Az Enerhoatom Zrt. újraindított egy nukleáris energiatermelő blokkot az ütemezett karbantartás után – jelentette be Olha Buszlavec, korábbi energetikai miniszter Facebookon – az Interfax szemléje szerint.
A tervezett ütemezéshez képest hatnapos késéssel, egy atomerőművi blokkot újra csatlakoztattak a hálózatra a javítási munkálatokat követően. Összességében ez egyértelműen javította a helyzetet az energiarendszerben – írta Buszlavec. A korábbi miniszter szerint nyolc nukleáris blokk működik jelenleg Ukrajna energiarendszerében a kormány ellenőrzése alatt álló területeken. Egy további blokk még karbantartás alatt áll, amelynek befejezése a hónap végére várható.
Korábbi jelentések szerint a tervezett karbantartás utáni újraindítás késése lehetett az egyik oka annak, hogy a héten nagyobb áremelkedés következett be Ukrajna villamosenergia-spotpiacán.
Jelenleg az Enerhoatom kilenc energiatermelő blokkot üzemeltet a Pivdennoukrainszka (Dél-ukrajnai), Rivne és Hmelnickij atomerőművekben, összesen 7 880 megawatt teljesítménnyel – mindegyik a kormány ellenőrzése alatt lévő területeken található. A Zaporizzsjai Atomerőmű, amely hat VVER–1000 típusú blokkot foglal magában, összesen 6 ezer megawatt kapacitással, 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, miután az erőművet 2022. március 3–4-én elfoglalták.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a Zaporizzsjai Atomerőmű nem indítható újra, amíg a hűtővízzel és külső áramellátással kapcsolatos problémák nem rendeződnek.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön közölte, hogy az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű nem kezdheti meg újra működését, amíg a hűtővíz rendelkezésre állásával és a külső áramellátással kapcsolatos kihívásokat teljes mértékben nem sikerül megoldani.
„A helyszínen ezen a héten folytatott megbeszélések alapján egyértelmű, hogy általános egyetértés van minden fél között abban, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű nem kezdheti meg újra működését, amíg ez a nagyszabású háború folytatódik” – áll az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének közleményében.
A Zaporizzsjai Atomerőmű, amely Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, az orosz-ukrán háború egyik kiemelt helyszínévé vált. Az orosz csapatok már a háború első heteiben, 2022. március 4-én elfoglalták az erőművet, miután intenzív harcok zajlottak a környéken. Az üzem területén az első jelentős találatot is ekkor regisztrálták, amikor a harcok során tűz ütött ki az egyik épületben, de szerencsére nem az erőmű reaktorai sérültek meg. Azóta az erőmű az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll, de az ukrán személyzet továbbra is részt vesz az üzemeltetésében.
Bár az orosz–ukrán háborút lezáró béketárgyalások egyelőre nem hozták meg a várt áttörést, Moszkva mégis tapasztal némi enyhülést néhány ország részéről a megbékélés irányába. Az orosz Szövetségi Légi Közlekedési Ügynökség (Roszaviatszija) számos ország légügyi hatóságával tárgyal a légi közlekedés újraindításának lehetőségéről – erősítette meg a sajtónak Dmitrij Jadrov, az ügynökség vezetője.
„Folyamatosan együttműködünk a külügyminisztériummal, a közlekedési minisztériummal és a gazdaságfejlesztési minisztériummal a nemzetközi légi közlekedéssel kapcsolatban. Párbeszédet folytatunk jó néhány ország légügyi hatóságával. Számos olyan ország, amely felfüggesztette a járatokat, készen áll arra, hogy újraindítsa azokat” – nyilatkozta a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Oroszország kész nyitni, de garanciákat vár
Jadrov szerint az orosz légitársaságok készek bizonyos országokba repülni, azonban garanciákra van szükségük arra vonatkozóan, hogy a repülőgépeik megkapják a szükséges karbantartást, és nem vonatkoznak rájuk szankciókkal kapcsolatos korlátozások, illetve nem fogják lefoglalni őket.
A Roszaviatszija első embere emlékeztetett, hogy Oroszországból jelenleg 38 országba lehet átszállás nélkül repülni, ebből 17 országba orosz és külföldi légitársaságok egyaránt közlekednek.
Az amerikai elnöki adminisztráció fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy részlegesen megnyissa Oroszország hozzáférését az európai gázpiachoz – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az egyik kulcsfontosságú, Európába vezető orosz gázvezeték, az Északi Áramlat-2 elleni szankciók esetleges feloldása jelentős törést jelentene a Donald Trump első elnöki ciklusa alatt kezdeményezett amerikai politikában. Joe Biden elnök 2021-ben feloldotta a korlátozások egy részét, de megújította azokat, miután 2022-ben megkezdődött az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió.
A vezeték újraindítása lehetséges gazdasági haszonnal járna Oroszország számára, de csak akkor, ha az EU ismét beleegyezik az orosz gázimportba, ami jelenleg nem valószínű a Brüsszel Oroszországtól való függésének csökkentését célzó energiastratégiája miatt. Ugyanakkor egy ilyen lépést az Egyesült Államok jelentős diplomáciai engedményének tartana.
A kiadvány forrásai szerint a szankciók feloldásának ötletét a Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff aktívan támogatta. Források szerint utasította csapatát, hogy készítsenek egy listát az Oroszországot érintő összes energiakorlátozásról. Witkoff szoros személyes kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték egyik ága a 2022-es károk ellenére műszakilag továbbra is üzemképes. Az Egyesült Államok egy másik orosz energiaprojekttel, az Arctic-2 LNG-vel szemben is szankciókat vezetett be, amelynek potenciális kapacitása meghaladja az évi 13 millió tonna cseppfolyósított gázt.
Az adminisztráción belüli viták ellenére Witkoff kezdeményezését nem támogatja Marco Rubio külügyminiszter és Doug Burgum belügyminiszter, akik szerint az orosz gáz visszatérése az európai piacra veszélyezteti a cseppfolyósított földgáz amerikai kitermelőit. Elemzők szerint ez jelentősen csökkenti az amerikai cseppfolyósított gáz versenyképességét a világpiacon.
A szankciók feloldását hirdető lobbisták között van Steven Lynch amerikai befektető is, aki az orosz energiavagyon megszerzéséről ismert. Vele párhuzamosan a szankciók alatt álló Putyin közeli szövetségese, Matthias Warnig amerikai támogatással a vezeték újraindításán dolgozik. A Fehér Ház, a külügyminisztérium és más hivatalos struktúrák ez idáig tartózkodtak a nyilvános nyilatkozatoktól.
Az ukrán Enerhoatom vezérigazgatója részletes nyilatkozatot adott arról, miért lenne kockázatos az orosz megszállás alatt lévő atomerőmű újraindítása.
Oroszország tervezi a 2022 tavasza óta megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAEP) újraindítását, azonban ez rendkívül veszélyes vállalkozás lenne – jelentette ki Petro Kotin, az ukrán Enerhoatom vezérigazgatója.
Az erőmű biztonságos működtetéséhez számos súlyos problémát kellene megoldani, beleértve a hűtővíz, a szakképzett személyzet és a külső áramellátás hiányát. Ukrajna számára az erőmű újraindítása a háború befejezése után is két hónaptól akár két évig is tarthatna.
Petro Kotin hangsúlyozta, hogy az Enerhoatom készen áll az erőmű újraindítására, de ehhez előbb ki kell vonni az orosz megszálló erőket, valamint aknamentesíteni és demilitarizálni kell a területet. Az erőmű hat reaktora csak 27 biztonsági program végrehajtása után helyezhető újra üzembe, amelyeket az ukrán nukleáris szabályozó hatóság hagyott jóvá.
Az Enerhoatom vezetője emlékeztetett arra is, hogy az orosz megszállók katonai bázisként használták az erőművet, ahol feltehetően fegyvereket és robbanóanyagokat tároltak.
A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, amelyen keresztül ismét érkezhetne az orosz gáz Európa legnagyobb gazdaságába. Lelkesen támogatja a hatalmas politikai vihart kavaró ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán erősítette meg, hogy folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a 2022-ben felrobbantott vezeték helyreállításáról. Azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy egy amerikai befektető engedélyt kért a washingtoni kormánytól, hogy ajánlatot tegyen a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Thomas Bareiss CDU-képviselő a LinkedIn oldalára írt hosszú posztban üdvözölte az ötletet. „Amikor helyreáll a béke és elhallgatnak a fegyverek #Oroszország és #Ukrajna között (és ez remélhetőleg hamarosan megtörténik), a kapcsolatok normalizálódnak, az embargókat előbb-utóbb feloldják, és természetesen a #gáz is újra áramolhat, ezúttal talán egy amerikai ellenőrzés alatt álló #vezetéken” – idézte a posztot a Deutsche Welle.
Támogatja őt ebben Jan Heinisch is, aki a CDU energiaügyi munkacsoportjának tagjaként részt vesz a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott koalíciós tárgyalásokon.
Ha egy nap igazságos és biztonságos béke születik, akkor újra beszélhetünk az orosz gázvásárlásról – nyilatkozta a Politicónak.
Nem tudni még, mit gondol majd az új kormány az Északi Áramlat újraindításáról
Az egyelőre még a Zöldek irányítása alatt álló berlini gazdasági minisztérium elutasítja az orosz gázimport újraindítását. Kérdés, mi lesz az új, várhatóan Friedrich Merz vezetésével és az SPD részvételével megalakuló új kormány álláspontja a kérdésben, Az biztos, hogy a visszatérés az orosz gázhoz jelentős fordulat lenne Németország számára.
Olyan fordulat, amelyet teljes mellszélességgel támogat az AfD. Tino Chrupalla, a párt társelnöke is úgy gondolja, hogy vissza kell térni a megfizethető orosz gázhoz, és üdvözölte, hogy a CDU keresi a módját annak, hogy „érdekvezérelt politikát” folytasson.
Német energiapolitikai szakértők azonban határozottan elutasítják ezt a fordulatot. Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energia-, közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője szerint
katasztrofális
és geopolitikai szempontból felelőtlenség lenne
ismét egy agresszortól függővé válni.
Egy esetleges orosz–amerikai megállapodás az Északi Áramlatról ráadásul gyakorlatilag kétszeresen is függővé tenné Németországot, figyelmeztetett.
Megszerezni olcsó, helyreállítani is érdemes lehet
A vezeték helyreállítása egyébként műszakilag megvalósíthatónak tűnik, becslések szerint 500 millió dollárba kerülne. A svájci székhelyű Nord Stream vállalat jelenleg csődeljárás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vezetékeket potenciálisan alacsony áron meg lehet vásárolni.
Az esetleges vevő nyilvánvalóan abban a reményben tenné ezt, hogy az ukrajnai békemegállapodás az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséhez vezet. Motiválhatja az is, hogy túl lassan halad Európa a megújuló energiára való átállással, és emiatt szüksége van a földgázra.
Legalábbis egyelőre, mivel a párizsi egyezmény részeseként Németország is elkötelezte magát a klímasemlegesség, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett.
Az azonban továbbra sem világos, hogy megvan-e a politikai akarat az energiaátállás végigviteléhez és az Oroszországtól való energiafüggetlenség fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a következő német kormányban legalábbis egyesek nem annyira elkötelezettek az utóbbi mellett.
Európának szüksége van az olcsó orosz gázra
Európának ugyanis változatlanul szüksége lesz bizonyos mennyiségű orosz gázra, ha azt akarja, hogy az ipar versenyképes maradjon, állítja a francia TotalEnergies vezérigazgatója is.
Nem lennék meglepve, ha az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből kettő újra működésbe lépne – mondta Patrick Pouyanne a héten egy berlini ágazati rendezvényen. „Kizárt, hogy a cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes legyen az orosz gázzal szemben, bárhonnan jön is” – idézte a szavait a Reuters.
Pouyanne logikusnak és észszerűnek tartja, hogy Európa diverzifikálni akarja az energiaforrásokat, de „a kontinensnek vigyáznia kellene, hogy ne kerüljön a jövőben az oroszhoz hasonló helyzetbe az Egyesült Államokkal”, utalt a növekvő amerikai LNG-importra.
„Azt hiszem, érdekes lesz figyelni, hogy ellent tudunk-e állni az olcsó orosz gáznak” – mondta, emlékeztetve, hogy az mennyire fontos volt az európai, különösen a német ipar számára. „Úgy vélem, hogy Közép-Európa nem lesz képes teljesen lemondani róla” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok 40 év után újraindítja területén a TNT-gyártást a hadsereg szükségleteinek kielégítése érdekében.
A Mitch McConnell szenátor közreműködésével megvalósuló beruházás részeként az Egyesült Államok visszatér a 80-as évek óta nem gyártott TNT gyártáshoz.
Ez a helyreállítás fontos eleme a tüzérségi lőszergyártás növelésének és egy a jelenleginél függetlenebb és megbízhatóbb ellátási lánc létrehozásának.
Új TNT-gyárat a török tüzérségi lőszergyártó, Repkon USA amerikai leányvállalata építi a kentuckyi Grahamben.
„A TNT egy kritikus robbanóanyag, amelyet katonaságunk tüzérségi lövedékekhez, bombákhoz, gránátokhoz és egyéb felszerelésekhez használ” – mondta Mitch McConnell szenátor.
A 435 millió dolláros összbefektetés révén a tüzérségi lövedékek gyártását havi 100 000-re növelik, ami lehetővé teszi a készletek aktív feltöltését és ezeknek a lövedékeknek Ukrajnába történő átadását.
A gyártás megkezdésének dátumát nem közölték, de megjegyzik, hogy a munkálatokat a közeljövőben el kell kezdeni.
Megjegyzendő, hogy az amerikai hadsereg hivatalosan is hangsúlyozza, hogy a meghozott döntések és az új üzem építése felgyorsított ütemben fog megtörténni, mivel a hadsereg 155 mm-es lövedékek hiányát jelezte, a rendelkezésre álló lőszerek mennyisége nem felel meg a egy lehetséges háborúhoz szükséges mennyiségnek.
Korábban már szóltak arról tudósítások, hogy az amerikai hadsereg megkezdte a 155 mm-es tüzérségi lövedékek beszállítói bázisának diverzifikálását, hogy kiküszöbölje a gyártásuk szűk keresztmetszeteit.
Tüzérségi 155 mm-es lövedékek a gyártás korai szakaszában. Egyesült Államok. Fotók forrása: The New York Times
A Pentagon dollármilliárdokat fektet be a 155 mm-es lőszerek gyártási kapacitásának növelésére, hogy az Ukrajna támogatására küldött készleteket pótolja. A 2024-es pénzügyi évre a hadsereg 3,1 milliárd dollárt tervezett a termelés növelésére.
Az ukrajnai háború előtt az Egyesült Államok körülbelül 14 400 tüzérségi lövedéket tudott gyártani havonta. A jelenlegi cél a termelés havi 100 000 tüzérségi lövedékre való növelése.
Az ungvári repülőtér működése újraindításának kérdése jelenleg függőben van, a létesítmény a Belügyminisztérium hatáskörébe került – jelentette ki szerdán Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal vezetőjének regionális politikáért felelős helyettese a Lvij Bereh hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Mikita elmondta: „Ez a kérdés továbbra is függőben van. A repülőteret átadták a Belügyminisztériumnak. Azt tervezik, hogy itt egy európai csomópontot hoznak létre a polgári védelem légi támogatására.” Szerinte az ungvári repülőtér nem szabályozott charterjáratokat tud fogadni. A repülőtér Kijevtől és más régióktól való távolsága azonban bizonyos logisztikai nehézségeket okoz – tette hozzá.
„Kijevtől Kárpátalja 800 kilométerre van. Harkivtól még messzebb. Ha a logisztikát nézzük, néha kényelmesebb vonattal a lengyel repülőtérre utazni, ahonnan minden irányba lehet repülni, mint Kárpátaljára menni. Utakat kell építeni, javítani kell a vasúti közlekedést” – emlékeztetett az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese.
Másfél hónap leállás után hétfőn újraindult Szlovénia legnagyobb széntüzelésű hőerőműve, a sostanji TES – közölte a hőerőművet kezelő vállalat. Az energiaválság miatt a 6-os blokkot október közepén kapcsolták le a villamosenergia-hálózatról, hogy szenet takarítsanak meg a téli időszakra.
A szénellátási problémákat az okozta, hogy egy baleset folytán megsérült az észak-szlovéniai Velenjében elhelyezkedő szénbánya, amely egyedül látja el szénnel a TES-t. Továbbá az ország nemzeti energia- és klímavédelmi terve szerint a szenet 2033-ban kivezették volna az energiamixből, amire már megtörténtek az előkészületek.
Amíg a velenjei bányászat nem tud ismét megfelelő mennyiséget termelni, Szlovénia szénimportra kényszerül. A bánya két szerződést írt alá a svájci Petraco Oil Company vállalattal Indonéziából származó szén importjáról. A vállalat tájékoztatása szerint az egyik szerződés áfa nélkül körülbelül 41 millió eurós, a másik közel 8 millió eurós összegről szól. Hozzátették, hogy tárgyalások folynak nyugat-balkáni és kelet-európai vállalatokkal is további beszerzésről.
A szlovén villamosenergia-termelésének 37 százalékát az atomenergia, 30 százalékát a vízenergia, 26 százalékát a szén, a fennmaradó részét pedig a földgáz (4 százalék), a biomassza és a napenergia (2-2 százalék) adja.
Az Infrastrukturális Minisztérium a lembergi repülőteret tekinti az elsőnek, amely biztonsági garanciákkal folytatja majd működését –közölte Olekszandr Kubrakovinfrastrukturális minisztera kijevi YES nemzetközi konferencián, számolt be vasárnap a Levij Bereg hírportál.
A tudósítás szerint a miniszter elmondta, hogy az ukrajnai repülőterek működésének újraindítása technikailag akár két hétig is eltarthat, de a gyakorlatban ez csak garantált biztonsági feltételek mellett valósítható meg. „Az első repülőtérnek, amelynek újraindul a működése, a lembergi repülőteret tekintjük. Remélem, úgy, ahogy a fekete-tengeri gabonaexport kezdeményezés esetében is történt, amikor garantált biztonságot, garanciákat kapunk elsősorban a nemzetközi partnerektől, az ENSZ-től, és akkor elkezdhetjük” – vázolta. „A polgári repülőgépek repülésének újraindítása előtt a fő akadályt a biztonság, nem pedig műszaki problémák képezik” – mutatott rá Olekszandr Kubrakov.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának első napja óta az ukrán égbolt le van zárva a polgári repülőgépek előtt.
Július végén a Kárpátalja Megyei Tanács úgy döntött, hogy 26 millió hrivnyát különít el az ungvári repülőtér működésének újraindítására. Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy egy-két hónapon belül sikerül elindítani légi kikötőt. Szerinte az ungvári repülőtér előnye, hogy az ukrán-szlovák határtól néhány száz méterre található a kifutópálya küszöbe, és ezen a repülőtéren Szlovákia légterét használják műszeres leszállásokhoz. Néhány nappal később azonban Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció vezetője cáfolta a megyei tanács elnökének kijelentéseit az ungvári repülőtér működésének gyors helyreállítására vonatkozó tervekről.
