Az Egyesült Államok 40 év után újraindítja területén a TNT-gyártást a hadsereg szükségleteinek kielégítése érdekében.
A Mitch McConnell szenátor közreműködésével megvalósuló beruházás részeként az Egyesült Államok visszatér a 80-as évek óta nem gyártott TNT gyártáshoz.
Ez a helyreállítás fontos eleme a tüzérségi lőszergyártás növelésének és egy a jelenleginél függetlenebb és megbízhatóbb ellátási lánc létrehozásának.
Új TNT-gyárat a török tüzérségi lőszergyártó, Repkon USA amerikai leányvállalata építi a kentuckyi Grahamben.
„A TNT egy kritikus robbanóanyag, amelyet katonaságunk tüzérségi lövedékekhez, bombákhoz, gránátokhoz és egyéb felszerelésekhez használ” – mondta Mitch McConnell szenátor.
A 435 millió dolláros összbefektetés révén a tüzérségi lövedékek gyártását havi 100 000-re növelik, ami lehetővé teszi a készletek aktív feltöltését és ezeknek a lövedékeknek Ukrajnába történő átadását.
A gyártás megkezdésének dátumát nem közölték, de megjegyzik, hogy a munkálatokat a közeljövőben el kell kezdeni.
Megjegyzendő, hogy az amerikai hadsereg hivatalosan is hangsúlyozza, hogy a meghozott döntések és az új üzem építése felgyorsított ütemben fog megtörténni, mivel a hadsereg 155 mm-es lövedékek hiányát jelezte, a rendelkezésre álló lőszerek mennyisége nem felel meg a egy lehetséges háborúhoz szükséges mennyiségnek.
Korábban már szóltak arról tudósítások, hogy az amerikai hadsereg megkezdte a 155 mm-es tüzérségi lövedékek beszállítói bázisának diverzifikálását, hogy kiküszöbölje a gyártásuk szűk keresztmetszeteit.
Tüzérségi 155 mm-es lövedékek a gyártás korai szakaszában. Egyesült Államok. Fotók forrása: The New York Times
A Pentagon dollármilliárdokat fektet be a 155 mm-es lőszerek gyártási kapacitásának növelésére, hogy az Ukrajna támogatására küldött készleteket pótolja. A 2024-es pénzügyi évre a hadsereg 3,1 milliárd dollárt tervezett a termelés növelésére.
Az ukrajnai háború előtt az Egyesült Államok körülbelül 14 400 tüzérségi lövedéket tudott gyártani havonta. A jelenlegi cél a termelés havi 100 000 tüzérségi lövedékre való növelése.
Az ungvári repülőtér működése újraindításának kérdése jelenleg függőben van, a létesítmény a Belügyminisztérium hatáskörébe került – jelentette ki szerdán Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal vezetőjének regionális politikáért felelős helyettese a Lvij Bereh hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Mikita elmondta: „Ez a kérdés továbbra is függőben van. A repülőteret átadták a Belügyminisztériumnak. Azt tervezik, hogy itt egy európai csomópontot hoznak létre a polgári védelem légi támogatására.” Szerinte az ungvári repülőtér nem szabályozott charterjáratokat tud fogadni. A repülőtér Kijevtől és más régióktól való távolsága azonban bizonyos logisztikai nehézségeket okoz – tette hozzá.
„Kijevtől Kárpátalja 800 kilométerre van. Harkivtól még messzebb. Ha a logisztikát nézzük, néha kényelmesebb vonattal a lengyel repülőtérre utazni, ahonnan minden irányba lehet repülni, mint Kárpátaljára menni. Utakat kell építeni, javítani kell a vasúti közlekedést” – emlékeztetett az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese.
Másfél hónap leállás után hétfőn újraindult Szlovénia legnagyobb széntüzelésű hőerőműve, a sostanji TES – közölte a hőerőművet kezelő vállalat. Az energiaválság miatt a 6-os blokkot október közepén kapcsolták le a villamosenergia-hálózatról, hogy szenet takarítsanak meg a téli időszakra.
A szénellátási problémákat az okozta, hogy egy baleset folytán megsérült az észak-szlovéniai Velenjében elhelyezkedő szénbánya, amely egyedül látja el szénnel a TES-t. Továbbá az ország nemzeti energia- és klímavédelmi terve szerint a szenet 2033-ban kivezették volna az energiamixből, amire már megtörténtek az előkészületek.
Amíg a velenjei bányászat nem tud ismét megfelelő mennyiséget termelni, Szlovénia szénimportra kényszerül. A bánya két szerződést írt alá a svájci Petraco Oil Company vállalattal Indonéziából származó szén importjáról. A vállalat tájékoztatása szerint az egyik szerződés áfa nélkül körülbelül 41 millió eurós, a másik közel 8 millió eurós összegről szól. Hozzátették, hogy tárgyalások folynak nyugat-balkáni és kelet-európai vállalatokkal is további beszerzésről.
A szlovén villamosenergia-termelésének 37 százalékát az atomenergia, 30 százalékát a vízenergia, 26 százalékát a szén, a fennmaradó részét pedig a földgáz (4 százalék), a biomassza és a napenergia (2-2 százalék) adja.
Az Infrastrukturális Minisztérium a lembergi repülőteret tekinti az elsőnek, amely biztonsági garanciákkal folytatja majd működését –közölte Olekszandr Kubrakovinfrastrukturális minisztera kijevi YES nemzetközi konferencián, számolt be vasárnap a Levij Bereg hírportál.
A tudósítás szerint a miniszter elmondta, hogy az ukrajnai repülőterek működésének újraindítása technikailag akár két hétig is eltarthat, de a gyakorlatban ez csak garantált biztonsági feltételek mellett valósítható meg. „Az első repülőtérnek, amelynek újraindul a működése, a lembergi repülőteret tekintjük. Remélem, úgy, ahogy a fekete-tengeri gabonaexport kezdeményezés esetében is történt, amikor garantált biztonságot, garanciákat kapunk elsősorban a nemzetközi partnerektől, az ENSZ-től, és akkor elkezdhetjük” – vázolta. „A polgári repülőgépek repülésének újraindítása előtt a fő akadályt a biztonság, nem pedig műszaki problémák képezik” – mutatott rá Olekszandr Kubrakov.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának első napja óta az ukrán égbolt le van zárva a polgári repülőgépek előtt.
Július végén a Kárpátalja Megyei Tanács úgy döntött, hogy 26 millió hrivnyát különít el az ungvári repülőtér működésének újraindítására. Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy egy-két hónapon belül sikerül elindítani légi kikötőt. Szerinte az ungvári repülőtér előnye, hogy az ukrán-szlovák határtól néhány száz méterre található a kifutópálya küszöbe, és ezen a repülőtéren Szlovákia légterét használják műszeres leszállásokhoz. Néhány nappal később azonban Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció vezetője cáfolta a megyei tanács elnökének kijelentéseit az ungvári repülőtér működésének gyors helyreállítására vonatkozó tervekről.
Feltételes engedéllyel újraindulhat a termelés a Ferrero olasz édességgyártó csoport belgiumi Arlonban található, április elején szalmonellafertőzés miatt leállított üzemében – közölte a La Libre Begique című francia nyelvű belga napilap pénteken.
A belga egészségügyi hatóság pénteki bejelentése szerint az arloni üzem három hónapos tesztidőszakra kezdheti meg a gyártást, rendkívül szigorú higiéniai felügyelet mellett. Ebben az időszakban folyamatosan elemzik a nyersanyagokat, valamint az egyes előállított tételeket. A termékek csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha a vizsgálatok megfelelő eredményt mutatnak.
Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban. Az ott készült valamennyi csokoládéterméket (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) visszahívták. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemrégiben közölte, hogy június 3-ig 370 megerősített és 22 valószínűsíthető szalmonella-fertőzéses esetet azonosítottak az EU-tagországokban és Nagy-Britanniában.
A Nutella és Kinder márkáiról ismert olasz óriáscég pénteken megerősítette, hogy megkapta az újraindításhoz szükséges feltételes engedélyt. Anne Edwards, a Ferrero-csoport illetékes igazgatója közölte, az újranyitás alapos tisztítás és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket követően valósulhatott meg. Elmondása szerint több mint 1800 minőségellenőrzési vizsgálatot végeztek, mintegy 10 ezer alkatrészt lecseréltek vagy megtisztítottak. „Mindent megtettünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg” – fogalmazott. Az igazgató elismerte, hogy „ami történt, rendkívül súlyos”, és a vállalat nevében ismételten bocsánatot kért a fogyasztóktól.
Az ügyben április 19-én nyomozás is indult Belgiumban, mert a hatóságok gyanúja szerint a Ferrero lassan reagált a decemberben azonosított problémára. Az eljárás egyebek mellett az élelmiszerláncban fennálló nyomon követhetőségi kötelezettségek elmulasztása, az élelmiszerek biztonságára és higiéniájára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, valamint veszélyben lévő személy segítségnyújtásának elmulasztása miatt zajlik – tette hozzá a belga napilap.
Nem állt még helyre a forgalom az amerikai evakuáció során megrongálódott kabuli repülőtéren, ám a tálibok szerint a sérüléseket már sikerült kijavítani, már csak a légitársaságokon múlik, hogy felpörög-e a forgalom.
A nemzetközi forgalom újraindítására kérik a légitársaságokat a tálibok, akik teljes mértékű együttműködést ígérve azt is közölték vasárnap, hogy a kabuli repülőtér problémáit elhárították – írja a Reuters.
A külügyminisztérium közlemény újabb lépés az iszlamista kormány részéről az ország nemzetközi elismeréséért tett irányba. A repülőteret már most is használja pár segélyszállító gép és néhány utasokat szállító gép is, de a normális üzletmenet megszűnt az amerikaiak kaotikus evakuációját követően, hiszen a folyamat során a repülőtér is megrongálódott.
A tálibok katari és török segítséggel kijavították a hibákat és most várják, hogy ismét beinduljon a forgalom. Mint írják, a járatok felfüggesztése miatt sok afgán rekedt külföldön, míg mások meg országon kívüli munkahelyükre vagy oktatási intézményükbe nem tudnak visszatérni.
A Wizz Air bejelentette, hogy ősztől öt népszerű, Budapestről induló járata tér vissza a kínálatába.
Az újra induló járatok között szerepel Kijev, Baku, Edinburgh, Kazán és Varsó is.
A gépek októbertől hetente kétszer, illetve Varsó esetében hetente háromszor szállnak fel a magyar fővárosból. A légitársaság az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított hálózatának folyamatos bővítésére.
A Wizz Air javasolja, hogy az utazni vágyók mindenképpen ellenőrizzék, és szükség esetén újítsák meg a már lejárt, vagy lejárat közeli (kevesebb, mint 3 hónapig érvényes) úti okmányukat a repülőutak előtt. A különböző védettségi igazolványok elfogadásáról az adott célország konzuli oldalán érdemes tájékozódni, hiszen a lista folyamatosan bővül.
A légitársaság továbbra is előírja az orrot és szájat eltakaró maszk viselését a repülőút teljes egésze alatt.
