Vietnam néhány év alatt az orosz utazók egyik legfontosabb külföldi célpontjává vált, és az idei évben már történelmi rekord jöhet. Az orosz turisták száma akár az 1-1,2 millió főt is elérheti, miközben az ország olcsóbb alternatívát kínál sok hagyományos üdülőhelyhez képest. A keresletet a kedvező árak, az új közvetlen járatok és a közel-keleti bizonytalanság együtt hajtja.
Vietnám lett az orosz turisták új kedvence: az idei évben akár 1-1,2 millió orosz utazó is érkezhet a délkelet-ázsiai országba, ami történelmi rekordot jelentene. Az orosz turisztikai iparág szerint Vietnám jelenleg a leggyorsabban növekvő külföldi úti cél az orosz piacon, miközben az utazások ára még mindig versenyképes maradt Egyiptomhoz vagy Thaiföldhöz képest. A robbanásszerű növekedés mögött nemcsak az olcsóbb üdülések állnak, hanem az is, hogy az orosz turisták egy része a közel-keleti konfliktusok miatt új, biztonságosabb desztinációkat keres.
Az orosz utazási irodák adatai szerint a kereslet már tavaly is többszörösére nőtt, de 2026-ban újabb ugrás következett. A közvetlen légi járatok bővülése kulcsszerepet játszik ebben: Moszkva mellett már Kazanyból, Jekatyerinburgból, Novoszibirszkből, Krasznojarszkból és Ufából is indulnak charter- és menetrend szerinti járatok Vietnám tengerparti üdülőhelyeire – írja az Interfax.
A legnagyobb nyertesnek a Phu Quoc sziget számít, ahol az előző téli szezonban gyakorlatilag lehetetlen volt szabad szobát találni a népszerű szállodákban. Az orosz turisták már hónapokkal korábban lefoglalták a szilveszteri és újévi időszakot, az utazási irodák pedig azt állítják, hogy az idei téli szezonra is rendkívül erős az előfoglalási hullám.
A nyári időszakban a forgalom egy része északabbra tolódik.
Nha Trang, Cam Ranh és Da Nang vált az orosz turisták fő célpontjává, különösen azért, mert ezekben a régiókban májustól októberig kedvezőbb az időjárás, miközben a hőség kevésbé megterhelő, mint Thaiföld vagy a Közel-Kelet egyes részein.
Az árak szintén fontos szerepet játszanak. Az orosz utazási irodák szerint egy vietnámi nyaralás átlagos költsége fejenként 78-80 ezer rubel. Ez már megközelíti az egyiptomi árakat, és csak valamivel drágább a thaiföldi csomagoknál. A hosszabb, legalább tíznapos utazások különösen népszerűek a családos turisták körében.
Vietnám ráadásul egyszerre többféle utazási modellt kínál. Az orosz turisták jelentős része továbbra is a városi, strandközeli szállodákat keresi reggelis vagy félpanziós ellátással, ahol inkább a helyi éttermekre és programokra költik a pénzt. Közben gyorsan nő a kereslet a teljes ellátást kínáló tengerparti resortok iránt is, főleg Cam Ranh térségében.
A finn pénzügyminisztérium új, rövid távú tartózkodás után fizetendő turistaadó kidolgozásába kezdett. A hírt az Yle közölte.
A minisztérium tájékoztatása szerint a regionális turistaadó bevezetéséhez jogszabály-módosításokra lesz szükség. Az önkormányzatok a törvény keretein belül saját belátásuk szerint vezethetik be a díjat, és a bevételek közvetlenül az azt beszedő önkormányzat költségvetését gyarapítanák.
Az új törvény legkorábban 2027-ben léphet hatályba.
A kutatási szakaszban a pénzügyminisztérium meg kívánja határozni a bevezetés feltételeit, valamint kikérni az önkormányzatok és a polgárok véleményét. Emellett vizsgálják a lehetséges következményeket is a turistaadó bevezetése kapcsán.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik. A strand vizét – melyet korábban a bányából kapott – a Salrom más termelőegységeiből hozott sóval keverik – közölte Nicolae Soltuz, a bányavállalat befektetési igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Parajdon.
A sóbányát felügyelő hatóságok képviselői a helyszínen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták: Parajd biztonságos, és a strand megnyitásától a turisták visszatérését várják a bányakatasztrófa nyomán vendégek nélkül maradt székelyföldi településre.
Nicolae Soltuz, a sóipari társaság (Salrom) befektetési igazgatója elmondta: zajlanak az előkészületek a strand újbóli megnyitásához, mely legkésőbb július elsején, de reményeik szerint már korábban megtörténik.
Mivel a medencéket eddig a sóbányából látták el megfelelő telítettségű sós vízzel, a bányakatasztrófa után a magas sótartalmú vizet édesvízzel helyettesítik, melyet a Salrom más kitermelési egységeiből zsákokban hozott sóval keverik, míg elérik a látogatók által megszokott és kedvelt sótartalmat.
Az igazgató a Korond-patak elterelési munkálatairól is beszámolt. Elmondta: sikerül tartani az ütemtervet és ennek köszönhetően július elsejére elkészülnek a sürgősségi munkálatokkal.
Elmondta, hogy a régi bányarésznél kismértékben tágultak a korábbi beomlások, de a bányában lévő vízszint azt mutatja, hogy nem omlottak be újabb sótömbök, melyek nyomán újabb nagy mennyiségű sós víz kerülhetne a Kis-Küküllőbe.
A bányát elárasztó víz sókoncentrációja közelíti a maximális telítettséghez, szinte 311 gramm literenként, így nem fog több sót feloldani a bányaszerkezetből – mondta.
Rámutatott: a patakelterelési munkálatok során a régi mederben lévő sós víz okozott ökológiai problémát a Kis-Küküllőn, mivel ez továbbfolyik a folyóba. Felügyelik a jelenséget, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) és a vízügyi hatóság szakemberei nagy teljesítményű szivattyúkkal, tömlőkkel vezetik át a vizet a patak felső, bánya fölötti szakaszából a létesítmény alatti medrébe.
Az igazgató szerint jövő hét elején kell beszerelni azokat a vezetékeket, melyek átvezetik a bánya felett a Korond-patak vizét, hogy ne érintkezzen a földfelszínnel.
A kétméteres átmérőjű vezetékeket vasszerkezettel rögzítik majd a hegyoldalhoz.
Luci Ervin, a vízügyi hatóság képviselője arról számolt be, hogy a Maroson levonuló sóhullám az Arad megyei Soborsin (Savarsin) községhez közelít, a magas sótartalmú vizet a Hidroelectrica vízierőműveinek segítségével hígították.
Mint mondta, kedd délután óta a Korond-patak vizének sókoncentrációja is csökken. Mivel már nem dolgoznak a veszélyeztetett terület kritikus szakaszán, így a víz sem szennyeződik. A víz sókoncertrációját éjjel-nappal felügyelik, szerdán Parajdon a Korond-patak sótartalma literenként 5 gramm volt, míg a folyó alsóbb szakaszán 2-3 grammot mértek literenként.
Kövér Orsolya, a román fejlesztési minisztérium államtitkára, a bányakatasztrófával foglalkozó tárcaközi bizottság tagja elmondta: jelenleg a sürgősségi beavatkozások zajlanak, de már a hosszú távú terveken is dolgoznak – írja az MTI.
A sótalanítási megoldásokat elemzik a Kis-Küküllő esetében és előrejelzéseket végeznek, hogy miként lehetne mélykutak fúrásával ivóvizet biztosítani a katasztrófa miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti településeknek.
A pénzforrásokat is keresik ehhez, mivel költséges munkálatokról van szó – mondta.
Közölte, a Hargita megyei prefektúra naponta tájékoztatja a Maros megyeit az esetleges újabb sóhullámról, a bányánál tervezett beavatkozásokról.
Gabriel Stetco, a gazdasági minisztérium államtitkára kifejtette: három egységük a helyszínen tájékoztatja a parajdi turizmusban érdekelt vállalkozásokat a kormány által nyújtott de minimis támogatásról, ennek igénylési módjáról, hogy minél többen kérvényezni tudják. Aláhúzta: Parajd biztonságos, és többet tud nyújtani turisztikai szempontból annál, amit a sóbánya mélyén tapasztalhattak meg a látogatók.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Velence legfőbb nevezetességeinél a turistáknak 5 eurós belépődíjat kell fizetniük, amelynek célja a látogatók számának mérséklése – írja a 10perc.hu.
Velence tavaly vezette be az egynapos belépti díjat, így a város lett a világ első olyan turistavárosa, ahol díjat kell fizetni a belépésért. A belépő ára 5 euró, ha három nappal előre online megvásároljuk, különben dupláját kell fizetnünk. A belépővel Velencében, a Szent Márk tér és a Grand Canal környékén tartózkodó turistáknak kell fizetniük, a díjat a város legfontosabb bejárati pontjain, például a Santa Lucia pályaudvaron lévő stewardoknak kell bemutatniuk. A város hatóságai a díj bevezetését a turisták számának csökkentésére szánták, és az első évben 2,4 millió eurót gyűjtöttek be belőle. Idén a belépőt április 18. és május 4. között, majd minden pénteken, szombaton és vasárnap kell fizetni a nyári szezonban. A szállásfoglalással rendelkező látogatók és a 14 év alatti gyermekek mentesülnek a díj alól.
A katalán régió északi strandjain több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos terület tűnt el az elmúlt öt évben. Barcelona a túlturizmus és az éghajlatváltozás miatt is nehéz helyzetbe kerül.
A barcelonai régió északi strandjai 13 százaléknyi, azaz több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos területet vesztettek el az elmúlt öt évben a klímaváltozással összefüggésben – állapította meg egy tanulmány, amelyet a 36 településből álló térség közigazgatásáért felelős közintézménye (AMB) készíttetett.
A nagyvárosi strandok éghajlatváltozási trendjeiről szóló tanulmány szerint mintegy 14 centimétert emelkedett a tenger szintje, a viharok során fellépő hullámok pedig 30 centiméterrel emelkedtek az elmúlt 25 évben, amelynek következtében több strand, például a Can Tano, a Montsolís és a Toldos mára teljesen eltűnt. A legkritikusabb a helyzet Montgat település strandjain, amelyek négy év alatt elvesztették területük 70 százalékát.
A tanulmány rávilágított, hogy a strandok ideális minimális szélessége 25 méter normál időjárási viszonyok között, de számolva a nagyobb viharok lehetőségével, valójában 75 méterre lenne szükség. Ennek alapján 965 ezer köbméternyi, azaz 400 olimpiai uszoda térfogatának megfelelő mennyiségű homokra lenne szükség, hogy a területcsökkenést korrigálják.
A jelentés szerint a 2024 májusában végzett barimetriás, azaz víz alatti mérések megállapították, hogy a homoktérfogat csökkenése kétméteres mélységig 16 százalékos, tehát nagyon hasonló a felszínen tapasztaltakhoz. Az AMB vizsgálata kitért arra is, hogy a globális felmelegedés miatt a térségben egyre erőteljesebb és pusztítóbb viharok fordulnak elő.
Katalónia megduplázza a turisztikai adó mértékét – jelentette be Alícia Romero, a tartományi kormány gazdasági tanácsosa múlt héten Barcelonában. Az intézkedéssel az egyre nehezebben kezelhető turistaáradatot akarják megfékezni, miközben az önkormányzatok zsebét is teletömnék.
A döntés értelmében a katalán fővárosban egy ötcsillagos szállodában a jelenlegi 3,50 eurós adó 7 euróra emelkedik, egy négycsillagos hotelnél 1,70 euróról 3,40 euróra, a turisztikai apartmanok esetében pedig 2,25 euróról 4,50 euróra nő éjszakánként és személyenként az adó.
Spanyolország azt tervezi, hogy megemeli az üdülési bérleti díjak adóját, hogy az ilyen lakások tulajdonosai „mint az üzleti élet” résztvevői fizessenek – jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva. Az adóemelés az országban gyorsan emelkedő bérleti díjak hátterében történik.
„Tisztességtelen, hogy azok, akik három, négy vagy öt lakást adnak ki bérbe rövid időre, kevesebb adót fizetnek, mint a szállodák vagy a dolgozók”, mondta Sanchez egy madridi rendezvényen, amely a megfizethető lakhatásról szólt.
A lakhatás komoly problémává vált Spanyolországban, amely nehezen találja meg az egyensúlyt a turizmus fejlődése, a gazdaság egyik kulcsfontosságú mozgatórugója, a dzsentrifikáció miatti magas bérleti díjak miatti aggodalmak, valamint a bérbeadók a turisták számára jövedelmezőbb, rövid távú bérbeadásra való átállása között.
Sanchez szigorúbb intézkedéseket is ígért az ilyen bérbeadásokkal kapcsolatos csalások leküzdésére, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A múlt hónapban a hatóságok vizsgálatot indítottak az Airbnb-vel kapcsolatban, amelynek nem sikerült több ezer félrevezető bérleti adatlapot eltávolítania a platformjáról.
A görög fővárosban, Athénban a rövid távú lakásbérlés korlátozása lép életbe, miközben a hatóságok igyekeznek csökkenteni a város állandó lakóinak lakáshiányát – számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
A novemberben elfogadott törvény Athén több mint tíz központi kerületében egy évre megtiltotta az újabb rövid távú bérleti megállapodások bejegyzését.
A lakástulajdonosoknak december 31-ig kellett bejelenteniük az új objektumokat ezeken a területeken. A korlátozások megsértése 20 000 eurós bírságot von maga után.
A törvény emellett adókedvezményeket ajánl azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik a rövid távú bérlésről a hosszú távú bérbeadásra váltanak.
Az AirDNA amerikai cég adatai szerint a görög fővárosban körülbelül 18 ezer olyan lakás van, amelyet az Airbnb és a Vrbo adnak ki.
A kereslet a nyári turistaszezonban tetőzik, de Athén sok munkásnegyede régóta panaszkodik a lakások elérhetőségének hiánya és a magas lakásárak miatt.
Görögországban a jövőben a csúcsszezonban 20 euró idegenforgalmi adót kell fizetniük azoknak, akik a tengerjáró körútjukon kiszállnak a nagy népszerűségnek örvendő Mükonosz vagy Szantorini szigetén – jelentette be Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök.
A naplementéiről is híres Szantorini, a tengerjáró hajók egyik fő megállóhelye túlzsúfolttá kezd válni, ezért a hatóságok korlátozni akarják az ide látogató turisták számát – írja a magyarhirlap.hu.
Az egy évtizedes gazdasági válságból lábadozó Görögország nagyban függ a turizmus bevételeitől, de megvan a veszélye, hogy egyes kedvelt idegenforgalmi célpontokat, így az idilli Szantorinit tönkreteszi a tömegturizmus.
„Görögországnak nincs strukturális problémája a tömegturizmussal, bizonyos célállomásoknál vannak gondjai, bizonyos hetekben, illetve az év bizonyos hónapjaiban” – mondta a kormányfő egy nemzetközi vásáron tartott sajtótájékoztatón.
2023-ban mintegy 800 óceánjáró 1,3 millió utast szállított a mindössze 15 ezer lakosú Szantorinire a görög kikötői szövetség szerint. A tavaly Görögországba látogató 32,7 millió turista közül mintegy 3,4 millióan – azaz minden tizedik látogató – utazott el Szantorini szigetére.
Az ország idegenforgalmi bevételei 2023-ban hozzávetőlegesen 20 milliárd eurót tettek ki. Szantorinin – akárcsak más népszerű európai turisztikai célállomásokon, közöttük Velencében és Barcelonában – tiltakozók az idegenforgalom korlátozását követelték.
A kormányfő korlátozni kívánja az egy időben ugyanahhoz a desztinációhoz érkező hajók számát, szükségesnek látja korlátozások bevezetését azokon a szigeteken, amelyeken megítélése szerint korlátozott az infrastruktura.
Micotákisz közölte: a tengerjáró hajók utasaira kivetett adót a helyi közösségek kapják meg, hogy az infrastruktúra fejlesztésére fordítsák.
Olga Kefalogianni turisztikai miniszter nemrégiben az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte, hogy kvótákat kell felállítani, a helyi hatóságok rendelete értelmében csak nyolcezer, tengerjáró hajóval érkező turista szállhat naponta partra Szantorinin.
A kormány tervezi továbbá a rövidtávú lakásbérletek adójának emelését és új, rövidtávú bérbeadások engedélyének a felfüggesztését Athén központjában, hogy nagyobb lakásállomány álljon az állandó lakosok rendelkezésére – közölte Micotákisz szombaton.
Görögországba tavaly a gyilkos erdőtüzek és a hosszú hőhullám ellenére rekordszámú turista érkezett. Olga Kefalogianni szerint várhatóan 2024 is „rekordév” lesz.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint több százmillió font pluszbevételeket remélhet a brit üzleti szektor – mindenekelőtt a turizmus és a vendéglátás – III. Károly király koronázási ünnepségeitől.
A brit uralkodót és feleségét, Kamillát szombaton koronázzák meg a londoni Westminster-apátságban, kétezer meghívott vendég jelenlétében.
A hosszú koronázási hétvége harmadik napjára, május 8-ra, hétfőre a brit kormány soron kívüli munkaszünetet hirdetett, emellett pénteken, szombaton és vasárnap a törvényben előírt 23 óra helyett kivételes engedéllyel másnap hajnali 1 óráig tarthatnak nyitva a pubok, a bárok, a klubok és egyéb olyan vendéglátóhelyek, amelyeknek önálló italmérési engedélyük van.
A koronázási rendezvények központi elemei közé tartozik a Nagy Koronázási Ebédek (Coronation Big Lunches) nevű hatalmas össznépi utcabálsorozat is, amelyet országszerte a helyi lakóközösségek szerveznek a koronázás másnapjára, várhatóan többmilliós részvétellel.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn bemutatott átfogó előrejelzése szerint mindez 337 millió font pótlólagos bevételt jelent majd a turizmus és a vendéglátó ágazat számára.
A ház szerint a pubok nyitvatartási idejének meghosszabbítása önmagában is bármelyik hétvégén jelentős többletjövedelmet jelentene, de a koronázás ünnepi eseménye várhatóan még tovább növeli a vendégek fogyasztási kedvét, ugyanúgy, ahogy egyéb nagy jelentőségű események, például a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság idején is történt.
A CEBR londoni elemzői mindezt egybevetve azzal számolnak, hogy a két órával hosszabb nyitva tartás és a koronázás különleges eseménye együtt 104 millió font pluszbevételt hoz a vendéglátó szakmának a hosszú hétvégén.
A cég szerint a hetven év óta első koronázás nagy kedvezményezettje lesz a turizmus is, mivel az egyedülálló esemény a világ minden zugából látogatókat vonz Nagy-Britanniába.
A CEBR felidézi hétfői tanulmányában, hogy a brit turisztika legnagyobb szakmai szervezete, a VisitBritain friss adatai szerint csak az amerikai látogatók által májusra lefoglalt repülőjegyek száma tíz százalékkal haladja a koronavírus-járvány előtti utolsó teljes év, vagyis 2019 azonos hónapjának foglalási adatait.
A CEBR számításai szerint ez azt jelenti, hogy az koronázásra érkező amerikai turisták fogyasztása önmagában 44 millió font többletbevételt hoz.
Feltételezve, hogy a világ más országaiból érkezők ugyanakkora érdeklődést tanúsítanak majd a koronázás iránt, mint az amerikaiak, a turisztikai ágazat teljes többletbevétele elérheti a 233 millió fontot – áll a CEBR hétfőn ismertetett előrejelzésében.
The King is giving up his home in Brecon Beacons that he bought. The Llwynywermod, home is a farmhouse near Llandovery, Carmarthenshire. The Royal are also considering —-other properties. Including opening the property to the public. These include Highgrove, Birkhall, Clarence… pic.twitter.com/fi0wrj0UzO
The King is giving up his home in Brecon Beacons that he bought. The Llwynywermod, home is a farmhouse near Llandovery, Carmarthenshire. The Royal are also considering —-other properties. Including opening the property to the public. These include Highgrove, Birkhall, Clarence… pic.twitter.com/fi0wrj0UzO
