Litvánia betilthatja bizonyos áruk Belaruszba és Oroszországba irányuló tranzitforgalmát. Ezt Aushrine Armonaite gazdasági miniszter jelentette ki. Olyan kettős felhasználású árukról van szó, amelyeket az Orosz Föderáció potenciálisan felhasználhat az Ukrajna elleni agresszióra. A tilalom egy évig fog tartani − írta meg a Baltic News Agency hírügynökség.
Egy ideje már gyűjtjük az információkat a Litvánián kívül előállított és az országon áthaladó különböző érzékeny áruk tranzitjáról. Ezek az áruk szárazföldi útvonalakon keresztül haladnak Belaruszon és Oroszországon keresztül, és aggódunk amiatt, hogy egyes érzékeny áruk áramlása jelentősen megnövekedett. Bizonyítékunk van arra, hogy ezek egy részét felhasználhatják az ukrajnai háborúban, és a harctérre kerülhetnek − fogalmazott a politikus.
Kaja Kallas észt miniszterelnök az európai uniós áruk Oroszországon keresztül történő tranzitjának teljes tilalmát sürgeti, mivel aggályosnak tartja, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megugrása az utóbbi egy évben a szankciók kijátszását takarja – írta a Bloomberg.
A hazánkból Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Grúziába, Örményországba és Üzbegisztánba irányuló export tavaly óta jelentősen megnövekedett, ezek az áruszállítások pedig nagyrészt Oroszországon keresztül történnek – mondta Kallas csütörtökön Tallinnban, az észt fővárosban.
Például tavaly óta az észt csipexport Kazahsztánba, Grúziába és Kirgizisztánba 189, 222, illetve 21 576 (!) százalékkal nőtt meg, ám ezt a hatalmas keresletet önmagukban ezen országok igényei nem indokolják. Kérdés, hogy egyáltalán célba értek-e.
A szankciók körébe vont uniós exportból legalább egymilliárd dollárnyi termék tűnt el az orosz gazdasági partnerek felé irányuló tranzitforgalomban, ami nagyban hozzájárult Vlagyimir Putyin háborús gazdaságának az életben tartásához.
A nyugati tisztviselők szerint a „szellemkereskedelem” elsősorban a kettős felhasználású, azaz katonai és hírszerzési célokra is alkalmas termékeket érinti, amelyek szigorú exportellenőrzés alatt állnak. Ezeknek az áruknak pedig csak mintegy fele jutott el a megadott célállomásra, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba.
A legegyszerűbb az lenne, ha a tranzitot betiltanánk az összes Oroszországgal határos országban, de egy külön észt szankció nem oldaná meg a problémát. Emiatt egy uniós szintű megoldásra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök.
Néhány Oroszországgal határos tagállam – Finnország, Lengyelország, Norvégia, Észtország, Lettország és Litvánia – képviselői a héten Helsinkiben találkoznak, hogy speciális szankciók bevezetéséről tárgyaljanak.
Eközben az Európai Unió is hasonló megoldáson dolgozik, hogy a Moszkva elleni szankciók következő fordulójában már ezt a kiskaput is be tudják zárni.