A hatalmas viták után elfogadott új törvény legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Megszavazta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) az Olaf Scholz kancellár vezette kormány eddigi legvitatottabb javaslatát, amely klímabarát fűtési rendszer beépítésére kötelezi a lakásépítőket.
A szavazásra azután került sor, hogy a koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – hónapokig vitatkoztak a fűtési rendszerek új szabályairól.
A többszöri módosítás után kidolgozott végső változatot pedig június 30-án küldték meg a Bundestagnak. A tervek szerint a javaslatot egy hét alatt kellett volna megtárgyalni, és a nyári szünet előtti utolsó napon, július 7-én meg is szavazták volna.
A német alkotmánybíróság azonban az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik képviselője, Thomas Heilmann indítványára leállíttatta a törvényalkotási folyamatot, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek elegendő időt kell biztosítani a javaslatok tanulmányozására.
A kérdés rendezése így újabb két hónappal elhúzódott, tovább növelve a lakásépítésre vagy felújításra készülők körében keletkezett bizonytalanságot. A pénteki szavazáson végül a koalíciós pártok frakcióinak támogatásával, 399 igen szavazattal, 275 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el a vitatott törvényt.
Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy
2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Az új lakások mellett a felújítandó ingatlanokról is szóló és számos szabályról, kivételről és támogatásról – például a fűtés korszerűsítéséhez igényelhető akár 70 százalékos állami hozzájárulásról – rendelkező törvény a Zöldek kezdeményezésére került a kormány programjába.
Kidolgozása főleg azért húzódott el, mert az FDP a részletes állami szabályozásra és közpénzből finanszírozott támogatásra építő Zöldekkel szemben a piaci folyamatok alakulásától várja a klímavédelmi célok teljesülését, így két különböző megközelítést kellett összehangolni.
A Zöldek szerint viszont az egyre súlyosabb klímaválság miatt minden eszközt be kell vetni, mert Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, míg például a szomszédos Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka.
Az ellenzéki pártok nem dolgoztak ki alternatív javaslatot, a koalíciós vitát és a parlamenti eljárást viszont élesen bírálták. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége szerint
a kormánypártok nyilvánosság előtt folytatott vitái és maga a törvény is „konjunktúraprogram a populistáknak”, a lakosság aggodalma pedig teljes mértékben indokolt, mert az állami támogatás nem elégséges, így az új szabályok miatt „elszegényednek az emberek”.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek vezető politikusa a szavazás előtti felszólalásában rámutatott, hogy a Bundestag még az előző, CDU/CSU-SPD összetételű kormány kezdeményezésére rögzítette törvényben, hogy Németországnak 2045-re el kell érnie a klímasemlegességet, intézkedéseket viszont nem rendelt a célkitűzéshez.
Az új jogszabállyal konkrét lépések is kapcsolódnak a célhoz, aminek révén a klímavédelem milliók életét befolyásoló és terhekkel járó üggyé válik, ezért érthetőek az aggodalmak. A törvény azonban jogbiztonságot és kiszámíthatóságot teremt, megvédi a fogyasztókat az energia drágulásától és igazságosan osztja el a terheket.
Maratoni, 16 órás szavazási procedúra után elfogadta a gazdasági kiigazító, bevételnövelő törvénycsomagot az amerikai törvényhozás felsőháza.
A szenátus a lehető legszűkebb többséggel tudta elfogadni a jogszabályt. Miután a törvény mellett és ellene is 50-50 szavazat érkezett, Kamala Harris alelnök támogató voksa hozta meg a demokraták sikerét. A döntéssel megnyílt az út, hogy a képviselőház is megvitassa a költségvetési kiadásokat és inflációt egyszerre csökkenteni hivatott, heves vitákat gerjesztő csomagot.
A törvénycsomagról a republikánusok kezdeményezésére részletes szavazást tartott a szenátus, gyakorlatilag pontról pontra mentek végig a módosító javaslatokon. Ennek következtében az utolsó pillanatban is módosult a jogszabály tartalma, kikerült belőle például az inzulinkészítményekre vonatkozó teljes ársapka, amit egyébként a szenátus demokrata eljárási felügyelője, Elizabeth MacDonough is kifogásolt.
Az Infláció Elleni Törvénycsomag (Inflation Reduction Act) elfogadása az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert több demokrata szenátor is feltételekhez kötötte támogatását. Elizabeth MacDonough is csak feltételekkel adta beleegyezését a törvényjavaslat szavazásra bocsátáshoz. A demokrata politikus a szenátus eljárási szabályaival ellentétesnek találta a gyógyszergyártók esetében alkalmazni tervezett inflációs árengedményt is.
A demokrata szenátorok közül az utolsó napig feltételekhez kötötte támogatását Kyrsten Sinema arizonai szenátor, akinek igényére végül kikerült a javaslatból a nyereségrészesedési adót érintő szabály, aminek a lehetősége így a tehetős amerikaiak számára megmarad.
A törvényjavaslat vitája előtt a republikánusok teljes ellenállást hirdettek, mondván, hogy minden erejükkel az elfogadása ellen lépnek fel, ennek volt része a részletes szavazási eljárás (az úgynevezett vote-a-rama). Bill Haggerty, Tennessee állam szenátora egy sajtónyilatkozatban kifejtette, hogy szerinte a törvénycsomag nem csökkenti érdemben az inflációt, az üzemanyagok ára ezt követően is magas marad. A jogszabály csak egy üzenet, de nem jelent cselekvést, pedig az amerikai versenyképességet kellene javítania, és az áremelkedést kezelnie – mutatott rá.
A szavazást követően Joe Manchin demokrata párti szenátor, a jogszabály egyik kidolgozója szerint „jó és kiegyensúlyozott” a csomag. Ronna McDaniel, a Republikánus Nemzeti Bizottság elnöke, úgy vélekedett, hogy a „demokraták a novemberi választásokon meg fogják fizetni az árát annak, hogy gazdasági recesszió idején adóemelést hoztak a családokra”.
A törvénycsomag bevételnövelő elemei a tervek szerint 739 milliárd dollár bevételt generálnak az Egyesült Államok költségvetésének, ezért nevezik adóügyi törvénynek is. Elemei között szerepel a 15 százalékos minimális társasági adó bevezetése, a felírásköteles gyógyszerek árazási reformja, aminek része, hogy az állami egészségügyi szolgáltató ártárgyalásra kötelezheti a nagy gyógyszergyártó vállalatokat bizonyos készítmények esetében. A költségvetési bevételek növelésének elemi között szerepel az adóbehajtás végrehajtásának hatékonyabbá tétele is.
A jogszabály 433 milliárd dollár kiadással is jár majd. Ennek egyik eleme a 369 milliárdos energiabiztonsági és klímaváltozás elleni törvény, a másik pedig az egészségügyi ellátás kiterjesztéséről szóló jogszabály.
A képviselőház a szenátusi elfogadás után már a héten, várhatóan pénteken tárgyalhatja a jogszabály-csomagot.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket
és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint
szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok
vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra,
2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az
ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok
választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják
annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett
fogyasztók számára 1000 köbméter gáz
ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal
nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók
számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy
vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek
számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik.
2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya.
A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől
lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a
szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon
emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a
nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a
segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást,
gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a
lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A
vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd.
Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal
próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal
emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni
vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85
és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi
célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila
szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt
állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv
elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni,
hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg.
Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a
probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt
felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha
valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam
megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló
törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató
állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
