Az Európai Bizottság két megoldást javasolt Ukrajna 2026–2027 közötti finanszírozására: EU-hitellel és jóvátételi kölcsönnel – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében a totális háború körülményei között az Európai Bizottság két megoldást javasol Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére. Ez az EU-s hitelfelvételt érinti, amely az európai költségvetésen alapul majd, valamint a jóvátételi kölcsönt, amely lehetővé teszi az EB számára, hogy a fennmaradó forrásokat befagyasztott orosz vagyonnal rendelkező pénzintézetektől kölcsönözze.
„A mai javaslatoknak köszönhetően felruházzuk Ukrajnát az önvédelem eszközeivel, és erőpozícióból folytathatja a béketárgyalásokat” – kommentálta a javaslatokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a javasolt megoldások segítenek fedezni Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. Céljuk a védelmi ipar megerősítése, az állami költségvetés támogatása és az európai védelmi ipari bázisba való integráció.
„Növeljük Oroszország agresszív háborújának költségeit. És ennek további ösztönzőként kellene szolgálnia Oroszország számára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön” – hangsúlyozta az EB elnöke. Egyúttal kijelentette, hogy növelni kell az Oroszország elleni háborúra szánt kiadásokat, és az EB javaslatai ezt lehetővé teszik. „Ma azt javasoljuk, hogy fedezzük Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kétharmadát a következő két évben. Ez 90 milliárd euró. A fennmaradó részt nemzetközi partnerek fogják fedezni” – mondta Ursula von der Leyen.
Norvégia további 500 millió eurót biztosít amerikai fegyverek vásárlására Ukrajnának a PURL programon keresztül, mivel „Európa sorsa a tét”, de Norvégiához csatlakozott még Németország, Hollandia és Kanada – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a norvég, német, kanadai és holland külügyminiszterek nyilatkozatára, amelyet a Sky News brit tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter újságíróknak a NATO külügyminisztereinek találkozója után elmondta: „Európa sorsa forog kockán… Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború, és üdvözöljük a béketeremtő erőfeszítéseket, de kulcsfontosságú, hogy az eredmény igazságos és tartós béke legyen Ukrajna számára.” Hozzátette, hogy az ukrajnai békemegállapodás formája hatással lesz Ukrajna biztonságára, ezért a szövetségnek olyan megállapodást kell előmozdítania, amely előnyös Kijev és az európai országok számára. Norvégia további 500 millió eurót különít el amerikai gyártmányú fegyverek (PURL) vásárlására Ukrajna számára.
Norvégia mellett Kanada és Hollandia is új finanszírozási csomagokat jelentett be. Anita Anand kanadai külügyminiszter új, 200 millió dolláros hozzájárulást jelentett be a PURL programhoz. David van Wiel holland külügyminiszter bejelentette, hogy országa 250 millió euróval járul hozzá a programhoz. Ezt a teljes összeget Ukrajna fegyvereire fogják költeni.
Németország 200 millió dollárt biztosít Ukrajnának az Egyesült Államokban gyártott fegyverek vásárlására (PURL) – jelentette be Johann Wadeful német külügyminiszter. „A szövetségi kormány nagyon büszke arra, hogy lengyel és norvég barátainkkal együtt össze tudunk állítani egy nagyszabású következő csomagot, amelyre Ukrajna támogatásához van szükség. Az 500 millió amerikai dollár jelentős összeg, amelyből 200 milliót Németország biztosít” – mondta.
Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
Valdis Dombrovskis uniós biztos szerint az európai blokk tagállami készek garanciát vállalni a befagyasztott orosz állami vagyonra épülő, Ukrajnának nyújtandó hitelre.
Az uniós tagállamok nyitottak arra, hogy garanciát adjanak a befagyasztott orosz állami vagyonra épülő, Ukrajnának nyújtandó hitelhez – jelentette ki Valdis Dombrovskis, gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos szombaton Koppenhágában.
Dombrovskis az EU pénzügyminisztereivel tartott tanácskozás után közölte: a konstrukció pontos jogi és pénzügyi részletei még kidolgozás alatt állnak; a hitel pontos összegéről sem született döntés, a futamidőt és a kockázatmegosztás szabályait is később rögzítik.
Elmondása szerint Ukrajna az első törlesztőrészletet akkor fizetné meg, amikor Oroszország megkezdi az Ukrajnának járó jóvátételi kifizetések finanszírozását. Hozzátette: Nagy-Britannia is egy hasonló mechanizmus előkészítésén dolgozik, és mivel Ukrajnának 2026-tól új forrásokra lesz szüksége, gyors ütemben kell haladniuk.
Több kormány – köztük a német – óvatos a zárolt orosz állami vagyon közvetlen felhasználását szorgalmazó elképzelésekkel szemben, mert attól tartanak, hogy a szuverén befektetők bizalmát megingatva tőkekiáramlást idéznének elő Európából. Az új terv ezért garantált hitellel teremtene forrást Ukrajna számára, a zárolt vagyon fenntartása mellett.
Az Európai Bizottság által vázolt megoldás szerint az EU által zárolt orosz állami vagyon – elsősorban az orosz központi bank mintegy 200 milliárd euróra becsült betét- és értékpapír-állománya – érintetlen maradna. A finanszírozást tagállami garanciával fedezett kölcsön biztosítaná, amely a zárolt vagyonon alapul, miközben magához az állami javakhoz nem nyúlnának. A zárolt eszközök kamatbevételeit az EU már most is Ukrajna támogatására (többek között fegyverek és lőszerek beszerzésére) használja; ezt egészítené ki az új hitel.
Ukrajna 300 milliárd dollárnyi finanszírozáshoz juthatna anélkül, hogy közvetlenül elkobozná az orosz forrásokat, a pénzt a védelemre és a költségvetési hiány fedezésére fordíthatná – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Hugo Dixon, a Reuters újságírója megjegyezte egy publikációban, hogy nyugati politikusok azóta vitatkoznak arról, hogyan használják fel Oroszország befagyasztott vagyonát, mióta Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát. Az Európai Bizottság támogatta a nemzetközi szakértők által javasolt jóvátételi kölcsön koncepcióját.
A mechanizmus azon az elven alapul, hogy az agresszor országnak kell megfizetnie a károkat. Ukrajna csak akkor fizeti vissza a kölcsönt, ha Moszkva jóvátételt fizet. Ha Oroszország ezt megtagadja, a kölcsönt elengedik az ukránoknak.
A háború kitörése után a G7-országok mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be. Ezek nagy részét Belgiumban tárolják A teljes vagyonelkobzás ötlete Németország, Franciaország és Belgium ellenállásába ütközött, így a jóvátételi kölcsönt jogi alternatívának tekintik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ukrajna finanszírozási igényei 2026-ra és 2027-re jóval magasabbak lehetnek, mint amit Kijevben állítanak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy forrás elárulta, hogy az értékelések közötti különbség az IMF-misszió legutóbbi látogatása során merült fel. Az eltérések rendezése pedig rendkívül fontos, mielőtt az IMF megvizsgálná az új hitelprogram iránti kérelmet.
Ha az IMF becslései helyesnek bizonyulnak, Ukrajnának évente több milliárd dollárnyi további pénzügyi támogatásra lehet szüksége az orosz katonai agresszió elhárításához. Mivel a háború már a negyedik évében jár, és a vége még nem látszik, egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Ukrajna nehezen tudja majd kielégíteni a növekvő katonai szükségleteit.
Kijev jelenleg kitart a becslései mellett, miszerint két év alatt akár 37,5 milliárd dollárt is be kell vonnia. A Bloomberg szerint az IMF a teljes összeget további 10-20 milliárd dollárra becsüli.
A felek várhatóan a jövő héten állapodnak meg az összegről. Az ukrán kormány és a Pénzügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni – tette hozzá a az amerikai hírügynökség.
Az IMF missziója e héten fejezte be a munkáját Ukrajnában. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a felek megvitatták egy új program kidolgozásának szükségességét, és a párbeszédnek a következő hetekben folytatódnia kell.
Ukrajna az idei költségvetésének a kétharmadát biztonságra és védelemre költi, ha a háború folytatódik, Kijevnek további pénzügyi támogatásra lesz szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának római ülésén arról számolt be, hogy 2025-ben a külső finanszírozási igények teljes fedezésére 39,3 milliárd dollárt várnak. Az év első felében már több mint 22 milliárd dollár érkezett be. „Mind a folyamatban lévő teljes körű háború, mind az aktív harcok esetleges befejeződésének forgatókönyve kapcsán Ukrajnának rendszeres és kiszámítható külső támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa azt a pénzügyi stabilitást, amelyet 2022 óta partnereivel együtt sikerült elérnie” – mondta.
A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy az IMF programja szerint az aktív harcok befejezése esetén a szükséges nemzetközi támogatás összege 22 milliárd dollár lesz. Ugyanakkor Ukrajnának további erőforrásokra lesz szüksége védelmi potenciáljának megerősítéséhez. Ha a teljes körű háború 2026-ban is folytatódik, a költségvetési igények legalább a 2025-ös szinten maradnak.
„A biztonsági segítségnyújtás nemcsak hatékonyan fogja elrettenteni az agresszort Ukrajnában, hanem megbízható védelmet nyújt Európa számára Oroszország fenyegetésével szemben”
Ukrajna külső finanszírozási igényei 2026-ban továbbra is meghaladják a 40 milliárd dollárt – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának ülésén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Június végén a kormány módosításokat nyújtott be az állami költségvetésről szóló törvényhez, amelyek közel 10 milliárd dollárral növelték az ország védelmi képességeire szánt kiadásokat. Ez segíteni fog az ellenség hatékony felderítésében.” Mint hangsúlyozta, hogy a külső finanszírozás kritikus fontosságú Ukrajna számára, mivel ez lehetővé teszi, hogy saját erőforrásait az ország védelmére fordítsa.
„Ukrajna idén már 22 milliárd dollár külső finanszírozást vonzott. Ugyanakkor a kihívás 2026. Külső finanszírozási igényünk továbbra is több mint 40 milliárd dolláros szinten marad. A legfontosabb feladat az olyan mechanizmusok és eszközök kidolgozása, amelyek lehetővé teszik ezen források bevonzását” – tette hozzá Denisz Smihal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmasságot mutat Ukrajna finanszírozásában, de a közeljövőben sokkhatás lehetőségét jósolja az ország gazdaságára nézve – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum új változatára hivatkozva.
A memorandum lényege: Ukrajna az IMF-hitel 2/3-át felhasználta, az IMF új feltételeket szabott a finanszírozáshoz, gazdasági sokk lehetséges a harmadik negyedévben. Július 1-jén Ukrajna megkapta az IMF-hitel kilencedik, mintegy 500 millió dolláros részletét. Így az ukrán kormány és az IMF között 2023 márciusában megkötött négyéves EFF hitelprogram keretében Kijev már 10,6 milliárd dollárt kapott a 15,6 milliárd dollárból. Az utolsó részlet összes forrása, akárcsak az előző nyolc, költségvetési kiadásokra megy. „A forrásokat a kiemelt költségvetési kiadások fedezésére fogjuk irányítani” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök.
Az IMF missziója májusban felülvizsgálta a programot. Ahhoz, hogy az igazgatótanács dönthessen az ukrán kormánynak juttatott forrásokról, még jóvá kellett hagyni a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozatot, és ki kellett dolgozni a vámhivatal reformjának tervét (előzetes intézkedés). Ezek a feltételek teljesültek, ami lehetővé tette az IMF igazgatótanácsa számára a pozitív döntés meghozatalát.
Az IMF négy új strukturális mérföldkövet illesztett a memorandum új verziójába, és elhalasztotta a korábban meghatározott négy határidejét. Augusztus végéig a Stratégiai Beruházási Tanácsnak be kell mutatnia a megvalósításra szánt projektek tervét.
Október végére el kell készíteni egy komoly pénzügyi piaci reform útitervét a magántőke bevonzása érdekében. December végéig – az ingatlanértékelési eljárások frissítése, 2026. március végéig – a jelzálogkötvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosítások előkészítése.
Az IMF-fel kötött memorandum új változatában a negatív forgatókönyv, a korábbiakhoz hasonlóan, a háború 2026 második negyedévi végét feltételezi. Ugyanakkor a fő sokk 2025 harmadik negyedévére van előrejelezve. A sokk fogalma magában foglalja a GDP-mutatók romlását a fronton bekövetkező eszkaláció és a harcok intenzitásának növekedése esetén. Az alap eddig 2-3%-os gazdasági növekedést jósol az idei évre, bizonytalan kilátásokkal.
A jelenlegi nehéz helyzetre és a fejlődési kilátások bizonytalanságára tekintettel az IMF nem ragaszkodik semmilyen radikális intézkedéshez. Az adók, különösen az áfa emelése is tervben van, de csak végső megoldásként. Még nem tervezik, hogy idén alkalmazzák. Az egyszerűsített adórendszert azonban már 2027-ben felülvizsgálhatják. Alkalmazását a nagyvállalkozásokra kívánják korlátozni. Tervben van egy progresszívebb személyi jövedelemadó-kulcsra való áttérés is (jelenleg a személyi jövedelemadó 18% – a szerk.).
A lakosság közüzemi szolgáltatásainak tarifáit is tervezik emelni, de csak a háború befejezése után. „Az IMF rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutat az ukrajnai körülmények folyamatos változása miatt. A háború folytatódik, a tényezők és az előrejelzések változnak. A program legutóbbi felülvizsgálatának eredményeként csak néhány éles sarkot sikerült korrigálni” – jegyezte meg Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Az IMF-től a költségvetésbe befolyt pénzügyi bevételek mértéke nem túl jelentős. Idén Ukrajna 2,7 milliárd dollárt kap az alaptól, míg 1,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie a régi hitelek után. Az IMF-fel folytatott folyamatos, zavartalan együttműködés azonban garancia arra, hogy más donoroktól, különösen az EU-tól az Ukrajna Finanszírozási Program keretében források érkezzenek. A program keretében 50 milliárd eurós forrást – kölcsönöket és támogatásokat egyaránt – elkülönítenek az ország költségvetésének, reformjainak és modernizációjának szükségleteire a 2024–2027-es időszakban.
De nincs teljes bizonyosság arra vonatkozóan, hogy a szükséges finanszírozást idén teljes mértékben megkapják, még akkor sem, ha Ukrajna teljesíti az összes feltételt. A fő kockázatok, és ezek meglehetősen nagyok, a háború időtartama és a külföldi támogatás stabilitása. Ha a harcok 2026 közepe után is folytatódnak, az IMF-nek felül kell vizsgálnia a program paramétereit.
Ukrajna 2025-ös külső finanszírozási igénye teljes mértékben ki van elégítve – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A költségvetési hiányt partnerek segítségével, valamint belföldi hitelfelvétellel fedezzük. Fontos, hogy az idei külső finanszírozási igény – több mint 39 milliárd dollár – teljes mértékben fedezve legyen.” Mint hangsúlyozta, a polgári költségvetés prioritásai között szerepelnek az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások, a bérek és a nyugdíjak.
Idén Ukrajnában több mint 26 millió hrivnyát különítenek el modern egészségügyi járművek vásárlására. Szintén ma 4,9 millió hrivnyát osztottak szét támogatások formájában Dnyipropetrovszk megye közösségeinek az iskolai menzák korszerűsítésére. Ezeket az alapokat az ENSZ Világélelmezési Programja biztosítja.
