Franciaország és Lengyelország kedden az Ukrajnából származó élelmiszerek behozatalának szigorúbb korlátozását sürgette, hogy megakadályozzák az uniós mezőgazdasági piacok destabilizálódását és ne ingereljék tovább a feldühödött gazdákat.
A piacok destabilizálódása nem érdeke az EU-nak, de Ukrajnának sem
Az EU-tagországokat jelenleg az osztja meg, hogy hogyan egyeztethetik össze az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes piacra juttatását az uniós környezetvédelmi szabályok, valamint az olcsó import ellen hónapok óta tiltakozó gazdák megbékítésével.
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter az uniós kollégáival Brüsszelben tartott találkozója előtt újságíróknak azt mondta, hogy a piacok destabilizálódása Kijev támogatása ellen fordíthatja a közvéleményt, ami sem az EU, sem az ukránok érdekeit nem szolgálná.
Lengyel kollégája, Czeslaw Siekierski szerint pedig az Ukrajnával szomszédos országok mezőgazdasági termelői túl magas árat fizetnek ezért a támogatásért.
Közben a gazdák mintegy 250 traktorral eltorlaszolták a brüsszeli EU-negyedet, beleértve a belga fővárosba vezető főutat és az Európai Parlament előtti teret is.
Ukrán vélemény: Oroszország a hibás
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat további egy évre, 2025 júniusáig függesszék fel, a baromfi, a tojás és a cukor esetében pedig egy új „vészféket” építsenek a rendszerbe, amely akkor lépne működésbe, azaz hozná vissza a vámot, ha a behozatal meghaladja a 2022-es és 2023-as átlagos szintet.
A listára azóta felkerült a zab, a kukorica, a dara és a méz is. Sőt, Fesneau és Nagy István magyar agrárminiszter szerint a búzát is fel kell venni a lajstromra – írja a Reuters.
Franciaország és Lengyelország abban is egyetértett, hogy a vészfékküszöb a 2021–2023-as évek átlaga legyen, azaz vegyék figyelembe az orosz inváziót megelőző évet is, amikor az EU-ba irányuló ukrán exportot vámok és kvóták fékezték.
Kijev szerint gabonaexportja nagy része újra a hagyományos fekete-tengeri útvonalon keresztül halad, nem pedig Kelet-Európán át, és a búza alacsony világpiaci árát a legnagyobb exportőr, vagyis Oroszország bőséges kínálata tartja nyomás alatt.
David Clarinval, az EU soros elnökségét betöltő Belgium mezőgazdasági minisztere közben kifejtette, hogy a következő napokban mindenképpen megoldást vár a problémára.
Az uniós nagykövetek a tervek szerint szerdán foglalkoznak a témával.
Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül kezdte meg gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötők zár alatt állnak – közölte csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev alternatív útvonalakat keres a tavaly Oroszország indította háború óta, és különösen amióta Moszkva július közepén úgy döntött, hogy felmondja az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán közölte: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit.
„Immár horvát kikötőkön keresztül exportálunk ukrán gabonát. Nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért” – írta közleményében Julija Szviridenko. „Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével” – szögezte le. „Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében”.
Az ukrán gabonakereskedők szakszervezete (UGA) szerint a 2023-as gabona- és olajosmagtermés együttesen várhatóan eléri a 80,5 millió tonnát, ebből 49 millió tonnát exportálhatnak a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy szeptember 1-ig 4,5 millió tonna gabonát szállítottak külföldre.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Waldemar Buda lengyel fejlesztési és technológiai miniszter szerdán kijelentette, hogy legalább az év végéig fenn kell tartani az Ukrajnából származó gabonára vonatkozó embargót – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál a Radio Zet rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel miniszter elmondta: „Nem töröljük intézkedéseinket, amíg nem vezetnek be hasonló intézkedéseket európai szinten. Az idő nekünk dolgozik. A helyzet stabilizálódásáig fenntartjuk a lengyel döntéseket.”
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió azt szeretné, ha az Ukrajnából származó árukra vonatkozó embargó június végéig tartana, a tárcavezető azt válaszolta, hogy „az embargót júniusban lehetetlen teljesen feloldani”. „Különben megtörténhet, hogy egy idő után ismét ukrán gabona tölti meg azokat a silókat, amelyeket most olyan elszántan ürítünk” – magyarázta. A kérdésre, hogy Lengyelország az Európai Unóval dacolva legalább az év végéig fenntartja-e az embargót, Waldemar Buda azt válaszolta: „Lengyelországban biztosan”.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
