A távol-keleti Jakutföld pénzhiány miatt felfüggesztette azokat az ukrajnai háborúban szolgálóknak, vagy hozzátartozóiknak járó kifizetéseket, amelyeket a regionális költségvetésből kellene fedezni – jelentette be a köztársaság pénzügyminisztere még novemberben. Frissebb információk szerint azonban máshol is történhettek már hasonló esetek, több orosz régióban is hasonló lépésekre kényszerültek a pénzhiány miatt.
Jakutföld költségvetése elfogyott az Ukrajna elleni harcokban résztvevők számára – jelentette be Ivan Alekszejev, a köztársaság pénzügyminisztere a Szaha nevű regionális tévécsatornán.
Hozzátette, hogy a szerződéses katonáknak járó kifizetéseket egyelőre felfüggesztették.
„Sajnos ez a helyzet” – ismerte el Alekszejev a The Moscow Times szerint.
A pénzügyminiszter hozzáfűzte: a kialakult helyzet egyik oka az, hogy a hatóságok nem tudják előre kiszámítani, hogy hány embernek lesz szüksége kifizetésre. Biztosította továbbá a közvéleményt, hogy a probléma néhány napon belül megoldódik.
Mint a The Moscow Times emlékeztetett, a regionális költségvetésből rendszerint egyszeri kifizetéseket biztosítanak az orosz védelmi minisztériummal kötött szerződés aláírásakor; akkor, ha a katona megsérült a fronton; valamint a katonai szolgálatot teljesítő személy halála esetén.
Nem mellékes viszont, hogy idén májusban Jakutföld hatóságai 500 ezer rubellel (átszámítva kb. 230 000 hrivnya) emelték meg a szerződés aláírásáért járó egyszeri kifizetést. Ennek értelmében azok, akik legalább egyéves szerződést írnak alá 2025. december 31-ig, 1,8 millió rubel kaphatnak Jakutföldön.
Az idei év első felében azonban Jakutföld jelentős, 24,4 milliárd rubelnyi költségvetési hiányt könyvelt el, ami csaknem tízszerese volt a jóváhagyott, 2,8 milliárd rubeles éves hiányösszegnek. A távol-keleti köztársaság államadóssága ezzel 26,5 százalékkal, 69,8 milliárd rubelre nőtt (és a 2026-os költségvetés tervezésekor is további hiánnyal számoltak 8 milliárd rubel értékben).
Roman Grekov altábornagy, a keleti katonai körzet katonai-politikai munkájáért felelős helyettes parancsnoka szerint 2024 végéig több mint 8000 jakutföldi katona teljesített szolgálatot Ukrajna elleni háborúban. A nyilvánosan elérhető adatok szerint idén november 20-ig legalább 1954, a távol-keleti köztársaságból származó lakos halt meg a fronton.
A Biden-adminisztráció készen áll arra, hogy tartós támogatást nyújtson az orosz támadással küzdő Ukrajnának – közölte az ország pénzügyminisztere, Janet Yellen a CBS 60 Minutes című műsorában.
Az amerikaiak már eddig is 38 milliárd dollár értékű katonai segítséget és 13 milliárd dollár értékű közvetlen támogatást nyújtottak Kijevnek, és arra a kérdésre, hogy a segítségnyújtás ezen szintje meddig tartható, Yellen közölte, hogy addig, ameddig erre szükség van.
A pénzügyminiszter mellett Biden elnök is megerősítette az amerikai elkötelezettséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésén. Az amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államok készen áll folytatni a biztonsági, gazdasági és humanitárius támogatást Ukrajna számára, valamint felelősségre vonni Oroszországot a háborúért.
Yellen a CBS műsorában óvatos optimizmusának adott hangot a G7 és az Európai Unió által az orosz olaj árában húzott plafonnal kapcsolatban is, mondván, az az életbe lépése óta eltelt héten egyelőre működik – olvasható a Bloomberg összefoglalójában.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The U.S. will continue to stand with Ukraine for as long as it takes. I commend @ZelenskyyUa for his leadership, and thank him for our discussion on support from the U.S. and allies – including the announcement today of the transfer of the first $1.25B in U.S. support this year. pic.twitter.com/kHafuGjinR
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón pénteken. Lamorgese hangsúlyozta, hogy a római kormány „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd”.
Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a CISL szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.
Hozzátette, hogy a migráció kérdése egész Európát érinti, de első lépésben a Földközi-tenger mentén fekvő országok belügyminiszterei egyeztetnek egymással június 3-án és 4-én a Velencében tervezett találkozón.
Róma közvetíteni igyekszik Oroszország és Ukrajna között, a többi között azért is, hogy sikerüljön feloldani a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádját.
Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, hogy éppen azért kezdeményezte a kikötők ismételt megnyitását, hogy mindenekelőtt elkerülhető legyen „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság”.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt felfüggeszti tevékenységét Oroszországban a JCB, Japán legnagyobb hitelkártya-kibocsátója.
A cég közleménye szerint: „a jelenlegi nehézségek és a térségben bekövetkezett előre nem látott körülmények miatt úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a JCB működését Oroszországban”. Az Oroszországban kibocsátott JCB kártyák külföldön már nem működnek. Az országon kívül kibocsátott kártyákat pedig mostantól nem támogatják Oroszország területén. A JCB (Japan Credit Bureau) japán hitelkártyát a világ több mint 190 országában fogadják el, a kártyatulajdonosok száma meghaladja a 80 milliót. Vasárnap a Visa, a Mastercard és az American Express nemzetközi fizetési társaságok is bejelentették tevékenységük felfüggesztését az orosz piacon. Március 10-től az Oroszországban kibocsátott Visa és Mastercard kártyák nem működnek külföldön, és nem használhatók fizetésre a külföldi online áruházakban. Az országon belül azonban a kártyák a megszokott módon működnek a lejáratuk idejéig. Az American Express kártyák működése ugyanakkor megszűnik belföldön és külföldön egyaránt.
