Előzetes becslések szerint az orosz agresszió következtében Ukrajnában a lakásállomány több mint 50%-a megsemmisült vagy megrongálódott, a települések egy részében pedig szinte nincs épen maradt épület – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint a teljes körű orosz katonai invázió kezdete óta a közvetlen veszteségek összértéke meghaladta a 157 milliárd dollárt. Az összes ukrán régió közül a veszteség mértékét tekintve a TOP-5 közé tartozik Donyeck megye, ahol a veszteségek teljes összege 37,3 milliárd dollár, Harkiv megye – 30,2 milliárd dollár, Luhanszk megye – 17,1 milliárd dollár, Zaporizzsja megye – 14,7 milliárd dollár, Herszon megye – 12,2 milliárd dollár.
A parlamenti képviselő szerint Ukrajna ezen és más régióiban a közvetlen károk teljes összegéből a legnagyobb arányt a lakóépületekben okozták – csaknem 59 milliárd dollárt, az infrastruktúrában pedig csaknem 40 milliárd dollárt. „Csak 2024 elején a harcok miatt jelentős számú településen a lakásállomány 50%-a megsérült vagy megsemmisült. A legnagyobb lakáspusztulás olyan városokban történt, mint Mariupol, Harkiv, Csernyihiv, Szeverodonyeck, Rubizsne, Bahmut, Marjinka, Liszicsanszk, Popaszna, Izjum és Volnovaha. Némelyikük teljesen megsemmisült. Például Szevrodonyeckben a lakásállomány 90%-a megsérült, olyan városokban, mint Bahmut és Marjinka, szinte nincs épen maradt épület” – tette hozzá.
A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna helyreállításának költsége legalább háromszor nagyobb lesz, mint a kárösszeg. A Világbank legfrissebb számításai szerint Ukrajnában az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége 486 milliárd dollár a következő évtizedben – mutatott rá. Ezeket a számokat figyelembe véve rendkívül kiegyensúlyozott döntésekre van szükség, hogy mely településeket állítsák helyre, milyen szempontok szerint tegyék ezt, és hogyan osszák meg a felelősséget e folyamatok során – hangsúlyozta Olena Suljak.
A találkozó fő témái: a partnerek támogatása, az orosz vagyon elkobzása, a gyors helyreállítás és az energiarendszer decentralizálásának prioritásai.
Denisz Smihal miniszterelnök találkozott a Világbank, Eugene Ruggenat ügyvezető igazgató által vezetett delegációjával, hogy megvitassák Ukrajna szükségleteit és az együttműködés előnyeit. A kormányfő ezt július 15-én, hétfőn Telegramon jelentette be.
A találkozó fő témái a partnerek támogatása, az orosz vagyon elkobzása, a gyors helyreállítás és az energiarendszer decentralizálásának prioritásai voltak.
„Azon dolgozunk, hogy a következő év is ugyanilyen kiszámítható és stabil legyen. Az orosz vagyon elkobzása hozzájárulhat ehhez. A G7-országok 50 milliárd dollárt biztosítanak Ukrajnának a Nyugaton befagyasztott orosz szuverén vagyon felhasználásával. Ez csak az első lépés. Célunk az Oroszországi Föderáció összes befagyasztott vagyonának elkobzása” – hangsúlyozta Smihal.
A kormányfő a gyors fellendülés prioritásairól beszélt. Ezek közül különösen az energetika, a kritikus infrastruktúra, a lakhelyek felújítása, az aknamentesítés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása.
A találkozó során Smihal reményét fejezte ki a közös projektek további megvalósításában.
Az elkobzott orosz vagyonnak Ukrajna újjáépítésének fő forrásává kell válnia a jövőben – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a kormány pénteki ülésén, számolt be az Ukrinform.
Smihal többek között tájékoztatott arról, hogy az európai képviselők támogatják Ukrajna azon kezdeményezését, hogy Oroszország Nyugaton befagyasztott pénzeszközeit irányítsák országunk újjáépítésére.
„Folyamatosan dolgozunk, és meggyőzzük szövetségeseinket, hogy ezt a lehető leghamarabb meg kell tenni. Ebben számos ország és politikus támogat minket az EU-ban, az USA-ban és Nagy-Britanniában. Mindent megteszünk ennek érdekében, mert az elkobzott orosz javak a jövőben újjáépítésünk fő forrásává kell, hogy váljanak” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az orosz invázió következtében elpusztult ukrajnai lakások és szociális infrastruktúra helyreállításához körülbelül 3,5 millió tonna acélra van szükség – írja az Unian ukrán hírügynökség.
65 ezer épületet kell helyreállítani – derült ki az Ukrajna helyreállításáról szóló I. építészeti és építőipari fórumon.
A fórumon a kormányzati tisztviselők kivitelezőkkel, fejlesztőkkel, építészekkel és bankokkal közösen vitatták meg, hogy miként lehetne a lehető leggyorsabban helyreállítani Ukrajnát, és mennyi ideig tartana.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Lezajlott az Ukrajna megsegítésére összehívott londoni konferencia, az ukránok a konkrét projektterveket hiányolják.
Két markáns vélemény – egy amerikai/nyugati és egy ukrán – hangzott el az Ukrajna megsegítésére összehívott londoni konferencia (Ukraine Recovery Conference) eredményéről, illetve eredménytelenségéről. A két, egymásnak látszólag ellentmondó álláspont egyfajta értelemben harmonizál, kiegészíti a másikat. Míg az amerikai/nyugati nézeteket összefoglaló vélemény a magas, makroszintű, nyugati állami hozzáállással foglalkozott, addig az ukrajnai megközelítés mikroszintű, az ukrán program-előterjesztők gyakorlati hibáiról szólt. Ki nem mondva az ukránok jelezték az alapproblémát: a gazdaság, az ország újjáépítését nem lehet az eddigi, politikai alapokon tartani. Szolid, gazdaságilag megalapozott, profitot ígérő projektek kellenek – amik Londonban nem nagyon bukkantak fel.
Nem sikerült úgy az ukrán szándékokat, célokat feltáró prezentáció-sorozat, ahogyan azt sokan szerették volna Kijevben. Az okokat az ukrán kormányhoz közel álló, de ez alkalommal kritikus véleményt megfogalmazó Dzerkalo Tizsnya (zn.ua) médium online kiadásában Julija Szamajeva elemzi .
Elsősorban is rossz volt maga a prezentáció. „Hölgyeim és Uraim, attól, hogy maguk felszólalásukba olyan divatos szavakat ismételgettek, mint a hub, a zöld fémkohászat, vagy az építőipar kapcsán a termo-modernizáció, az Önök által előadottak még nem váltak eladhatóbbakká” – dörrent rá Szamajeva az ukrán delegáció három kulcsemberére, az elnöki irodavezető-helyettesre, Rosztyiszlav Surmára, Julija Szviridenko gazdaságfejlesztési miniszterre és Olekszandr Kubrakov infrastruktúra-miniszterre.
A mostani londoni rendezvény elődje Luganoban tavaly ugyancsak kudarcos volt, és reméltük, hogy az illetékesek tanultak a hibákból. Eszerint nem ez történt – summázta a tapasztalatokat a zn.ua gazdasági rovatának szerkesztője. Mi több, a lap egy másik cikkében azt állította, hogy Surma, a kijevi elnöki hivatal vezetőhelyettese Londonban „szégyent hozott Ukrajnára”. Az ügy pikáns, mert Surma a korrupció visszaszorítására az üzleti életben a készpénzforgalom minimalizálását javasolta – amivel például sok, adózni nem akaró, zsebekbe borítékot dugdosó vállalkozó tyúkszemére léphetett Ukrajnában.
Egészében véve ellenkező előjelű nézeteket vallott a Londonban történtekről az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának professzora, Thomas Kleine-Brockhoff, aki „Miért volt siker az Ukrajna Helyreállítási Konferencia?” címmel írt cikket.
Kleine-Brockhoff szerint London Kijevnek szóló üzenete elsősorban az volt, hogy „hosszú távon is kitartunk mellettetek, meg van bennünk az elkötelezettség és rendelkezünk a támogatáshoz szükséges eszközökkel.” Példaképpen felhozza, hogy Londonban a házigazda rendező, a brit kormány szándékai szerint a magántőke, a befektetők domináltak. Ez olyan érv volt, amely a professzor olvasatában megerősítette Ursula von der Leyennek, az EU Európai Bizottsága elnökének aduásznak szánt bejelentését az 50 milliárd eurós Ukrajna-segélycsomagról. Az elnöki bejelentés hatását fokozta a hosszabb táv (2027-ig), továbbá hogy tartósan ösztönzi a beruházásokat és erősíti az invesztorok biztonságát.
Egyfajta garanciául szolgál befektetett pénzükre, a megtérülésre, a háborús kockázat minimalizálására.
Kleine-Brockhoff úgy látta: a londoni konferencia e tekintetben is haladást jelentett a tavaly a svájci Luganoban tartott hasonló jellegű rendezvényhez képest. Például rendbe szedte, strukturálta a korábbi, eléggé improvizáló, ad hoc jellegű segítséget. Rövid távúról hosszú távúra váltott és London már erőfeszítéseket tett, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség ne adomány-jellegű legyen, hanem szervesen tagolódjon be a nyugati tervezés és a pénzügyek rendszerébe.
A professzor a kevésbé biztató elemek között megemlítette, hogy „a nemzetközi blue-chip csúcsvállalatok enyhén szólva nem tolongtak, hogy szerződéseket írjanak alá az ukránokkal. Ugyan nyitó-nyilatkozatában a brit külügyminiszter említést tett az „Ukrajna Üzleti Kiskátéról” (Ukraine Business Compact), amit a magánszektor több mint 500 vállalkozása írt alá, de, mint James Cleverly maga is elismerte, az csak egy általános szándéknyilatkozat arról, hogy az adott vállalat érdeklődik az ukrajnai befektetések iránt. És az UBC aláírói zömmel kis- és középvállalatok, merthogy a nagyok meglehetős óvatosságot tanúsítottak mindenféle konkrét elkötelezettséggel kapcsolatban.
Érződött a vállalások mögötti megfelelő tőkefedezet hiánya. Emiatt Londonban sok szó esett a nyugaton lévő oroszországi állami érdekeltségek, első sorban az oroszországi központi bank mintegy 300 milliárd dollárra becsült, befagyasztott követeléseiről.
Valamennyi vélemény-nyilvánító kifejezte: Oroszországnak állnia kell az ukrán helyreállítás költségeit. Az oroszországi jegybank aktíváinak kisajátításával, „legális eszközökkel” megoldható lenne az ukrajnai újjáépítés finanszírozásának jelentős része.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Azonban Londonban is megjelent az ódzkodás az orosz államvagyon kisajátításától. Ami a nyugati pénzrendszer iránt való bizalom megrendülése iránti aggodalmat fejezi ki, s ez messze túlmutat az ukrajnai konfliktus jelentőségén. Olyan globális kérdéseket vet fel, amelyek aggasztják a „Globális Délt”, a korábban fejlődő országoknak titulált csoportot – a nyugati pénzvilághoz való kötődést. Amelynek a nyugati rendszerekhez való politikai, gazdasági és katonai hozzárendeléséért, a nyugati Ukrajna-álláspont hathatósabb támogatásáért folyik a harc a világban.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
A londoni, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián mintegy 60 milliárd dollárt gyűlt össze az ország helyreállítására – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Facebookon, tájékoztatott az Ukrinform.
„A múlt hét a londoni Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia jegyében telt, ahol olyan gyakorlati eredményeket értünk el, amelyek erősítik ellenálló képességünket és felgyorsítják az újjáépítést. A helyreállításhoz összesen mintegy 60 milliárd dollár összegű pénzügyi forrást sikerült bevonni” – írta a kormányfő.
Smihal megjegyezte, hogy a konferencia során az EU 50 milliárd euró összegű, 4 évre szóló támogatást jelentett be. Elmondása szerint ezeket a forrásokat az államháztartási hiány fedezésére és a rekonstrukciós projektek finanszírozására fordítják. Emellett Nagy-Britannia a következő három évre 3 milliárd fontot különített el Ukrajna számára, ebből idén 240 millió fontot folyósít. Ukrajna és Nagy-Britannia emellett alapítványt hoz létre a zöld innovációk területén, amelynek alaptőkéje 62 millió font.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a konferencia során megállapodás született egy 1,76 milliárd dolláros segélycsomagról a Világbank részéről a szociális kifizetéseinek finanszírozására. Ezzel párhuzamosan számos ország hirdette meg pénzügyi segélyprogramját: az USA – 1,3 milliárd dollárt biztosít a közlekedési infrastruktúrára, a digitalizációra és az energetikai ágazat támogatására, Németország 381 millió eurót biztosít többek között aknamentesítésre, Svájc 1,5 milliárd frankot különít el a középtávú támogatási program keretein belül.
A kormányfő elmondta, hogy a konferencia során az Európai Beruházási Bank új projektet jelentett be Ukrajna újjáépítésére 840 millió euró értékben: a programok az önkormányzati infrastruktúra, a vízellátás, közlekedés, és a kiberbiztonság helyreállításáról szólnak.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 600 millió euróval támogatja a Naftohaz, Ukrenerho és Ukrhidroenerho ukrán energetikai vállalatokat. „A kahovkai-tározó területének felszabadítását követően ütemtervet dolgozunk ki az erőmű rekonstrukcióját illetően. A tervek között szerepel egy 3–5 milliárd euró értékű program a rekonstrukciós projektek megvalósítására” –számolt be a kormányfő. Megjegyezte: a partnerek egy négyéves IMF-programon belül 15,6 milliárd dollár értékű támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Smihal hangsúlyozta, hogy a partnerek pozitívan értékelik az ukrajnai reformok dinamikáját, nem vonják kétségbe országunk európai kilátásait, és támogatják azt az elképzelést, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használják fel.
A konferencián kezdetét vette egy üzleti koalíció létrehozása az ukrán gazdaságba történő befektetések érdekében, különös tekintettel arra, hogy már több mint 500 vállalat csatlakozott az Ukraine Business Compacthoz (a vezető ukrán és nemzetközi vállalatok szövetsége). A rendezvényen ukrajnai befektetési platformot hozott létre a G7, az EU és azok fejlesztési pénzintézetei, valamint Ukrajna, az EU, Norvégia, Svájc, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megállapodást írt alá a háborús kockázatok biztosítási piacának újraindításáról.
Ezenkívül Nagy-Britannia 20 millió fonttal támogatja a MIGA Reinsurance Trust Alapítványt, amely szándéknyilatkozatot írt alá a ProСredit Bankkal, és 40,8 millió euróra emelte a garanciák összegét. Megállapodást kötött az IFC és az Ukrán Dunai Hajózási Társaság is a dunai logisztikai képességek korszerűsítéséről és bővítéséről. A konferencia során létrehoztak egy ukrán–brit digitális platformot az üzleti partnerek felkutatására.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
60 milliárd eurót ígért Ukrajna újjáépítésére az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Londonban, ahol több mint hatvan állam képviselői gyűltek össze, hogy támogatást szerezzenek az orosz agresszió áldozatának. Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a közszolgálati Deutsche Wellének elmondta a tanácskozás után, hogy „végső soron az oroszoknak kell megfizetniük a helyreállítás költségeit, hiszen ők romboltak le lakóépületeket, ők tették tönkre az infrastruktúrát. Ez nemzetközi jogi kérdés: aki lerombolt valamit, az fizessen érte!”
A 60 milliárd eurós felajánlás oroszlánrészét az Európai Unió vállalta magára: 50 milliárd eurót. Az Egyesült Államok csak 1,3 milliárd dollárt ígért. Nem csak országok támogatják Ukrajna újjáépítését, csaknem 500 cég is jelentkezett, köztük olyan óriások, mint a Google, a Vodafone, a Siemens stb. A háború ellenére ugyanis sok külföldi vállalat nem vonult ki Ukrajnából, hanem továbbra is ott működik.
„Ukrajna potenciálisan az uniós piac része“ – hangsúlyozta Németország fejlesztési minisztere, aki hozzáfűzte: „aki most Ukrajnában beruházást hajt végre, az az Európai Unió jövőjébe fektet be.” Schulze szerint a német cégek speciális biztosítást élveznek, ha beruháznak Ukrajnában.
Nem várunk a háború végére – mondta Londonban Ukrajna miniszterelnöke. Denisz Smihal megköszönte a pénzügyi támogatást és elmondta, hogy a helyreállítás a háború ellenére már meg is kezdődött. Smihal ukrán kormányfő sürgette, hogy a Nyugaton elkobzott orosz vagyont mielőbb fordítsák Ukrajna újjáépítésére. Ezzel kapcsolatban nemzetközi jogi problémák merültek fel, és emiatt sok nyugati állam ódzkodik ettől a tulajdon szentségére hivatkozva. Ukrajna újjáépítésének összegét 411 milliárd dollárra becsülte korábban az IMF és a Világbank.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Meghaladja a 60 milliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke.
A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt 3 milliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett 240 millió font kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.
A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén 14 milliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.
A londoni konferencia – amelyen 59 ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt – a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.
A tárca közölte: a Világbank által legsürgősebbnek ítélt 14 milliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – 50 milliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.
Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére.
A londoni konferencián 42 országból és 21 gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt; ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.
A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – bejelentette, hogy 3-5 milliárd eurós tőkeemelést kér a részvényes országoktól az Ukrajnának nyújtott finanszírozások folytatásához, és a brit kormány már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Az EBRD a várakozások szerint e tőkepótlás négyszeresét tudja majd mozgósítani társfinanszírozási forrásokból ukrajnai beruházásokra a következő években.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Ukrajna újjáépítésében az egyik legközelebbi cél a kis- és középvállalkozások támogatása – jelentette ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője kedden.
Achim Steiner elmondta: úgy vélik, jelentős gazdasági fellendülés érhető el a startupcégek anyagi támogatásával.
Noha az UNDP vezetője nem nevezte meg pontosan, mekkora összegre volna szükség a harcok sújtotta ország újjáépítéséhez, de – mint fogalmazott – az összeg „nagyságrendje lélegzetelállító, és csak tovább fog nőni”. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolák felújítása az elsődleges feladatok közé kell tartozzon, ezzel ugyanis lehetővé tennék, hogy diákok tízezrei térhessenek vissza az osztálytermekbe.
Az UNDP jelentése egy nappal előzi meg a második Ukrajnai Újjáépítési Konferenciát, amelynek London ad otthont. Az eseményen mintegy ezren vesznek részt, köztük 61 állam vezetői, üzleti vezetők és globális befektetők is.
Ukrajnai becslések szerint jelenleg körülbelül 750 milliárd dollárra volna szüksége az országnak ahhoz, hogy talpra tudjon állni. Az UNDP kiemelte, hogy másfél millió épület és lakóház, valamint több ezer iskola és kórház rongálódott meg a háborúban. Az infrastruktúra újjáépítésének egyik legfőbb akadályát a taposóaknák és a fel nem robbant egyéb eszközök jelentik, amelyekből eddig 550 ezer hatástalanítottak.
„Ukrajna a világ egyik legnagyobb aknamezője” – áll a jelentésben.
Achim Steiner abbéli reményeinek adott hangot, hogy a szerdai londoni konferencián magasabb tempóra váltanak és hatékonyabban koordinálják majd a felajánlott segítséget.
Steiner egyúttal kihangsúlyozta, hogy a szerdai nem egy hagyományos donorkonferencia lesz. Mint elmondta, az esemény épp annyira „politikai jelzés, mint gyakorlati”. Az első újjáépítési konferenciát egy éve, a svájci Luganóban rendezték meg. A tavalyi eseményen megfogalmazott célkitűzések között nagy szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Japán hétfőn megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe.
Vatanabe Hiromicsi japán újjáépítési miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szándéknyilatkozatot írt alá a témáról Tokióban.
A bejelentés szerint Japán segítséget fog nyújtani házak és iskolák újjáépítésében, a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában.
A lerombolt területek újjáépítéséhez Tokió azon tapasztalatai alapján látja el tanácsokkal és ismeretekkel Kijevet, amelyeket az északkeleti országrészt 2011-ben ért pusztító földrengés és az azt követő cunami utáni helyreállítás során szerzett.
Az infrastrukturális miniszteri posztot is betöltő Kubrakov részt vett a vezető ipari országok (G7) szállítási minisztereinek vasárnap véget ért háromnapos megbeszélésén. A miniszterek a találkozó után kiadott közleményükben megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható közlekedési infrastruktúra helyreállításának támogatása mellett Ukrajnában.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
