzza az indiai, közel-keleti, orosz és brit milliomosokat.
Egyre többen költöznek Olaszországba is, miután belengették a non-dom felszámolását – közölte Nicola Saccardo, egy ügyvédi iroda munkatársa.
Olaszország ugyanis 2017-ben átalányadót vezetett be, amely alapján a gazdagok évi csupán százezer euró adót fizetnek Olaszországon kívül szerzett bevételük után – annak nagyságától függetlenül.
A legfrissebb adatok szerint már „csak” 3194 dollármilliárdos él a Földön. A legtöbben az Egyesült Államokban. A szűk elitklubba a legtöbben Óceániából léptek be 2022-ben.
Elkészült a legfrissebb összesítés a világ dollármilliárdosairól. A New York-i Altrata vállalat éves kimutatása szerint 2022-ben csökkent a milliárdosok száma a világon, 2021-hez képest 3,5 százalékkal kevesebben lettek, és a legszűkebb elithez már „csak” 3194 ember tartozik.
A kutatás szerint a legtöbben közülük az Egyesült Államokban élnek, itt 955 szupergazdag lakik, míg a dobogóra Kína (357 fő) és Németország (173 fő) került még fel. A legnagyobb esést a milliárdosok számában Kína könyvelhette el, ahol csaknem negyvenen kerültek ki az elitklubból egyetlen év alatt, de a megmaradt milliárdosok vagyona is nagyot zuhant, több mint tíz százalékkal lett kisebb.
Ez egyébként világszerte igaz volt a szupergazdagokra, a leggazdagabb 3194 ember összesen mintegy 11,1 ezer milliárd dollárnyi vagyonon ül.
Az utánuk következő „kasztba”, amelyet az Altrata a 30 millió és 1 milliárd dolláros vagyon közé lőtt be, 387 ezren tartoznak, míg a következő lépcső, az 5 millió és 30 millió dolláros vagyon közötti gazdagok pedig több mint 3,6 millióan vannak.
Ez a nagyjából 4 millió ember összesen 81 ezermilliárd dollárral rendelkezik. Az igazi gazdagságot a Földön egyébként mindössze tizenöten érezhetik, az ő vagyonuk fejenként meghaladja az 50 milliárd dolláros álomhatárt.
Bár az Altrata neveket nem említ, nem nehéz kitalálni, hogy a több listán is éllovasnak számító Elon Musk és Jeff Bezos is köztük van.
Érdekes módon mégsem a Musk főhadiszállásának számító és a Szilícium-völgynek is otthont adó San Francisco a milliárdosok kedvenc lakóhelye, hiszen két város is megelőzte.
A kaliforniai nagyvárosban 84 milliárdos lakik, ezzel éppen csak felkerült a dobogóra Moszkva (76 fő) és London (75 fő) elé, az első két helyen pedig New York (136 fő), illetve Hongkong (112 fő) áll.
A milliárdosok száma egyébként csak két országban nőtt, Szingapúrban és Oroszországban. Ez utóbbiban 4,7 százalékkal lett több szupergazdag, akiknek a száma így 112-re emelkedett. Ez azért különösen érdekes, mert Oroszországot súlyos gazdasági szankciók sújtják, a nemzetközi kereskedelem szinte lehetetlenné vált, és a külföldi befektetéseket is erősen korlátozták a nyugati országok. Így is több új orosz dollármilliárdos lett az elmúlt egy évben.
Az adatokból az is kiderült, hogy bár a szupergazdagok közül a legtöbben már igen fiatalon elindították saját vállalkozásaikat, első dollármilliárdjukra igencsak sokat kellett várniuk, de többségükben, 64 százalékban saját erőből gazdagodtak meg. Negyven évnél fiatalabbak igazából csak öröklés útján kerültek be a listába. Az ötven évnél fiatalabb szupergazdagok száma mindössze 9,5 százalék, a 70 évnél idősebbek pedig 42,2 százalékot tesznek ki.
A szupergazdagok egyébként a felmérés szerint nemcsak vagyont gyűjteni, de adni is szeretnek. A legkedveltebb hobbinak a jótékonykodás, különböző alapítványok kezelése számít a körükben, ezt követik a sportok, a repülés, a művészet és az utazás, illetve a politika. Elsősorban az oktatásra fordítják a vagyonukat, de a szociális és egészségügyi fejlesztések, valamint a kultúra és a környezetvédelem is kiemelt területnek számít – olvasható a Világgazdaságban.
A romániai Országos Adóhatóság (ANAF) az adózási fegyelem javítása érdekében kidolgozott egy határozattervezetet, amelynek célja azoknak az embereknek az azonosítása, akik nagy vagyonnal büszkélkednek. A listára való feljutási küszöböt 25 millió euróban határoznák meg – írja a Krónika Online.
Szól az adóhatóság annak, aki felkerült a listájára
A cikk nem román állampolgárokról, hanem Romániában élőkről ír. Olyanokról lenne szó, akiknek az ingatlanjainak, ingóságainak és pénzügyi eszközeinek az értéke meghaladja a 25 millió eurót. Az értékbecslést az ANAF szakértői végzik. Az adóhatóság értesíti azokat, akik felkerülnek erre a listára, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy az adóhatóság saját adatbázisát gazdagítja, vagy nyilvánosságra hozzák, mint a cégek fehér-, illetve feketelistáját.
A listára felkerültek legalább hat évig maradnak az adóhatóság célkeresztjében. A névsort háromévente frissítik.
Az ANAF célja, hogy javítsa az önkéntes adózási kedvet, azonosítsa azokat, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy nem adóznak a vagyonuk után.
Innovatívvá és hatékonnyá tennék az adó- és vámügyeket
A lista összeállítása része az adóhatóság 2021–2024-es stratégiájának, amellyel innovatívvá és hatékonnyá akarják tenni az adó- és vámügyeket, valamint javítani akarják az önkéntes adózást. Az ANAF szem előtt tartotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait is: egy romániai látogatás során a washingtoni székhelyű pénzintézet delegációja egyebek mellett azt javasolta, hogy összpontosítsanak a nagy vagyonnal büszkélkedő magánemberekre. A most nyilvánosságra hozott határozattervezetet a hatálybalépéshez el kell fogadnia Lucian Heiuș ANAF-elnöknek.
Jól állnak a román gazdagok térségi összevetésben
Ha nem is a magyar adóhatóság gyűjtése és módszertana alapján, de ismert Magyarország leggazdagabbjainak a neve is, hiszen ilyen tárgyú összeállítások folyamatosan és világszerte készülnek. Tavaly a leggazdagabb román a Dragos és Adrian Paval testvérpár volt, akik az építőanyagokat, barkács- és lakberendezési cikkeket árusító Dedeman üzletlánc tulajdonosai voltak. A vagyonuk 13 milliárd lejre, azaz 1000 milliárd forintra rúg.
A második helyre Ion Tiriac pénzügyi szakember, korábbi profi tenisz- és jégkorongjátékos futott be 8,5 milliárd lejjel, átszámítva 691,4 milliárd forinttal. A harmadik pedig az a Daniel Dines, aki a UiPath robotizált folyamatautomatizálási platform tőzsdei bevezetésével 8 milliárd lejt, azaz 605,1 milliárd forintot zsebelt be. Fél éve az első helyen állt országos összesítésben. A magyar Csányi Sándorénál nagyobb vagyon felett rendelkezhet Ion Stoica és Matei Zaharia is: a Databricks két alapítója 7,5 milliárd lejt, azaz 609,5 milliárd forintot forgat. A Forbes nemzetközi listáján hat román van, közülük öten megelőzik a legvagyonosabb magyart.
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdete óta kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány nem egyenlő mértékben sújtja a szegényeket és a gazdagokat, a vakcinák igazságtalan elosztása nem volt más, mint a jéghegy csúcsa.
A világ 19 független jótékonysági szervezetét tömörítő, 1942-ben alapított Oxfam idén januárban nyilvánosságra hozott, Inequality Kills című jelentése szerint a covid-járvány eddig eltelt két évében a világ tíz leggazdagabb embere 700 milliárd dollárról 1,5 billió dollárra növelte, vagyis duplázta a vagyonát. Mialatt a világ teljes lakossága 99 százalékának csökkent, a leggazdagabbaknak percenként 15 ezer, naponta 1,3 milliárd dollárral nőtt a bevétele a járvány minden egyes napján.
Ez olyan mértékű gazdagodást jelent, magyarázta az Oxfam ügyvezető igazgatója, hogy ha a világ tíz legtehetősebb embere egyik pillanatról a másikra elveszítené vagyona 99,999 százalékát, akkor is gazdagabb maradna a Föld teljes lakosságának a 99 százalékánál. Vagyonuk egyszeri 99 százalékos megadóztatása elég lenne arra, hogy:
a világ teljes lakosságát ellássák covidvakcinákkal,
több mint nyolcvan országban gond nélkül finanszírozhatnák a teljes lakosság ellátását szolgáló egészségügyi rendszert
vagyonukból több mint nyolcvan országban finanszírozni lehetne a nemi alapú elnyomás áldozatainak a védelmét
majd ha mindezt kifizették, még mindig nyolc milliárd dolláros profittal szállnának ki a pandémiából
Ráadásul a pandémia két éve során a tehetősek vagyona jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az elmúlt másfél évtizedben valaha. Ez annak köszönhető, hogy a központi bankok által a pénzügyi szektor és az állami gazdaságok megsegítése érdekében hozott döntések rendre a leggazdagabbak zsebét tömték tovább. Csak a Tesla-alapító Elon Musknak 26 milliárdról 294 milliárd dollárra nőtt a vagyona a járvány előttihez képest. Az Oxfam-jelentés szerint „a pandémia világosan megmutatja, hogyan válik a társadalmi egyenlőtlenség a gazdasági elnyomás melegágyává a kapzsiságnak és a politikai döntéseknek köszönhetően”.
Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a pandémia korántsem csak a covidvakcinák és más antivirális szerek gyártóinak billentette erősen pozitívba a mérlegét az utóbbi két évben. A pandémián gazdagodóknak köszönhetően a luxusszolgáltatások piaca is soha nem látott virágzásnak indult. A The Atlantic összefoglalója szerint a magánrepülőzés például olyan divatos lett az utóbbi két évben, hogy a szegmensben a 2008-as gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakban sem lehetett a mostanihoz hasonló bevételeket realizálni, pedig az a magánrepülőzés aranykorának számított – mostanáig.
A fő különbség, hogy míg az ezredforduló környékén, akik tehették, a luxus érzéséért és a magánszféra védelmében magánrepülőztek, most ugyanezt a biztonság miatt választják a tehetősek. Márpedig az efféle biztonságért mélyen a zsebbe kell nyúlni: az Amerikán belüli utak akár már 6-7 ezer dollárból is kijöhetnek, de egy transzatlanti repülésért akár 120 ezer dollárt is elkérhetnek a szolgáltatók.
A borsos árcédulák ellenére hasonló felívelést tapasztaltak a jachtforgalmazók is, de megnőtt a kereslet a megvásárolható magánszigetek vagy épp a magasan jegyzett séfek nyújtotta magánszolgáltatások iránt is.
Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, mellyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.
Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.
