Az ukrán munkavállalókra változások várnak: hamarosan elérhetővé válnak az e-beteglapok, megváltoznak a kifizetések. A Szociálpolitikai Minisztérium már előkészítette az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
A változásokat a Covid-19 járvány idején megnövekedett betegállomány kifizetések váltották ki, ami a szükséges pénzeszközök hiányával jár. A Társadalombiztosítási Pénztár nem bírja a hirtelen megnövekedett terhelést a koronavírusos betegek számának növekedése, a gazdasági aktivitás csökkenése és az egyszeri adóbefizetésekből származó bevételek csökkenése miatt, közölte a Szociálpolitikai Minisztérium. Március elején a Társadalombiztosítási Alap bejelentette, hogy a betegállományi kifizetések pénzhiány miatt 3 hetet késnek.
Mi változik az új törvény elfogadása után, és mi lesz a betegállományi kifizetésekkel?
A támogatás összege a szolgálati idő függvényében változik: az 5 éves gyakorlattal rendelkező munkavállalók az átlagfizetés felét kapják, 5-10 év – 60%, 10-15 év – 70%, 15-től 20 évig – 80%, 20 év felett – az átlagfizetés 100%-a.
Az ideiglenes munkaképtelenségért járó támogatást nem fizetik a vállalat leállása idején, valamint ha az orvosi igazolás megalapozatlannak nyilvánítja az ideiglenes munkaképtelenséget.
A Társadalombiztosítási pénztárnak a táppénzt a munkaképtelenség 11. napjától kell fizetnie, jelenlegi szabály a 6. napja helyett. Ez azt jelenti, hogy a beteglap első 10 napját a munkáltató fizeti, nem pedig az ötöt, mint korábban.
A jóváhagyást követően a törvényjavaslat módosításai 2021. augusztus 1-től lépnek hatályba. A törvényjavaslat nyilvános megvitatása folyamatban van, az észrevételeket április 29-ig lehet benyújtani. Az első hét alatt 24 negatív reagálást regisztrálta, és egyetlen pozitív észrevétel sem érkezett.
Nem lesz többé papír alapú beteglap a tömeges mértékű hamisítás miatt.
A beteglapokat jelenlegi formájukban a törvény hatálybalépését követően már nem használják. Az elektronikus beteglapok bevezetése része az ukrán egészségügy elektronikus dokumentumkezelése irányába, amely nyilvántartását a Nyugdíjpénztár kezeli.
A beteglapok nyilvántartása és bevezetése jogi kereteinek kidolgozása 2018-ban kezdődött az eHealth rendszer megjelenésével.
A törvényjavaslat értelmező dokumentuma szerint a beteglapok hamisítása manapság aktuális probléma Ukrajnában. Az ukrán Társadalombiztosítási alap a beteglapok maximum 10%-át ellenőrzi.
Ugyanakkor széles körben elterjedt a hamis beteglapok értékesítése és a valódiak kiadása tisztességtelen orvosok által, ezért az állam évente több mint 1 millió UAH-t veszít az ilyen táppénzek kifizetésével – közölte az RBK.
A törvénytervezet kimondja, hogy a papír alapú beteglapok helyett a biztosítással rendelkezők nyilvántartásában az elektronikus igazolásokat tartják nyilván. Nemcsak a beteglapot digitalizálják, hanem a vizsgálatok eredményei alapján az orvosi illetve a szakbizottság jelentését is.
Olekszandr Maleckij, a Nyugdíjpénztár informatikai részlegének vezetője szerint a Nyugdíjpénztár felhalmozza és tárolja az ukrán munkavállalók biztosítási idejével kapcsolatos információt.
A beteglapok nyilvántartása már elkészült és használatra kész. Maleckij megjegyezte, hogy a Nyugdíjpénztár felépítette a polgárokkal való kapcsolattartó rendszerét, létrehozta az elektronikus szolgáltatások portálját megfelelő kabinetekkel, ahol rendelkezésre állnak az információk. A mechanizmus működtetése érdekében meg kell kezdeni az orvosi véleményének kiadását. Az elektronikus beteglapok nyilvántartása csak így fog teljes kapacitással működni.
Ugyanakkor az „Együtt a korrupció ellen” társadalmi-kormányzati platform koordinátora, Okszana Velicsko elmondása szerint, az Egészségügyi Minisztérium a kórházak számítógéphiánya miatt lassulhat az elektronikus beteglapok bevezetése, számolt be a Szuszpilni Novini. A változások sikeres végrehajtása érdekében minden egészségügyi szakembernek meg kell tanulnia az új nyilvántartás használatát.
Június 1-jén Volodimir Zelenszkij, Ukrajna
elnöke aláírta a 2166. számú törvényjavaslatot „A kötelező állami
társadalombiztosítási járulék beszedéséről és nyilvántartásáról szóló törvény
módosításáról” a megkülönböztetés kiküszöbölése céljából”, és visszaküldte a
Parlamentnek. A társadalombiztosítási járulék (2010. július 8-án 2464-VI.számú
törvény) kötelező befizetés az állami társadalombiztosítási rendszerbe.
2021. január 1-jétől az alábbi
módosítások, a hivatalos nyilvánosságra hozataluk pillanatától lépnek hatályba:
tilos az egységes a társadalombiztosítási járulékot fizető állampolgárok kettős adóztatása;
a nyugdíjas korú önálló vállalkozók mentesülnek az egységes a társadalombiztosítási járulék fizetése alól;
azon magánvállalkozók, akik bezárás alatt állnak, mentesülnek a pénzbírság fizetésétől az egységes társadalombiztosítási járulék nem fizetése vagy késedelme miatt.
Azok a polgárok, akik magánvállalkozók, ugyanakkor
megélhetésük biztosítása céljából alkalmazottként is dolgoznak, kétszer
fizetnek egységes társadalombiztosítási járulékot. Tekintettel arra, hogy a
munkavállalóért az egyszeri szociális járulékot a munkáltató fizeti, a magánvállalkozó, mint munkáltató szintén
fizeti, ez esetben a személy kétszer fizet társadalombiztosítási járulékot. A
törvény megengedi az ilyen részmunkaidős foglalkoztatottaknak, hogy ne
fizessenek egységes szociális járulékot. A jogalkotók szerint a
társadalombiztosítási járulékot dupla felszámolása gyakorlatilag ellentmond a
törvénynek, így megszűnik. A törvény ezen kívül mentesíti azokat a
nyugdíjasokat egységes szociális járulék fizetésétől, akik független szakmai
tevékenységet folytatnak. A nyugdíjasok, mint vállalkozók, általában
mentesülnek az ilyen járulékok alól, de akik egyéni vállalkozóként dolgoznak és
nem egységes adót fizetnek, hanem az általános szabályoknak megfelelően
adóznak, nem rendelkeznek ilyen kedvezményekkel. Ezek általában közjegyzők,
ügyvédek stb. A törvény ezzel kiküszöböli ezt a hátrányos megkülönböztetést, és
lehetővé teszi az önálló vállalkozók nyugdíjasok minden kategóriájának, hogy ne
fizessen egységes szociális járulékot. „Nem
azt jelenti, hogy mentesülnek, hanem önkéntes alapon fizethetik a
társadalombiztosítási járulékot” – mondta Danilo Hetmancev, a parlamenti
képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának
elnöke. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy kiestek a törvényből a vállalatoknál
dolgozó nyugdíjasok, bár egy ilyen intézkedés lehetővé tenné a 65 év felettiek
versenyképességének fokozását a munkaerőpiacon és csökkenteni a munkaerőhiányt.
Fontos, hogy a törvény fenntartja a hátrányos megkülönböztetést a dolgozó
nyugdíjasok között. Tehát, ha a nyugdíjas-vállalkozók mentesülnek az
egységes szociális járulék fizetése
alól, viszont azokért, akik alkalmazottként dolgoznak a vállalkozásukban, kötelesek
fizetni.
