Az állami tudományos intézmények és felsőoktatási intézmények minősítése alapján idén több mint 3 milliárd hrivnyát osztottak szét az alapkutatási finanszírozás keretében.
Okszen Liszov, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere szerint ez gyakorlatilag az első ilyen nagyszabású értékelés a tudományos intézmények tevékenységéről több mint 30 év után. Az értékelés eredményei szolgáltak alapul az alapfinanszírozás elosztásához: azok az intézmények és tudományos egységek, amelyek jobb kutatási eredményeket mutatnak, nagyobb támogatást kapnak.
Kárpátalja is részesült az állami finanszírozásból:
22,7 millió hrivnya – a tudományos és tudományos-pedagógiai munkatársak ösztönzése;
7,2 millió hrivnya – a kutatási infrastruktúra fejlesztése;
4,9 millió hrivnya – a tudományos intézmények fejlesztése.
A tudomány fejlesztése fontos része a régió és az ország fejlődésének. Az állami költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatás lehetővé teszi, hogy támogassuk a szakembereink kutatásait a természettudományok, a matematika, a biomedicina és a társadalomtudományok területén. A világ nem áll meg, így a tudományos felfedezések lehetővé teszik, hogy a modern kihívásokat fejlődési lehetőségekké alakítsuk, biztosítva a régió szellemi vezetését és az ország technológiai önállóságát. A hírt a megyei adminisztráció közölte.
Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedésével a környezeti katasztrófákkal vagy a tengerszint emelkedésével lesz hatással az életünkre. Egyes élelmiszerek a kialakuló hiány miatt luxuscikkekké válhatnak.
A globális éghajlatváltozás közvetlen hatással van az élelmiszertermelésre. A hőmérséklet változása, az özönvíz szerű esőzések vagy éppen az aszályok veszélyeztetik az olyan élelmiszerek termesztését és betakarítását is, amelyek jelenleg a mindennapi életünk részét képezik.
A termesztési körülmények megváltozása a növénybetegségek és a kártevők elszaporodását vonják maguk után, ezeket a növények egyre kevésbé tudják majd leküzdeni. Ez veszélyt jelent, nemcsak a pénztárcánkra, hanem az egész világ lakosságának élelmiszerbiztonságára nézve. Jöjjön most öt olyan élelmiszer, amelyekből az éghajlatváltozás miatt hamarosan luxuscikk válhat.
Olajbogyó Olaszországban, az olajbogyó egyik legfontosabb termőterületén az éghajlat az elmúlt években észrevehetően megváltozott: még nyáron is nagy mennyiségű és tartós esőzéseket, valamint alacsonyabb, 20-25 Celsius fok körüli legmagasabb tapasztaltak. Mindez kedvez az olíva gyümölcslégy (Bactrocera oleae) szaporodásának. Tojásait az olajfa gyümölcsébe rakja, lárvái pedig kikelésük után az olajbogyókkal táplálkoznak. Képekes a teljes termést elpusztítani.
Míg korábban a szárazság és a 30 Celsius fok feletti hőmérséklet mellett nem tudtak elszaparodni, mára akadálytalanul terjedhetnek Olaszországban.
Kakaó Az kakaót (Theobroma cacao) főleg Nyugat-Afrikában termesztik. Ghána és az Elefántcsontpart együttesen a világ kakaóbab szükségletének mintegy kétharmadát fedezi. A klímaváltozás azonban itt is észrevehető. Vagy túl sok eső esik, vagy túl kevés. Már 2015-ben a termés 30 százaléka tönkrement a megváltozott időjárás miatt. A növényeket az emelkedő hőmérséklet is megviseli. A kakaófák az állandó 25 Celsius fok körüli hőmérsékletet kedvelik a legjobban, nagyon érzékenyek az ingadozásokra. A kakaó így hamarosan hiánycikk lehet.
Citrusfélék A citrusféléket sikeresen termesztik az egész világon. Ázsiában, Afrikában és Amerikában azonban egy ideje a a sárgasárkány kór nevű betegséggel küzdenek.
A kórokozó eredetileg Ázsia forró régióiban okozott problémát, de az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet miatt globális gond lett. A betegséget a huanglongbing baktérium (HLB) okozza, amelyet levél bolhák (Trioza erytreae) terjesztenek. A betegség megelőzhető, de nem gyógyítható. Ha a citrusfélék megfertőződnek, leveleik elsárgulnak, a hajtások elsorvadnak és néhány éven belül a növény elpusztul.
Kávé A kávé az egyik legnépszerűbb ital – az emelkedő árak ellenére. 2010 óta a terméshozamok az egész világon csökkennek. A bokrokon kevesebb kávébab terem, az ültetvények egy részén a növények legyengültek, betegségek támadják meg. A világ legnagyobb kávétermesztő régiói Afrikában és Brazíliában találhatók. Egy nemzetközi kutatás már 2015-ben megállapította, hogy a nappali hőmérséklet emelkedik, ami az éjszaka folyamán sem hűl le kellőképpen, amint a növények nehezen tolerálnak, mivel a kávénak pontosan erre hőmérséklet változásra lenne szüksége.
Paradicsom Európai veteményeskertjének számító spanyolországi Almerìa síkságon mintegy 32 000 üvegház áll, paradicsomot, paprikát, uborkát termesztenek bennük. Szakértők szerint ezen a területen mintegy 180 liter víz szükséges egy kilogramm paradicsom termesztéséhez. Spanyolországban évente összesen mintegy 2,8 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget termesztenek. Utóbbi években a gyümölcs- és zöldségtermesztés szempontjából rendkívül fontos téli eső azonban egyre ritkább vagy teljesen hiányzik, egyes helyeken 60 vagy akár 80 százalékkal kevesebb csapadék hull. Hosszú távon ez jelentősen csökkentheti a betakarított termést és ezzel együtt az olyan élelmiszer mint a paradicsom igazi luxuscikké válhat.
Két gyártási hibát is találtak az utasszállítókban, amik együtt már súlyos problémát jelentenek.
Gyártási hibák miatt vontak ki azonnal a forgalomból nyolc Boeing 787-es Dreamliner utasszállító repülőt – írja az Airportal.hu. A Boeing vizsgálata két, egymástól független szerkezeti problémát is feltárt az érintett gépekben. A probléma a kompozit anyagból készült törzs hátsó részében, két elem összeillesztésénél van.
Megerősítette a hírt a Boeing is az Air Current szaklapnak, amely csütörtökön először írt a hibáról. A gyártó szerint a két, egymástól független hiba együtt már olyan problémát okoz, amely idővel strukturális repedésekhez, törésekhez vezethet.
A nyolc érintett gép információk szerint a United, az Air Canada és a Singapore Airlines flottájában teljesít szolgálatot. Várhatóan kéthetes javítás után repülhetnek újra. Mindegyiket abban a charlestoni üzemben szerelték össze, amelyiknek dolgozói tavaly súlyos mulasztások sorára hívták fel a nyilvánosság figyelmét.
Az összeillesztéssel nem először akadt problémája a gyárnak az Air Current szerint. A 787-es tesztgépeket a berepülés időszakában, 2010-ben egy időre le kellett állítani hasonló gyártási hibák miatt, és az első példányoknál is voltak ilyen nehézségek.
A Boeing nemrég más, súlyosabb ügyben került a figyelem középpontjába. Két 737 MAX útja is tragédiával végződött korábban, 346 ember halálát okozva. Egy jelentés készítői szerint az egyik repülőgép átesésvédelmi rendszere (MCAS) automatikusan lenyomta a gép orrát, így a pilóták szinte elvesztették az irányítást a gép felett, drámai küzdelmük hiábavaló volt. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság 18 hónapnyi vizsgálat után idén augusztusban összegezte, miken kellene változtatnia a gyártónak, hogy biztonságosan repülhessen az új típus.
A Boeing dolgaira rálátó informátorok szerint a repülőgépgyártó vállalat már csak a meglévő rendeléseket teljesíti a 747-es típusra, melynek 2022-ben végleg leállíthatják a gyártását.
A jelek szerint az Airbus után a Boeing is úgy döntött, leállítja az extra nagy kapacitású repülőgépek gyártását. Míg előbbi cég 2019-ben mondta ki az A380-as programra a végítéletet, utóbbi lépéséről jelenleg csak névtelen források nyilatkoztak.
A Bloomberg információi szerint a Boeing a következő két évben végleg leállítja a 747-es, egész pontosan a 747-8-as típusú repülőgép gyártását. A cég szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor nem is tagadta az állításokat, csupán annyit mondott, hogy az eddig befogadott megrendelésekkel még több mint két éven át kitart majd a program. A lap szerint ugyanakkor a Boeing által közzétett pénzügyi jelentésekben már olyan megfogalmazások is olvashatók, melyek megerősítik a leállításról szóló információjukat.
A döntés mögött az állhat, hogy a légitársaságok kevesebb üzemanyagot fogyasztó repülőgépeket szeretnének a flottájukban látni, a négy hajtóműves egység üzemeltetése pedig egyre kevésbé gazdaságos. A számítások szerint 2016 óta a gyártása már csak veszteséget termel.
Jelenleg 15 darab 747-8-as vár legyártásra, ezek közül 12-t a UPS csomagküldő vállalat kap majd meg. Az utolsó utasszállítóra még 2017-ben adták le a megrendelést: egy Air Force One-t kell legyártania a Boeingnek.
A Boeing 50 éve gyártja a 747-eseket, az első az amerikai PanAm légitársaság kötelékében kezdett el repülni még 1970 januárjában. Összesen 1571 darabot rendeltek belőle a légitársaságok az elmúlt fél évszázad során.
Az amerikai Wright Electric cég szándékai szerint már jövőre földi teszteket, három év múlva pedig repülési teszteket hajtana végre elektromos motor meghajtású repülőgéppel.
A vállalat egy 1,5 megawattos villanymotort és egy 3 kilovoltos invertert épít – utóbbi az akkumulátorok egyenfeszültségét a háztartásokban is megszokott váltófeszültséggé alakítja -, ezek képezik majd az elektromos repülőgép hajtóműjének alapjait a tervek szerint.
A Wright Electric a brit EasyJet-tel dolgozik együtt a Wright 1 nevű, 186 üléses elektromos repülőgép fejlesztési programjában.
Jeffrey Engler, a Wright Electric vezérigazgatója szerint a társaság célja, hogy a kereskedelmi repülést környezetbarátabbá tegye.
Az EasyJet szerint a motor repülési tesztelése várhatóan 2023-ban lesz.
A repülőgépet azonban csak 2030-ban tervezik majd üzembe állítani.
A Wright Electric a repülési irányító és energiamenedzsment rendszerekhez kapcsolódóan tárgyalásokat folytat a BAE Systems-szel is.
„A motorfejlesztési program a következő lépés a keskenyebb testű repülőgépek építése felé” – közölte az EasyJet, hozzátéve, hogy egy ilyen e-repülőgép számos belföldi és nemzetközi útvonalat kiszolgálhat a társaság hálózatában.
Johan Lundgren vezérigazgató a Wright Electric tesztelését és üzembe helyezését ambíciózus ütemtervnek látja. „Az akkumulátortechnológia halad előre számos amerikai kormányhivatalnál, amelyek finanszírozzák az elektromos repülés kutatását. Mindezek a fejlesztések elősegítik a fenntarthatóbb közlekedés jövőjét. Sokkal tisztábban látjuk a jövőt ma, hiszen a megbízhatóságot már nem csak a sugárhajtóművek szolgálhatják majd” – mondta a vezető.
